Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-03 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 3. KULTÚRA 7 • Új sorozat indul Klasszikusok felfedezése ,Y3 JÁRQS zes Költeményei • A jelentkezési adatok alap­ján elmondhatom, nem kell ag­gódni az általános iskolát vég­zett tanulóknak amiatt, hogy bekerülnek-e vagy sem Szeged középfokú intézményeibe, mert összességében van és lesz is elegendő hely. Az biztos, hogy mindenkit felvesznek, az viszont már nem, hogy abba az intézménybe kerül, amit a je­lentkezési lapon első vagy má­sodik helyen megjelölt. • Milyen tapasztalatai van­nak az idei jelentkezéssel kapcsolatban? - A szakközépiskoláktól jel­zéseket kaptam arra vonatko­zóan, hogy a gyengébb tanulók is náluk próbálkoznak a to­vábbtanulással. A szakmunkás­képzőkbe jelentkezés csökke­nésének egyik okát abban lá­tom, hogy a szülők aggódnak a gyakorlóhelyek csökkenése, hiánya miatt. Megnyugtatásul közlöm: a szakmunkásképző­be. illetve szakiskolába jelent­kezett diákoknak nincs okuk semmiféle aggodalomra, mert van elegendő gyakorlóhely is. A legjobb tanulmányi eredmé­nyű tanulók gimnáziumokba és • Beiskolázás középfokon Keresettek a gimnáziumok A gimnáziumok és szakközépiskolák március végéig, a szakmunkásképzők és szakiskolák pedig április közepéig döntenek arról, hogy kit fogadnak intézményük diákjává a jövő tanévre. A középfokú beiskolázás helyzetéről dr. Czene Lászlóval, a Csongrád megyei Közgyűlés Pedagó­giai és Közművelődési Szolgáltató Intézetének munkatár­sával beszélgettünk. szakközépiskolákba jelenet­keztek. Érdekességképpen mondom el, hogy a gimnáziu­mok speciális osztályaiba nőtt, míg a két tannyelvű osztályok iránt csökkent az érdeklődés. • Milyen szakközépiskolai és szakmunkásképző osztá­lyok, képzési formák után érdeklődnek leginkább a szülök és a diákok? Létez­nek egyáltalán még divat­szakmák? - A szakközépiskolákban a számítástechnikával, közgaz­dasággal, kereskedelemmel kapcsolatos területek iránt na­gyobb az érdeklődés. A szak­munkásképzőkben pedig a ha­gyományos divatszakmák: az autószerelő, karosszéria-la­katos, fodrász és általában a kereskedelmi szakmák iránt ér­deklődnek. Hozzáteszem: az előző évekhez képest a túlje­lentkezés mértéke idén jóval kisebb. A divatszakmákra már nincs többszörös túljelentke­zés. csak több a jelentkező. • Tegyük fel, hogy valaki sehová sem nyer felvételt. Mi lesz azzal? - Az első-második helyről elutasított tanulók döntő több­ségét második-harmadik he­lyen még felvehetik. Ez már­cius végén derül ki. Akinek vi­szont sehol sem jut hely, annak a pályaválasztási tanácsadóba kerül a jelentkezési lapja, s itt tanácsadással egybekötve in­tézzük majd a beiskolázását. Szerintem, a gimnáziumokból és szakközépiskolákból eluta­sított jó tanuló leányok számá­ra indokolt legalább egy gim­náziumi plusz osztály beindí­tása a Csongor téri Altalános Iskolában és Gimnáziumban. A jelentkezési adatok alapján úgy tűnik, hogy erre minden valószínűség szerint szükség lesz. De erről március 31-éig az önkormányzatnak kell majd döntenie. Szabó C. Szilárd • Hiánypótló sorozatot indított útjára a Nemzeti Tankönyvkia­dó, melynek első darabja - a Batsányi János költeményeit összegyűjtő - már a boltokban van. A Felfedezett klasszikusok címen elindított sorozat szer­kesztője, dr. Madarász Imre ar­ról tájékoztatta lapunkat: fő céljuk e kiadványsorozattal az, hogy olyan klasszikus hazai, il­letve külföldi szerzőket ismer­tessenek meg az olvasóközön­séggel, akikről méltatlanul ke­veset tudunk, többnyire azért, mert régen, vagy magyarul még egyáltalán nem adták ki a műveiket. Tájékoztatása sze­rint a Friedrich Christian Heb­bel tragédiáit tartalmazó máso­dik kötet is napokon belül megjelenik, s a harmadik darab is - mely öt klasszikus Attila­drámát tartalmaz majd - rövi­desen kapható lesz. Tavaszra könyvcsemegét tartogat a kiadó: ötven év után ismét egybegyűjtve lehet majd olvasni Tompa Mihály költe­ményeit. Ezután néhány, ná­lunk kevéssé ismert külföldi szerző munkáiból ad közre a kiadó. A sorozatszerkesztő re­ményei szerint ezek a könyvek hozzájárulnak majd ahhoz a tö­rekvéshez, hogy minél részle­tesebben megismerje a magyar olvasó a felvilágosodás és a re­formkor irodalmát és szellemi irányzatait. Szegedi helyzetkép Az alábbi adatokat, amelyek a középfokú beiskolázás első köre utáni (március 1.) állapotát tükrözik, a Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. • Szeged általános iskoláiban 2357 nyolcadikos diák végez az idén. • Szeged középfokú intézményeibe jelentkező diákok száma: 4381. (Ez a szám a megye más településeiről Szegedre jelentkező diákok létszámát is tartalmazza.) • Szeged város középfokú intézményeibe felvehetők összlétszám: 4236. • Jelentkezők száma iskolatípusonként: 12 gimnáziumba 1289 helyre 1600-an, 16 szakközépiskolába 1352 helyre 1611-en, 6 szakmunkásképzőbe 1435 helyre 1036-an, 2 speciális szakiskolába 130 helyre 106-an, míg 1 szakiskolába 30 helyre 28-an jelentkeztek. Ebből kiderül, hogy a jelentkezők száma több mint a felvehetők létszáma. Ezen belül egyedül a gimnáziumokban nőtt az érdeklődés a tavalyi évhez képest - valamennyi többi középfokú iskolában csökkent. • Túljelentkezések. Március 1-jéig iskolatípusonként a következő intézményekből jeleztek túljelentkezést: Gimnáziumok: Radnóti Miklós Gimnázium. JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Újszegedi Gimnázium. Dugonics András Piarista Gimnázium, Karolina Gimnázium. Szakközépiskolák: Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, Bakay Nándor Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola, Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Kőrösy József Szakközépiskola, Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola. Szakmunkásképzők, szakiskolák: Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola. Gazdasszonyképző Szakiskola. Es a Vedres? A múlt héten, pénteken kö­zöltük az elmúlt öt esztendő (1989-93) felvételi teljesítmé­nyeinek, illetve arányainak fi­gyelembe vételével készült táblázat alapján, hogy me­gyénk szakközépiskolái milyen helyet foglalnak el 314 intéz­mény között. A távirati iroda által közölt táblázatból azon­ban kimaradt a szegedi Vedres István szakközépiskola, így he­lyezését nem tudtuk közölni. Az összegzést számítógéppel készítő Neuwirth Gábortól, az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda főtanácsadójától pót­lólag megtudtuk: a Vedres je­lenleg a 18-19. helyen áll. tfAH £ 10 ' r* a halhatatlanság az újságírók lexikona Bodrits István, a lexikon egyik szerkesztője, és akik segítették. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Nem Megjelent Aki azonban azt hiszi, hogy minden újságírót megtalál ben­ne, annak csalódnia kell. A szerkesztők - Bodrits István és Viczián János - nem tehettek mást, azokat a pályatársainkat vették be a kötetbe, akik kitölt­ve visszaküldték a kérdőíveket. Ezer oka lehetett annak, aki nem küldte vissza, számba venni se próbáljuk. A rendszer­változásnak mondott új politi­kai fölállás is közrejátszhatott sokaknál, meg a szakmával já­ró túlterhelés is, itt-ott nemtö­rődömséggel is párosulva. Legalább a neveket jó lett vol­na megemliteni, ellenkeztünk Bodrits Istvánnál a kötet meg­jelenésekor, de azzal hárította el, amit a cfmbe is kiírtunk: nem kötelező a halhatatlanság. Mi, akik belülről éljük át szak­mánk csekély lehetőségét és A megfontoltan pesszimista ember azt szokta mon­dani, az első próbálkozások általában nem sikerülnek nálunk. A Babits Kiadó legújabb vállalkozása, az újság­írók lexikona (Ki kicsoda a hírközlésben?) egyszerre iga­zolása is, és cáfolata is ennek a tételnek. Aki szerepel benne, arról megbízható adatokat közöl, tömören, érté­kelés nélkül, ez tehát többszöri aláhúzással erényeként könyvelhető el. sok lehetetlenségét, sajnáljuk azokat, akik bármi ok miatt ki­maradtak. A kötet előkészületi idősza­kában írtunk már róla. Akkor említettük többek között, hogy hasonlatos a munka egy zsák hangya egybetereléséhez. Örömmel nyugtázzuk most, hogy ez a nagyon aprólékos munka jól sikerült. Mivel az adatokat magunk szolgáltattuk, sok panaszunk nem lehet, de észre kell vennünk a sok-sok önéletrajzírási kötelezettség után, hogy amit ide szolgáltat­tunk, az tetoválásként, kikapar­hatatlan tényként holtunk után is kísér bennünket. Várhatóan lesznek jó néhányan, akiknek akár pár év múlva is terhes lesz, amit siettek most követ­kezetes helytállásként rögzíte­ni. Azt mondtuk az előbb, ma­gunk szolgáltattuk adatainkat. de ez nem teljesen igaz. Fele­dékenyek is vagyunk, elő-elő­fordult az'is, hogy valaki csak válogatást közölt kötetben megjelent munkáiról. Követke­zetes könyvkukacnak is nevez­hetném a szerkesztőket - re­mélem. nem veszi sértésnek egyikük se -. mert nem átallot­ták kézbe venni a jelzett köte­teket, s előhalászták azokat is, amelyek bizonyíthatóan az ille­tő neve alatt jelentek meg, de hallgattak róla. Bizonyára cso­dálkozva veszi majd kezébe a lexikont Rab Zsuzsa, mert föl­tehetően teljes munkásságát ­188 művét - fölsorolva látja. Valaki ilyen címen említette egyik megjelent írását: Milliók között, egyedül. Egy könyvé­szeti kiadványban ugyanez a kötet Tízezrek között, egyedül címen jelent meg. Amikor kéz­be került maga a kötet, akkor derült ki, hogy a címe „csak": Százak között, egyedül. Akiről szó van, a sajtó méltán megbe­csült munkatársa. Szemelgethetnénk kedvünk­re. kik töltöttek be annak ide­jén erősen kétséges posztokat, mert sokan vannak, akik nem zárkóztak el a-nyilvánosság kőbe metszett változata elől, de súlyosan sértenénk vele a kö­tetszerkesztők szándékát, azt, hogy nem értékelnek, csak kö­zölnek. Akárhonnan nézzük is, beszédesen tanulságos a kötet többek között azért is, mert ki­olvasható az is belőle, ki mit tart pályája csúcsának. Azt hi­szem, mindent összevetve is ki kell mondanunk: ilyenek va­gyunk mi, újságírók. Köszönet