Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET ÁLLAMI yAGYParfTGTOÓMSÉe SZERDA, 1994. MÁRC. 2. Szótár E-hitel Az E-hitel állami vagyon megvásárlásához vehető igénybe (termőföld, gazdasági társaság ületrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kfl., rt. vagyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál (pl. ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az államadósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilatkozik. Az állatni vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vállalattól és azt az ÁVÜ, az ÁV Rt. értékesíti (az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra). Ha a befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-hitelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Magyarországon van és olyan külföldi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hitelt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat jelenlegi mértéke: 3 százalék. Az így vásárolt vagyont csak a hitelt folyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. Időleges állami tulajdon Az állam vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége - a tartós állami tulajdon kivételével privatizálható és az a cél, hogy mielőbb privatizálják is. Ez a vagyon ezért csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Tartós állami tulajdon A kormány rendeletben sorolja föl a/okat az állami vállalatokat, illetve gazdasági társaságokat, amelyek esak részben privatizálhatók. Azok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyeknél - ezt a guzdasági-stratégiai. nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja, vagy - a vagyon országos közszolgáltatási célt szolgál - egységes rendszerben működtethető gazdaságosan - koncessziós tevékenységet végeznek - különösen hosszú időt venne igénybe az előkészítés az értékesítésre. A kormány kétévente fölülvizsgálja a besorolást, de hamarabb is leltet változás a listán. - Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az AVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igazgatóságot vezette. Már új minőségében adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi úgy, hogy erre szükség van? - Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk. - Eddig ez nem Igy volt? - Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos. tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az. eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy pluszember lesz minden ügynél. - Tudhatják az érintettek, hogy ki az ő ellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció? - Azt tudhatják, hogy az egész, folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy Hatvani Szabó János-interjú (II.) Óriási a kísértés szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogszabályellenességet, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép. - Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek? - A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki, mint a másiknak... - Előfordulhat ilyen eset az AVÜ apparátusán belül? - Ez döntően inkább a tanácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata. - Ez a tanácsadó felelőssége. - Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt, és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP-szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta. - Mit tesznek, ha bármilyen gyanú ferül fel? - Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem - kollektív bölcsesség alapján - az igazgatótanács testülete hozza meg. - A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót. - Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés. - Kit kísértenek meg? - Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit - a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés-előkészítésben résztvevő munkatársaiig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is. - Gyakori az „elkótyavetyélés" vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tünő árakról hallani. - Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb öszszegűre értékel, mint amenynyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik-e. Ha igen, akkor én nem látok gondot e tekintetben. - Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből — és a vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is igy tűnik - a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. Ezek szerint már nem lenne szükség további működő tőkére, vagy csak „kiárusítást" ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás? - 