Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

PENTEK, 1994. FEBR. 18. J [ • MÉG 79 NAP 5 Kapitalizmus felé, félúton Dr. Krajkő Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, 1929ben született Tápén. Az egyetemi tanulmányait 1953-ban a JATE földrajz szakán fejezte be. 1962-ben kandidátusi, majd 1973-ban tudományok doktora fokozatot szerzett. 1974-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. A Gazdasági Földrajzi Tanszéket 30 év óta vezeti. Huzamosabb ideig tartó tanulmányúton a Szovjetunióban (1959-60), Angliában (1969-70) és az Egyesült Államokban (1976) tartózkodott. Magyarország és a kelet-európai országok gazdaságföldrajzát oktatja. Kutatási területe a gazdasági térszerkezet összefüggő rendszerének vizsgálata, a Dél-Alföld megyéiről készült monográfiák főszerkesztője. Az utóbbi években végzett kutatásai Szeged és Csongrád megye gazdasági fejló'dését is szolgálják. A Munkáspárt Szeged Koordinációs Bizottságának elnöke. • Az utat. amelyen haladunk, cipelve magunkkal a nemzetet, nem szegélyezi fasor, nem övezik virágoskertek, és ráadásul meglehetősen rázós, oly annyira, hogy gyakran megállunk. körbetekintünk és töprengünk, vajon jó irányba haladunk-e. Hiszen 1990-ben a választásokon győztes pártok nem ilyen jövendőt ígértek. Napjainkban gyakran hallani, hogy az út felét már megtettük és a másik fele már könnyebb lesz: csekély kitartás, és végül eléljük a Kánaánt, a „hőn óhajtott kapitalizmust". Csakhogy az emberek többsége úgy érzi, hogy míg ők áldozatokat hoznak, addig a lakosság kb. 5-6 százaléka már elérte az ígéret földjét. A többség számára az új egyhamar nem ér véget, és a célbaérés sem kecsegtet túl nagy reménnyel. A társadalom az elmúlt négy évben a maga törvényei szerint alakult át, vagyis nem egészen úgy, ahogyan azt a politikusok elképzelték. A kapitalizmus visszaállításával párhuzamosan a társadalom differenciálódott, a lakosság 5-6 százaléka meggazdagodott, a középrétegek száma rohamosan apadt, és a létminimum közelében, vagy alatta élő rétegeké felduzzadt, így ezek alkotják a társadalom zömét. A tőlünk keletre lévő országokban a polarizáció erősebb, a nyomor ijesztő méreteket öltött. A nyugati országokban a szűk felső és a széles polgári réteg jelenti a rendszer társadalmi bázisát. Viszont nálunk (és keleten) a társadalomnak viszonylag csekély számú rétegei élnek elfogadható szinten. ezért a következő években számos politikai meglepetéssel és fordulattal kell számolni, hiszen az elégedetlen, nyomorgó tömegeket nemcsak a baloldal, hanem a soviniszta mozgalmak egyaránt megnyerhetik (lásd az oroszországi választásokat!). A politikai vezetőktől gyakran hallani a baloldali „veszélyről". Véleményük szerint meg kell állítani a baloldal előretörését. Igen, de hogyan? A kommunistaellenes propagandafilmekre, műsorokra a TVben és a rádióban milliárdokat költöttek, miközben az emberektől hovatovább már a szórakozás lehetőségét is megvonják. Szólamokkal, frázisözönnel, mesterségesen felnagyított ügyekkel ezt az áramlatot megállítani nem lehet. Ez csak úgy volna lehetséges, ha az elnyomorodási folyamatot állítanák meg, és visszájára tudnák fordítani. Ehhez viszont búcsút kellene inteni a rablókapitalizmusnak, amely elválaszthatatlan a fentebb vázolt tendenciától. • A gazdasági válság, amelyben napjainkban élünk, szélesebb körű, kiterjedtebb, mélyebb és tartósabb, mint bármelyik korábbi. A '30-as évek elején a világöt rengető túltermelési válságot a tőkés társadalom ciklikus fejlődése idézte eló, és négy évig tartott. Ezzel szemben a jelenlegi válság összetett és okozati rendszere is eltér az elődjétől. A következő elemekből tevődik össze: AJ Szerkezeti válság, amely •a '70-es évek végén a kőolaj árának robbanásszerű emelkedésével vált ismertté, és azóta az állandó törekvések ellenére sem sikerült hatékony gazdasági szerkezetet kialakítani. A kormány a válságnak ezt az elemét örökölte, és számottevő módon nem tudott rajta változtatni. BV Fokozta a gazdasági nehézségeket a tőkés termelés ciklikus válsága, amely nyugatról hozzánk is eljutott, továbbá keleti szomszédaink gazdasági visszaesése. Ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a külkereskedelem deficitje 1993-ban elérte a 2,5 milliárd dollárt. C./ Nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági teljesítmény visszaesésénél a tulajdonváltással együttjáró zűrzavar romboló hatása sem. A privatizáció során százezrével szüntettek meg munkahelyeket, a külföldi tőke kulcsfontosságú ágazatokat kaparintott meg: a nemzeti vagyon ilyen mértékű eltékozlására történelmünkben még nem volt példa. A mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás tönkretétele, a gazdasági ösztönzők megszüntetése, a tulajdonváltás körüli vita olyan viszonyokat teremtett, amelyek a magántermelőknek sem kedveznek. Az elhibázott agrárpolitika a termelés színvonalát húsz évvel vetette vissza. Pl. a szarvasmarha-állomány (1 millió) most kisebb, mint a háborút követően, 1945-ben volt. D./ A válságot súlyosbítja továbbá, hogy a kormánynak nincs válságkezelő programja, az irányító kulcsemberek többnyire kezdők, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkeznek (bár a földművelésügyi miniszternek van kiskertje!), gyenge az állami fegyelem, viszont erős a korrupció. Lényegében a gazdaságban a spontaneitás, a vadkapitalizmus dzsungeltörvénye uralkodik. EJ A válság kiterjed a pénzügyi szférára is. A külföldi adósság négy év alatt 3 milliárd dollárral növekedett (igaz viszont, hogy 7 milliárd dollár tőke jött be az országba, és ez a devizatartalékot jelentős mértékben megemelte). A külső adósság nem kevés, de a problémát nem ez jelenti, hanem a belső adósság nagymértékű emelkedése (3800 milliárd forint) és az, hogy 1000 milliárd forint kötvény formájában a lakosság tulajdonában van, amelyet 3 éven belül kamattal együtt vissza kell fizetni. A következő években a költségvetés 25-30 százalékát erre a célra kell fordítani. ¥./ A válság méretére jellemző, hogy kiterjed a gazdasági szférán kívül az intézményekre is, pl. oktatási, kutatási, egészségügyi intézetekre és a kulturális életre egyaránt. Az intézmények felélték tartalékaikat, és lassan elvesztik működőképességüket. A csődtömegért természetesen a kormányt terheli a felelősség, de az igazság az, hogy az eredeti tőkefelhalmozás szintjén működő kapitalizmus akkor sem lenne sokkal szebb, ha a rendszerváltozás a liberálisok vagy a szocialisták vezetésével megy végbe. 3000 dollár egy főre jutó GDP-vel, ráadásul igazságtalan elosztás mellett a kapitalista rendszerek ilyenek: nem Nyugat-Európához, hanem Latin-Amerikához hasonlítanak, de egyáltalán volt-e más lehetőség? Szerintem igen! Pl. Kínában radikális reformot hajtanak végre, átalakították a gazdaság irányítási rendszerét, lebontották a kommunákat, a magánkezdeményezésnek tág teret nyitottak, az ideológiai agymosás helyett az anyagi ösztönzőket alkalmazzák, ügyelve a gazdaság egyensúlyára. Az. eredmény ismert: Kína a világ leggyorsabban fejlődő országává vált négy év alatt; miközben nálunk és térségünkben a gazdaság teljesítménye 30-50 százalékkal csökkent, Kínában több mint 50 százalékkal nőtt. • Tehát itt nemcsak az a baj, hogy rosszul vezetik az országot, hanem az út, amelyet kijelöltek számunkra, nem vezet megoldáshoz, ha végigmegyünk is rajta, a nemzet és a tömegek számára semmi jó nem várható. A Munkáspárt programja megoldásokat javasol a gazdaság és a társadalom égető problémáira (lásd: Dél Csillaga, 2. szám). Mi várható a választásokon? Az új kormány hogyan tud megbirkózni a tengernyi gonddal? Az emberek türelme fogytán, az ígérgetésekből évek óta nem valósult meg semmi, a helyzetük egyre kilátástalanabb, tehát nehéz megjósolni, hogyan fognak szavazni. Valószínű, hogy a baloldal megerősödik, a szocialista párt megnyeri a választást, és a Munkáspárt is bekerül a parlamentbe, ez azonban nem jelenti azt, hogy koalíciós partnerként kormányozni is fog. Amennyiben az MDF,' a KDNP és a Fidesz megszerzi a mandátumok 50 százalékát, aminek a valószínűsége nagyon csekély, akkor együtt alakítanak kormányt, viszont ha a liberálisok szereznek többséget a szocialistákkal együtt, akkor az utóbbiak koalíciója is elképzelhető. A variációk