Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. FEBR. 18. Algyő, hol vagy? Megint lőttek Este az olajmezó'n. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Balgák a filozófusok. Azt mondják, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Járták volna újságíróként útjukat, majd másként monda­nák! Olyan régen történt az egyik eset, meg se tudnám mondani, mikor. Amikor híre jött. hogy a használt autók első szegedi kereskedésébe is betette a lábát valami maffia-kezdemény, akkor gondoltam, el kéne men­nem ahhoz a bíróhoz, aki az ügyet tárgyalta. Hátha elmon­daná magánvéleményét is az esetről. El is mentem, el is mondta. Forró vizet kaptam a fejem­re, pedig akkor még kopasz se voltam. Neki nem volt kifogá­sa, de föl kellett mennem főnökéhez. A parancsutal be­tartva ugyanis fölvitte hozzá kéziratomat. Össze is kaptunk odafönn az első másodpercben. Alig léptem be hatalmas szo­bájába, előhúzta terjedelmes íróasztalából szerény kézira­tomat, és a szemem láttára huzigálta volna ki belőle mind­azt, ami szerinte nem maradhat benne. Mondtam neki jámbor­sággal eltelve, ne rondítsa össze irományomat. Elvete­mültségemben még a kezét is megfogtam. Ahogy a szúnyo­got szokta agyoncsapni az em­ber, azt felelte, vegyem tudo­másul, a bírónak nem lehet magánvéleménye. Csak tán nem áll rendőri fölügyelet alatt? - kérdeztem szokásos érvemmel. Summa summarum, az az interjú a mai napig nem jelent meg, megjelent viszont másnap a Magánvélemény cí­mú írásom arról, hogy lőttek a • Irtózik a kivagyiságtól, kilométerekre távolodna min­denféle dicsekvéstől. Ez az ember igen messzire van a meggazdultak bármiféle új­donatúj embertípusától: a mórahalmi Fődi Lajos végzi azt, amire az ember rendelte­tett, csinálja a gondolkodó és tevékeny emberekre szabott munkát. A kisváros szélén lévő méretes építőanyag kereske­désben feleségével együtt nem számolják hány óra egy nap. Mert a megkezdett munka viszi az időt, nincs zárás, ha árút kell hozni, s ha szállításra - netán éppen Fődi Lajos által vezetett teherkocsira - kell várni a telepen. A kérdezős­ködő ember igyekszik is ke­rülni minden félreérthető fölvetést, amint a bővülő-ter­jeszkedő vállalkozásról kez­dene beszélni. Különöst azért, mert tisztában lehet vele, Fődi Lajosék számára a sajátságos mondás mérvadó, hogy „mun­kával dicsérd a napol". • Hány embernek ad mun­kát a családon kívül az építőanyag-kereskedés? - Tíz embert foglalkoz­tatunk még. Ezt fogjuk meg­duplázni a másik ágazatunkkal. • Amikor készen lesz a szomszédságban az átmen­ti, szépen díszesedé de­koratív csárda. Hogy szán­ták magukat vendéglős vállalkozásra is? - Magam se tudom ponto­san, kinek az ötlete volt el­sőbben. Az biztos, énnekem sokszor eszembe jut: hivatásos gépkocsivezető multam során mennyiszer álltam meg, s in­demokráciának. Hatalmas cir­kusz lett belőle. Most megint lőttek. Áldom az Istenemet, hogy utolsónak hagytam az olaj­mezőt. Ha az elsők között tör­tént volna, talán világgá fu­tottam volna. Mindig úgy gon­doltam, Algyőről az olajmező nélkül írni sánta bún. Luk ma­radna a térképen is. Jó tizenöt évig nyomtam a gombot a televíziónak, és ab­ból tíznél is több már az olaj­mező meglétére esik. Alig múlt el hét, hogy nyakig sárban innen ne küldtem volna ripor­tot. Olajtüzek oltásának is ál­landó kelléke lettem. Nem dicsekedni akarok, de amikor egyszer nívódíjat is adtak oda­fönt, annak az indoklásába is belefoglalták olajmezei kódor­gásaimat is. Rakhatnám tovább a kazlat, mert fotókiállítás ürügyén is szabad bejárásom volt. Olajos mérnök nyitotta meg.a páros kiállításunkat, jelezve ezzel is, hogy két jó szándék találkozott össze. Könnyen felejtenek az emberek. Leültem tehát Akárkivel beszélgetni