Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

SZERDA, 1994. APR. 20. E GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Lyon, Párizs, Budapest Egy olasz bankvezer állomásai Kárpótlási jegyért is lehetett az Inter-Európa Bank részvé­nyeit jegyezni a közelmúltban, s nem túlzás úgy értékelni a sorbaállásoktól sem mentes cserét, hogy a kisbefektetők el­kapkodták a banki értékpapíro­kat. Igaz, a tőzsdén még nem jegyzik ezt a részvényt, árfo­lyama azonban már is sokkal magasabb, mint a kibocsátás­kori. A napokban Szegeden járt a bank vezérigazgatója, Pier Franco Rubatto, akit ter­mészetesen először a nyilvános megmérettetés tapasztalatairól kérdeztünk. - Örültünk a nagy érdeklő­désnek. ugyanakkor sajnáljuk, hogy voltak problémák, példá­ul sorbaállások a jegyzés körül. Természetesen ennek már po­zitív hatásait is érezzük, hiszen bankunk részvényei a közel­múltig a névérték körül forog­tak, mostanára azonban jelen­tősen emelkedett az árfolyam. A közeljövőben tartandó köz­gyűlés egyik napirendje éppen a tőzsdei bevezetés kérdése lesz. Ha jegyzett részvény lesz az Inter-Európa Bank, akkor érzékenyebbek leszünk, jobban meg kell felelnünk a kisrész­vényesek elvárásainak. - Volt vitájuk a magyar partnerrel a csereárfolyam meghatározásakor? Fotó: Révész Róbert Pier Franco Rubatto: érzékenyebbek leszünk - Err^nekünk semmilyen befolyásunk nem volt, a csere minden feltételét az AVÜ hatá­rozta meg. Ilyen értelemben a bank csak passzív szereplő volt. A piac válaszából azon­ban arra lehet következtetni, hogy nagyon jól állapították meg ezt a cserearányt. - Kívánnak-e mélyebben be­kapcsolódni a privatizációba, például kedvezményes hitelek folyósításával ? - Máris jelen vagyunk a pri­vatizációban, mind kedvezmé­nyes, mind piaci kamatozású hitelek nyújtásával, s ezt a jelenlétet a jövőben erősíteni szeretnénk. Bankunknak érde­ke, hogy ezt a folyamatot se­gítse. Konrétan van egy AGENCY LINE megállapodás az EBRD-vel annak érdié­ben, hogy a közepes és annál nagyobb ügyletekben EBRD erőforrásokkal részt tudjunk venni. - A tőzsdei bevezetés után egy esztendővel milyen tulajdo­nosi struktúrát látna szívesen? - Ezt nagyon neház előre látni, hiszen néhány héttel ez­előtt a banknak mindössze há­romszáz tulajdonosa lehetett, mára ez a szám háromezetTe emelkedett. Előre látható, hogy számítani lehet a részvények bizonyos fokú koncentrálódá­sára, de az alapszabályban is rögzítve van, hogy ebben a bankban soha senki sem sze­rezhet tíz százaléknál nagyobb részesedést. - Minek köszönhető szegedi látogatása? - A helyi fiókot nem régen nyitottuk, s már ősszel szeret­tünk volna egy ünnepélyesebb aktust is, ami akkor különböző okok miatt nem jöhetett létre. Most ezt pótoljuk. Tradicioná­lisan a Bartók Vonósnégyessel, amely más rendezvényeinken is kellemesebbé teszi találko­zásunkat az ügyfelekkel. Ez egy nagyon jó hagyomány, amit én már örököltem, de ami ellen egyáltalán nem harcolok. Alkalom ez arra is, hogy bank vezetősége beszélgessen a fiókigazgatókkal, nem csak Budapesten, hanem mindenütt, ahol jelen van az Inter-Európa Bank. - Honnan érkezik egy olasz vezérigazgató Budapestre? - Franciaországból. Lyon­ból, Párizsból, ahol összesen hat évet töltöttem. Kovács András Inter-Európa Bank Rt. Leértékelési várakozások Az elmúlt hét a lenyugodó kedélyek jegyében telt. Március közepe táján terjedt el, hogy küszöbön egy újabb leértékelés. Jól értesültnek vélt körök szerint két okból is. Ha folytatódik az eddig követett „apránként, kis lépésben" politika (ideiek: január 3.