bármelyikét is vesszük, hátránya az, hogy csupán a szavazók 1/4-ét képviseli. A választók 35-40 százaléka távol marad az urnáktól, kb. 20 százalékot jelent a kis pártokra leadott szavazatok száma, amelyet a nagyok kaparintanak meg. A népszerűtlen intézkedésekhez egyik koalíció sem tudja a közvéleményt megnyerni. A jelenlegi gazdasági, politikai helyzet követelményeinek jobban megfelelne egy szélesebb tömegbázisra támaszkodó szakértői kormány összeállítása (esetleg Kuncze Gábor vezetésével) az irányító gazda- ' sági kulcspozícióba szakértők beállításával. Ennek a kormánynak feladata lenne, hogy ne pártpolitikát folytasson egy szűk társadalmi réteg akaratát teljesítve, hanem felejtse el a választásokon elhangzott szólamokat, ígérgetéseket, és a valóságból kiindulva dolgozzon ki egy átfogó gazdasági programot az eszközrendszerrel együtt, és ezt következetesen hajtsa is végre. Ily módon reményünk lehetne arra, hogy az ezredfordulóra eléljük a Kádár-rendszer utolsó éveinek szintjét. Különben évtizedekig stagnálni fogunk. Di. Krajko Gyula A KSH adatokkal segíti a képviselőjelöltek felkészülését A választási előkészületekhez a képviselőjelölteknek az ország, a térség, az adott választókerület helyzetét, fejlődését bemutató, annak reális értékelését lehetővé tevő objektív, megbízható információkra, adatokra van szUkségük. Az adatok megszerzéséhez a Központi Statisztikai Hivatal - az 1993. évi XLVI., a statisztikáról szólp törvényben világosan deklarált szakmai függetlenségéhez híven valamennyi képviselőjelölt részére - az esélyegyenlőséget biztosítva - egyforma segítséget kíván nyújtani. Ennek érdekében a hivatal a szokásos kiadványain túl több olyan kiadványt, illetve floppyt készít, amelyek segítik a választások előkészületeit. Külön erre a célra feldolgozás készült a legutóbbi népszámlálás adataiból. A 350 oldal terjedelmű kötet a népesség és a lakásállomány különböző szempontok szerinti összetételére vonatkozó részletes adatokat tartalmaz, országgyűlési választási körzetenként. A kötetből minden bejegyzett politikai párt egy mintapéldányt kaphat, a további szükséges példányszámokat pedig megvásárolhatja. Az adatok mágneslemezen, térképi ábrázolásra alkalmas módon is rendelkezésre állnak. Annak érdekében, hogy a felkészüléshez ne csak a népességre és a lakásállományra vonatkozó információk álljanak a pártok, képviselólelöltek rendelkezésére, hanem a társadalom, a gazdaság szélesebb jellemzőiből is válogathassanak, a hivatal a sok éve nyilvános, bárki számára hozzáférhető településstatisztikai adatbázis-rendszer (sokak T—STAR néven ismerik) széles adatköréből a legjellemzőbbnek tekinthető 80 alapadatot is kiválasztotta. Ezeket az adatokat személyi számítógépeken felhasználható mágneslemezen bocsátja rendelkezésre, döntően az országgyűlési választókörzetek szerint csoportosítva, a felhasználásához szükséges kezelő programmal együtt. Az adatbázis azonban a településenkénti adatok további településrészekre vonatkozó bontását nem teszi lehetővé, így Budapest és 12 nagyváros esetében csak összevont választókörzetként értelmezhetők. Tekintettel arra, hogy a floppy-lemez csak egy szakmai szempontok szerinti válogatás végterméke, természetesen minden érdeklődőnek rendelkezésére áll a teljes településstatisztikai adatbázis-rendszer. Ebből bármilyen egyedi igény szerinti leválogatás, csoportosítás, mutatószámítás elérhető, azonban a programírás, leválogatás, másolás költségeit az igénylőnek meg kell térítenie. A Központi Statisztikai Hivatal február utolsó hetére készíti el az ország állapotát, az 1993. évi folyamatokat értékelő kiadványát. Minden olyan politikai párt, amely ezt igényli, a hivataltól 5 példányt térítésmentesen, a további példányokat pedig térítés ellenében kaphat. A hivatal ezen kívül - korlátozott anyagi lehetőségei függvényében - az év első negyedévében több, könnyen kezelhető, egy-egy témakörben a legfontosabb 1993. éves, illetve az elmúlt négy évre vonatkozó adatokat tartalmazó kiadványt (munkaerőpiac, négy év számokban, népesség, szociális helyzet stb.) szándékozik kiadni. A választási célra készülő