Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-30 / 74. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, . 1994. MÁRC. 30. Téma: az őszibarack Szebbet, jobbat, esetleg többet - ez a hármasság rejtőzhet a csütörtökre hirdetett tanácskozás cfme mögött, amely egészen pontosan (gy hangzik: az őszibarack-termesztés fejlesztésének lehetőségei. Szatymazra hfvják most is a termelőket és a ku­tatókat, hiszen régtől fogva ez a falu az alföldi őszibarack hírvivője, a termőtáj központja. A művelődési házban tíz előadást tartanak csütörtökön délelőtt kilenc órától. Szólnak a metszésről, a tápanyagok pótlásáról, az öntözésről és a növényvédelemről, egy óra után pedig metszési bemutatón vesznek részt, ahol a különböző koronaformák kialakítását figyelhetik meg a vendé­gek. Számítanak azok érdeklődésére is, akik korábban nem jártak hasonló tanácskozásokra és bemutatókra, hiszen senkinek nem lehet közömbös, hogy fái mennyit teremnek, és milyen minőségű lesz az egyébként is nagyon kényes gyümölcs. Akkor is fontos szempontok ezek, ha valaki csak saját fogyasztásra termel. ...marad-e a konzervgyár? (Folytatás az I. oldalról.) A budapesti értékesítésen két pályázó licitált - 5 millió forintos ugrásokkal - egy­másra. de mindkettőt megbí­zott képviselte. Az ár 460 millió forintnál állt meg. Annyi bizonyos csak, hogy április 22­én kell vele megkötni a végle­ges szerződést, s a fizetési ga­ranciák a felszámoló kezében vannak. A letétbe helyezett bánatpénz összege pedig 25 millió forint. Arra nincs semmilyen ga­rancia. hogy a vfvő továbbra is konzervgyárként szeretné működtetni az üzemet, a tár­gyalások minden esetre ilyen mederben folytak. A felszá­moló biztos szerint nagyon költséges és meggondolatlan vállalkozás lenne átállítani az üzemet más termék gyártására. Az. új tulajdonosnak a dolgo­zókkal is tervei vannak. Nincs reális alapja annak a félelem­nek, hogy 500 embert szélnek eresztenek, majd újabb 500-at fölvesznek. Az itt dolgozók ta­pasztalatai megfizethetetlenek és pótolhatatlanok. Mivel a Szeko Kft. jogutód nélkül szű­nik meg, az alkalmazás felté­teleiről három lábon álló szer­ződés születik majd a tulajdo­nos, a felszámoló és a dolgo­zók között. Hogy alacsony áron adták-e el a Szegedi Konzervgyárat? Forczek Dániel szerint egy felszámolás alatt álló cég ma­napság ennyit ér. A cég külön­ben per- és tehermentesen kelt el. A felszámolás közzétételét követően különben - ez 1992. június 18-án történt - az át­alakított termékszerkezetnek köszönhetően az árbevételt megfelelő szinten sikerült tartani. A felszámolást megelő­ző két és fél esztendőben ugyanis havonta átlagosan 143 millió forintos árbevételt rea­lizált a vállalat, az utolsó 18 hónapban pedig - a zöldség­vonal teljes leállítása ellenére is - havi 117 millió forintos nettó árbevételt produkált a Szegedi Konzervgyár. A rendkívül szigorú költség­gazdálkodás eredményre gya­korolt hatását szemléletesen tükrözi, hogy amíg 1990-91­ben 481-481 millió forint, s 1992. január 1. és június 17. között 442 millió volt a vállalat vesztesége, addig a felszámo­lás kezdetétől 1993. december 31-ig 214 millió forintnál állt meg a korrigált üzemi tevé­kenység nyeresége. A fizetési biztonságra való törekvést jelzi, hogy a saját jogú export csökkent a bizományosi konst­rukcióban, avagy a belföldi vevő közbeiktatásával kiszál­lított termékek rovására. A költségcsökkentés egyik eszköze volt sajnos a felszá­molás alatt a létszámleépítés, amely törvényszerűen adódott a termelési vonalak egy részé­nek leállításából. A létszám az 1991. január 1-jei 1430 fóról a felszámolás kezdetére 815-re csökkent, majd tovább fogyott. Jelenleg 524 dolgozót foglal­koztat a Szegedi Konzervgyár. Fakata Klára „A tisztességes halált meg kell engedni... Elősegíteni nem szabad! 