Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

* 8 KÖZÉLET DÉLMAGYARORSZÁG Szépség, egészség, magyarság HÉTFŐ, 1994. FEBR. 7. • Egy előadáson két szerepben Altoijay Tamás bravúros beugrása H a Szent István király jó hír-ügyi hivatalnokot al­kalmazott volna udvarában, a jobb sorsra érdemes főtisztvi­selő bajban lett volna, hogy a külföldi közvéleménnyel mi­képp feledtesse a kalandozó magyarok okozta felforduláso­kat. És akkor szegény jó hfr-ügyi udvari címzetes még hozzá se fogott a nagy munkához, máris újabb rossz hír kel szárnyra: ezek a magyarok nem akarnak keresztények lenni! Van köz­tük, akit négyfelé kell darabol­ni, és csak Igy, felszeletelve le­het a keresztvíz alá tartani. Borzalmas nép... A nagyszerűséget felügyelő feudális udvari szakiparos pe­dig mihelyt belekezd a keresz­tény-íigyi rossz hírek elhárítá­sába, rögvest jönnek ám vissza rólunk, de mint a zuhatag, és ugyancsak nyugatról, a keresz­tény-ügyi jó hfrek. Igen, a ma­gyarok mind Isten emberei. Akár még családirtásba is ke­verednek a keresztény érdeke­kért. Ami igazán példaszerű! D e hogy a királyi nagyszerű­ségi főosztály vezetőjének fejében teljes legyen a zűrzavar, sólyomszárnyakon jő keletről, hátrahagyott magyari véreinktől az elismerés: ez igen, ez szép teljesítmény. Már ők is hallották, hogy egynéhány bátor lovascsapatunk, bi­zonyára az egységes Eurázsia gondolatának bűvöletében, Svájcig, sőt az óceánig is elka­landozott. Nagyon szeretnének ott, keleten is legalább egy pél­dányt a katalógusból, amiben megörökítették a harcias lova­sokat reklámozó szlogent: „A magyarok nyilaitól, ments meg, Uram, minket!". Ha más­képp nem megy, küldesse el a főosztályvezető úr utánvéttel a példányt. Vagy inkább St. Gal­lenba kell küldeni a rendelést? Hogy milyen a hírünk a vi­lágban, az természetesen nem most, a rendszerváltás után, a választások előtt vetődik föl először. A jó hfren dolgozott például az '56 utáni forradalmi munkás-paraszt kormány, hogy az állam képviseletében • A magas reálkamatokat és a termelés csökkenését tekintve a monetáris politika túl szigo­rúnak tűnhet. A 20 százalékos inflációt és a fizetési mérleg hiányát alapul véve viszont nem elég szigorú - vélekedett Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a fiatal közgazdászok salgótarjáni or­szágos találkozójának második napján, vasárnap délelőtt tar­elérje: vegyék le a magyar kér­dést az ENSZ napirendjéről. Amint közismert, ez viszony­lag gyorsan meg is történt... Azonban rengeteget javított hírünkön, mi több, világhírün­kön - nem sokkal az ENSZ na­pirendjéről való lekerülés előtt! - maga az '56-os forradalom. Ami a nemzet küzdelme - s (gy a nemzet hfre - volt. Ötven évvel ezelőtt - szelle­mileg a békeszerződésre ké­szítve föl a nemzetet - szintén vita folyt arról, milyen a hí­rünk, és hogyan lehetne a világ közvéleményét előnyösen be­folyásolni „magyar ügyben". A Magyar Nemzet 1944. február 19-i számában jelent meg erről Joó Tibor ma is sokat mondó cikke. (Joó Tibort, a kolozsvári születésű történetfilozófiai írót 1928-ban a szegedi egyetemen avatták a filozófia doktorává. Most hivatkozott (rására a ne­ves eszmetörténész, Filep Ta­más Gusztáv hívta fel figyel­münket.) a vita tárgyaként a »hí­rünk a világban« mellett »ha­zánk hfre« is felbukkant. Tehát a nemzetről van-e szó vagy az országról?" - teszi föl a kér­dést a történetfilozófus ötven évvel ezelőtt. Majd így folytat­ja: „Tudjuk, hogy van olyan vélemény, amely csodálkozott azon, hogy e szépséges és gaz­dag országot oly szörnyetegek­nek adta az Isten, mint a ma­gyarok. Van olyan is, amely e Kánaánról elragadtatással, de­rék, becsületes, szorgalmas, te­hetséges különböző népeiről megbecsüléssel, rokonszenvvel és szánalommal beszél, mert erőszakos, barbár, fennhéjázó uralkodó népük elnyomja őket. Nyilván egészen