Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-16 / 62. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Virágzik az ingatlanpiac Már a panel is jó befektetés Szemlénket kezdjük először a panellakásokkal. A legnagyobb népszerűsége a kisebb, 47-53 négyzetméteres otthonoknak van. A régi tfpusú panelekben az első, második emeleti lakásoCTfrt 30 ezer forintot is megadnak négyzetméterenként. Ugyanez a zárószinteken már csak 25 ezer forintot ér. További három-négyezer forintos csökkenést jelent, ha felújításra is szükség van a költözés előtt. Az új típusú panelházaknál valamivel jobb a helyzet, hisz azok tíz éven belül épültek, többségük cseréptetős és lakásonként étkezők is vannak. Itt már 30-32 ezer forint a reális ár. - No, ezek azok a lakások, amelyeket szinte azonnal el tudok adni - mondja Sándor Zsuzsa ingatlanközvetítő, aki az egyik legrégebbi e szakmában. Hozzá is teszi rögvest, hogy sokkal nehezebb a dolga a nagyobb lakások eladásával. A régi panelekben 22-26 ezer forintot kérnek négyzetméterenként, ám a magasabb emeleteken ez az összeg legalább háromezer forinttal kevesebb. És csak a cseréptetős házakban adnak 25-30 ezer forintot. A sok tapasztalattal bíró üzletasszony csak mosolyog, amikor az újszegedi panelekről kérdezem. Ezeknél ugyanis szintén körülbelül 30 ezer forint az irányár, de ezek meglehetősen régi épületek. Magyarázata szerint azért ilyen jó mégis az áruk, mert sokan ezen lakásokat ^.zöldövezetinek" tekintik. Ám ez csak Érdekes változáson ment át egy év alatt a szegedi ingatlanpiac. Tulajdonképpen lényeges áremelkedésről beszélhetünk, amelynek mértéke 40-50 százalék. Persze csak a kisebb lakások esetében. részben igaz, hiszen az itteni panellakások egy betontengerben vannak. Mégis veszik őket, és egyre magasabb árakért. - Akkor ezek szerint házat, lakást venni most jó befektetés? - Jelenleg jónak tűnik, s az érdekesség, hogy ez a panelotthonokra is igaz. Egy év alatt komolyan növekedett az értékük, a beléjük fektetett pénz így nem inflálódott. - Mi van a téglablokkos házakkal? - Ott is a kisebbek kapósak. A szűken vett város területén akár 45 ezer forintot is adnak egy négyzetméterért, de a zöldövezetben is elérhetik áruk a 37—40 ezret. A nagyobbakért persze nem adnak ennyit. Ott inkább 35-38 ezer a reális érték, vagy távolabb a 33-36 ezer forint. (Ismerősöm bosszankodik, hogy rosszul becsülte meg az ingatlanpiacot. Másfél évvel ezelőtt harmadik szinti. 47 négyzetméteres panellakását 860 ezer forintért adta el, mert félt a panelesházak további elértéktelenedésétől. Most 1 millió 300 ezret érne, ha nem kapkodott volna. Gyorsan vásárolni fog, mondja, csak nehogy megforduljon az irány.) Tímár László is régi „motoros" a szakmában, de ekkora áremelkedést még ő sem tapasztalt. Irodájában már heten dolgoznak és munkájuk egyre több van. Ő is csak megerősíteni tudja kolléganője szavait és hozzáteszi: az üzlethelyiségek és irodák esetében még nagyobb változások történtek. A Belvárosban ezek bérleti díja évente már eléri a 10 ezer forintot négyzetméterenként, és a Nagykörút környékén is meghaladja a 7 ezret. A bérleti jog átadásáért viszont már 20 ezer forint a tarifa. Mikor elcsodálkozom az árakon, előrukkol a vételi árakkal is. A város közepén akár 60 ezer forintot is elérhet egy jó üzlet négyzetméterenkénti ára, míg ugyanez alig valamivel meszszebb a Belvárostól 30-40 ezer forint. De ne ezen csodálkozzon - fakad ki Tímár László -, hanem a szegedi önkormányzat legújabb „trükkjén". Január 1jétől ugyanis „sarcot" vetettek ki a bérleti jog átadására. Ha valaki saját bérletét valaki másnak kívánja eladni, akkor ezt a jogot először az önkormányzatnak kell felajánlania. Csak nemleges válasz esetén köthető meg az ügylet másik személlyel. Viszont a bérleti jog átadásáért fizetendő összegen felül 40 százalékot be kell fizetni a város kasszájába. Ez egy párját ritkító rendelet az országban. Nyilván be akarják fagyasztani e téren a mozgást, ami sikerült is. A jelek szerint tehát ma jól jövedelmező üzlet az