Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

A VÁROS 7 Pro és kontra, nagyon sokan hozzák szóba mostanában a kutyatartást. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az alábbiakat közzétegyük: Az ebtartás főbb feltételei már hosszú évek óta szabályozottak, helyi szinten korábban a tanácsok, majd az önkormányzatok által. A szabályozás indokát az ebek tartásához fűződő, illetve az azzal ellentétes - közel azonos nagyságrendű - állampolgári érdekek adják. A szabályozás ugyanakkor az ebtartásra vonatkozóan csak a legalapvetőbb feltételeket állapíthatja meg, figyelemmel az említett - olykor ellentétes állampolgári érdekekre, az együttélési szabályokra, illetve a közegészségügyi feltételekre is. A jelenleg hatályos 6/1992. (V. 6.) KGY. számú rendelet ennek megfelelően határozza meg, hogy többlakásos épületekben lakásonként legfeljebb egy eb tartható, amennyiben ahhoz a lakók legalább kétharmada hozzájárulását adja, a többségi akarat érvényesülési lehetőségével. Közegészségügyi követelményként jelentkezik a bejelentési, illetve oltási kötelezettség előírása, továbbá az úgynevezett tiltott helyek meghatározása, ahová az ebek bevitele, illetve a sétáltatása tilos, így például üzletbe, vagy piac területére, oktatási, egészségSzegedről közel négyszáz fiatalembker kapta meg a behívóparancsot. A február 23-i bevonulás előtt fontosnak tartjuk közreadni azokat a tudnivalókat, amelyek ilyenkor megkönnyítik a leendő kiskatonák és hozzátartozóik tájékozódását. Az 1993. évi CX. tv. újból szabályozta a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik jogosultságait. A törvény a Magyar ügyi. kulturális intézmény területére, játszótérre stb. Rendelet által meghatározott az is, hogy a közterületen okozott szennyeződést az eb tulajdonosa köteles azonnal eltávolítani. Veszélyeztetéssel összefüggő kérdés, hogy 14 év alatti gyermek önállóan nem vezethet olyan ebet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező. (Ez utóbbit a rendelet szintén meghatározza.) Nyilvánvaló, hogy a rendelet a szabályszerű ebtartást kívánja elősegíteni, melynek érvényesülését elsősorban maguk az ebtartók tudják befolyásolni. A rendelet előírásait sértő ebtartás esetén - feljelentés alapján - szabálysértési eljárás folytatható le, nyilván az elkövető személyének konkrét ismeretében. Többször ismétlődő problémaként jelentkezik az, hogy különböző parkokban, játszótereken ebek futtatása, sétáltatása történik, zavarva, illetve veszélyeztetve ezzel az ott sétálókat, s szenynyezve egyben a területet. E nemkívánatos helyzet megszüntetése csak az adott terület fokozott ellenőrzésével érhető el, amelyet hatáskörébe tartozóan a Közterületfelügyelet, illetve a rendőrség jogosult végezni. E szerveket az igénynek megfelelően értesítjük - illetve jelezhetik az állampolgárok is - az adott területet érintően szükségessé váló fokozottabb ellenőrzések megtartásáról. Közlöny 1993. december 27-i 188. számában jelent meg. A törvény új rendelkezése közül a hadköteleseket érintően a legfontosabb, hogy a bevonulási segélyt a helyi önkormányzatok folyósítják. A hadköteles a sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult. A bevonulási segély iránti kérelmet a behívóparancs kézhezvétele után a helyi polgármesteri hivatalnál - Szegeden az Egészségügyi és Népjóléti Irodán - kell benyújtani. A bevonulási segély összege a mindenkori minimálbér - jelenleg 9000,- Ft - 60 százaléka. Amennyiben a hadkötelesnek eltartásra jogosult gyermeke van, a fenti összeg 100 százaléka. Eltartónak azt kell tekinteni, aki a gyermek eltartásáról a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodott. A bevonulási segély adóköteles és abból a gyermektartásdíjat le kell vonni. A katonai családi segélyre való jogosultság elbírálása továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok feladata maradt. Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartozási igényét bírósági határozat állapítja meg. A megállapított katonai családi segélyt a polgármesteri hivatal határozata alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta küldi meg a jogosult részére. Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy a családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a mindenkori saját jogú nyugdíjminimum egy havi összegével - jelenleg 6800 Ft - azonos. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított összeg 70 százalékával emelkedik. Az igények érvényesítéséFebruár 17-én Regionális Expo Konferenciát tart a Pesti Vigadóban a Világkiállítási Programiroda a vidéki illetékesek széles körű bevonásával. A rendezvényt Boross Péter miniszterelnök nyitja meg. Az egész napos program keretében bemutatkozik a tavalyi tíz Expo-Börze közönségdíjasa is. Barsiné Pataky Etelka főbiztos asszony előadása után a pódiumülésen a megyék, megyei jogú városok képviselői számolnak be az eddigi előkészítő munkáról, eredményekről. Nagy érdeklődésre tarthat számot a vállalkozási alapon szerveződött és elfogadott kapcsolódó rendezvények bemutatkozása. A konferencia lehetőséget nyújt párbeszéd kialakítására, problémák felvetésére is. Az előkészítő megbeszélésen - ahol Ványai Éva alpolgármester is jelen volt - elhangzott, hogy az előrendezvényeket még ez évben külföldi terjesztésre alkalmas programfüzetben meg kell jelentetni, A szociális törvény alapján az 1993-ban adható lakásfenntartási támo_gatást az adótörvények, valamint az APEH 1993. február 23-i állásfoglalása is adóköteles jövedelemnek minősítette, azzal az indoklással, hogy a támogatás feltételrendszere nem meríti ki a SZJA-törvény szociális rászorultság fogalmát, és egyéb mentességi szabály sem értelmezhető rá. Az APEH 1994. februárban megjelent Adó- és Ellenőrzési Értesítőjében kiadott egy újabb hez szükséges nyomtatványok a polgármesteri hivatal népjóléti irodájában szerezhetők be, a benyújtás feltétele a behívóparancs kézhezvétele. Kérjük mindazokat, akik még nem jelentkeztek a bevonulási segélyért, hogy pénztári időben, 9 és 13 óra között keressék fel a népjóléti irodát. hogy idejében felkeltsük az érdeklődést az 1996-os esemény iránt. A kísérő programok megvalósításában jelentős igény van kamatmentes kölcsönkonstrukció kidolgozására. (Az első fordulóban eddig 15 szegedi pályázatot fogadtak el, országosan összesen 445-öt.) A Világkiállítási Tanács - a nagy érdeklődésre való tekintettel - tárgyalni fog az utolsó (1994. február 15.) pályázati időpont meghosszabbításáról. Az alpolgármesternő felvetette, hogy a „Kommunikáció egy jobb világért" jelmondatú expo legnagyobb haszna az volna, ha minél több magyar fiatal megismerkedhetne az írott és a beszélt nyelv magas fokú kapcsolatával, kulturális identitásokkal, a legújabb számítógépes technikákkal, telefon, rádió és videorendszerekkel, mint a személyes kommunikáció eszközeivel. Javasolta, hogy diákigazolvánnyal, belépődíj fizetése nélkül látogathassák a kiállítást. iránymutatást, amely - a korábbival ellentétben - az 1993. évi lakásfenntartási támogatást szociálisan rászorult támogatott esetében adómentesnek minősíti. A Polgármesteri Hivatal minden esetben rászorultsági alapon adta a támogatást, így az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságával egyeztetett álláspont szerint a támogatás adómentesnek tekinthető. Kérjük ügyfeleinket, hogy további kérdéseikkel az APEH ügyfélszolgálatát (Szeged, Bocskai u. 10.) keressék fel. CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 17. Az ebtartás ábécéje A bevonulási segélyről kormányoz A polgármesteri hivatal összeállítása Időközi választás Második forduló: február 20. Az 1994. február 6-án tartott időközi önkormányzati képviselő-választás első fordulója nem hozott eredményt, mivel a választókerületben lakó 6055 fő választópolgár közül megjelent 725 fő részvétele nem érte el a jogszabályban meghatározott 40 százalékot, ezért a szavazás érvénytelen lett. A választási bizottság az időközi önkormányzati képviselő-választás második fordulóját 1994. február 20ára (vasárnap) tűzte ki. Felhívja a választási bizottság a 001. számú szavazókör választópolgárait - akik a polgármesteri hivataltól erről külön értesítést kaptak -, hogy szavazni a Széchenyi István Gimnáziumba (Felső Tisza-part 25.) menjenek. A többi szavazókör változatlan helyen van, vagyis - a 002. számú a Szent György tér 7. sz. alatti általános iskolában, - a 003-as, 004-es, 005ös, 006-os szavazókörök a Tabán Utcai Altalános Iskolában működnek. Kéri a választási bizottság, hogy szavazáskor a személyi igazolványt - és segítségképpen a kopogtatót feltétlenül vigyék magukkal. Szavazni csak személyesen lehet. A második fordulóban visszalépett a jelöltségtől Szögi Béla MDF-es jelölt, tehát a február 20-i szavazáson Bimbó Pálné (SZDSZ), Hargittai Rita (KDNP), Pasinszki József (Zöld Alternatíva), Varga László (MSZP), Z. Nagy László (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) indul. Képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Vidék és az expo A lakásfenntartási támogatás adómentes Egy tiltakozás margójára Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a Tisza-parti Altalános Iskolában a tantestület és a szülői képviselet rendkívüli szülői értekezleten fejezte ki tiltakozását azt követően, hogy az önkormányzat Ifjúsági és Oktatási Bizottságában felvetődött: egy új gimnázium kialakításának reményében meg kell vizsgálni a Tiszaparti iskola és a közeli Odessza II-es számú Altalános Iskola összevonásának lehetőségét. Az ügy kapcsán tegnap Szalontai Balázs, a bizottság szakértő tagja írásba foglalt véleményével kereste fel szerkesztőségünket. Ezt adjuk most közre. • Az önkormányzat tavaly nagyon nagy többséggel elfogadta oktatási koncepcióját, amely többek között kimondta, hogy Szegeden körülbelül duplájára kellene emelni fokozatosan az adott korosztályból gimnáziumi oktatásban részesülők arányát. Miért? Mert a nálunk fejlettebb országokban azt látjuk, hogy ez az arány mindenütt sokkal magasabb, mint nálunk. mert a szolgáltatások ellátására úgy képezik ki az embereket, hogy a gimnáziumi érettségi alapján kapnak az illető területnek megfelelő szakképzést, gyakran a munkáltató által szervezett formában. További fontos szempont, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb volt az egyetemre járók aránya a rendszerváltásig. Az utóbbi években ez dinamikus növekedésnek indult, és a cél az, hogy az egyetemi hallgatók arányát megkétszerezzük. De ehhez legalább ilyen arányban kell növelni a megfelelő középiskolák, elsősorban az univerzális középfokú képzést adó gimnáziumok kapacitását is. Ezt az elvont feladatot Szegeden úgy bontottuk le a tényleges tennivalókra, hogy tekintettel a város helyzetére, az alábbi szempontok szerint jártunk, járunk el: A városnak nincs pénze új iskolák építésére, és ezt a sajnálatos módon stagnáló-csökkenő gyermeklétszám nem is indokolja. Tehát a jelenlegi épületekben rugalmas működtetési formákat kialakítva kell a feladatokat megoldani. Az átszervezések minimális pedagógus egzisztenciális problémákkal járjanak, a lehető legkisebb megrázkódtatást okozzák a gyerekeknek, és gazdaságilag is elfogadhatóak legyenek. Tájékoztatás céljából a bizottság tagjai végiglátogattak több iskolát, hogy felmérjék a lehetőségeket. A látottakról egy rendkívüli, egyelőre csak az ötleteket szabadon megvitató bizottsági ülést tartottak, amelyre meghívták az önkormányzat más irodáinak képviselőit, a jegyzőt és a polgármester urat is. Ez után az addigi információk alapján ígéretesnek látszó helyszínekről egy tervezetet készítettünk, amelyet először megbeszéltünk az iskolák tantestületével, véleményüket kérve. Egy ilyen megbeszélésre került sor 1994. február 10-én a Tisza-parti és az Odessza II. általános iskolában is. Mit tartalmaztak a javaslatok? 1. A két iskola összevonását egy 12 évfolyamos oktatási intézménnyé, az épületek adottságai alapján oly módon, hogy az 1-5. osztályok a Tisza-parti épületben, a 6-12. osztályok az Odessza II. épületében kerültek volna elhelyezésre. Miért esett ezekre az iskolákra a választás? Mert itt az átalakítást úgy lehetett volna megoldani, hogy nem kell egyetlen pedagógust sem elbocsátani, a fokozatosan nyugdíjba menők helyett lehetett volna felvenni a gimnáziumi oktatáshoz szükséges tanárokat. Azért választottuk ezt a helyet, mert ezekben az iskolákban magas szintű munka folyik, és azt reméltük, van a pedagógusokban elég becsvágy arra, hogy ezt kiterjesszék. Ugyancsak a jó színvonal miatt remény volt arra, hogy jó képességű gyerekekkel lehet az iskolát fokozatosan felfejleszteni. A szülőknek remélhetően nem okozott volna nagy problémát az öszszességében eggyel kevesebb első osztály indítása itt, mert a gyerekek jó része nem ebből a körzetből iratkozott be. Tekintettel egy gimnázium nagyobb vonzáskörzetére, fontos, hogy annak milyen a megközelíthetősége, ez ebben az esetben a közeli busz- és trolimegállók miatt mind a városból, mint a környékbeli településekből kiváló. Végezetül az egységes intézmény jó lehetőséget adott volna a majdan remélhetően kedvezőbbre változó demográfiai helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodáshoz. Ezt a tervet tártuk a Tiszaparti iskola tantestülete elé, hangsúlyozva, hogy az igazi előterjesztést az ő véleményük meghallgatása után, annak figyelembevételével tesszük. Mivel a tantestület és a meghívott szülői képviselők egyértelműen elutasították az előterjesztett javaslatot, mind a Közművelődési és Közoktatási Iroda vezetője, mind jómagam azt mondtuk, hogy bár indokaikkal nem teljesen értünk egyet, de nem akarunk a nevelők akarata ellenére cselekedni, olyan előterjesztést teszünk, amely nem javasolja az összevonást. Ezt az előterjesztést 1994. február 15-én délelőtt az iskola meg is kapta. Az nagyon dicséretes, ha emberek kiállnak munkájukért, munkafeltételeikért, megszokott közösségeikért. Ez a demokrácia alapja, mindenki jelenítse meg érdekeit, és egy közös kompromisszum megtalálása után haladjanak együtt tovább. Az azonban már nem ilyen kedvező, ha érdekeinket úgy akarjuk érvényre juttatni, hogy másokat azzal sértünk, olyan helyzetet teremtve, ami lehetetlenné teszi a későbbi megegyezést. Mert ez történt most is. A Tisza-parti iskola közvetve egymás ellen hangolta a két iskola diákjait, rossz hírét költötte az Odessza II-es iskolának. Tudom, hogy az embereket élettapasztalatuk tanítja arra, hogy ez a sikeres társadalmi viselkedés, de az iskolától, a pedagógusoktól pluszt is lehetne kérni... 2. A dolog logikájából ezek után gondolom következik, hogy a csak gimnáziummá alakulást az Odessza II-es iskola egzisztenciális okokból (évi két tanító áthelyezése máshova négy éven keresztül, illetve valamennyi, csak főiskolát végzett tanár fokozatos kicserélése) nem támogatta, így ott is megígértük a tervezet elvetését. Altalános tanulságként azonban meg kell jegyezni, hogy ameddig csak lehet, az önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottsága nem fog a pedagógusok nyilvánvaló akarata ellen cselekedni, nem csinálunk presztízskérdést abból, ha valamelyik elgondolásunk nem jön be, szeretnénk elérni, hogy a pedagógusok együttműködő partnert lássanak bennünk, akiknek ugyanazt a feladatot kell megoldani, csak más szempontokat is figyelembe kell vennünk. Azonban ez vég nélkül nem mehet, eljöhet az a pont, amikor a törvények előírásai, vagy egyszerűen kényszerhelyzet miatt, drasztikusan kell lépnünk, amely lépés szükségszerűen lesz tökéletlenebb, mint ha megfelelő átgondolással felkészülhettünk volna. Ezenkívül a szükségesnél drágább, nehézkesebb oktatási rendszer fenntartása olyan helyekről is elviszi a pénzt, ahol arra az oktatásban is nagy szükség lenne, mint például a pedagógusok fizetése... Szalontai Balázs az Ifjúsági és Oktatási Bizottság tagja