1994-ben az ÁVÜ tulajdonában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét - amely nem igényel* nagy tőkét, gyökeresen új technológiát, és másfajta merketing stratégiát - valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a talpon maradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természetesen az ésszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is. Vendéglátós privatizáció Szeged, Hági, Fesztivál Az élelmiszerkereskedelem mellett a vendéglátás területe az. ahol talán a legelhúzódóbb a privatizáció, a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalaté most érkezett a finishez. Kezdetekben még szenzációszámba ment egy-egy árverési tudósítás, hogyan versenyeztek a frekventált üzletekért a vendéglátósok. Öles címmel írtuk akkor a „Hatmilliós Bárkát", mára azonban csendesebb az üzletmenet. 1991-ben még 167 üzlet, ingatlan, egyéb egység volt a tulajdonukban, idén januárra ez 40-re csökkent. (A tavalyi a 25 eladásból 145 millió forint bevétel származott.) Az előprivatizáció lassan kifut, a vásárhelyi Fekete Sas Szállodával. illetve a szegedi SárFotó: Schmidt Andrea Hági étterem. Az utolsók között hirdetik meg kánnyal elkezdődött a közvetlen értékesítés is. Idén január elsejével hivatalosan is megkezdődött a vállaltat végelszámolása, ami azt jelenti, hogy jogutód nem marad, s minden egységet el kell adnia. Szeptemberig, de legkésőbb év végéig a végelszámolást be kell fejezni. Legutolsó valószínűsíthetően a Honvéd téri központ lesz, ahonnan a privatizációs folyamatot vezénylik. Ennek megfelelően mostanában egymást érik az árverési hirdetmények, jelenleg több mint tíz üzletre csárdára, sörözőre, italboltra, étteremre, ételbárra, főzőkonyhára és szállodára - lehet pályázni, köztük évtizedek óta köztudatba élő, megszeretett és megszokott egységekre. A köznép által csak akváriumnak becézetí Napsugár bisztrót 7,7, a fiatalok által oly kedvelt Fesztivál ételbárt 13,5, a Szeged Éttermet, sörözőt és bárt együttesen 19 millió forintért kínálják. Valamennyi bérleti jog. Tulajdont a petőfitelepi Potyka csárdánál, a makói Otthon italboltnál, illetve a szentesi Petőfi étteremnél és szállodánál lehet szerezni. Az utóbbi irányára áfa nélkül szűk negyvenmillió. Egy nagy belvárosi étteremről, a Hágiról nem esett még szó, amely a szabadtéri játékok szomszédságában szinte összefőtt a szegedi nyárral. Mint Eri Ferenc igazgatótól megtudtuk, a vagyonértékelés, illetve a pályázati tervezet már elkészült, csak az ÁVÜ igenjére várnak, s nem lesz akadálya a meghirdetésnek. K. A. Lendületes hazai tulajdonszerzés. A magyarországi privatizáció folyamatában egyre több példa bizonyítja, hogy a hazai befektetők képesek eredményesen működtetni a magánosítás útján szerzett vagyont, ugyanakkor a fellendülés és az üzleti sikerek révén munkahelyeket tudnak teremteni az ország lakosságának - mondta tegnap Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a Parragh Rt. budapesti Bajcsy-Zsilinszky úti üzletében.(/V.v/( Hírlap, II. 15.) A menedzserek is tulajdonrészhez juthatnak. Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa napirendjén szerepel a vállalatfeljavítási célú menedzserszerződés koncepciója. Az új elképzelés célja, hogy a rövid távon eladhatatlan, de reorganizációval versenyképessé és így privatizálhatóvá tehető vállalatok irányítását pályázat útján kiválasztott menedzserekre bízza. Az ily módon nyert vezetők pedig sikerük függvényében tulajdonhoz juthatnak az adott vállalatban. (Magyar Hírlap, 11. 16.) Zömében magánszemélyek megalapították az Első Vidéki Tallózó Élelmiszeripari Kárpótlási-jegy Befektető Rt.-t. A szegedi székhelyű, de zalaegerszegi kirendeltségről irányított társaság törzstőkéje 50,1 millió forint. A társaság célja ÁVÜpályázatokon megjelölt élelmiszeripari cégek privatizációjában részt venni. (Napi Gazdaság, II. 15.) Bővíteni kell a KRP kínálatát. Az ÁV Rt. elnökének kinevezett Bakay Árpád elnökhelyettesi posztjára Hajtó Ödön lépett. Az ÁV Rt. a Magyar Villamosművek Rt. és alrészvénytársaságainak 270 milliárd forintos nem szavazó részvénycsomagját kívánja átadni a társadalombiztosításnak, a kárpótlási törvények végrehajtására a szervezet 30-50 milliárd forinttal több vagyont különftett el a korábban megállapítottnál. A Richter Gedeon Rt. és a Ma(áv Rt. állami tulajdonhányadát javasolták 25 plusz egy százalékra csökkenteni. Megkezdődhet az ÁV Rt. holdinggá alakítása. 500 millió forint névértékű Matáv-részvényt kívánnak értékesíteni. (Pesti Hírlap)