jár mindazoknak, akik bajlódtak velünk. H. D. • Szimfonikus bérlet Ifjú tehetség bemutatkozása Az ifjú pianista meglehető­sen nagy hatást gyakorolt já­tékával a közönségre Beetho­ven G-dúr zongoraversenyének előadásával. Ez volt az utolsó mű. amit a zeneköltő maga mutatott be közönségének. Igy az érett mester alkotása eléggé próbára teszi az előadómű­vészt. Faragó Márknak azon­ban ez nem okozott gondot; já­tékát elegancia, könnyed, de ugyanakkor határozott billen­tés jellemezte. Ujjai alól bőven ömlöttek a briliáns futamok, trillatáncok, dallamosan pergő kadenciák. A lassú tétel egyre szenvedélyesebbé hevülő zon­gora és zenekar közötti párbe­szédében Faragó Márk zongo­rajátéka félelmetes pontosság­gal jelenttette meg a mélység­ből az istenekhez fohászkodó, esendő embert. A közönség lelkes ünneplését Rachmani­nov Változatok egy Corelli té­mára című művének előadásá­val köszönte meg. E meglehe­tősen virtuóz darab bemutatá­sával is arról győzte meg hall­gatóit, hogy technikailag nincs számára lehetetlen. Remélhe­tőleg gyakran találkozunk még vele a koncertpódiumon. Beethoven III. Leonóra nyi­tányának előadását a merész tempók, a tomboló érzelmek és indulatok középpontba állítása jellemezte. Kicsit hiányzott be­lőle az ártatlanul bebörtönzött férj szenvedését érzékeltető melodikus részek aprólékosabb kidolgozása. Csajkovszkij Francesca da Rimini című fantáziájának ih­letője Dante Isteni színjátéka. A feszültséget, ideges vibrálást sugárzó bevezetőben a Szegedi A Szegedi Szimfonikus Zenekar hangverseny­bérletének hétfő esti kon­certjén jól ismert Beetho­ven és ritkáit hallható Csajkovszkij művek hangzottak el. Az est szó­listája a 18 éves Faragó Márk volt, aki nemrég a konzervatórium növendé­keként tanult Szegeden, jelenleg pedig svájci ösz­töndíjasként fejleszti to­vább zongoratudását. Szimfonikus Zenekar Wenin­ger Richárd karmester szenve­délyes irányításával jól érzé­keltette az elátkozott lelkek tragédiáját. Ezt a hangulatot ol­dotta fel a Francesca da Rimini szomorú alakját szimbolizáló igényesen megszólaltatott kla­rinétszóló csodálatos melódiá­jával. E mű bemutatásánál a fafúvósok ihletett játéka volt említésre méltó. A koncert befejezéseként Csajkovszkij 1812 című ün­nepi nyitánya hangzott el, amely nem tartozik a zeneszer­ző gyakran játszott művei kö­zé. Ez a darab magával ragadó dinamizmusával, a csata han­gulatát idéző vibrálásával, fer­geteges ritmusával ugyancsak feladja a leckét karmesternek és zenekarnak egyaránt. We­ninger Richárd és a szegedi szimfonikusok azonban ki­tűnően állták a próbát, előadá­sukkal maradandó élményt nyújtva a lelkesen ünneplő kö­zönségnek. Gresó Erzsébet Peru Pizarro előtt Peru Pizarro előtt címmel nyílik ma délután 5 órakor régé­szeti kiállítás a Móra Ferenc Múzeum első emeleti kiállítóter­mében. Az ősi perui kultúrák emlékeiből szemelvényező tárlat anyagát a múzeum - mely maga is részt vesz a dél-amerikai ré­gészeti feltárásokban - a nagy­kanizsai Thury György Mú­zeumból, a Néprajzi Múzeum­ból, valamint magángyűjtemé­nyekből kölcsönözték, tehát megjelennek a perui magyar ku­tatások eredményei is. A kiál­lítást dr. Anderle Ádám egyetemi tanár, a JATE hispanisztikai tan­székének vezetője nyitja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents