Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

SZERDA, 1994. FEBR. 2. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. , Vettünk néhány szerelőkulcsot" A sikerért dolgozni kell - Mielőtt a siker hogyanjáról kérdezném, előbb kérek egy rövid bemutatkozást. - A gépipari technikum után elsőre nem vettek fel az egyetemre, fgy egy évig autószerelőként dolgoztam, a huszonnyolcadik senki beosztásban. Ez jó iskola volt egy életre. Az egyetemen nem a gépész szakra, hanem az anyagmozgatásira vettek fel. Ez a „pályamódosítás" később szerencsésnek bizonyult, beleszerettem a szakmába. A különféle országos rendezvényeken megismertem a kollégákat és megfertőzött a téma. Abban is szerencsém volt, hogy a hetvenes évek elején az anyagmozgatás a népgazdaság kiemelt területe volt. - Azaz, ha némi szerencsével is, de jó lóra tett. - Hát, fgy utólag ez elmondható, de akkoriban a választásom nem volt tudatos. - Nézzük akkor azt, hogyan lett önből minipackos? - Akkoriban volt az MSZMP-nek egy célvizsgálata arról, miként áll az anyagmozgatás a megyében. Pecsétjük segítségével jó képet kaptam erről, mivel az MTESZ szakmai bizottságában végzett munkám miatt én is a vizsgálódók közé kerülhettem. Ha a szegedi Rákóczi téren azt mondták, hogy kellene egy ehhez értő cég, akkor lett is ilyen. Én meg a vezetője. Létrehozták az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ACSI) helyi kirendeltségét sok pénzzel és rengeteg feladattal. Egyrészt tehát vezetőként lehetőségeim voltak, másrészt az MTESZ-ben a jó hangulatú rendezvényeken nagyon sokat tanultam. Szóval ekkor lettem végképp megfertőzve, egyszeFotó: Révész Róbert Nagy Sándor: hétvégéken Dexikon-Salgó-polcokat szereltünk Nincs nagy hírverés a szegedi Minipack Kft. körül és az ügyvezető sem szerepei gyakran a nyilvánosság előtt. A cég azonban a csomagolóipar egyik reprezentánsává nőtte ki magát az országban, szakmai körökben pedig egyértelműen őket ajánlják, ha igényes munkára keresnek vállalkozót. E sikerben nem kis szerepe van Nagy Sándornak (46 éves), aki megbízhatóságával, szerénységével és elismerten komoly szakmai tudásával sok vállalkozó példaképe lehetne. rűen szerettem a szakmámat művelni. - A szakmai alapot már értem, de formailag hogyan lehetett saját céget alapítani? - Az ACSI kirendeltségeként hagytak minket megtanulni vállalkozni. Mert egy dolog megtervezni valamit, és más kivitelezőt és fuvarozót találni. Ekkor ismét szerencsét említek: hat, hasonlóan megszállott mérnökember találkozott és csináltunk egy gmk-t. Vettünk néhány szerelőkulcsot és hétvégéken Dexion-Salgópolcokat szereltünk össze. Sokat dolgoztunk, de bevételeinket inkább a fejlesztésre fordítottuk. Egy hosszú távra gondolkodó cégnek erre kell koncentrálnia, nem az azonnali horribilis jövedelmekre. A lehetőségeket és a célszerűséget magunk előtt látva lettünk előbb kisszövetkezet, majd kft. - Mennyire ismerik ma a szakmában önt, illetve cégét? - Talán az utóbbira válaszolnék. A Minipack országos hálózatot alakított ki tíz helyen, és a szakmában mindenki ismer minket. Ilyen profilú, a csomagolástechnikában ennyire jártas cég nem sok van Magyarországon. - Mit tud a Minipack becsomagolni? - Bármit. De hadd mondjak egy példát: egy Kanadából hazaköltöző embernek szinte az egész lakását becsomagoltuk és hazaszállítottuk sértetlenül, még a stílbútorain sem lett karcolás. Ilyen feladatra nemigen akad vállalkozó rajtunk kívül, mert mások egyszerűen nem mernek hozzányúlni. - Van hobbija? - Húúú..., talán a munkám. - A sokat dolgozó ember feszített idegeire jó hatással szokott lenni a zene... - Én is szeretem hallgatni, de erre inkább utazás közben, a kocsiban van módom. - Mit jelent az ön számára a siker? - A siker mákony, egy jó bódulat, amiből nem lehet kiszakadni és számomra ösztönző erő. Ahogy észrevettem, a kisebbik fiamnak is az. A sikerért viszont keményen kell dolgozni. - Ha magánemberként kívánhatna valamit, mi lenne az? - Hát biztos, hogy rögtön a cégére asszociál az ember. - Es saját magának? Ennyire munkában gondolkodik? - Most mondjam azt, hogy a munkám az életem? V. L P. Inter-Európa Bank Rt. Lecsorgó" dollár a devizatőzsdéken Erősen kezdett a dollár a múlt hét elején. Az egyéves csúcs (1.7560 DEM) közeléből