Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

0 HÉTFŐ, 1994. FEBR. 7. HANGSÚLY 7 A vajszivü gyanúsított A szegedi, kecskeméti és szabadkai gyilkosságokkal kapcsolatos legújabb információk szerint az észak-bácskai testvérvárosban több száz személyt kihallgattak, hatot pedig előzetes letartóztatásba helyeztek. Az elmúlt három nap nyomozásának eredményéről a szerb újságokban megjelent információk alapján tallóztunk. Marinko Magda, a Z. Nagy család legyilkolásával gyanúsított szabadkai lakos szegedi letartóztatásáról az újvidéki Dnevnik című napilap február 4-i számában azt írja, nem lehet tudni, hogy az idegenlégiót is megjárt fiatalember a saját szakállára dolgozott-e, vagy valaki felbérelte. A vizsgálat során viszont kiderült, nagyon sok a hasonlóság a szabadkai, a szegedi és a kecskeméti gyilkosságok között, ezért valószínűleg a három bűncselekmény összefüggésbe hozható. Marinkóról tudni vélik, hogy Jugoszláviában „tiszta" volt, csak az európai országokban fordultak elő kisebb ügyei. Nem derült ki. miért hagyta el az idegenlégiót, sem az, miért nem körözték. Egyesek szerint azért menekült el a jugoszláv rendőrség elől Szegedre, mert egy alkalommal fegyverrel védte meg húgának becsületét. Szabadkán a Galéria kávézó volt a kedvenc helye. Autóval és motorral járt oda. de fogatos kocsival, sőt nem ritkán lóháton is beállffott. A lap újságírójának még annak idején azzal dicsekedett, hogy az édesapjának tanyát vett, és nagyon szereti a lovakat, a kutyákat, a nőket, na meg a gyerekeket. A szabadkaiak többször látták, amint gyerekeket motoroztatott a városban. fagylaltot, üdítőt vásárolt nekik. Középmagas, közepesen fejlett külsejével, mosolygós, illedelmes modorával nem hasonlított idegenlégiósra, még kevésbé elvetemült gyilkosra. Hogy melyik volt az álarc és melyik az igazi arca, azt most még nyilván lehetetlen eldönteni. Retteg a szabadkai alvilág Az ugyancsak pénteken megjelent Politika lap szerint nem kizárt, hogy Marinko Magda a szabadkai gyilkosságok idején az észak-bácskai városban tartózkodott. Az Agatic és Petric család legyilkolását sokan az illegális kereskedelemmel hozzák kapcsolatba, elsősorban a dohánycsempészéssel. Több szabadkai „vállalkozó" rettegésben él, mert annak idején üzletelt az áldozatokkal és a hozzájuk hasonló üzelmeket folytatókkal. Az sem ismeretlen, hogy több cégtulajdonos márkában megfizettetett nagy előleget vett föl bizonyos áruért, de a szajrét soha nem szállították le a megrendelőknek. Ilyképpen ez a Féteg rövid idő alatt jól megRács mögött a gyilkosok? A tegnapi Vecernje Novosti keretben hozza a szegedi rendőrség pénteki razziájának eredményét. A Kossuth Rádióra hivatkozva közlik, hogy 195 személyt tartóztattak le és 12 körözött jugoszláv állampolgár is horogra akadt. A lap szerint a szerbiai belügy folgöngvölítette azt a tavaly február 25én Szabadkán elkövetett gyilkosságot is, amelynek áldozata Fehér Ida volt. A begyűjtött adatok és bizonyítékok alapján ezt a bűncselekményt is Marinko Magda követte el, másodmagával. Mindegyik gyilkosság indítéka a nyereségvágy - mondják a jugoszláv illetékesek -, és az áldozatok kivétel nélkül jól szituált, gazdag vállalkozók voltak. A rabolt pénz egy részét megtalálták és elvették a gyanúsítottaktól. Marinko Magdaról kiderült, két szép háza is van, ahol a házkutatás során nagyobb mennyiségű aranyat talált a rendőrség. szedte magát, majd eltűnt a városból. Akik maradtak és részt vettek a piszkos üzletekben, most joggal félnek, nem mernek kilépni az utcára, méregdrága biztonsági berendezésekkel, fegyverrel, testőrökkel próbálnak meg védekezni. > Akik kimaradtak az osztozkodásból A szombati Dnevnik a gyilkosságokat az alkohol-, deviza-, dohány- és