Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-28 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. ÁPR. 28. • A zenei évad hangverse­nyein többször hallottunk klasszikus müveket roman­tikus vétetésű előadásban. Ön szerint meddig terjeszt­hető ki a romantikus elő­adásmód? - Az előadónak mindig meg kell értenie, milyen szellemi­ségből, milyen lélekből fakad a kompozíció. Föl kell tárnia a mű ősi gyökereit, összehango­lódnia belső világával. Termé­szetesen minden kornak egyéni kifejezési stílusa van, de hát az ember, mindig ember marad. Ugyanazt az intellektust hasz­nálja a gondolkodáshoz, és ugyanazt a szívet az érzéshez. Voltak időszakok, amikor fon­tosabbnak tűnt a szív, máskor pedig az értelem lépett előtér­be. A cél azonban végülis min­dig e kettő kiegyensúlyozása volt. A klasszikus zene reme­kül eltalálta a forma és a tarta­lom egyensúlyát, a romantiká­ban pedig az érzelem robbant ki. Nos, ha a formát megtart­juk, a romantikának végtelen lehetőségei vannak az előadás­ban. Ugyanakkor az igazi sza­badság csakis határok között válik azzá, ami. Amint e hat­árokat átléptük, nem romanti­kus túlsúlyt teremtünk, hanem zenei anarchiát. • Mit nevezne autentikus­nak Schubert előadásában? - Schubert határeset roman­tika és klasszika között. Egy­időben élt Beethovennel is, Rossinival is. A formát meg­tartotta, de elsősorban mégis az emberi hangból merített; az emberi lélek kifejezője volt. Ahogy a test is a lélekért van, úgy kifejezőbb Schubert eseté­ben az érzelmi hangsúly a for­mainál. Másfelől viszont nag­yszerűen megvalósította e két elem egyensúlyát. • A legújabb kortárs zene­szerzésben teret nyert a múlt zenei eszközeinek újrafeldolgozása, egy új egyszerűség formájában. Erez-e hasonló irányt az előadóművészeiben ? - Igen. A második világhá­Szakmai képzés a Bartókban A Bartók művelődési köz­pont ősztől tíz hónapos, közép­fokú végzettséget adó, művelő­désszervező tanfolyamot indít. A záróvizsgán megfelelt hall­gatók a 17/ 1990/XII.20 / sz. MKM r. alapján oklevelet kap­nak.mellyel művelúdási ház­ban propagandistaként, iskolá­ban szabadidő szervezőként dolgozhatnak a B2 közalkal­mazotti kategóriában.A koráb­bi évek gyakorlatához hasonló­an, a sikeres vizsgázók a Ju­hász Gyula tanárképző főiskola művélődésszervező szakán, le­velező hallgatóként folytathat­ják tanulmányaikat. Jelentkez­ni lehet május 31-ig a Bartók­ban ( a 479-566-os telefonon) és Tápén a Heller Ödön mű­velődési házban(324-546). KULTÚRA 7 Rókusi I.: „Az év kórusa" A Rókusi I. számú Általános Iskola Kicsinyek Kórusa. (Fotó: Nagy László) • A megyei Éneklő Ifjúság kórushangverseny-sorozat utolsó előadását tartották teg­nap a Vedres István Építőipari Szakközépiskola nagytermé­ben. Ezúttal a kicsinyek kóru­sai léptek pódiumra: a találko­zón három általános iskola énekkara szerepelt. A Rókusi I. számú Általános Iskola Kicsi­nyek Kórusát Ácsai Gabriella, a szentesi Petőfi Sándor Álta­lános Iskola Kiskórusát Takács Pálné, a hódmezővásárhelyi Ének-zenei Általános Iskola Kiskórusát Bányai Lászlóné vezényelte. A találkozó zsűri­jében Delleyné Halama Piros­ka karnagy, a Szegedi Konzer­vatórium docense, Balogh Irén, a JATE Ság vári Endre Gyakorló Gimnáziuim ének­zene tanára és Gyüdi Sándor karnagy, a Szegedi Nemzeti Színház karvezetője foglalt helyet. A zsűri a megméret­tetésért induló Rókusi 1. számú Általános Iskola Kicsinyek Kórusának arany minősítést ítélt meg, és „ Az év kórusa" címet adományozta. A vére mindenkinek piros mondja Bijon Khades-Missagh hegedűművész ború után olyan időszak kezdő­dött a zenei gondolkodásban, amikor azt hitték: az értelem mindent megold és kifejez. Ha egy komponista netán szép frá­zist írt le, olcsónak és szó­rakoztatónak nevezték. Ha nem volt elég bonyolult, nem is tekintették értékesnek. Kis túlzással ezt a hidegháború ze­néjéjének nevezhetjük. In­tellektuálisan minden rendben volt, de egy dolog nem