Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-14 / 61. szám

1 o ÜNNEP DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ! 1994. MÁRC. 14. Kalapos önarckép A Hősök Kapuja Krisztusa Két szegedi freskóegyüttes mestere Száz éve született Aba-Novák Vilmos Aha-Novák Vilmos 1894. március 15-én született Budapesten. 1912-ben iratkozott be az Országos Képzőművészeti Főiskolára; két év múlva harctéri katonai szolgálatra vitték, 1918-ig (gyalog jött haza a frontról, ahol jobb karján megsebesült). Ezután egy évig volt kisegítő tanársegéd a Műegyetem rajz tanszékén. A képzőművészeti főiskolán 1921-től egy évig Olgyai Viktor növendékeként grafikát tanult. Első grafikai kiállítását 1922 szeptemberében rendezte az Ernst Múzeumban. Ugyanitt szerepelt először festészeti kiállítással 1924-ben. Két év múlva elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját, Savonarola című rézkarcával. 1928-ban a társaság tagja lett, és elnyerte annak éves nagydíját. Három éven át, ösztöndíjasként a római Magyar Akadémián dolgozott és 1928-tól valamennyi velencei biennálén ott volt munkáival. Római éveinek anyagát (mellyel a római iskola jellegzetes képviselője lett) 1931-ben mutatta be a római csoport kiállításán, miután az Ernst Múzeum összes termét kitöltő gyűjteményes kiállításon állt a közönség elé. 1931-ben megnyerte azt a pályázatot, amelyet a szegedi Dömötör-torony belső boltozatának és oldalfalainak megfestésére írtak ki, s a toronyban ma is látható freskójának vázlataival, valamint egy másik munkájával 1932-ben elnyerte a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét. Kalfestészetének újabb állomásai: egy év múlva a jászszentandrási katolikus templom freskóját, 1936-ban a szegedi Hősök Kapuja falfestményét, 1938-ban a székesfehérvári Szent István-mauzóleum és a városmajori templom freskóit készítette el. Időközben (1932, Árvíz-képéért) Budapest Főváros jubileumi nagydiját, a párizsi világkiállítás (1936) Grand Prix-jét, a budapesti Nemzeti Kiállítás (1936) állami kisaranyérmét, a chicagói Modern Múzeum F. Blayr Prize kitüntetését (1936), majd a Corvin-koszorút nyerte el. 1935-ben a New York-i Silbermann Galériában Iványi Grúnwald Bélával együtt, majd a pittsburgi Carnegic Institute-ban önálló gyűjteményes kiállítást mutatott be. Székely népéletképeiből (1935 nyarát a Csík megyei Zsögödön tölti) 1936-ban a Frankéi Galériában állított ki; e képeivel a bécsi magyar kiállításon Vindobonaérmet nyert. 1930-tól hét éven át képzőművészeti magániskolát vezetett, majd 1938-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1940-ben, halála előtt egy évvel elnyerte a velencei Biennále nagydíját. A Dömötör-torony freskói Aba-Novák Vilmos maradandó emléket hagyott Szegeden. Itt nemcsak a múzeumban őrzött két festményére és a szegedi magángyűjteményekben található munkáira gondolunk, hanem azokra a falfestményekre, amelyeket az utcáról bepillantva bárki láthat - vagy láthatna. Az egyik Aba-Novák freskóegyüttes a Dóm téri Dömötör-toronyban található. Eredete 193l-re nyúlik, amikor Rerrich Béla vezetésével a Dömötör-torony restaurálása befejeződött, s a belső boltozat és a falak megfestésére kiírt zártkörű pályázatot a mester megnyerte terveivel. Olyan egyháztörténeti kompozíciót kellett festenie, amelynek Krisztus megkeresztelését. Szent Gellért pogány magyarokat térítőkeresztelő cselekedetét, a templom védőszentjének, Szent Dömötörnek emlékét és az Árpád-ház. szentjeinek alakját kellett egy alkotásba foglalnia. Tervei akkora sikert arattak, hogy a vázlatokat az 1932es páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás zsűrije aranyéremmel díjazta. A Szegeden megfestett alkotást azonban nem kímélte az anyag - alig készültek el a freskók, a Dömötör-torony belső falán az évszázadokon át felgyűlt nedvesség miatt salétromos lett és tönkrement a vakolat. A színek lemállottak, az eredeti festmény itt-ott már alig látszott; remény se volt a megmentésre. És mégis: az alkotás oly tetszést aratott, s a páduai díj oly nagy hatással volt, hogy a városban valóságos mozgalom indult megmentésére. Hack Bernát, Szeged egyik korabeli gazdag