Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-13 / 111. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. MÁJ. 13. • Konzervgyári huzavona Jobb ma egy túzok? Ennyit kell tudni az előzményekről. Tegnapelőtt és tegnap ugyanis újabb történésekről érkeztek hírek a Szegedi Konzervgyár (Szeko Kft.) háza tájáról. (A tegnap és tegnapelőtt ugyebár egyértelműen megfelel a május 10-15. közötti időszaknak.) Május 11-én - úgy hfrlik a Kvantum Bank Rt. képviselői megjelentek a Szegedi Konzervgyárban és a középvezetőket, mintegy 70-80 embert az elkövetkező lépésekről tájékoztatták. A Kvantum Bank ezen a fórumon jelezte, hogy megvásárolta a céget, hogy a konzervgyárat konzervgyárként szeretné működtetni, s az összes alkalmazottat foglalkoztatni. Cserében megállapodástervezetet kfnál fel a dolgozóknak. amelyben logikai sorrendben leírja: a felszámolás alatt álló konzervgyár jogutód A Szegedi Konzervgyár új tulajdonosa - aki március 22-én nyilvános értékesítésen 460 millió forintért megásaroita a céget -, mint tudjuk, akkor nem kívánta megnevezni magát. Később, április 22-én a felszámoló és a vevő előszerződést kötött, amelyben jelezték, hogy a végleges aláírására akkor kerül sor, ha a dolgozók, a felszámoló és az új vevő között megállapodás jön létre. Ez május 10-15. között várható - hangzott az ígéret. A vevő - a Szeko Kft. vezetése által megfogalmazott akkori közlemény szerint - a Kvantum Bank Rt. (Olyan kikötéssel, hogy a végleges szerződés megkötésekor vevőként maga helyett más jogi személyt is állíthat) nélkül megszűnik, vagyonát a Kvantum Bank (?) vásárolja meg, hivatalosan május 19-én. Ezt követően Szegedi Konzervgyár Kft. néven új cég alakul. A dolgozókat a tulajdonos folyamatos munkaviszonnyal 1994. június l-jével átveszi, a hatályos kollektív szerződésnek megfelelő végkielégítési és egyéb feltételekkel. Mindenki 10 százalék bérfejlesztést kap, valamint összesen 30 millió forint értékben ingyenesen tulajdonrészt szerezhet. Ezt az üzletrészt a tulajdonos névértéken 1999. december 31-ig vissza is vásárolja, ha a dolgozó úgy kívánja. Ezek a jelenlegi körülmények között igencsak nagyvonalú ajánlatok. A dolgozókat azonban nem dobták fel. Képviselőik azonnal jelezték (a sajtónak is): nem értenek egyet velük. Úgy érzik, az új tulajdonos szeretné a végkielégítésre szánt 90 millió forintot - amely a két héttel ezelőtt megtartott munkásgyűlésen Forczek Dániel felszámoló biztos szerint „félre van téve" - megspórolni. Mert mi van, ha a tulajdonos csődbe viszi a konzervgyárat, és akkor semmit se kapnak? Ők tehát ragaszkodnak a végkielégítéshez (mivel megszűnik a cég), továbbá bíznak benne, hogy amúgy is átveszik őket az újba (mivel a konzervgyári szakismeretekre szükség van). Tegnap a Kvantum Bank Rt. már a következő megoldást kínálta a dolgozóknak: 1. folyamatos munkaviszony: 2. végkielégítés, kiegészítve olyan nyilatkozattal, hogy az illető kíván-e avagy sem az új cégnél dolgozni. (Szerény vélemény: meglehetősen nagy kockázatot vállal az, aki a munkaviszonytól függő 30-100 ezer forint végkielégítésért cserében az utcára teteti magát. Igaz: jobb ma egy túzok, mint holnap egy veréb?) Fekete Klára • A világ 12 legjobb templomi kórusa között A dóm énekkara segítségei vár A Szegedi Dóm Énekkara pályázat útján elnyerte azt a kitüntetést, hogy idén szeptemberben részt vehessen Rómában a nagy reneszánsz zeneszerző Giovanni Pierluigi da Palestrina halálának 400-ik évfordulóján megrendezendő nemzetközi kórushangversenyen. A fellépés lehetőségét a világ székesegyházi kórusai közül két kategóriában mindössze 12 énekkar szerezte meg, (gy a római hangverseny igen nagy elismerésnek számít a Varjasi Gyula karnagy által vezetett szegedi énekkar számára. A Szegedi Dóm Énekkara fennállása óta (1930) sok jelentős egyházi rendezvényen és hangversenyen szerepelt sikerrel. Működése a háború után negyven évig a templom falai közé szorult, és a harmincas évek után csak 1988-tól szerepelhetett ismét külföldön. Legfontosabb külföldi fellépései: 1989-ben Münchenben az Európa népeinek megbékélésére rendezett ökumenikus rendezvényen, majd Bad Wörishofenben és Mindelheimben; 1992-ben Franciaországban a Chorale Prelude kórus jubiláris hangversenyén