ingatlanközvetítés. A hirdetőújságokban böngészve csak egyetlen nap alatt tizenkét ilyen cég kínálta szolgáltatásait, de Sándor Zsuzsa szerint még legalább harmincan vannak, akik hasonlóval foglalkoznak. Néhány telefonhívás után azonban kiderült, hogy többségük egyszemélyes iroda és nem is olyan régen alakultak. Azt is megtudtuk, hogy a közvetítésért kért jutalék az eladási ár egy és két százaléka között mozog. A komolyabb irodák a teljes jogi ügyintézés és lebonyolítást vállalják, mentesítve minden papírmunka alól az ügyfeleket. Ugyanezt ígérik azok az ügyvédek is, akik hivatalból jogosultak ingatlanközvetítésre. Virágzik tehát az ingatlanpiac, csak egy baj van vele. Új ház alig épül hosszú évek óta, ezért csak a meglévő és néha üresedő lakások cserélnek szűk körben gazdát. Ez a magyarázata az egy év alatti 50 százalékos áremelkedésnek. S amíg szegényedik az ország, és marad nagyjából ugyanez a lakásállomány, addig jó befektetés lesz házat venni. Vass István Péter (máin) Ingatlanközvetítő és Forgalmazó Bt. Dr. Tatár Rózsa irodája Szeged, Jósika u. 1. (a Bartók B. térnél) Telefon: 62-317-910 VALLALJUK házak, lakások, egyéb ingatlanok és bérlakások cseréjének, adásvételének lebonyolítását. Összehangolt munkával eladjuk lakását és megkeressük helyette a megfelelőt. Nem marad fedél nélkül! Gyors, szakszerű ügyintézés, szerződéskötéssel. Ügyfélfogadás: H.-Sz.: 9-13. K.-Cs.: 13-17. P.: 10-16 óráig. Eladó: -Attila u. 17-19. sz. alatti, összesen 1553 nm alapterületű iroda- és műhelyhelyiségekből álló ingatlan. - Bárka utcában 3734 nm területű beépíthető telephely. Érd.: LIMIT Kft. Szeged, József A. sgt. 2., I. 6. Tel.: 488-550 Európai faház? Miközben a nagy közös európai házba kívánkozunk, hazai lakásépítési statisztikáink igen csak elszomorító képet mutatnak. A lakásépítés soha nem tapasztalt szintre süllyedt: tavaly mindössze 894 új otthont vettek használatba az építtetők Csongrád megyében. Huszonhét százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. Utoljára az ötvenes években épült ilyen kevés lakás. Az igazi csúcsidőben, az 1976-os évben, ennek a hat és félszerese, közel hatezer lakás épült fel. A stasztikusok szereti^ az átlagot: nos, ez is kiolvasható a számokból. Tavaly minden ezer lakosra csak két új lakás jutott. Eddig a száraz tények, amiknek illene most egy kicsit mögé is kacsintani. A lakás- és házépítési kedv igen csak függ a társadalom és a gazdaság állapotától. Az elszegényedés fázisait itt most aligha kell ecsetelni. De van egy másik, mondjuk úgy, lelki oldala is annak, épít-e házat, otthont magának a fiatal. A morális értékrendek között vajon milyen osztályzatot kapott az. aki gondolt a jövőre? Nos, diófát aligha ültettünk: napi gondjaink között, albérletről-albérletre hurcolkodva legföljebb csak álmodhattak a fiatalok arról, lesz egyszer saját otthonuk is. Változott a világ is: valaha aligha akadt más befektetési forrás, mint a házépítés. A falvakban akkor gombamód nőttek ki a földből a hat-nyolcszobás családi házak, hogy azután a nyári konyhában meghúzódva csak takarítani járjanak a „tisztaszobákba". Mára kiderült, az építkezés nem igazán értékálló befektetés - mert lett helyette sok más egyéb. Az eredmény? Nem egy vállalkozó másfél szobás panelt bérel - havi tizenötezerért. A lakás árát pedig befekteti az üzletbe: az most többet hoz, s néhány év múlva majd csak felépül az elegáns családi ház. Elég csak végigböngészni az apróhirdetések lakásrovatait. A négy-öt szobás házaktól szabadulni szeretnének a lakói. A nagy méreteknek, az egykori gigalomán befektetéseknek vége. Valahogy úgy vagyunk ma már az építkezésekkel is, mint a római bölcs, Seneca a könyvekkel: éppen elég annyit összegyűjteni, amennyit el is tud olvasni az ember. A többit ugyanis csak porolni kell - fölöslegesen. Rafai Gábor „Hydro" Szerviz Szeged, Ősz u. 11. Tel.: 313-611 Közületek és lakosság, figyelem! Tervezés és teljes körű kivitelezés. Intézmények, magánházak kulcsrakész átadása. Pontos minőségi munkát, rövid határidőre, garanciával vállalunk.