-1 százalék, február 16. - 2,6 százalék), akkor lassan aktuálissá vá­lik egy ismételt árfolyamkorrekció. Szakértők azonban már akkor is azt hangoztatták, hogy a választások előtt a kormány aligha lépi meg ezt a barátságtalan lépést, a központi bank tarsolyában pedig csupán legfeljebb 1,4 százalékos „adu" maradt. Eddig még ezt sem játszotta ki. Sőt, leértékelés helyett - éppen a forintot védendő ­kamatlábemelést hajtott végre. (Kerek 1 százalékkal vitte feljebb a refinanszírozási, illetve a swap kamatlá­bakat.) A forint valuta vételi/eladási dollárárfolyama 100/107 körül alakult, ugyanez DEM-ben 59/62 és ATS-ben 8,3/8,9. A nemzetközi devizapiac eseményei közül elsőként a német központi bank kamatlábcsökkentését érdemes megemlíteni. Bár hosszabb távon mindenki számolt vele, de a múlt héten a Bundesbank csütörtöki ülését megelőző napon megjelent elemzések is még arról ír­tak, hogy ezúttal nem sok esélyt látnak rá. Tévedtek. A kora délutáni órákban hozták a hírt, miszerint 1/4 szá­zalékkal enyhítették a refinanszírozási (lombard) és a diszkontkamatlábat (6,5, illetve 5 százalékra). Ezúttal azonban elmaradt az ilyenkor megszokott látványos USD/DEM árfolyamcniclkedés. Annyi ereje sem volt, hogy igazán kivigye az addigi 1,71-1,72-es sávból. Sőt, péntekre még vissza is csúszott 1,71 alá (1.7080). Egyes hírek szerint ugyanis a Bundesbank egyidejűleg nagy erejű dollár elleni márkavásárlásba fogott. Ered­ménnyel. A BUBA lépését szinte időzítve követték a legtöbb európai jegybankban. Ezek a csökkentések, ha csak enyhítve is és nem egy az egyben, de tükröződnek a bel­földi bankok devizabetét lekötésekre fizetett kamatlá­baiban is. Az európai devizákban mintegy 1/8-dal ka­punk kevesebbet. Poligrupo-szalon megnyitó A portugál találmány A zöld műfűn álló hófehér Seat Ibiza kacsint ki a Vidra utca három alól, az egykori ékszerbolt helyéről, ahol a Poligrupo vadonatúj szalonja nyílt meg. - Több éve jelen vagyunk már Szegeden - mondta az ün­nepélyes megnyitón Takács Béláné, irodavezető -, s ezalatt kiderült, hogy valós igényeket elégítünk ki. Sokan szeretné­nek gépkocsit, lakást vagy más nagyobb értékű árucikket vá­sárolni, A bankoknál csak ne­hezen juthatnak hitelhez az emberek, nálunk 36-108 hó­napos futamidőre kaphatnak kamatmentes kölcsönt ügy­feleink. Sok fiatal számára pél­dául mi kínáljuk az egyetlen lakáshozjutási lehetőséget... S hogy ez nemcsak üres propagandafogás, azt bizonyí­totta a sok szegedi ügyfél, akik már meg is vették gépkocsiju­kat, vagy éppen már vígan él­nek új lakásukban. A meg­nyitón megtudtuk még, hogy a Poligrupo portugál-magyar vegyes vállalat, s ezt a vásárlá­si formát pont a magyar viszo­nyokhoz hasonló gazdasági helyzetben lévő országokra ta­lálták ki a Pireneusi félsziget lakói, ugyanis az infláció az egyik fő mozgatórugója a Poli­grupo rendszerének. Új helyre költözésükkel kínálatukat is bővítették, hiszen katalógusból bútort is vásárolhatunk részlet­re - vagy készpénzre Az új Vidra utcai szalonban egyébként nemcsak Portugáliá­val találkozhatunk ily módon, hanem a vele szomszédos, Spanyolországgal is - a Seat jóvoltából. A Volkswagen cso­porthoz tartozó autógyár min­den terméke megvásárolható itt; bármilyen konstrukcióban: készpénzre, részletfizetésre, lízingre, Poligrupo-kölcsönre. A slágernek számító hófehér Seat Ibizát pedig ki is lehet próbálni... Fotó: Nagy László Ibiza. A szomszéd országból .. éi ml van mögött*? Hogyan olvassunk mérleget? Pro^sm^ott fcéttÉ&nyv Könyv A Bartók Béla tér 1. szám alatti Szakkönyvesbolt aján­lata: Ha a hagyományos számvi­teli könyvekkel - bármilyen egyszerűen íródtak is - nem boldogult, talán ezzel a könyv­vel sikeresebb lesz... (Financial Times) A tekintélyes londoni gaz­dasági napilap álláspontját tá­masztja alá, hogy e könyvet eddig 20 nyelvre fordították le, s rendkívül népszerű segéd­eszközévé vált mindazoknak, akik szeretnének egy kicsit ér­teni a számvitelhez. Az ...és mi van mögötte? cí­mű könyv igen hasznos a számviteli alapismeretek meg­szerzéséhez. Az olvasó bete­kintést kap többek között az eredménykimutatás, a pénzfor­rások felhasználása, valamint az inflációs számvitel témakö­rébe. A részletes fogalomszó­tár és a rövid fejezetek meg­könnyítik a tanulást. Az olvasó lépésről-lépésre haladhat előre az anyagban, és minden sza­kaszban ellenőrizheti tudás­szintjét. A könyvet ajánljuk vállalkozóknak, pénzügyi ma­nagereknek, kontrollereknek és az érdeklődő átlagembereknek egyaránt. MNB-alelnök a monetáris szigorról Bankkerülő jövedelmek Az MNB-nek az az állás­pontja, hogy a jegybanknak, a bankközi piacon tapasztalható pénzhiány ellenére sem szabad többletlikviditást adnia a gaz­daságnak, mondta a jegybank alelnöke. A fizetési és a kül­kereskedelmi mérlegen a pénz­forgalmi számok alapján ugyanis nincs javulás, ami azt mutatja, hogy továbbra is van többlet jövedelemkiáramlás, amely a fizetési mérlegromlás­ban és nem inflációban jelent­kezik. Ezek a jövedelmek azonban részben kikerülik a bankrendszert, illetve azonnal elköltésre kerülnek, ahogy ezt az ottani likviditásszűke is jelzi. A költségvetés-államháztar­tás továbbra is igen nagy hitel­igénnyel jelenik meg a pénz­és tőkepiacon, de szemben a tavalyi évközi helyzettel, az ál­lampapírokat - miután jelenleg reálkamat érhető el rajtuk - ha nem is feltétlenül közvetlenül a kibocsátáskor, el lehet adni. Ugyanakkor a költségvetési forgóalapon lévő pénz a tavaly A jegybanktanács nem tartotta indokolt­nak a jelenlegi 22 szá­zalékos jegybanki alap­kamat növelését, a re­pohitel-kamatokat vi­szont nem kizárt, hogy emelni kell, nyilatkozta Czirják Sándor, a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, akit az MTI-ECO a jegy­banktanács múlt pénte­ki ülésének döntéseiről és azok hátteréről kér­dezett. év végi magas szint(ől erősen lecsökkent, ezen kívül az első negyedévben nem volt jegy­banki finanszírozás, mondta az alelnök. A jegybank az idei költség­vetési törvényben számára elő­írt értékesítési garanciában vesz ugyan a kibocsátott köt­vényekből, de ezek értékesíté­sével nincs gondja, az előírt 80 milliárd forintos költségvetés­finanszírozási kerete kiak­názatlan. Az viszont kétségtelen, hogy miután a költségvetés nö­vekvő mértékben közvetlenül a lakosságnak, vállalatoknak adja el papírjait, ma a bank­rendszert elkerüli ez a pénz. A bankközi piacon tapasztalható forintszűkének azonban a költ­ségvetés elszívó hatása mellett a jelentős importkereslet is oka. Ha a bankok a vállalatok­tól sok import célú devizavé­telre szóló megbízást kapnak, az a rendszerben forinthiányt ? okoz. Ezt növelheti a forintle­értékelésre való spekuláció is. Az év első hónapjaiban az inflációs és lakossági jövede­lemszámok a reáljövedelmek növekedésére utalnak. A lakossági jövedelemnöveke­désben szerepet játszik a költ­ségvetési intézményi béreme­lésen és a társadalombiztosítási juttatáson túl a személyi jöve­delemadó-rendszer nettó ke­resetet növelő hatása is. Fotó: Révész Róbert Friss zöldség a „Nagyposta" előtt. Többletjövedelem-kiáramlás

Next

/
Thumbnails
Contents