99 Hétfán este, március 28-án a Szegedi Közéleti Kávéház vendége volt Gyulay Endre megyéspüspök. Az .JEuthanázia és a Katolikus Egyház" címmel megrendezett beszélgetés házigazdája, dr. Veress Sándor és a mintegy százfőnyi hallgatóság az elvont elméleti felve­tések mellett egészen prózai kérdésekre is választ kaphatott: Tö­megszerenesétlenségnél mit tegyen az elsősegélyt nyújtó orvos, a sú­lyosan sérült feleségét lássa el. vagy az előírásoknak megfelelően a könynyebb esetekkel kezdje? - Lehetetlent még az Isten sem kíván! - hangzott a válasz a püspök úrtól. A beszélgetés elején - ahogy ez itt szokás hét­főn esténként - a vendég bemu­tatkozásából megtudtuk, hogy Battonyán született, 1953-ban szentelték pappá, s immár hete­dik éve, hogy Szegeden püspök. Élénken foglalkoztatják napjaink eseményei. „Közéleti pap", ahogy a beszélgetés házigazdája megjegyezte. A püspök űr ehhez csak annyit fűzött hozzá: „Azért néha imádkozni is szoktam." A hallgatóság fele az idősebb kor­osztályhoz tartozott, sok volt a fiatal, 18-20 év körüli vendég, s csak néhányan voltunk középko­rúak, de mindannyian meglepőd­tünk a témával kapcsolatos első kérdésre adott tömör választ hallván, miszerint az euthanázia: - Tilos! Még egyszerűbben bún!... - Kész. Bekattintottam a tollam hegyét... aztán egy kér­déssel mégiscsak továbbgördült a beszélgetés. Talán az egyik legizgalmasabb téma került elő, az egyház sem egységes ebben a kérdésben. Hollandiában a kato­likus vezetés elfogadta az eutha­náziát. A haldokló iránti tisztelet megköveteli, hogy bizonyos ponton túl már ne történjék beavatkozás. Gyulay Endre sze­mélyes ismerőse példáján ref­lektált a fölvetésre. A kórházban meglátogatva a beteget; abból harmincféle cső és vezeték ló­gott ki, és már annyi ereje sem volt, hogy a szemével intsen. Emberkínzás, ha a halál már be­állt volna, de nem hagyják. En­gedni kell tisztességgel meghalni az embert. Mint normális körül­mények között, a parasztember kint a tanyán, odamegy a ke­mencepadkához és azt mondja „Hónap möghalok!" - és úgy is lesz. Az aktív euthanáziát egyértel­műen elutasítja az Egyház. Ez gyilkosság! Viszont a passzív euthanáziának nagyon sok ága van - mondta a püspök úr. Ha a beteg azt kívánja, hogy hagyják békén, akkor ez közel áll az ön­gyilkossághoz. De ha már nincs emberi működés, csak a szíve ver, egy olyan szervezetről van szó, ami csak egy sejthalmaz. Ez már nem élet, nem igazán em­beri, csak egy rákényszerített tovább lét. Fölmerült egy nagyon izgal­mas ellentét is. A tavaly októ­berben elfogadott új orvosi esküből idézve: „... orvosi tevé­kenységem soha nem irányulhat az emberi élet kioltására. " ­tehát a magyar orvos nem vé­gezhet sem aktív, sem passzív euthanáziát. Ezzel szemben gyakran elhangzik a könyörgés: „Drága Főorvos Úr! Ne ment­senek meg többé!" Megismer­hettük egy bírósági ügy történe­tét is, ahol a beteg beperelte az orvost, amiért visszahozta az életbe. A bíróság elmarasztalta az orvost! A jelenlévők kérdéseiből, hozzászólásaiból érdekes véle­mények tükröződtek. Használ­hatók-e