stim­melt: megfeledkeztek a termé­szetes emberi érzelmekről. Egy ideje azonban változott a hely­zet, s meglehet, a jövő előadó­művészetében a túlérzelmes Fotó: Révész Róbert kifejezésből megint az érte­lemmel kelf majd visszabillen­teni az egyensúlyt. Bárhogyan is legyen, én mélyen hiszek ab­ban. hogy az igazi nagy alko­tások,, s az igazán kifejező elő­adói felfogások lényegében csodálatosan egyszerűek. • Igor Stravinsky mondta a korabeli sznobokra gon­dolva, hogy gyanús neki az az ember, aki gondterhel­ten, lehorgasztott fővel hallgatja Bach zenéjét. Ön­nek milyen a „gyanús" hallgató? -Óh, hát végülis mi a zene? Hullámok a levegőben, ame­lyek elérkeznek az agyba. De semmi hatásuk nincs, ha nem áradnak szét a lélekben. A zene a lélek tápláléka. Éhesnek kell lennem rá. Csak akkor je­lenthet valamit, ha szeretettel és örömmel hallgatom. • Mesélr\e arról, hogyan jut egy előadóművész Tehe­ránból Bécsbe? - Kilencéves korom óta, 1958-tól élek Bécsban. Édes­apám maga is hegedűs volt, a teheráni szimfonikus zenekar koncertmestere. Hová is vá­gyott volna, mint az európai klasszikus zene nagy központ­jába? Másfelől pedig baha'i családban születtem, s gyerek­koromóta hiszem, hogy az em­berek elsősorban a Föld polgá­rai, és nem az országoké. Az emberek, bárhol éljenek, pol­gártársaim. • Jelent-e önnek valamit az a fogalom, hogy „ázsiai­ság"? - Mindenkire hatással van a szülőkörnyezete. *Az emberi­ségnek mégis a közös tulajdon­ságai a legmeghatározóbbak. Persze, az egyén beállítottságá­tól függ, hogy mit kíván ki­hangsúlyozni: azt-e, ami az embereket elválasztja, vagy azt, ami összeköti. A vére min­denkinek piros. Ha az ember mélyen néz a dolgokba, akkor a hasonlóságokat látja, ha felszínesen, akkor a különb­ségeket veszi észre. Panek Sándor , • Bijon Khades-Missagh ma este 19.30-tól a Weiner Leó Kamarazenekar filharmóniai hangversenyén lép fel a Sze­gedi Konzervatórium nagyter­mében. A Kínai Cirkusz Szegeden • Hangversenykalauz Magyarországi bemutató osztrák vendégekkel • Május elsején két előadást tart a szegedi városi sportcsar­nokban a Kínai Nemzeti Cir­kusz. A produkció, amely nagy sikerrel 100 előadást ért meg a Fővárosi Nagycirkuszban a Nemzeti Kulturális Alap támo­gatásával indult vidéki turnéra. Előadója, a kínai cirkusztársu­lat 1956-ban alakult, s létrejöt­te óta többször nyert díjat nem­zetközi és kínai országos cir­kusztalálkozókon. A társulat bejárta a világot: megfordult • Bár ez csak egy bár, és bár ez csak egy mezítlábas vidéki színtársulat - öndefiníció! azért ne feledjük, ezek a me­zítlábasok öt telt házas elő­adást csináltak tavaly Buda­pesten, a Madách Színházban ­a Macskák szentélyében. Épp ezért talán nincs semmi meg­lepő abban, hogy a Sziámi Ze­nei Társulat telt házat és dörgő vastapsot kapott hétfőn a sze­gedi Kamaraszínházban. S mindkettőnknek déjá vu-je volt, hiszen a közönség kikö­vetelte magának a dupla rá­adást, a zenei társulat pedig két szám erejéig visszavedlett zenekarrá. Persze a déjá vu végig jelen volt, hiszen bár a társulat gyö­Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németor­szágban, Japánban, Malaysiá­ban és még sok országban. Az előadás az európai cir­kuszhagyományoktól külön­böző, jellegzetes kínai pro­dukció. A kínai cirkusz­művészet múltja messzire nyúlik: Kr. e. 770-től Kr. e kerei mélyre nyúlnak. Első lá­tásra néhány földalatti, a rend­szer által éppcsak megtűrt ze­nekar neve jut eszünkbe, ha pedig az alapító atyamester, a Mesterönképző pedellusának ­szintén öndefiníció! -, Müller Péter szavaira gondolunk, ak­kor a többezer, sőt félmillió éves múlt ködlik fel. A blues­kornál is korábban élt elő­emberek spontán beindultsága, hihetetlen odaadásuk és robba­nékony önfegyelmük - mely 221-ig folyamatosan alakult ki. A Han-dinasztia korában (Kr. e. 206- Kr. u. 220) már tökéletes műfajjá fejlődött. A kínai nép mindennapi életéből ered, ezért népi stílusa és helyi sajátságai vannak. Sok benne a nehéz mutatvány, fontos eleme az ügyesség, az erő, a rugalmasság, amely a példakép a Sziámi Zenei Tár­sulat számára. Mr. Pornowsky természete­sen előkerült, hiszen megszö­kött a kábítószer-elvonókúráról Mister Charles Pornowsky, a fékezhetetlen költő. S már me­gint déjá vu, hiszen lehetetlen nem észrevenni az utalást Bu­kowskyra. Szóval mindket­tőnknek déjá vu-je van, s bár a helyszín csak egy bár, talán va­lahol Amszterdam művészne­gyedében, ismerős a történet. Kung Fu harci művészettel is egyesül. A kosztümök és zenék szintén a kínai hagyományokat tükrözik. Az előadások időpontja: május 1.; 9.30, illetve 13 óra. Jegyek elővételben kaphatók a következő helyeken: Szeged Városi Sportcsarnok (117. szoba), Szeged Tourist Utazási Iroda, Express Utazási Iroda, Matáv Halló szaküzlet (Rókusi körút). Fotó: Révész Róbert A költő itt rátalál Zsuzsura, akit holtnak hitt eddig. Ő lökte ki az ablakon, amikor megtud­ta, hogy egy peep-showban dolgozik. Szerelmük tárgy­talan, a láng nem éled újra, így Pornowsky újra babájához nyúl, melyet ő „eszkábált" Zsuzsu képére. A „tipikus mai szerelmi háromszög"... Ha el kellene dönteni, hogy ez a popzenekarból alakított zenés társulat színházat produ­kált vagy koncertet, akkor ma­radjunk csak az is-is meghatá­rozásnál. Vagy a cseppet sem eredeti, de pontos definíciónál: tiszta élő zene, tiszta, élő köl­tészet. T. W, Bijan Khadem-Missagh, a Tonkuenstler Kamarazenekar vezetője és szólistája, tanára a bécsi zeneművészeti főisko­lának, egyben művészeti veze­tője a hagyományos Osztrák Kamarazenei Fesztiválnak. A fuvolista Bálint Jánost nem kell bemutatni a szegedi kö­zönségnek, hisz' a muzsi­kuspálya innen indult egy­koron, az utóbbi években pedig már a Szegedi Konzervatórium művésztanáraként járja Európa hangversenytermeit, hívják nemzetközi mesterkurzusok előadójának. A konzervatóriumban fél 8­kor kezdődő hangverseny első száma Schubert Á-dúr don­dója. A vissza-visszatérő ref­rénből és közjátékok soroza­tából álló versenyműszerű alkotásban a hegedű szólósze­repe azzal valószínűsíthető, hogy a komponistát édesapja nyolcéves korában éppen ezen instrumentumra kezdte taní­tani, és apja nyomdokait követ­ve ekkor - tizenkilenc évesen ­végezte a tanítóképzőt. A másik mű, amelynek ugyancsak Khadem-Missagh a szólistája és karmestere, a gyermekkorától Ausztriában élő Baksa András Symfonie concertante-ja. Neki ősszel már hallhattuk egy alkotását a szegedi együttes előadásában. Ezt azonban Missagh felkéré­sére komponálta, így a négyté­teles versenymű magyarorszá­gi bemutatóját most autentikus előadásban halljuk. Szünet után Weninger Richárd veszi fel a dirigensi pálcát. Mendelssohn: d-moll Egy hegedűs-karmes­ter és egy komponista vendéggel, illetve ez utóbbi új alkotásával is­merkedhetnek meg ma a Weiner Kamarazenekar hangversenyén, amely egyben a Filharmónia bérletsorozatának záró­estje is. " 1 • versenyművét tolmácsolják t Bálint János közreműködésé- * vei. A romantika későh.bi_ nagymester^ gyermekkorából ­most már nagyon suk,<úy;iy 7, nei próbálkozást* •x.ujjgya­korlatot" ismerünk, amely ­utóbb nagyszem-alkotá&iiiik zonyult. Ilyen a hegedűre és m kamarazenekarra írt mű is, amit sok évtizeddel később Menuhin lelt fel. Fuvolaátiratát pedig Bálint János készítette él pár éve, s ez a változat ma már . nemzetközi hírű, éppen az elő­adó jóvoltából. A lengyel Wojciech Kilar néptáncihletésű Orawája zátja a hangverseny programját, amit már a márciusi kortárs-ze­nei héten megismerhettünk az együttes tolmácsolásában. Az élete delén járó szerző egyik vezéralakja a népzenei gyöke­rekhez visszanyúló úgyneve­zett „neofolklór" stílusnak, ez a gorál-motívumokon alapuló műve az északkeleti Kárpátok tájaihoz kötődik, talán nem túl­zás az Orawa címet az egykori magyar vármegye, Árva nevé­vel azonosítani. Kutas János • Sziámi Szegeden Déjá vu

Next

/
Thumbnails
Contents