Fontainebleauben, a császári kastályban; 1993-ban a németországi Ottobeurenben, ahol a világháború utáni háromezredik koncertet énekelte az együttes, majd Neu-Ulmban és Linzben. Az énekkar jelenlegi utazásának költségeit felerészt az egyházközség állja, a szűkös körülmények miatt azonban ez felerészt támogatókra vár. A segítségre jó alkalom lehet az a hangverseny, amelyet a Szegedi Egyházzenei Napok keretében a kórus vasárnap 18 órakor a dómbeli szentmisén ad. Az elhangzó művek között szerepelnek a római koncert darabjai is. A jószándékú adományokat a dóm Pro Organo elnevezésű alapítványa várja, amely a dóm orgonáján kívül az énekkar útjának támogatására is szolgál. Mennyei örömök klubja Van az a klub, amelynek csak akkor leszek tagja, ha nem fogad a tagjai közé. Viszonylag ez mutatkozott a legegyszerűbb megoldásnak a Mennyei örömök klubja című amerikai film vetftésc után. A mennyei örömök ugyan nem riasztanak viszsza, csak az, ha róla készül egy. inkább pokoli örömök klubjára emlékeztető film. Az asztalnál kfnai nők ülnek és mahjongot játszanak, teszik ezt múltuk ködös ismeretéhen, mintha maga a játék is ezt a ködös emlékezést venné elő különböző kockáival. A szerkezet egyszerű. A nők visszagondolnak múltjukra, majd lányaik múltja is beleoltódik ebbe, amint amerikában próbál e két, már elveiben is megkülönböztethető generáció együtt élni. Olyan problémát dolgoz fel a film, amit európai szemmel nem nagyon érthetünk, esetleg a könnyeket azonosíthatjuk naivan a szomorúsággal. De hogy megértsük, vajmi kevés segítséget ad a film összekuszált, zavaros és színvonaltalan történetmondásával. Könynyen lehet az az érzésünk, hogy ezt a filmet úgy készítették, hogy minden olyan részt kivágtak a felvételekből, amelyeken valami véletlenül sikerült, és olyan párbeszédeket kapunk örökbe, amelyek semmiképpen sem oldják, vagy éppen adják a kulcsát egy-egy női sorsnak. Ha valakinek olyan szándéka van, hogy bármely ismerősét megpróbálja kiábrándítani a filmek mesés világából, akkor feltétlenül ragadja karon, és ültesse a több mint két órás film elé. Talán így külön élmény lesz, mint egy sima káröröm. Podmaniczky Szilárd • A Magyar Tudományos Akadémia mostani közgyűlése mérföldkő. A márciusban elfogadott akadémiai törvénnyel megépült egy ház, amelynek fedele alatt az egész magyar tudományosság elfér - hangoztatta Göncz Áipád az MTA közgyűlésén csütörtökön. A köztársasági elnök üdvözlő szavaiban annak a reményének adott hangot, hogy az új korGöncz az MTA közgyűlésén mány tudománypolitikája a tudomány jelentőségéhez mérten baráti lesz, és felismeri azt a lehetőséget, amely a mindenkori politika számára az Akadémia létéből fakad. Hazánk legnagyobb csempegyára lett a tófeji Alig fél év alatt befejezték a Zalakerámia tófeji gyára korszerűsítő, teljesítménynövelő rekonstrukciójának harmadik szakaszát, amely közel félmilliárd forintba került. A próbaüzemet követően e hét elején már teljes kapacitással kezdték meg a termelést a csúcstechnológiát képviselő, és a korábbiaknál 25 százalékkal többet „tudó" olasz csempegyártó sorokon. Kétszeri gyorségetést biztosító kemencéjében 45 perc alatt érik el megfelelő szilárdságukat a csempék, míg a régiben ehhez több tíz órányi idő kellett. Ráadásul azonos mennyiségű nyerstermék kiégetéséhez 40 százalékkal kevesebb enegia szükséges. Palotás Mária kiállítása Kisteleken Tegnap délután Kisteleken, a Pártok Háza nagytermében Tandi Lajos újságíró nyitotta meg Palotás Mária festőművész május 21-ig megtekinthető tárlatát. Az erdélyi származású képzőművész 1986 óta él Szegeden, több mint harminc éve fest, s Miklóssy Gábort, a Kolozsvári Szépművészeti Főiskola tanárát tekinti mesterének. Olajképeit önálló tárlatokon mutatta már be többek között az aradi, a barassói, a bukaresti, a szegedi, a kecskeméti és a budapesti közönségnek, s Jugoszláviába és Németországba is eljutottak alkotásai. Palotás Mária tagja az Országos Képző- és Iparművészeti Szövetségenek és a Szegedi Szépmíves Cégnek. Mint vallomásában írja: „Erdélyből jöttem, mert jönnöm kellett. Szegeden élek, a napfény városában, hogy alkotásaimon keresztül átadjam szülőföldem, Erdély bérceinek, völgyeinek, szenvedőinek üdvözletét." Milyen lesz a Föld 2100-ban? „Milyen