aztán a kereskedők profit realizáló eladásai nyomán egy kissé lecsorgott, de az alapvető szentiment továbbra is pozitív maradt a dollár számára. A német márka azonban nemcsak a dollárral szemben, hanem szinte minden keresztárfolyamában gyengült, még a spanyol pezeta és a belga frank ellen is, pedig ezen devizákban viszonylag váratlan kamatcsökkentésre került sor. A márkagyengülés okát abban kereshetjük, hogy BadenWürttemberg tartomány legfrissebb inflációs adatai nagyon csendes áremelkedési ütemet jeleztek, ami elemzők szerint jó lehetőséget adhat egy újabb kamatlábcsökkentésre. A hét második felében egyre többek érezték úgy, hogy a dollár nem tud a lélektani szinten áttörni, ennek oka elsősorban a nagy befektetési alapok stabil eladási megbízásai voltak az 1.75 feletti szinteken. Ezután a zöldhasú fontos technikai szintek alá csúszott, és még a jó GDP-adatok sem adtak neki lökést, mivel azokat a piac nem fogadia meglepetéssel. Morihiro Hosokawa japán miniszterelnök reformcsomagját két hete pénteken még elutasította a felsóház, de a politikus végül is meggyőzte ellenzékét, hogy tárgyalják újra azt. Ez a hír erősíteni kezdte a yent, de a bizonytalan politikai szituáció miatt sokan még nem mertek új pozíciót nyitni a japán devizában. A dollár yen elleni gyengülését az is erősítette, hogy a jelek szerint zátonyra futottak az amerikai-japán kereskedelmi tárgyalások. Az elemzők hiába sugallták, hogy a gyenge japán gazdaság és a politikai krízis miatt rövid yen pozíciót érdemes felvenni, a kereskedők másként gondolták el ezt a kérdést, és inkább az USA-Japán kereskedelmi mérlegre koncentráltak és vették a japánok devizáját. Fred. Bergsten amerikai közgazdász - akinek formális kapcsolata ugyan nincs a Fehér Házzal, de sokak szerint vélekedései Bili Clinton döntéseit befolyásolják - egy nyilatkozatában 90 és 110 yen közötti optimális szintről beszélt, és mondanunk sem kell. ez a vélemény se erősítette a dollárt. A jövő hétre azt várjuk, hogy a dollár a márka és a yen ellen is visszanyer valamit a múlt héten elveszített erejéből. A hazai bankközi devizapiac aktivitása egyre javul, a hét elején inkább a devizatöbblet jellemezte, ami esetleg a javuló export jele is lehet, hiszen mindig ez a piac jelzi leggyorsabban a kereskedelmi és fizetési mérlegben lezajló aktuális folyamatokat. Szabó Ferenc A kelet-európai régió befektetési lehetőségeiről szóló információk áramlását szeretné megkönnyíteni a most induló East and West Business Magazin - hangUj folyóirat zott el a havonta megjelenő új folyóirat sajtóbemutatóján. A budapesten megjelenő angol nyelvű színes magazint Benkő László tulajdonos-főszerkesztő 20 ezer példányban szeretné eladni főként keleteurópai gazdasági vezetők számára A fizika történésze A magyar fizika történetében 1993. kettős évfordulót is jelöl. Heller Ágost fizikatanár, könyvtárvezető, szerkesztő és fizikatörténész 150 éve, 1843-ban született Pesten. Szeged tudománytörténetébe is nevét jelesül beíró Czógler Alajos, reáliskolai tanár, szakfordító és fizikatörténész 1893 novemberében, 100 éve halt meg, Budapesten. Ők ketten voltak már a múlt század végén annak a nemes törekvésnek hősei, akiknek köszönhetjük a fizika egyetemes történetéről ismert munkákat. A fizikatörténeti kutatások szorgalmazása az Izsákon született Szily Kálmán nevéhez fűződnek, számos publikáció, több könyv megalkotásával. Heller Ágost az ő intézetében volt tanársegéd. A fizika történetének feldolgozására Bugát-díjat írtak ki, és ezen pályázott Czógler Alajos is. Czógler munkájával második díjat nyert, és mégis ezt adták ki 1882-ben, kétkötetes munkában. Ez volt az első, magyar nyelven kiadott, s a fizika egyetemes történetét áttekintő kézikönyv. Heller könyve Stuttgartban jelent meg. A Természettudományi Társulat időközben elhatározta, hogy ezt a működési területet kiterjeszti. Czógler Alajos (Mohács, 1853-Budapest, 1893) 1874-től Szegeden a reáliskolában, akkor még ez az iskola a Dugonics téri épületben (ma ún. Központi Egyetem és Egyetemi Könyvtár) működött, majd a főváros VI. ker. főreáliskolájában tanított. Több könyvet írt és fordított, s leghíresebb munkája a már említett fizikatörténeti életrajzgyűjtemény. Fiatalon, 40 éves korában halt meg a nagyon tehetséges fizikatanár. Egyik fordítása, amely A fizika elemei címet viseli, halála után három évvel jelent meg ugyanabban a sorozatban, mint amelyikben fizikatörténetet is kiadták. Először 1892-ban, majd a következő évben ajánlották akadémiai tagságra, de végül is már tagfelvételére nem kerülhetett sor. A magyar nyelvű fizikatörténeti irodalmat megteremtő Czógler Alajos és Heller Ágost okos követői: Mikola Sándor, Tangl Károly, Baumgarten Alajos (szintén főreáliskolai tanár), Sztrókay Kálmán, Koczkás Gyula (a fizika történeti regényét írta meg), Babits Mihály egyik újpesti tanítványa, Komjáthy Aladár (ő a fizika háromezer éves múltját írta és adta ki), M. Zemplén Jolán (a BME professzorasszonya) volt. Ezek a kutató elmék világosan bebizonyították, hogy volt a magyar fizikának több olyan személyisége is, akik előkelő helyet foglalhatnak el a fizika egyetemes történetében. Czógler Alajos fia volt Czógler Kálmán (Szeged, 1886. június 2,-Szeged 1952.), a tudós növénybiológus, a főreáliskola tanára, Móra Ferenc jó barátja, a szegedi múzeum természettudományi gyűjteményének őre. Emlékét születésének centenáriuma óta márványtábla őrzi, volt iskolájának falán, a Deák Ferenc utcai fronton. Czógler Kálmán tanártársai voltak rövidebb-hosszabb ideig: Babits Mihály, Simíts Ferenc, Szemerjay Károly, Gráf Gusztáv és mások. (Péter László közleményeinek felhasználásával.) Lehet, hogy meg kellene említenem itt is Rákos Mátyás nevét, aki 1905 és 1910 között ennek az iskolának volt diákja, és Babits legjobb diákjának, de strébernek tartotta. Azután jött Pünkösti Á. könyve, aki meg kiderítette, hogy a Keleti Akadémia diákja 1912-ben „elcsavarta" az újszegedi virág- és facsemetekertész, Zsembery Károly feleségének fejét, egy óvatlan rózsakerti séta alkalmával. Bátyai Jenő / Értékpapírévkönyv Értékpapírpiaci évkönyv 1992-93 címen a közelmúltban jelentették meg az egyik legteljesebb összeállítását a hazánkban nyílt és zárt körben kibocsátott értékpapíroknak. A Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. és a Marco Kft. közös gondozásában kiadott értékpapírpiaci gyűjtemény - a kiegészítéssel együtt - egészen tavaly december 31-ig tartalmazza a hazánkban forgalomba hozott tőzsdén szereplő és azon kívül forgalomban lévő részvényeket, kötvényeket. A kiadvány összeállítói arra törekedtek, hogy az értékpapírokat piacra dobó gazdasági társaságokról több évre visszamenőleg közöljék a gazdálkodásukat mutató fontosabb információkat. így a kötet tartalmazza az alapvető mérlegadatokat, a cégek alaptőkéjét, saját tőkéjét, idegen forrásait, forgóeszközhitel-állományát és a befektetett eszközeinek nagyságát. A kiadvány szerepelteti a kibocsátó gazdálkodó társaságok árbevételét, adózás előtti, illetve adózott eredményét, a kifizetett osztalék mértékét. Az értékpapírpiaci évkönyv összeállítói azt tervezik, hogy a legfrissebb mérlegadatokkal minden év őszén kiadják a kötetet. Az összeállítást Németh Teréz Katalin, a Magyar Hírlap tőzsdei újságírója szerkesztette. A „kis tigris" elszabadult A GM most újabb támadásra készül az autóvásárlók pénztárcája ellen. Előbb a Frankfurti Autószalonon, majd Budapesten, azután Londonban is bemutatkozott az Opel Tigrája, amelyet akkoriban még csak tanulmányautónak mondtak. A kocsi viharos sikerét látva azonban úgy döntöttek a GM vezetői, hogy lerövidítik a „kihordási időt", és már 1994-ben elkezdik Zaragozában a Corsa-alapú kompakt sportkupé sorozatgyártását. A kis Tigris hatalmas ugrásra lesz képes. A Corsáénál alig valamivel nagyobb karosszériában 16 szelepes, 109 lóerős Ecotecmotor kapott helyet, ugyanaz az erőforrás, amit már az 1,6 literes Corsában megismerhettünk. Erőssége, hogy alacsony fordulaton is magas nyomatékot ad, a fogyasztása rendkívül alacsony, károsanyag-kibocsátási szintje jobb, mint amit az 1996 után életbe lépő közös piaci szabályok majd megkövetelnek. A Tigra kis méretei ellenére a nagy autók teljes biztonsági rendszerét kínálja: a nagyméretű légzsáktól, az övfeszítőn át a kettős oldalsó ütközésvédelemig. S ami a hazai autós szíveket külön is megdobogtatja: az Opel Tigrák motoijára akár pántlikát is köthetnénk, hiszen a szentgotthárdi gyárban készülnek. Német autó, magyar szívvel. A motor szentgotthárdi