akárhol, akármiről. Hozzá is úgy jutottam, mint bárkihez ebben a sorozatban. Azelőtt semmit nem tudtam róla, de az első mondatok után éreztem, nagyon jó, hogy egy­másba botlottunk. Akkor még természetesen neve is volt, kora is, de elvitte az idő. Ki­szólította kolléganője, és va­lakik odakint megmondták neki, hogy van itt a sajtónak való nyilatkozattételre kijelölt felelős ember, és nem ó az. Nehogy megüsse a bokáját! dúltam tovább örömmel, ha Finom meleg ebédet találtam út melletti vendéglőben. így én máris mint vendég, mint akiért egy ilyesféle vállalkozás van, olyan szemszögből nézem a vendéglős vállalkozást. A csár­da ugyanis nem olyan dolog, amiből mi rövid távon komo­lyabb pénzt látnánk. Idő kell, amíg bejáródik a vendégváró, nem beszélve arról, hogy nem kevés kölcsönnel, szülői örök­séggel, egyszóval családi pénzzel igen tetemes ráfordí­tással készül a csárda. Hosszú évek kellenek, míg érezni lehet majd jobban a hasznot is. Akad olyan ember Mórahalmon, aki eleve veszteségre Ítélte a vállalkozást.Őszintén szólva én a bukásra azért nem akarnék semmiképpen számítani. Tisz­tes minimális haszonkulccsal, jó ételekkel, vendégszeretettel legyen nevezetes a csárda. Az idő meg majdcsak fordul, amikor mégiscsak kicsit több pénzük lesz az embereknek. • Egyszóval amolyan or­szágutak vándoraként a saját jó emlékeinek mintá­jára gondolt a csárda meg­építésére. Ha meg nem sértem a viccelődéssel, már azt hittem, kevéssé fogy az építőanyag, így hál a saját családi kereskedésből ma­gamagának csinált forgal­mai azzal, hogy csárda­építkezésbe fogtak a tő­szomszédságban. - Cseppnyi igazság van a humoros meggondolásban. Az építőanyag olyan mennyiség­ben tényleg nem fogy, mint amennyit ennek a mi keres­Kemény fenyegetés egy ilyen csöndes figyelmeztetés. Bevallom őszintén, olyan veszedelmes hadititkokat kér­deztem tőle, amilyet még nem pipált Európa. Színszáraz cse­vegés közben utaltam rá, hogy annak idején valaki kombáj­nosként találta meg azt a kedésünknek a kapacitása könnyedén elbirna, mi több, igényelne. Lecsökkentek a nagyobb építkezések, a kisebb toldozgatás, javítás pedig az anyag igényén nem látszódik. De azért a csárda építése nem ebből indult ki, hogy magunk­nak csináljunk építőanyag forgalmat. Ahhoz azért költsé­ges variáció lenne. Úgy láttuk. Mórahalmon, itt a település határában igény lehet egy ilyen vendéglátóhelyre. drótkötelet, amit fúrósként dobott bele a vetésbe. Az ősi bumeráng algyői változatát láttam benne. Megkérdeztem talán tízezredikként, lehet-e számítani rá, hogy egyszer majd himbák bólogatnak Algyőn. És szembesítettem egyik geológusunk és leg­• Miből következtettek er­re? - Tudva például azt, hogy akár a környező községekből is lehet igény egy ízléses, megfe­lelő környezetet biztosító profi vendéglátóhelyre a lakodalmak céljára. A lehetőségek szerint mérsékelt áron. A légkondicio­nált, faburkolatú. leválasztható belső éttermi rész 250-300 ember fogadására alkalmas. Lesz. egy terasz, amely az üvegkupola alatti területen eredményesebb barlangkuta­tónk véleményéi a mélyben megbújó barlangokról a napi tapasztalat emberével. Való igaz. annyira is elvetemedtünk, kiszámítgattuk azt is, az a gyerek, aki a tápai kitöréskor látta meg a napvilágot - a ludak is feketévé lettek akkor -, körülbelül hatvanötödikbe lép, amikor újra búzaföld lesz az olajmezőből. Kedvemre való beszélgetés lett csupa ilyen haszontalan dolgokból, föllelkesedtem, és meg is írtam még aznap két folytatásban. Fél hétre rá újra jöttünk, hogy fényképet is kéne csinálnunk hozzá, de avval fogadott nagyhírű barátom, be kell mutatnom előtte a kéz­iratomat. Nem neki, olyan va­lakinek, akivel eredetileg elsőként beszélhettem volna, de másodikként már nem