más tehát ez az ország és összes lakossága, s más az a nép vagy nemzet, amelyet magyarnak nevezünk. S bennünket alighanem ennek Fék, tott előadásában. A klasszikus piacgazdasági folyamatok egyelőre nehezen kiszámítha­tóak Magyarországon, s ez, mint mondta, megnehezíti a monetáris politika szándékai­nak érvényesülését. A szakem­ber célként 1994-1995-re az a híre aggaszt. De egyetlen egység-e az, homogén közös­ség, amely egységesen hordja közös hírét? Persze, van olyan vélemény is, amely azt tartja, hogy minden magyar ilyen vagy olyan, tehát ilyen s ilyen a magyar. De többnyire kü­lönbséget tesznek a magyarság rétegei közt, s különbözőkép­pen vélekednek egyes rétegei­ről. Mármost melyikről van szó? A kérdésnek van tehát egy szociológiai nézete." A z interpretátor helyett ér­demes tovább beszéltetni Joó Tibort, ő utána nemigen fo­galmaztak ennyire tisztán hfrünk dolgairól: „De van szociológiai nézete [hírünk kérdésének] egy másik szempontból is. Kiknek a véleményével állunk szemben? Ez a vélemény népenként és nemzetenként is változik, tud­juk, de változik műveltség, tár­sadalmi osztály, foglalkozás szerint is... egészen mást tud rólunk s ezért másként ftél meg bennünket egy francia gyári munkás, mint egy tudós és el­fogulatlan német egyetemi ta­nár, de remélhetőleg másként egy francia professzor is... S még komplikálja egy történel­mi nézet is: milyen korbeli ma­gyarságról szól a hír? Ezer év alatt - tudjuk - hallatlan válto­zásokon ment át a magyarság hfre. A vezérek korának lova­saitól a középkori magyar biro­dalom urain, a kereszténység védbástyájának hősein, az el­durvult harcosokon, a »rebelli­seken«, a szabadság vértanúin át... változatos arcképcsarnok állítható össze... Ezek a részle­tek mutatják, hogy éppen annyi jó, mint rossz hfr kering ró­lunk... És most forduljunk a kérdés gyakorlati oldala felé. Mit tegyünk jó hfrünk érdeké­ben? A felelet nem kétséges: az a feladat, hogy minden nemzet minden gyermeke jót infláció és a fizetési mérleg hiányának csökkentését jelölte meg. Ez utóbbihoz a monetáris és a költségvetési politikát mindenképpen össze kell han­golni. Ha a költségvetés túl la­za - Szapáry György hasonla­tával éjve - olyan helyzet áll­tartson rólunk, mindnyájunkról s múltunkról éppúgy, mint je­lenünkről. Ez az Ideál. De megvalósítása - minthogy a népek és nemzetek maguk sem egységesek, egymás közt meg éppen nem, s igen különböző szempontjaik vannak - egye­lőre lehetetlen." És már ötven évvel ezelőtt is, Joó Tibor - jelentősége mi­att hosszan idézett - cikkében is, fölmerül a képe egy intéz­ménynek, amelynek a neve, mondjuk, nemzeti tájékoztatási hivatal vagy iroda, és a dolga meg az - mostanság van is ilyen intézmény -, hogy jó hí­rünket ápolja a nagyvilágban... De éppen ez az, ami nem megy, állítja már fél évszázada a történetfilozófus, és állítását ma, amikor ilyen hivatal már van, visszaigazoljuk. Ha az ál­lamot és a nemzetet szétvá­lasztjuk, márpedig nem tehe­tünk mást, akkor ez a nemzeti tájékoztatási iroda belezuhan a köztük tátogó szakadékba. Ezt a hivatalt az állam szer­vezi meg, tartja el és kézben. A cégtábla a nemzetképviseletről szövegel, a valódi cél azonban az állam képviselete - az álla­mot kézre kerítő pártok propa­gandájának árán is. Ez utóbbit pedig magyarul már pártszol­gálatnak szoktuk nevezni, és tényleg akkora hagyománya van, hogy abba se lehet hagyni. M ilyen előrelátó volt Joó Tibor, a szegedi doktor, hogy minderről már ötven év­vel ezelőtt'érdemben beszélt. Meg arról is, hogy kell ma­gunkról tájékoztatni a nagyvi­lágot, hogyan kellene! Csak­hogy ez nem egy főhatóság, nem egy könyökkel irányított, marólúgügyi hivatal dolga, ha­nem hiteles személyiségeké. Ha vannak. Mert ha például egy Varga Domokos Győző nevű ember odarepül Brüsszel­be, hogy „nemzetünkről" tájé­koztassa