olyan fájdalomcsillapí­tók (morfium), amelyek egyúttal az életet is rövidítik? XII. Pius pápa szerint, igen! A püpsök úr még hozzátette, két rossz közül a kisebbik rosszat kell választani. Az abortusz egyértelműen gyil­kosság, mint az a nemrégiben ki­adott Uj Katekizmusból is ki­derül. A halálos (téletet a Vati­kán bizonyos esetekben megen­gedhetőnek tartja. Védekezés­képpen! Elítélhető-e az orvos, aki a szükséges intézkedéseket megteszi - de semmi pluszt ­Mi az euthanázia? Aktív euthanázia: 1. a haláltusa fájdalmai­nak gyógy- és kábító­szerekkel való enyhítése (szenvedés mentes, fájda­lom nélküli halál) 2- gyógyíthatatlan és nagy fájdalmakban szenve­dő betegek halálának tuda­tos előidézése (a betegnek és hozzátartozóinak bele­egyezésével). Passzív euthanázia: ha nem kezelik a halálos bete­get, hagyják meghalni. egy rokkantan született csecse­mő érdekében? Két dolog segít1 kiválasztani, hogy mi a helyes út - hangzott az egyházi állásfog­lalás - a lelkiismeret és az Isten. El kell érni azt a belső lelki biztonságot, hogy kimondható legyen: Ez így erkölcsös! Arra a kérdésre, hogy szükség esetén, ha olyan helyzetbe ke­rülne a püspök úr, vállalná-e a passzív euthanázia formáját, így felelt: „Amennyiben józan eszemnél vagyok, nem! Ha az idegeim fölmondják a szolgála­tot, akkor már nem biztos, hogy én mondom!" Végül egy gon­dolat, ami szöges ellentétben áll az est témájával. Az élet Isten ajándéka, a fogantatással kezdő­dik. Az elsó észlelés pillanatától kezdve egészen odáig tart, amíg az agykéreg múködik; tehát valahol a halál beálltának kezde­téig tart az élet. Koroknay Károly Halálos ütközés Fotó: Hárs László Klárafalva és Deszk között egy Klárafalva felől Szeged irá­nyába közlekedő személygépkocsi, mely ismeretlen sebes­séggel haladt, eddig tisztázatlan körülmények miatt fron­tálisan ütközött az egyik kanyarban egy tartálykocsival. A személygépkocsi vezetője, H. I. B. a helyszínen életét vesztette. Az anyagi kár a két kocsiban mintegy 260 ezer fo­rint. Feszty-körkép: térhatású vászon • Tegnap délelőtt Ópuszta­szeren, a Feszty-körkép szá­mára emelt épületben ült össze a festmény restaurálását irányí­tó Feszty-Körkép Alapítvány kuratóriuma. A megbeszélésen a körkép fölújításának jelenlegi helyzetét vitatták meg. A dr. Bereczky Lóránd vezette ku­ratórium tagjai először „bejár­ták a terepet." A körképhez a terem közepén, csigavonalban fölvezető bejárat nemrég kés­zült el, így aztán a látogató. Fotó: Somogyi Károlyné följutván a csarnokba, egye­nesen a honfoglalás forga­tagának kellős közepén találja magát. A restaurálás - a fölújítást végző lengyel Ars Antiqua csoporttal kötött szerződés sze­rint - már a harmadik sza­kasznál tart. A munkát föl­ügyelő nemzetközi szakértő bizottság múlt évi ülése után helyére emelték az utolsó két képdarabot is (az eseményről még decemberben tudósítottuk olvasóinkat). Ezután bontották le a festmény köré épített áll­ványt, és az ún. dublírozó asztalt - utóbbi a képrészletek, valamint a tartóvászon összeil­lesztésére szolgált. Az elmúlt hetekben a lengyel szakemberek a festmény részei­nek egymáshoz illesztését vé­gezték el. Ezután következett a restaurálás legizgalmasabb szakasza: a térhatást fölidéző, ún. forgási hiperboloid forma kialakítása, valamint a fölfüg­gesztett kép kifeszítése. Ez, a szakemberek szerint, igen jól sikerült - a végső érté­kelés azonban a várhatóan má­jus elején érkező