műgyűjtője vállalta, hogy fedezi egy bejső kötényfal elkészítését, amelyikre ismét megfestve, a freskók óvva maradnak a nedvességtől. AbaNovák Vilmos másodjára is megfestette freskóit (Krisztus megkeresztelése. Szent Gellért megkereszteli a pogányokat, Vajk megkeresztelése, Árpádházi szentek. Szent Dömötör, Címerek, Csodálatos halászat) - ezúttal díjtalanul. A falképek 1933-ban készültek el. Ma megromlott, de még restaurálható állapotban vannak. Freskó a Hősök Kapuján A mester másik szegedi freskóműve - létezik, de nem látható. Vakolat fedi a Hősök Kapujának boltozatán. Amikor 1937. május 30-án felavatták Aba-Novák Vilmos mintegy 250 négyzetméter nagyságú freskóját, ez volt az ország legnagyobb (s Európa egyik legnagyobb) falfestmény-alkotása. 1936-ból való a terv, mely szerint a kapu a Hősök Kapuja elnevezést kapja, és az első világháborúban elesett szegedi katonák emlékét őrzi majd. Pálfy József polgármester javaslatára az év tavaszán a kultuszminisztérium némi pénzzel is támogatván a tervet, AbaNovák Vilmost és Márton Ferencet egyidejű pályázati megbízással felkérte, olyan freskótervet készítsenek, amely egyszerre tartalmazza a háborús megemlékezésnek, a hősi halottak dicsőítésének és Horthy Miklós szegedi elindulásának témáját. A beérkezett terveket bíráló bizottság - tagjai között hányi Grünwald Bélával, Szőnyi Istvánnal és Pásztor Jánossal - egyöntetűen Aba-Novák munkáját tartotta jobbnak. Mielőtt azonban a kivitelezés megkezdődött volna, a művésznek a szegedi kétkedőket is meg kellett győznie; volt aki úgy vélte, Aba-Novák alkotása túlságosan modern, s volt aki azért méltatlankodott, mert a felkérésnél mellőzték a szegedi képzőművészeket. Aba-Novák Vilmos 1936. június 24-én személyesen mutatta be vázlatait a közgyűlés termében, majd júliusban már az eredeti méretű szénrajzos kartonokat állította ki a szegedi múzeumban. A mű kivitelezése augusztusban kezdődött, és a mester munkatempójára jellemzően szeptember végére, mindössze hat hét alatt fejeződött be. Az avatóiinnepségen (ott volt a kormányzó is; pálmakoszorút helyezett el a Hősök Kapujánál) Hóman Bálint kultuszminiszter mondott beszédet. A nagyszabású és művészileg is értékes falfestmény azonban mindössze 9 évig volt látható a kapu boltján. 1946 őszén - Devich Sándor restaurátor szakszerű irányításával - témája miatt az egészet lemeszelték, majd (miután a freskók előtünedeztek a meszelés alól) három évvel később a teljes boltozatot levakolták. A feltárás remánye A mű története, bár a szegedi várostörténészek nem feledkeztek meg a falfestményről, csak 1988-ban folytatódik, amikor Forray Kornélia restaurátor hozzáfogott a freskóegyüttes kibontásához. Kiderült azonban, hogy a műalkotás megmentése igen nagy anyagi ráfordítást igényel, s elvégzése nem kezdődhet meg az egyetemi épület homlokzatának amúgy is esedékes teljes felújítása nélkül. A próbálkozás abbamaradt, de a felújítás reménye 1992 tavaszán ismét feléledt: Aba-Novák Judit művészettörténész, a festőművész lánya és Kovács Kristóf, a mester unokája a család többmillió forintot érő budai villájának értékét ajánlotta fel a városnak egy alapítvány céljára. Tavaly januárban megalakult a szegedi Aba-Novák Alapítvány - tőkéjét azonban egyelőre nem sikerült pénzzé tenni, mert gondok merültek fel az együttműködésre nem hajló bérlő által lakott ingatlan eladásával. (Az alapítványi pénzkeretnek ezen kívül is a többszörösére lesz szükség, amit a szegedi önkormányzat központi pályázatokból szerezhet be). Ugyancsak várni kell még a teljes épülethomlokzat felújításával, hiszen erre meg a tudományegyetemnek kell központi pénzforrásra várnia. Annyi azonban bizonyos: mihelyt e pénzügyi akadályok elhárulnak, valószínűleg Forray Kornélia restaurátor irányításával megkezdődhet a falfestmény kibontása. Panek Sándor Aba-Novák-emlékkiállítás Aba-Novák Vilmos születésének századik évfordulója alkalmából a Nemzeti Galéria és a Mára Ferenc Múzeum rendezésében március 25-én a festőművész életműkiállttása nyílik a szegedi múzeumban. A nagyszabású tárlatot Nemes kiír ty István író nyitja meg a múzeum második emeleti kiállítótermében.