lesz a Föld és az emberiség 2100-ban?" címmel plakát- és hulladékszobor-építő versenyt, valamint novellapályázatot hirdettek a közelmúltban a Béke utcai Altalános Iskolában. Az eredményhirdetést az intézményben tartott egészség- és környezetvédelmi diáknapon tartották. A gyermekek, eleget téve a felhívásnak, bátran szárnyaltak a képzelet világában. A plakátokon csupa pesszimista jóslat volt látható. Hogy milyen lesz a Föld és az emberiség? Nos, míg a nagyobbak szerint tizenhat év múlva, szenny, kosz, korom, vér, tűz, hatalmas toronyházak, döglött állatok, valamint az Univerzumban keringő konFotó: Révész Róbert zervdobozok és műanyag flakonok, addig a kisebbek szerint űrhajók, repülő csészealjak, idegen lények, meg egyéb földöntúli izék árasztják majd el a Földet. A gondolati világ jól tükröződött az ábrázolásmódban is. Az apokaliptikus látomást expresszív-szürrealista technikával, míg a tudományos fantasztikus vizuáltechno rémképet mérnöki pontossággal és tisztasággal rajzolták, festették meg a gyerekek. Aztán ott van Varjú Péter ötödik osztályos tanuló novellája. (Az egyetlen, ami beérkezett a pályázatra.) A tizenegy éves fiú szerint a Földön másfél évtized múlva nem virít majd virág, nem nő majd fű, nem hallik majd madárcsicsergés. Helyette lesz homok, töménytelen mennyiségben, vipera, csőstül, meg forróság. A plakátverseny végeredménye: 1. Kántor Ágnes 5. a, Kocsis Alexa 7. a, 3. Fejes Viola 7. b. A hulladékszoborépítő verseny első helyezettje lett a 8. a csapata, második a 6. b, harmadik pedig a 7. a csapata. Sz. C. Sz. WSOOOOOOOOOOOO MMMHHMMHHMMHMMM • Ünnepi tudományos ülést rendezett tegnap, csütörtökön az Állami Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete az ápolónők nemzetközi napja alkalmából. Dr. Németh Gizella, helyettes megyei tisztifőorvos köszöntötte azokat a jelenlévő nővéreket, akik éppen nem teljesítettek szolgálatot a betegágyak mellett és azokat is, akik kötelezettségeik miatt nem ünnepelhettek együtt kollegáikkal. Méltatta azt az áldozatos munkát, amelyet az ápolónők nap mint nap vállalnak embertársaikért. Á nővér nem pusztán az orvos munkájának segítője, mondta, hanem kiegészítője is. Gyakran olyat is tesz, amit az orvos nem tud: szinte együtt él a beteggel, bíztatja, vigasztalja, ha kell. Ez a bensőséges kapcsolat, a lelki együttérzés az, ami nagyban hozzájárul a gyógyuláshoz, és, ami oly széppé teszi ezt a se• Tudományos ülés az ÁNTSZ-nél Ápolónők ünnepe - tényekkel gítő hivatást. Az ápolástan történek rövid áttekintése után dr. Né/neth Gizella nem hallgatta el a jelennel, a pálya válságával kapcsolatos gondolatait sem. A nagyfokú megterhelés, a három műszak, a rossz munkakörülmények okozta áldozatvállalás helyenként túllépi a tűréshatárt. Sajnos nagyon sok a pályaelhagyó, s ebben nem kis részben az anyagi elismerés hiánya a ludas. Szakképzett ápolónőknek is jobban megéri, ha a munkanélküli segélyt veszik föl, sem mint végzettségüknek megfelelő munkát vállaljanak. A sebészeti, műtéti osztályokon heti , négy-öt nővér hagyja ott munkahelyét. Mindennek természetesen a beteg és a magyar egészségügyi ellátás színvonala látja kárát. „Ünnep ide vagy oda" - mondta a főorvos asszony - „ezek tények, melyek hozzátartoznak az igazsághoz." Végezetül reményét fejezte ki, hogy az egészségügyi reform megvalósulása során az ápolói tevékenység is kivívja az őt megillető erkölcsi és anyagi megbecsülést. A tudományos ülésen dr. Helembai Kornélia főiskolai ' tanár „A diplomás ápolóképzés várható hatása az ápolás fejlődésére", dr. Pelle Ilona egyetemi adjunktus pedig „A halál elméleti kérdései" címmel tartott előadást. Ezután a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola tanulói részére kiirt pályázat nyerteseinek dr. Mari Albertné megyei vezető ápolónő nyújtotta át a jutalmakat. Első díjat kapott Prcsity Violetta (II.C) AIDS című munkájáért, a másodikat Berek Katalin (IV.E) érdemelte ki Szent-Györgyi Albert című dolgozatáért, harmadik díjas lett Gombár Angéla és Horváth Marianna (III.C) a vérvételről írt pályamunkáért. A mentálhigiénéről írt tanulmány szerzője, Balogh Csilla (III.B) különdíjban részesült. Végezetül Izbéki Jánosné országos főnővér köszöntötte az ünnepelteket. Ch.Á.