Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

SZERDA, 1994. MÁRC. 2. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A kisteleki Szent György Patika titka Mikor lesz valódi verseny Az elmúlt években alapvető változások történtek a gyógy­szertárak életében, a magán­patikák megjelenésével ezen a területen is megindult a ver­seny a vevők, a betegek ke­gyeiért. Most, amikor napiren­den a gyógyszertárak privati­zációja, az 1991 decembere óta működő kisteleki Szent György Patika vezetőjét, Törökgyörgy Józsefnét kérdeztük tapaszta­latairól. - Amikor 1969-ben végez­tem az egyetemen, és Kiste­lekre kerültem, akkor még két gyógyszertár működött. Mind­kettő nagyon jól megélt. 1977­ben egy új, nagyobb gyógy­szertárat nyitottak, s a két kicsit összevonták. Ennek vol­tak előnyei is, de a betegek számára mindenképpen hát­rány volt, hogy nem lehetett választani. Amikor új szelek 'kezdtek fújni, és lehetőséget adtak magángyógyszertár működtetésére, akkor én is emellett döntöttem. Nehézsé­gek persze voltak, mert milliók nem álltak a rendelkezésemre, de találtunk a városközpontban egy alkalmas helyet, és sikerült Start-hitelhez jutnunk. Szeren­csénk volt azzal is, hogy olyan osztrák partnereket találtunk, akik Ausztriában gyógyszer­nagykereskedelemmel foglal­koznak. Eredetileg Magyaror­szágon is ezt szerették volna csinálni, de mivel erre nem volt lehetőség, ezért úgy dön­töttek, abban segítenek a magyar gyógyszerészeknek, hogy a magánpraxisukat el Törökgyörgy Józsefné: tudják kezdeni. Úgy érzem, a nyitás óta az alapgondolat bevált, a betegeket szolgálja, hogy két patika közül lehet választani. Az ügyeletet is könnyebb így ellátni, mert hetente váltjuk egymást. - Hányan dolgoznak itt, és hány féle gyógyszert tartanak? - Három gyógyszerész és három asszisztens dolgozik a patikában. Mindenféle termé­ket tartunk, amit keresnek. A gyógyszerek legszélesebb skáláját próbáljuk beszerezni, néhány állatgyógyszert is tartunk. Ezek mellett rengeteg Fotó: Hárs László Keveset vagyok otthon. féle gyógyterméket, kozmeti­kumot. Rendkívül érzékenyek az emberek a reklámra, amit este látnak a tévében, azt már másnap reggel keresik, ezért naprakésznek kell lennünk. A gyógyszerek, gyógytermékek beszerzési lehetőségei egyre jobbak, nagy a választék, a nagykereskedők igyekeznek a gyógyszertárak minden igényét kielégíteni. Manapság nagyon sokféle szempontot kell az orvosnak figyelembe vennie amikor megírja a receptet: melyik gyógyszer a leghaté­konyabb, melyiket bírja el a beteg pénztárcája. Jelenleg körülbelül 3400 fajta gyógy­szert tartunk, bőséges a vá­laszték, hasonló hatású ter­mékből gyakran 30-40 féle is rendelkezésre áll. - A gyógyszeráremelések mennyire befolyásolják a forgalmat? - Az emberek beletörődtek a sorsukba, nem tudnak mit tenni, már olyan sincs, hogy egy-egy áremelés előtt kiugró forgalmunk lenne. A drágább gyógyszereket egyre kevésbé fogják felírni az orvosok. Sokszor nem is biztos, hogy a drágább gyógyszer annyival jobb, mint amennyivel többe kerül. - Mennyire változott meg az élete, amióta magánpatikája van? - Teljesen! Itt nem gondol­kodik senki helyettem, nekem kell a munkához szükséges feltételeket megteremtenem. Teljesen más ez feladat, mint amihez az államiban 23 év alatt hozzászoktam. Sokkal több időt vesz igénybe, de szerencsére gyerekeim már nagyok, így megtehetem, hogy keveset vagyok otthon. Érde­mes volt, nem bántam meg, bár mint minden magánvállalkozó, így én is elmondhatom: nap mint nap tapasztalom, hogy nem éppen vállalkozásbarát a kormányzat. Szerencsére a betegek mosolya, szeretete el tudja feledtetni a sok fárad­ságot, s mindig új erőt ad. Remélem, előbb-utóbb az álla­mi gyógyszertárat is priva­tizálják. Akkor majd ők is több helyről rendelhetnek, és ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkeznek majd, mint mi. Akkor lesz majd valódi ver­seny a két patika között. H. Zs. Az új dezodor Azt nem lehet elvitatni, hogy számítógépek nélkül, ha teljesen nem is, de félig megállna az élet, az olyan fajta élet. Hogy mimindenre jó, azt kár