akar­tam. Elmondtam megint, amit tízmilliószor elmondtam az akkori átkosban: van újságíró igazolványunk, bármikor föl­mutatjuk, ha valaki kíváncsi ránk, de a többire ott van a független magyar bíróság. Minket a ki nem mondott szóért is pörbe lehet hívni. Meg voltam lőve nagyágyú­val. Kínomban fölajánlottam, tegyük át az esetet, mondjuk, az ecsedi lápba, és legföljebb nem írjuk le az ő nevét se. Nagyszerű az ötlet, mondja, de róla úgyis tudja már mindenki, hogy szóba állt velem, tehát semmi ködösítés nem használ­na. Értsem meg, rajta csattanna az ostor. Tisztelettel kérek tehát mindenkit, hagyják nyugodni azt az ostort. Nagyon lejárt téliesíthető, újabb férőhelyekre számolva. A külső, betonozott, vasvázas részen sátortetővel további hasznos teret ala­kíthatunk, így akár 500-600 személyt is hívhatnak a lako­dalomba, amit nálunk rendez­tetnek. • Ahogy hallottam, nem pusztán a tanult szakma indította a vendéglő hasz­nosítási elképzeléseket. - Ha arra gondol, hogy korábban, ráérősebb években már róla az idő. Ha valóban úgy igaz, ahogy tőle hallottam, hogy egyébként nagyon rendes ember a főnöke, még inkább sajnálom. Az egész rendszer­változtatás többek között azt is célozta, hogy senki nyakán ne éberkedjen más, csak a tör­vény. Tőlem éppen most ne várja senkit, hogy ebben a témában évtizedekig hűséggel megőrzött szüzességemet eljátsszam. Vallom azonban időtlen idők óta, hogy se szívességből, se fizetésén nem ártanék sen­kinek, ezért most ünnepélyesen megnyomom szövegszerkesz­tőnk kitörlő billentyűjét, és egy csapásra kiirtom még az utó­korból is mind a két folytatást. Úgy vagyok, mint akár­melyik horgász. Az a legszebb hal, amelyik visszaesik a ho­rogról. Sajnálom kedves barátun­kat. Tudván tudom, mjpdezek után ezért is előveheti bárki: mégiscsak ő hozta a bajt. Olyan ez, mintha AIDS-gya­núba keveredne valaki: senki le nem mossa róla. Esküszöm pedig, nem az ó hibája, hogy olyan emberrel hozta össze a sors, aki nem is egyszer, de töméntelen sokszor belelépett már ugyanebbe a folyóba, és aki előtt annyira szent a de­mokrácia, nem szereti, ha megint lövögetik. (Folytatjuk.) Horváth Dezső ••••••••HHHHHH szívesen gyakoroltam a magam módján a vőfély foglalatossá­got is, akkor igaz a lakodalmi rendezvényekhez való passzí­tás. Persze az étterem balla­gási ebédeknek, vacsoráknak is célul szolgálhat, pedig sose voltam se tanár, se pedellus. • Úgy gondolom elárul­hatná, mekkora gondokkal találkozott az új vállalkozás nekiindításán, már mini lapasztalt vállalkozó. - Nem tudok magyarázatot találni a gázosok arroganciá­jára, akik teljesen indokolat­lanul vádaskodnak egy, az építkezés során sérült gázóra okán, ami semmiféle csalásra okot nem adott volna. Ha lenne is bennem bármi hajlandóság a csalásra. Mindenesetre a 38 ezres dorgáló pénz mellett megkaptam még azt is: „tudjuk hogy dolgozik a parasztnak a csavaros esze". Szóval még mindig előszeretettel nézik és titulálják csavargónak a vál­lalkozót Magyarországon. % • Fordítsuk vígabbra a szót. Mi lesz a Sövényházi Ágost által tervezett deko­ratív vendéglő neve? - Sofőr multamból, létem­ből ki lehet találni. „Pótkerék csárda ". Valamikor sok éve egyszer Nyékládházán ebédel­tem fuvar közben egy igazán jót, és annak a helynek ez volt a neve. Gondolom, olyan messzeségbői nem orrolnak, ha ugyanazt a nevet tesszük ki a csárda homlokzatára. Becsei Péter A MITSUBISHI MOTORS CSÚCS AKCIÓ! -9-1 - modellek - akciója - kedvezménnyel AUTÓSZALON KÉSZLETEN LÉVŐ LANCER HB 6725 Szeged 1,3/ 1,6/ 1,8 típusokra T ° 421 322/3804* 3 éves Galan9 HB l>8 TD extrákkal' telefon-előkészítéssel A MITSUBISHI MOTORS Fotó: Somogyi Károlyné • Munkával dicsérd a napot Pótkerék a város szélén

Next

/
Thumbnails
Contents