fegyverkereskedelemmel hozza kapcsolatba. Valaki kimaradt a nagy buliból, az osztozkodásból, így a nagymenőknek lakolniuk kellett. Magdáról úgy tudják, ismerte és találkozott azzal az illetővel (Marko Pejanovic), akit négy hónappal ezelőtt palicsi lakásában gyilkoltak le, hasonló módon, mint a már említett két szabadkai családot. Agatic-csal is barátkozott, ezért föltételezik, hogy bizonyos üzletekben együttműködtek. Marinko Magda édesanyja. Milica, beismeri fiáról, hogy önfejű és különböző gyanús üzletekkel foglalkozott, de azt tagadja, hogy gyilkos len-. ne, különösképpen nem gyermekgyilkos. Az édesanya tiltakozik a nyomozók és a kihallgatások ellen, valamint azt is elmondta, hogy a rendőrök minden arany ékszert elvittek a házból, és cserében semmilyen bizonylatot nem hagytak. Állítólag az Agatic-gyilkosság hallatán Marinko Magda Szegedről felhívta családját, és figyelmeztette őket, vigyázzanak magukra, őrizkedjenek és legyenek résen. A véres, gubancos fonál, úgy látszik Belgrádba, sőt az Újvidék melletti Pirosra is elvezet, mert az üzleti és egyéb szálak egész eddig nyúlnak. A kecskeméti gyilkosságról olyan találgatások kaptak szárnyra, hogy a szabadkai Drago Kujundzsicsot csak csaliként használta a jól szervezett maffia, hogy bejusson a magyar házaspár kiválóan őrzött lakásába. Esetükben drágakő-kereskedelemről volt szó, először a házaspárt likvidálták, a szabadkai fiút pedig mint tanút gyilkolták le. Bővül a gyanúsítottak köre A szombati Politika nem hivatalos forrásokra támaszkodva megírta, hogy a szabadkai két családdal négy gyilkos végzett, közülük kettő belgrádi volt, kettő pedig helybeli. Az egyik gyanúsítottak név szerint „A törvényeket nem a bűnözőknek hozzuk w • Milyen személyes élmények sarkallták az indítvány beterjesztésére? -Választókörzetemben, Nagyszénás és Gádoros között nemrég egy börtönbüntetését töltő személy követett el gyilkosságot, mikor négy nap szabadságra hazaengedték. Ekkor gondoltam először komolyan arra, hogy változtatni kellene valamit az utóbbi időben túlságosan liberalizálódott törvénykönyvünkön. Az orosházi gyilkosság áldozatait személyesen ismertem. A félelmet, ami az események után végigsöpört a városon nehéz leírni. A feleségem pedagógus, ő mesélte milyen stresszt váltott ki a gyerekekből a tragédia. De tudni kell, hogy kevésbé nagy publicitással bíró „apró" bűncselekmények történnek sorozatban a tanyákon a falvakban. Az emberek félnek. A magyarországi társadalom egyébként is elbizonytalanodott, lelkileg lerongyolódott az utóbbi években. A szegedi, kecskeméti események méginkább azt az érzést keltik az emberekben, hogy a törvények nem védik az állampolgárt. Annak idején örömmel üdvözöltük a halálbüntetés eltörlését, de utólag be kell látnunk, hogy ez az ország még nem érett meg erre a döntésre. Néhány nappal ezelőtt Varga Zoltán és dr. Széli Péter egyéni képviselői indítványt terjesztettek az Országgyűlés elé, melyben javasolták, a halálbüntetés intézményének visszaállítását. Mint tudjuk a halálbüntetést az Alkotmánybíróság kezdeményezésére a Parlament 1990ben eltörölte. Az indítványról és a beterjesztés okairól az Orosházán élő Varga Zoltán országgyűlési képviselőt kérdeztük. A törvényt nem is a Parlament kezdeményezte, hanem a Halálbüntetést Ellenzők Ligája javaslatára az Alkotmánybíróság. A Parlament csak elfogadta a dolgot, bízva abban, hogy tényleg itt az ideje az Európába való igyekvésnek. Utólag azt mondom, nincs még itt az ideje. Az Antall kormány legnagyobb mulasztása is az, hogy nem csinált leltárt. Nem tudjuk, kinek, kiknek hozzuk a törvényeket. Nem tudjuk, milyen az a társadalom, amelynek tagjai vagyunk. De véleményem szerint nem szégyen egy rossz, elhamarkodott döntést felülvizsgálni. • Nem gondolja, hogy ez a visszakozás visszateszést kelt, majd a külföld szemében? - Véleményem szerint a parlamenti döntéseket nem külföldieknek, hanem egy ország polgárainak érdekében hozzuk. S a törvényeket nem elég megfogalmazni és megszavazni, azokat „karbantartani" is szükséges. Ha a helyzet úgy kívánja, módosítani kell. A francia törvényhozók is fontolgatják, hogy viszszaállítják a halálbüntetést a gyermekgyilkosságok esetében. Az USA-ban is csak szüneteltetik a halálbüntetést. Vannak bűnözők, akik évek óta várnak a végleges döntésre. Mi Európa felé való túlzott igyekezetünkben a törvényhozásban átugrottunk egy lépcső-' is megnevezi, ez Ivan Sinkovics, becenevén Cigány. Állítólag ő bujtatta fel Magdát a gyilkosságokra. Sinkovics nem ismeretlen a rendőrök előtt, adócsalás miatt hosszabb időre börtönbüntetésre ítélték, de a közelmúltban szabadlábra helyezték, ami állítólag nem volt olcsó mulatság számára. Sinkovics kapcsolatba hozható egy korábbi gyilkossággal, amit a mai napig nem derítettek fel, továbbá egy titokzatos körülmények között történt közúti „balesettel". Magda hét gyilkosságot beismert? Az ugyancsak szombaton megjelent Politika Express úgy tudja, hogy a gyilkosságokkal kapcsolatban néhány gyanúsított már beismerő vallomást tett. Az újságíró meg nem erősített forrásokra hivatkozva azt állítja, Magda hét gyilkosságot ismert be a magyar rendőröknek, egy ugyancsak letartóztatott belgrádi gyanúsított pedig tízet. A szabadkai rendőrök házkutatást végeztek Magda szüleinek a jugoszláv-magyar határ mentén található házában, és az édesapa, Ivan bevallása szerint nagyobb mennyiségű aranyat találtak. Marinko Magda köztudottan nem dolgozott sehol, ezért föltételezik, az aranyat valahol rabolta. Tavaly egy szabadkai kocsmában támadt lövöldözés után Marinko Magyarországra menekült, de a szülők bevallása szerint néha hazalátogatott. Ismerte a meggyilkolt Agaticot, sőt egyes, hihetetlennek tűnő mendemondák szerint, amíg az Agatic család síelt, el is látogatott otthonukba, és kijátszva a házvezetőnő éberségét, két-három napig az ágy alatt gubbasztva, hazavárta áldozatait. így történhetett meg, hogy sem a riasztóberendezés és a kamerák, sem a kutyák nem észleltek semmit. A riporter tudni véli, hogy pénteken este őrizetbe vettek egy szabadkai lakost, aki üzletelt Agatic-csal és Petric-csel. Belgrádból pedig még négy gyanúsítottat szállítottak Szabadkára. A rendőrség nem tagadta, de meg sem erősítette a hírt, hogy a letartóztatottak között van a 40 éves Ivan Sinkovics „Cigány" is, aki tavaly egy kamionnyi csempészett cigaretta miatt bukott le, s emiatt ítélték börtönre. Rács mögött a maffia többi tagja A Politika Express tegnapi számában arról számolt be, hogy Marinko Magda szegedi letartóztatása után a szerbiai belügyi szerveknek is sikerült előállítaniuk a maffia többi tagját, és a szabadkai gyilkosságok mozaikja összeállt. A két ország rendőrségének gyümölcsöző együttműködése meghozta a várt eredményt. Alapos a gyanú, hogy a kecskeméti gyilkosság is Magda nevével hozható kapcsolatba, ekkor, állítólag tévedésből ölték meg Drago Kujundzsicsot. Arra azonban, hogy e két szabadkai vérengzés megrendelt volt-e, vagy csupán „spontán" leszámolásról beszélhetünk, csak akkor derül fény, ha közzéteszik a nyomozás eredményeit. A gyanúsítottak már elég sok adattal szolgáltak, és kapcsolatuk a gyilkosságokkal szinte minden kétséget kizár. Egyelőre hat személyt tartóztattak le, de úgy látszik, ez a szám nem végleges. Több száz személyt kihallgattak A vasárnapi Magyar Szó Rács mögött a gyilkos(ok)? címmel számol be a szerb belügyminisztérium első hivatalos közleményéről, és leszögezi, hogy a vizsgálat során hatalmas mennyiségű pénz, ékszer és egyéb értéktárgy került elő. A rendőrségről kiszivárogtatott hfrek szerint több száz embert hallgattak ki, akik valamilyen kapcsolatban álltak a meggyilkolt üzletemberekkel. Nem hivatalos értesülések szerint letartóztatták a Cigány gúnynevű 40 éves Ivan Sinkovicsot is, aki állítólag kapcsolatban állt Josip Agatic-csal., fokot. Ahelyett, hogy csak szüneteltettük volna a halálbüntetést, rögtön eltöröltük. • Most, a választások küszöbén könnyen gondolhatják indíványukról, hogy pártjuknak, a Nemzeti Demokraták Szövetségének segít híveket toborozni. - A konkrét események sarkalltak bennünket az indítvány megtételére. Arról nem tehetünk, hogy a sorozatos gyilkosságok éppen a választásokat megelőző időkben történtek. Egy évvel korábban, vagy később, az események miatt ugyanúgy kezdeményeztük volna a törvénymódosítást. Rá kell döbbennünk, hogy miközben a 3/3-as, a pufajkás törvényekre koncentrálunk, a politikai leszámolás megoldásain gondolkodunk, addig kivirágzik az országban a bűnözés. A törvényeket pedig nem a bűnözőknek hozzuk, hanem az állampolgárok védelmében az ő biztonságérzetüket erősítendő. A szemet szemért, fogat fogért elvét zászlóra tűző törvénykezés, tudjuk, nem a polgári demokráciák jellemzője. Statisztikai adatok mutatják, hogy a bűncselekmények számát a halálbüntetés kiszabásától való félelem kevésbé befolyásolja, mint a tudat, hogy a tettest bizonyosan leleplezik. Vagyishát az éber rendőrség többet ér, mint a parlament által szentesített törvény. Ez így van Európában és Európán túl is. Pacsika Emília Bűnözők ellen A vízumkényszer nem megoldás A szegedi gyilkosság kapcsán már annyi minden felvetődött a különféle tárgyalások, hivatalos és magánbeszélgetések során, hogy képtelenség lenne valamennyit felsorolni. Egy kérdés viszont visszatért, fontos szerepet kapott: hogyan lehetne megakadályozni, hogy a külföldi bűnözők tanyát verjenek a régióban? Jó lenne már a határnál visszafordítani őket. De hogyan? Esetleges megoldásként körvonalazódott a vízumkényszer bevezetése. Ez csupán játék a gondolattal, de ha esetleg születne ilyen döntés, a határőrség képes lenne-e a megnövekedett feladat ellátására, lennee értelme az egésznek, funkcionálna-e a szűrő? A kérdésekkel Kátai József ezredeshez, a kiskunhalasi Határőr Igazgatóság vezetőjéhez fordultunk. Ők felügyelik régiónkban a déli szakaszt. - Nem vagyok illetékes az ügyben véleményt mondani, sokkal magasabb szinten döntenének erről, ha ez a téma komolyan szóba jönne. • Engem csupán a magánvéleménye érdekel... - Kizártnak tartom a vízumkényszer bevezetését, de ha mégis megtörténne, akkor képesek lennénk a megnövekedett feladat ellátására. Természetesen ez rengeteg plusz munkát kívánna tőlünk. De nemcsak tőlünk, hanem valamennyi szervtől, amely vízumkiadásra jogosult. Gondolja csak el: tavaly 19 millóan léptek át a határátkelőkön, ennek 85 százaléka jugoszláv volt. Embertelen munka lett volna 16 millió vfzum elkészítése, kiállítása. • A bűnözőket ki lehet-e szűrni a vízum-módszerrel? - Nem, mert senkinek a homlokára nincs ráírva, hogy milyen ember, mik a szándékai - jelentette ki az ezredes. - Ha útiokmányai rendben vannak, adottak az egyéb feltételek is, akkor ki kell adni neki a vízumot. • Van-e számítógépes nyilvántartásuk a bűnözőkről? - Nincs. • Vízumkiadásnál készülne-e külön nyilvántartás a ki-belépőkről? - Ez képtelenség lenne, hiszen akkor az adminisztráció miatt teljesen megbénulna a határforgalom. Olybá tűnik, a mostani feltételek és elgondolások mellett ez az út nem járható. Ha bevezetnék, akkor legfeljebb vízummal, vagy a zöldhatáron jönnénck-mennének a bűnözők. A helyzeten lényegesen nem változtatna. Pedig ráférne egy kis fazonigazítás... V. Fekete Sándor