nemzetközi szakértő bizottság feladata. Addig a festészeti restaurálás próbájának is el kell készülnie. Az előbb fölsorolt munkák­kal egy időben készült el a kép előterében kiépítendő dioráma tartószerkezete, s a már ko­rábban megkezdett szakaszon folytatták a terepasztal építé­sét is. Ny. P. • Nagymarosnál Októberben kezdik bontani a körtöltést Jól halad a munkagödrön belül a nagymarosi part épí­tése, a majdani meder és hajóút kialakítása. Ezzel a Strabag­Hungária csoport foglalkozik, a Vízép - az előbbihez hason­lóan „szárazon" - építi a köz­múalagutat, és az úgynevezett vízkivételi galériát. Az előbbi a víz- és csatorna-, valamint a posta- és az elektromos hálózat átvezetésére szolgál majd. Az utóbbi kialakításával - még az elárasztás elótt, száraz terüle­ten - az ivóvízkivétel feltéte­leit teremtik meg. Szintén a száraz körülményeket kihasz­nálva „hizlalják" a körtöltés Visegrád felőli oldalát. Ez a gátrész a visegrádi öblözetek­kel körülvéve félszigetet alkot majd, és így kapcsolódik a visegrádi partszakaszhoz. A munkagödörben már elbontották a felvonulási és raktárépületek betonalapzatát, 20 ezer köbméter sziklát rob­bantottak ki a közmúalagútnak, 6 ezer köbméter sziklát a víz­kivételi galériának és a hajó­útnak. A körtöltés bontását, az új hajóút kialakítását jövő év márciusában fejezik be. Akkor mintegy tíznapos hajózási szü­nettel az új hajóútra terelik a Októberben kezdik meg a nagymarosi kör­töltés elbontását, az alvízi oldalról, olyan módon, hogy közben fo­kozatosan feltöltik vízzel a jelenleg még száraz munkagödröt. A kivite­lezést végző Strabag­Hungária, illetve a Víz­ép által vezetett vállalat­csoportnak októberre valamennyi a munkagö­dörben még hátralévő bontást, építést el kell végeznie. A múlt évben 400 millió forintot, idén az első negyedévben 600 millió forintot költöttek a helyreállítási mun­kákra. víziforgalmat. A meder köze­pén létesítendő 180 méter széles hajóút kisvíznél is 2,2-2,4 méter merülési mély­séget tesz lehetővé. A körtöl­tésnél elbontott anyagot fel­használják a visegrádi oldaloq megépítendő partszakasz, az öblözetek kialakításához. A partterületek rehabilitációjával, közművesítésekkel együtt a helyreállítási munka befejezési határideje 1996 nyara. áTVerés Könnyebb hinni a hazug embernek, ha a tévéből szól hozzánk. Újságcikk révén, vagy rádión keresztül kevésbé tűnnek igaznak a hamisságok ­állapítja meg egy brit tanul­mány. Az „Igazság teszt" felmérés­be több mint százezer személyt vontak be a szakemberek. A megkérdezettek két, némileg eltérő interjút láttak a tévében, hallottak a rádióban, illetve ol­vastak a Daily Telegraph című lapban. A közönség feladata az volt, hogy meglelje az interjúk­ban az ál-állításokat. A rádió­hallgatók 73 százalékát nem si­került átverni, az újságolvasók­nak már csak 64 százaléka bi­zonyult ébernek a hazug­ságokkal szemben. A tévéné­zők körének viszont alig több mint a fele, mindössze 52 szá­zaléka észlelte a hamisságokat. Az eredmények kitűnően igazolták azt a feltevést, hogy testbeszéddel, ügyes gesztiku­lálással sokkal könnyebb be­csapni a publikumot. A tanul­mány készítői mindezek alap­ján azt tanácsolják, hogy ha ellenőrizni akarjuk valakinek a szavahihetőségét, jobban tesszük, ha csukott szemmel hallgatjuk. Tévés vitaműsor esetén persze az is elég, ha teljesen levesszük a fényt, de ha ezt nem tesszük, legalább ne nézzünk oda!

Next

/
Thumbnails
Contents