Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. APR. 20. Mire ez a cikk olvasóinkhoz eljut, addigra már talán azt is lehet majd tudni, hogy az allokáció (vagyis a kártya elven működő elosztás) során kinek mennyi jut a MOL Rt. elsőbb­ségi részvényeiből. A kárpótlási jegyekért felajánlott részvénycsoma­got ugyanis egy hét alatt túljegyezték. Ez semmilyen meglepetést nem okozott. Mondhatni: várható volt. Ez esetben ugyanis - a korábban 30 mil­lió forint értékben felajánlott rész­vénypakett cserearányához képest ­most jóval vonzóbb kondíciókat kí­nálnak a befektetőknek. Nevezetesen: 2 db 10 ezer forint címletértékű kár­pótlási jegyért 3 db 10 ezer forint névértékű MOL-részvényt kaphatnak. További csábítást jelenthetett, hogy a cég ez évi osztalékából fix 12 száza­lékot (gémek. Igaz ugyan, hogy az új részvénytulajdonosok szavazati jogot nem kaphatnak, de (gy is több, mint 100 százalékos megtérüléssel „vehe­tik" ki pénzüket a kárpótlási jegyből. Márpedig manapság ez nagyon jó üzletnek számít, hiszen a tőzsdén csak a címletérték 65 százalékát kaphatnák érte. Még ennél is sokkal rosszabb, mindössze 43 százalékos az arány, ha azt vesszük figyelembe, hogy a törvény értelmében ma a kárpótlási jegy kamattal növelt címletértéke 152,1 százalék. Ennyiért számítják be, ha állami vagyon megvásárlására fordltja valaki. De hagyjuk a számokat, ismerked­jünk egy kicsit a céggel. Föltankolták a MOL Rt. részvényeit! A mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató mamutvállalat vagyona most kb. 100 milliárd forintot ér. A nyersolaj mellett földgáz beszer­zésével is foglalkozik. Az ország földgázszükségletének felét - évi 5,5 milliárd köbmétert - maga termeli ki, másik felét Oroszországból vásárolja. A MOL Rt. forgalma 1993-ban 1000 milliárd forint volt. Az éves hazai olajszükséglet háromnegyedét, 6 mil­lió tonnát ugyancsak Oroszországból vásárolják, itthon mindössze 2 millió tonnányit tudnak termelni. A bécsi Der Standardnak adott interjúban Gyuris Ernő igazgató reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megnyithatják a délszláv válság miatt lezárt Adria Kőolajvezetéket, s ezáltal egyéb beszerzési forrásokból csök­kenthető az egyoldalú függőség. A MOL Rt. tevékenysége azonban a behozatalnál sokkalta sokkal széle­sebb körű. Ide tartozik a szénhidro­gének kutatása, kitermelése, szállítá­sa, kereskedelme és feldolgozása is. Finomító kapacitása évente mintegy 11 millió tonna kőolaj feldolgozására nyújt lehetőséget. A cég külföldön is aktfv, Tunéziában vegyes vállalata van, Nyugat-Szibériában és Kazah­sztánban pedig részt vesz a kőolaj ku­tatásban. A gazdálkodási mutatók elég ked­vezőek. Rövid és hosszú távú idegen forrásainak, hiteleinek aránya ala­csony, a társaság likviditása, fizető­képessége kifejezetten jó. Jövedelme­zősége ugyan - az utóbbi időben sorra megjelenő versenytársak miatt - az utóbbi években jelentősen romlott, de a cég állja a sarat. A tervek a piaci részesedés megőrzésére irányulnak. A benzinkút-hálózat fejlesztése mellett ki akarják építeni az országhatár és Győr közötti olajvezetéket, hogy ezál­tal csökkenthessék az orosz behoza­taltól való egyoldalú függőséget. S a következő hónapokban esedékes pri­vatizáció sem kérdőjelezi meg: a többségi részesedés ottani tulajdon­ban marad. A részvények egyelőre bizonyosan nem kerülnek tőzsdére, s ma még a majdani stratégiai befektető kiléte sem ismert. Most 0,99 százalékos tulajdoni hányadot, összesen 969 540 ezer fo­rint értékű részvényt kínáltak fel kár­pótlási jegyért. Az eredeti, saját jogon kárpótoltak - Sepsey Tamás állam­titkár hathatós közbenjárására - ab­szolút elsőbbséget élveztek. Szabó Katalin, a forgalmazást ve­zető Budapest Értékpapír és Befek­tetési Rt. munkatársa szerint ezt a lehetőséget igazán érdemes volt megragadniuk a kárpótoltaknak. A szakember nem vitatta, hogy speku­lánsokat sem lehetett kizárni. Nagyon sokan jegyeztek ugyanis meghatal­mazással, eredeti határozatban kár­pótlási jeggyel. Márpedig ezt el kell fogadniuk. Csakhogy - rossz nyelvek szerint - az így szerzett papírokat 20 százalékos jutalékkal azonnal to­vábbadják egyelőre inkognitóban ma­radó intézményi befektetőknek. Ha viszont ez tényleg tgy van, az az igazi kárpótoltak számára még inkább meg­nyugtató. Biztosak lehetnek benne: ez egy jó befektetés volt. Hosszabb távra is. Hiszen intézményi befektető csak akkor vásárol, ha bizakodó a cég jövőjét és osztalékát illetően. Rövid távon sem megvetendő azonban a MOL Rt.-papfr csábereje. Hiszen a már most járó 12 százalékos oszta­lékkal együtt a befektetés minimál­isan az inflációt némileg meghaladó nyereséget hoz. S ha netán mégis meg akarna válni tőle valaki, számíthat rá, hogy a tőzsdén kívül folyamatosan is biztos lesz igény a részvényekre. Közgyűlés előtt a Pick Házasság - bonyodalmakkal A Pick Szeged Rt. április 28-i közgyűlésének egyik legfontosabb napirendi pontja az az alaptőkeemelés, amely a Herz Szalámigyár megvéte­léhez, a szükséges működötö­kéhez, illetve beruházásokhoz kapcsolódó forrást biztosftja. Mint Vámosi Lukács gazda­sági igazgatótól megtudtuk, a Herz vételára 920 millió forint volt. a teljes működőtöké­szükséglét 700, a beruházások forrásigénye 1000 millió forint. A Herzet a nehézségekkel küszködő Budapesti Húsipari Vállalattól 1993 február közepétől ez év március végéig bérelte többszöri hosszab­bítással a Pick. Az eladásra kiírt pályázatot is a szegediek nyerték, ám közben volt egy kis bonyodalom. Az ÁVÜ és az AV Rt. igazgatótanácsa február elején egyszerre hirde­tett eredményt két Pick-pá­lyázattal kapcsolatban. Első körben a Gyulai Húskombinát részvényeinek 50 százalékát plusz egy szavazatot megvásá­rolhatnak Ítéltek az illeté­kesek. a Herz vételi ajánlatát a monopolhelyzetre való hivat­kozással viszont elutasították. (A gyulai lánykérés csak a szakmai körökben volt köztu­dott. a Herz-házasság híre viszont nagyobb nyilvánossá­got kapott.) Azután néhány napon belül megfordultak a dolgok, Herz-ügyben lett szabad a vásár, Gyuláról azon­ban le kellett mondaniuk a sze­gedieknek. A Gazdasági Ver­senyhivatal mindent szentesítő pecsétje még ma is hiányzik az okmányokról, a Pick-vezérek azonban optimisták, és ter­vezik a nem minden előzmény nélküli házasélet részleteit. Nem igazán köztudott, de Szegeden 1977 és 1989 között nagyon sok, exportra szánt Herz szalámit készttettek. Akkoriban a fővárosban első­sorban a higiénés feltételek mi­att nem gyárthatták a nyugati igényeknek megfelelő márkás terméket, s az alföldi városból indult útjára a szalámi. A Herz megvételével az volt a cél, hogy a Pick a legmagasabb profittartalmú termékek, a szalámifélék területén növelje a termelést. A kapacitások több műszakban gazdaságosabban lesznek kihasználhatók, miután az alapanyagellátás - s ez jó hír a régió hústermelőinek ­Szegedről történik. A Herz 1990-ben még 3,7 ezer tonna száiazárut értéke­sített, két évvel később viszont már csak ezer tonnával keve­sebbet. Ezen belül a belföldi eladások mindhárom évben 880 tonna körül alakultak, te­hát a termeléscsökkenés köz­vetlenül az exportértékesí­tésben jelentkezett. A Pick tervei szerint jövőre, illetve 1996-ban már 4 ezer tonna Herz szárazáru lesz értéke­síthető, s ennek valamivel több mint fele készülne exportra. K. A. Tallózó Kedvezmény csak kész­pénzes vásárlásnál. A KRP részletfizetési alrendszere ke­retében részvényvásárlásra be­fizetett készpénz levonható az adóalapból - válaszolta Vályi György, az ÁVÜ igazgatója. A kísérleti szakasz során az OTP. a Polgári Bank és Budapest Bank összesen 62 fiókjában egyszerre lehet bejelentkezni és jegyezni a részvényeket. (Világgazdaság, IV. 9.) Ötszáz privatizációs felje­lentés. Pongrácz Tibor állam­titkár egy nagykőrösi fórumon kifejtette véleményét a priva­tizációs büntetőeljárásokról. Az eddig indított mintegy 500 feljelentés nyomán kezdemé­nyezett eljárásból mindössze 14 állta meg a helyét. (Nép­szabadság, IV. 9.) Az élelmiszeripar növeke­dése várható. Legalább 250­500 milliárd forintnyi tőke hiá­nyzik a mezőgazdaságból ­jelentette ki Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnö­ke. Tőkehiány jellemzi az élel­miszeripart is, ennek ellenére ebben az évben 2-4 százalékos növekedésre számítanak. Az élelmiszer-gazdaság átalakulá­sához hozzájárulhat a volt állami gazdaságok centralizált privatizációja is, ami várhatóan ez év végéig befejeződik. Ez idő alatt összesen a termőföld 90 százaléka kerül magán­kézbe. (Népszabadság, IV. 6.) f Uj kárpótlási földkijelölések Interjú dr. Szabó Tamással - Miniszter úr, változatlanul nagy az igény a kárpótlási je­gyek földre váltására. Minde­kinek jut föld? - A mostani, pótlólagos földkijelölések a jelenleg is­mert igények 82 százalékát elégítik ki, de folynak tárgya­lások a Honvédelmi Miniszté­riummal és a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezettel újabb területek kárpótlásba voná­sáról. Meggyőződésem, hogy mindenki földhöz tud jutni. - Mi történt a kárpótlás folytán már magántulajdonba került földekkel? - A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpótlás nem­csak a kárpótoltak sérelmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egyben tőkeinjekció is. Ennek is köszönhetően a par­lagföldek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A föld­tulajdonosok harminc szá­zalékkal több vetőmagot, négyszer annyi - 2 milliárd forint értékű - mezőgazdasági gépet vásároltak, mint tavaly ilyenkor. A magántulajdonú föld új lendületet visz a mező­gazdaságba - mindannyiunk hasznára. - A pótlólagosan kijelölt állami földekre hogyan lehet majd licitálni? - Szeretném, ha a lehetősé­gekhez képest a helybeliek minél több földhöz juthatná­nak. Ezért a kijelölt területek 50 százalékából - ha lesz rá igény - csak a helyiek vásárol­hatnak. A fennmaradó terüle­tekre pedig bárki jelentkezhet az országból. - Mikor kerülnek árverésre a pótlólagosan kijelölt földek? - Ha minden jól megy, jú­niusban a kárpótlásban része­sült állampolgárok már ezekre a jelenleg még állami tulaj­donú földekre is licitálhatnak. Az állami gazdaságok, illetve jogutód társaságok kárpótlása és pótlólagos kárpótlása Az állami gazdaságok neve Összes termőterület Kárpótlásra kijelölt, tanüzemi, védett Pótlólagos kárpótlási igény Vagyonkezelők javaslata Jogutódnak' szükséges terület Elkerülő összes terület ha AK ha AK ha AK ha AK ha AK % Csongrádi ÁG 4 436 88 431 1 529 27 671 627 12 922 1 240 23 376 1 667 37 384 62,42 Derekegyházi AG 3 811 119 766 1 654 50 426 0 0 118 3 566 2 039 65 774 46,50 Gorzsai AG 5 630 168 367 3 744 121 435 0 0 39 284 1 847 46 648 67,19 Hódmezőgazda Rt. 10 399 258 869 5 316 144 682 508 13 186 46 699 5 037 113 488 51,56 Pankotai AG 11 223 195 393 10711 181 338 0 0 181 2 327 331 11 728 97,05 Szegedi AG 3 556 45 667 2 485 19 594 0 0 286 11022 785 15 051 77,92 Szőregi AG 1 458 29 282 315 6 162 267 6 461 1 182 22 443 -39 677 102,67 Csongrád összesen: 40 513 905 775 25 754 551 308 1402 32 569 3 091 63 717 11 668 290 751 71,20

Next

/
Thumbnails
Contents