lenne itt felso­rolni, úgyse férne ki. Arra viszont van hely leírni, hogy a számítógépek szolgáltatása mivel bővült. Egy dolog­gal. Ez az egy dftlog fölöslegessé teszi az ózontipró dezo­dorokat. Ezt először nem akartam elhinni, de nem telt bele sok idő, a reklám meggyőzött. Az apa hazafelé caplat a rengeteg táblázatával, meg­törli a homlokát, felsóhajt a küszöbön, ledobja a papí­rokat az íróasztalra, a számítógép mellé. Jólápolt kisfia lép oda, rámutat a számítógépre: - Apa, nem izzadtál volna le így, ha a számítógépet használod. (Talán nem telik bele sok idő, amikor illatozó férfiak rohangálnak az utcán, hónuk alatt egy számítógéppel.) (podmaniczky) Ziegelwerke Gleinstatten A Jamina Rt. tulajdonosa Ziegelwerke Gleinstatten tovább fejlődik 1992-ben többségi tulajdont szerzett a békéscsabai Jamina Rt.-ben most megvásárolta a Csorna­Beled Rt. részvényeinek több­ségét. A két cég különböző cserép­típusokat gyárt, amivel bizto­sítva van a széles termékpa­letta s amely a céget Európa legjelentősebb cserépgyártói közé sorolja. A Jamina Rt. többségi tulaj­donának megszerzése után a Ziegelwerke Gleinstatten rög­tön hozzákezdett a régi be­rendezések cseréjéhez, a mo­dern technológia bevezetésé­hez. Ezáltal sikerült elérni a tetőcserép és a falazótéglák minőségének folyamatos javu­lását. Mivel a Ziegelwerke Gleinstatten elsősorban tető­cserép gyártással foglalkozik, a „Csabai" téglagyárat eladta. 1994-ben a Jamina Rt. terme­lésének 80 százalékát a cserép­termelés, a fennmaradó 20-at a Jamina Rt. tulajdonában ma­radt „jaminai" téglagyár ter­melése teszi ki. A Jamina Rt. és a Csorna-Beled Rt. többségi tulajdonosa a Ziegelwerke Gleinstatten, aki garanciát nyújt arra, hogy a magyar pia­cot folyamatosan jó minőségű és sokféle cseréppel látja el. Az új program magában fog­lalja a Varia, a Csabai, a Hol­land cserépítpusokat. Lízingjog Kétnapos lízingjogi konfe­renciát rendezett csütörtökön és pénteken Egerben a Pro Ci­vil Code Alapítvány. A Ma­gyar Lízing Szövetség által 1993-ban létrehozott alapít­vány neves elméleti és gyakor­lati szakemberek bevonásával munkálkodik a hazai polgári jog fejlesztésén. A konferencia részvevőinek többsége olyan megyei bírósági bíró volt, akik lízing- és adóügyeket tárgyal­nak. A fórum vélhetően hozzá­járult az ítélkezési gyakorlat egységesítéséhez is. Euronet-információk A rendszerváltás sajátos következménye, hogy szétes­tek a Közép- és Kelet-Euró­pában működő vállalatok kap­csolatai. Ezek újból fölele­venítésére és a frissen alakult cégek piaci segítésére alakult meg 1990-ben az Euronet Üz­leti Információs Hálózat, megelőzve ezzel a versenytár­sakat. S hogy milyen jó időben léptek, jól mutatja: ma már a térség csaknem hatezer vállal­kozásával állnak kontaktusban. A régió gazdasági, kereske­delmi és üzleti kapcsolatainak fejlesztésére, az együttműkö­dés elősegítésére tett erőfe­szítéseik nyomán Közép- és Kelet-Európa csaknem minden országában rendelkeznek kép­viselettel, Csehországban, Szlovákiában és Romániában pedig irodát nyitottak. Az Euronet közreműködésével létrejött kereskedelmi szerző­dések értéke meghaladja a 3 milliárd forintot. Mire is vállalkozik az Euro­net-hálózat? A fenti célokon túl feladatuknak érzik, hogy tájékoztassák a helyi önkor­mányzatokat és vállalatokat a település- és területfejlesztés aktuális kérdéseiről. Ennek érdekében létrehozták a Tele­pülésfejlesztési Információs Rendszert (TIR), amely nélkü­lözhetetlen az önkormány­zatok, a tervezők és kivitelezők számára. E rendszer a tagjait folyamatosan ellátja informá­cióval arról, hol és milyen építkezés, vagy beruházás vár­ható, sőt segítséget is nyújta­nak egy-egy konkrét feladat menedzselésében. Számítógé­pes bázisa céginformációs ada­tokat, fejlesztési projekteket, ingatlan-adatbankot, szakértők névsort tartalmaz, melyeknek alapján a településfejlesztésben érdekelt cégeknek napra kész ismeretekkel tudnak szolgálni. Mindez többek között arra épül, hogy tizenegy országos és huszonkét megyei újság (benne a Délmagyarország és kék Délvilág) hirdetéseit fi­gyelik, mivel