széles e világot, azt fogják kérdezni, ha nem is hangosan, mert udvariasak, hogy ez meg ki? De kik mehetnének helyet­te? Zelei Miklós hat elő, mintha egy autóban ül­ve a gázt és a féket egyszerre nyomnánk. Mindehhez hozzá­tette, ha a bérek önmaguktól ­például az érdekegyeztetések során - túlságosan megnőnek, akkor a monetáris politika nem tudja leszorítani az inflációt, vagy csak olyan szigorú intéz­kedésekkel, amelyek túlságo­san lenyomnák a termelést. A Szegedi Nemzeti Színház február 2-i Anyegin-előadását Altorjay Tamás mentette meg azzal, hogy a sorozatos megbe­tegedések miatt egy előadáson két szerepet is elénekelt. Molnár László operaigazga­tó az előadás előtt jelentette be, hogy Zareckij szerepe mellett Altorjay Tamás lép fel Gremin hercegként is. A bravúros be­ugrás nem is akárhogyan sike­rült. Lágy, selymes, lfrai tónu­sú basszusával mindvégig ma­gabiztosan intonálta a híres áriát, a csodálatosan bölcs és • Liberális bálát rendezett pénteken este a Royal Szálló­ban az SZDSZ megyei szerve­zete. Ezen mindazok részt vet­tek, akik csak egy kicsit is li­berálisnak vallják magukat. A Probitás Táncklub ifjú hölgyei • Lassan hagyományos báli helyszín lesz a szegedi Garden Étterem, ahol szombaton a Gordius rendezte meg sorrend­ben harmadik farsangját. A pulykára és a csibemájas ragu­ra igazán nem lehetett panasz, megrendítően szép hitvallást az időskori szerelmi révbeérke­zésről. Altorjay Tamás kereset­len charme-jával, tökéletes technikai fölényével lenyűgöz­te a publikumot, mely kitörő ovációval, s nagy vastapssal jutalmazta a nem mindennapi produkciót. Köszönet és gratuláció mindezért az előadást vezénylő Molnár Lászlónak, s a nem kis kockázatot vállaló Altorjay Ta­másnak! Kossá Zsolt Operabarátok Egyesülete Fotó: Révész Róbert és urai - a nyitótáncot köve­tően - rögvest kipróbálták, va­jon a táncparketten is nagyle­gény-e Kuncze Gábor és Far­kasházy Tivadar. Ahogy a mel­lékelt ábra mutatja: igen jól megállták a helyüket. Fotó: Révész Róbert mint ahogy a M. O. M. trió és kitett magáért, már ami a talp­alávalót illeti. A jó hangulat­hoz minden adott volt: étel, ital, zene, tánc és persze az ilyenkor elmaradhatatlan tom­bola. Szeged, . , Tisza L. krt. 42. |/UZLETHAZ\) Te|efon: (62) 322-786 /imper AJANDEKAKCIO! Ha üzletünkben tv-t, videót, music centert, mikrosütőt, hűtőszekrényt vagy mosógépet vásárol, Moulinex vasalót, kávéfőzőt, hajszárítót, NOKIA rádiós magnót vagy 5 db SAMSUNG videokazettát ajándékozunk Önnek, vagy e termékeknek megfelelő árengedményben részesül. zanussi xrrrm* eg m •.•mu mmém* imokia * Zanussi termékek ingyenes házhoz szállítása Szeged területén belül. ahol az árak megrázóan jók! Téli engedményes vásár a Junior áruházban! Sílécek 20%, téli dzsekik, síkesztyűk, egyes téli cipők, csizmák 30% árengedménnyel kaphatók! Szeretettel várjuk kedves vásárlóink Szegeden, a Kölcsey u. 13. sz. alatti Junior sport-játék és papír­áruházunkban. Tel.: 311-181 illllllllllllllllllllliriralllllllllliii ARVERES Az Információtechnikai Vállalat nyílt árverésen - licitálás útján - értékesíti az alábbi ingatlanának tulajdonjogát: Hódmezővásárhely, Teleki u. 47. (1/2 tulajdon) Telek: 213 nm Épület: 173 nm Induló ár: 3400 E Ft Bánatpénz: 200 E Ft Az árverés időpontja: 1994. március 8. (kedd) 10 órától Az árverés helyszíne: Bp. V., Bécsi u. 8. V. em. (ITV-irodaház) Az árverésre bocsátott ingatlan - előzetes egyeztetés után - megtekinthető. A megtekintés egyeztetése, illetve információ az árverésről és az ingatlanról: Bocskói György. Tel.: 118-64-63. Munkanapokon: 10-14 óra között. Az árverésen történő részvételt az „Árverési feltételek" szabályozzák, melyek átvehetők a megtekintés, ill. az előzetes információ során. gáz és gazdaság Liberális talpalávaló Gordius-bál a Gardenben a lm 0

Next

/
Thumbnails
Contents