kiadványokon, mágA közel négy év előtti, demokráciának titulált, tőkés rendszerváltással (amiért meghatározó a felelőssége minden parlamenti pártnak!) ellentmondásos társadalmi változások folyamata indult meg. Magyarország jelenét és jövőjét nem lehet arra az önző és igazságtalan elvre építeni, amely a közvagyont egy szűk réteg kialakítására fordítja (elburjánzott állami hivatalok. neslemezeken túlmenően mindenki számára rendelkezésre áll az elmúlt években megjelent és 1994. I. negyedévében közreadni tervezett elemzések, adatgyűjtemények széles skálája, valamint a hivatal STADAT rendszere, amely mintegy 7000 képernyőnyi, közvetlenül elérhető információt tartalmaz• Az adatbázis számítógépről, telefonvonalon keresztül használható, de a hivatal központjában bárki által ingyenesen használható nyilvános terminál is működik. Központi Statisztikai Hivatal sokmilliós végkielégítések, korrupció a privatizációban), s a néppel pedig fizettetik ki a rendszerváltás árát. A hatalom, az ország pénze egy szűk csoporté, akik kiárusították az ipart, teljesen tönkretették a volt - világhírű magyar mezőgazdaságot. Társadalmunk valós demokratikus átalakulása sohasem mehet végbe a munkavállalók, a kisemberek kiszolgáltatottsága és elnyomorodása mellett. A mai valóság elkeserltően lehangoló. A család bomlásnak indult, nő a testileg és lelkileg beteg gyerekek, felnőttek, rokkantak száma. A létminimumon és az az alatt tengődő, többszörösen hátrányos helyzetű honfitársaink milliói - a jelen. Az elfogadhatatlan szociális helyzet, a pusztuló munkahelyek, eszközök és természeti környezet, a mindezekkel joggal - járó bizonytalanság és általános rossz közérzet, gátolja a közös társadalmi cselekvést. A politikai demokráciához szociális biztonság kell! Pártunk - mint elsődlegesen emberközpontú szervezet célja: testi-lelki-szociális jólétben élő, egészséges munkahelyeken és környezetben dolgozó polgárok társadalmának kiépítése a szociális jogállamiságban. Választási részvétejünk, hogy a jogalkotásban, törvényhozásban érvényesüljenek az egyszerű, dolgozó (dolgozni akaró!) emberek érdekei! Olyan gazdaságra és szociálpolitikára van szükségünk, ahol a segély (járadék) csak végső menedék, és az ne alamizsnának tűnjön, hanem - átmeneti időre is - emberi körülményt biztosítson a kényszerből rászorulóknak. Az esztelen, korrupt, és gyakran alkalmatlanul végrehajtott privatizáció kezelhetetlen munkanélküliséget hozott. Csak olyan privatizáció kell, ami újat épít, munkahelyet megtart, és újakat teremt, technikát fejleszt, piacot bővít. Kérjük az azonnali társadalmi ellenőrzést, az állami vagyonleltárt és elszámolást a végrehajtott privatizációkban. Kérjük és követeljük a rendszerváltás előtti, és az azóta a társadalom sérelmére elkövetett bűnök - objektív feltárását és a felelősök elszámoltatását! Jelszavainkból: - Alkotmányszintű szociálpolitikát! Munkát, megélhetést, kiszámítható jövőt gyermekeinknek is! Korlátozott munkanélküli - hátrányos helyzetű embertársaink és családjaik érdekeinek védelme, képviselete, segítése! Ahhoz, hogy - pártunk céljaként - sok százezrek helyzetén segíthessünk, be kell kerülnünk a törvényalkotásba, parlamentbe, önkormányzatokba. Ezért a párt listát készít, jelölteket állít és támogat, akiktől alapvetően várjuk el, hogy felkészültségükkel, tevékenységükkai mindenhol és mindenben segítsék és támogassák azt a munkát, amit a munkanélküliek és a rászorultak érdekében önzetlenül végzünk. Kérjük, hogy, mint a munkanélküliség lokalizálását és a kapcsolódó szociálpolitikát elsőleges célként hirdető és érte harcoló pártot, támogassanak bennünket (önmagukat!), szavazzanak a pártra, jelöltjeire, akik küzdenek az önök anyagierkölcsi helyzetéért. Megtalálhatnak bennünket Makón, a Széchenyi tér 7. sz. alatt, a III. emeleten. Egyben kéljük mindazokat, akik programunkkal egyetértenek, jelentkezzenek országgyűlési képviselőjelöltjeinknek mind a hét Csongrád megyei körzetbe. Gesztesi László Alkotmányszintű szociálpolitikát! Szemelvények a Munkanélküliek, Csökkent Munkaképességűek s Létminimum Alatt Élők Pértjának választási programjából