az önkormány­zatok egy bizonyos nagyság­rend felett kötelesek fejlesztési programjaikat a sajtóban meg­hirdetni. A minél pontosabb és szélesebb tájékoztatást segítik a kiadványok: településfej­lesztők kézikönyve és szaknév­sora, versenytárgyalási figyelő (hetente), településfejlesztési projektek (negyedévenként), sőt a külföldi befektetőkhöz is szólnak. Az Euronet-hálózat minden megyében rendelkezik képvi­selővel, s akik bővebbet szeret­nének e rendszerről tudni, ezen koordinátorokhoz forduljanak, de további információkat a Magyar Hírlap ingatlanbörze mellékletéből kaphatnak. V. I. P. Amit már mások tudnak, nem kell kitalálni, de haszno­sítani annál inkább jó lenne. Különösen akkor, ha az adott eljárás előnyei - mint például a környezetvédelem, energiata­karékosság, széles felhaszná­lási lehetőség - bizonyítottak. Ezeket az elveket és szem­pontokat szem előtt tartva kezdte meg működését, egyben terjeszkedését Hódmezővásár­helyen a Napenergia Kft. A svéd-magyar közös vállalat helyi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója Gazdag János napelemhasznosító szakember - akit mellesleg nevezhetünk világjárónak is. Hiszen fuva­rozóként bejárta Közel-Kelet és Nyugat-Európa összes or­szágát, vendégmunkásként pedig Afrikát is megismerte. Kalandozásai - no és munkája során - került kapcsolatba a svéd Neste-Nasp Solsam nap­elemeket gyártó céggel, amely­hez később társul szegődött. Az együttműködés folytán Vásárhelyen, a Zrínyi utca 38. szám alatt kialakított egy iro­dát, amely a Magyarországon újfajta energiafelhasználási mód kelet-európai központja. Amellett, hogy a centrum szín­helye a gyártóval és képvisele­tekkel való kapcsolattartásnak, referenciaház is egyben. A tulajdonos ugyanis készsége­sen bemutatja a gázfűtést ki­egészítő napenergia hasznosító rendszert az érdeklődőknek. A speciálisan kiképzett szerkezeti elemekből álló, de egyszerűen kezelhető berende­zés alapvető jellemzője, hogy éves szinten 80 százalék ener­giát takarít meg a fogyasztó számára. Az egyszeri beru­házás költsége - amely egy átlagos 100 négyzetméteres ház esetében körülbelül 400 ezer forint - öt-hat év alatt térül meg. Minthogy a nap­elemek nem tartalmaznak forgó-mozgó alkatrészeket, Vásárhelyi világjáró Napenergia a lakásban Fotó: Schmidt Andrea A napenergia. A Tisza-parton is gyűjthető. ezért kicsi a meghibásodási lehetőség. Ennek okán 20 év garanciát adnak a napkollek­torra. Az alkalmazott elemek­ről - így a szivattyúkról, csökvekről - pedig annyit tartott fontosnak elmondani a szakember, hogy azokat zömé­ben Magyarországron vásárol­ják meg. S, hogy valójában mi fán terem a számunkra még isme­retlen, napenergiát munkára fogó berendezés? A napkollek­tor lelke az abszorbátor, amely egy űrtechnológiával kialakí­tott vagy mondhatnánk úgy, „házasított" alumíniumlemez és rézcső, ami úgynevezett vastagfilmmel van bevonva. Ez magához vonzza az ultra­viola sugarakat, olyannyira, hogy a berendezés egy kom­puter irányításával - felhős időben, télen, mínuszfokban is működik. Fűti a lakást, elekt­romos áramot fejleszt, szára­zon tartja a levegőt. Ha erre éppen nincs szükség, az akku­mulátor-tartály 36 órán át rak­tározza a lakásba beköltözött napenergiát. Amikor pedig időszerű, a szabályozó műkö­désbe lép, kiegészítve, illetve kiváltva az alkalmazott fűtési módot. A vásárhelyi cég immár működik - bár az iroda teljes egészében csak a tavasz köze­pére lesz kész -, sőt, az indu­lásával egyidőben építi ki képviseleteit Szegeden, Sárbo­gárdon, Hegyeshalmon és Debrecenben. Tárgyalásokat folytat ugyanakkor Prágában is, és célja, hogy irodát nyisson Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában. Miként azt Gaz­dag János mondta, minde­közben fogadják a megren­deléseket és bonyolítják a szállításokat. Egyelőre Svédor­szágból kerül a hazai fogyasz­tókhoz a berendezés, ám amennyiben éves szinten 2 ezer négyzetméternél nagyobb mennyiséget sikerül eladni, úgy, svéd alapanyagokból megkezdik a napelemek ma­gyarországi gyártását. Joó Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents