Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

A hét híre Hermafrodita pisztrángok Fogamzásgátló tabletták készítéséhez használt női ösztrogén hormonok kerültek a brit folyókba. Erre a következtetésre jutottak brit kutatók, miután hermafrodita pisztrángokat halásztak ki a szigetország több folyójából. A hormonok valószínűleg fogamzásgátló tablettákat szedő nők vizeletéből kerültek a folyók vizébe. A londoni lakosok százezrei számára ivóvizet szolgáltató Lee folyóból is fogtak ki hermafrodita pisztrángokat. Ha a víz tisztítása során nem vonják ki ezeket a szintetikus hormonokat, az ivóvízbe is bekerülhetnek. A brit környezetvédelmi minisztérium 31 folyóra kiterjedő tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a hermafrodita pisztrángok többségét a víztisztító üzemek közelében találták. - A csatornahálózatba jutó hormonok adják a legvalószínűbb magyarázatot a halak nemének megváltozására - állítja a tanulmány. Egy víztisztító vállalat szóvivője szerint viszont a folyók vizében talált ösztrogén mennyisége nagyon alacsony volt. A liverpooli egyetem kutatója, Vivian Howard mindazonáltal úgy véli: „ha a hormonok ilyen változásokat idéznek elő a halakban, az emberekre is veszélyesek lehetnek" - egyebek között a férfiaknál sterilitást idézhetnek elő. A hét fotója Filmkritika A hét karikatúrája Kispolskis ,bombázó" Doktor Ferenc és Lukács Krisztián munkája - Két bombát hoztam, hova tegyem? - kérdezte a győri rendőrkapitányságon a hölgy, aki hétfőn kis Polskijával zötyögtette Győrszentiván térségéből Győrig a rejtélyes robbanószerkezeteket. Autóját a rendőrség udvarán állították le, bójákkal bástyázták körül és rendőr őrizte, nehogy bárki közelébe kerülve bajt csináljon. Majd értesítették a budapesti Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóaljat. A tűzszerészek kedden érkeztek a helyszínre, s megállapították, hogy az ominózus „bomba" T72-es harckocsihoz való gyakorló lövedék. A hölgy a volt szovjet gyakorlótér közelében találta elmondása szerint akkor, amikor kisautójával megállt könnyíteni magán. A lövedékeket a tűzszerészek elszállították. Igen, kedves rettegő szegedi polgár, Ön kis félős, gyáva alak, aki még azt sem képes elhinni, amit a belügyminiszter úr mondott, hogy „A közbiztonság - általában - javult." Nincs Önben egy csöppnyi hit sem, egy meglett, komoly belügyminiszter szavára sem hallgat, pedig ha valaki, ő aztán tudja, hogy mi fán terem az alvilág! Bevallom, azért nálam sincs minden a helyén Kónya Imre nyilatkozatát illetően, de ez csak azért lehet, mert a sajátosan fodrozott agyam képtelen bizonyos dolgokat megérteni, folyton átrendeződnek a fölfogást segítő részecskék, s olyankor képtelen vagyok normális emberként hallgatni mások szavait. Amikor például Kónya úr beszélt a rádióban - villámlátogatott Szegedre - az volt az érzésem, a frakcióvezetői helyről beszél, onnan, ahonnan valóban csak a beszédet várják várták! - el tőle. A frakció vezetőjeként a jogász csűrtcsavart mondataival úgy kellett irányítani a gondolatfolyamot, hogy lesöpörjék az összes többi véleményt az asztalról. Hadd mondjam ki egyszerűbben: jó duma kellett és kész. Sajnos a szegedi kiruccanás alkalmával az volt az érzésem a „jó dumát" hallgatva, hogy Kónyának elfelejtettek szólni, hogy közben belügyminiszter lett. Ami annyit tesz, nem elég azt a látszatot kelteni, hogy ért hozzá, hogy „otthon van" a különféle belügyi kérdésekben, hogy föl tudja sorolni, hogy mik a legsarkalatosabb kérdések. Tudni kell a megoldást is. Már bocsánatot kérek, de aki Szegeden, egy családirtás és sok egyéb apró-cseprő bűneset után képes azt mondani, hogy általában vagy bármiképp javult a közbiztonság, az egyrészt nem ért ahhoz, amit csinál, másrészt ahhoz sem ért, hogy ilyenkor mit kell nyilatkozni. nem a rablóknak: nem érdemes rabolniuk, úgyis megfogjuk őket!" Mit mondjak? Ha én rabló lennék... Szóval megszakadnék a röhögéstől. Az a gyanúm, hogy az el nem kapott rablók által elvitt értékek összegéből meg lehetne oldani a rendőrség egyéves étkeztetését... „Gépkocsijaink 60 százaléka elavult" - mondja Pintér. Ez még a frankó riporternek is gyanús lett, ezekkel nem lehet üldözni, erre a főkapitány-altáborszernagy: „Mi eléje megyünk a rablóknak!" Ejnye, ejnye, de viccesnek tetszik lenni! Csak azt tudnám, mért olyan kedélyes? Es ezt még képes überolni: egy apuka panaszkodik, hogy az arabok kábítószert árulnak, a rendőrök lőtávolon belül tétlenül nézik. Pintér: „Az ilyen kábítószer-árusítás nem mindennapos." Főkapitány úr, könyörgöm, sétáljon már egyet a városban, bármelyikben! Hátha rájön, hogy mikor mondott utoljára egetverő butaságot. Vigyázni kell ám a nyilatkozatokra, mert a tévé előtt olyan emberek ülnek, akik voltak már utcán! És láttak már ilyen dolgokat. Volt, hogy napjában hétszer... Még egy szép mondat? „Tanult embereket veszünk föl, két évig képezzük őket, s aztán engedjük ki őket az utcára." Isten mentsen meg minket a „tanult emberektől", ha nem tudják, mi van az utcákon! És mindezek betetőzéseként: „A tekintélyt a rendőröknek a lakosságnak kell megadni." Főkapitány úr, nem lehetne megszerezni nekik, maguknak? Olyan ciki, hogy ebben is a lakosság segítségét kérik!... Úf rovatunkban a szegedi származású humorista, Nagy Bandó András jelentkezik írásaival hétről hétre e hasábokon. Nagy László felvétele Clinton egy cigánykirály leszármazottja? Bili Clinton amerikai elnök egy skót cigánykirály leszármazottja - jelentette ki csütörtökön Eileen Blyth brit családkutató. A tudósasszony szerint Clinton az I. Károly néven ismert Charles Blyth cigánykirály testvérének ük-ükunokája. Charles Blyth-t 1847-ben kapta meg a Skócia és Anglia között fekvő határterület „uralkodói" címét. Blyth asszony saját családfájának kutatása közben bukkant erre a rokoni kapcsolatra. A cigánykirály testvére, Andrew kivándorolt az Egyesült Államokba és állítólag ő volt az eredetileg William Jefferson Blyth névre hallgató Bili Clinton ük-ük nagypapája. mmhmmmhmmm Nagy Bandó András A hét második legjobb fotója Bombabiztosok Fotó: Nagy László Biztos úr? Japánban egyszer fél percet késett egy vonat, s a közlekedési miniszter öngyilkossági kísérletet követett el. Ugyanebben az országban egy alkalommal egy perccel előbb érkezett meg a császár egy ünnepség színhelyére - a sofőr hibájából, merthogy rossz utcasarkon fordult le s a belügyminiszter harakirit ajánlott föl a császárnak, ő viszont megelégedett azzal is, ha lemond. (Nem vagyok normális! Hogy ezt most miért meséltem el?) Annyit nekem is tudnom kéne, hogy Kónya volt a legalkalmasabb a belügyi tárca élére, hiszen az elmúlt három év során a leghűségesebb tagja volt a kormányzó pártnak. Hogy nem ért hozzá? Miért? Akadt volna valaki, aki nálánál jobban ért? Nem. Na ugye! Szabó Iván se tipikusan pénzügyminiszteri fölkészültségű, mégis hogy beletanult! Kérem, tessék tudomásul venni, arra van a négy év, hogy négy-öt embert kipróbáljanak, ki mire nem alkalmas. Mondjuk jobb lenne, ha erre alkalmas jelöltekből választanák meg a posztot betöltőket, de ne kicsinyeskedjünk, ez itt még nem megy. Egyszer - amikor Komlós meghalt - Verebes konferált a Mikroszkópban, s fülem hallatára panaszolta a Martonnak, hogy az ő szájából még nem elég hiteles az a sok kemény szöveg, amit azért természetesen szívbői és meggyőződéséből mond az épülő szocializmust sértegetve. Pedig már pregnánsabban fogalmazott elődjénél is... Megérezhette, hogy még nem nőtt bele a szmokingba. (Ezt sem tudom, mért meséltem el.) Azon gondolkodom, mit tudhat Kónya Szegedről? A helyi közbiztonságról. Három éve ott ül a Parlamentben, azóta aligha járt Szegeden. Nem volt a Mars téren, nem vásárolt a csarnokban, nem ment el egy éjszakai bárba, nem költöztek a szomszédságába „menekültek", s nem lopták ki a zsebéből a tárcáját - a belügyit sem! Egy villámlátogatásba nem fér bele egy jó,kis balhé megtekintése. És akkor a tetejébe jön a Létkérdések, s benne a főkapitány, aki olyan magabiztosan beszél, mintha délután tüntették volna ki az alvilág fölszámolásáért és az illegálisan elsütött fegyverek begyűjtéséért. „ÜzeVizslatás