Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET EGÜE/S SZERDA, 1994. FEBR. 2. A privatizáció négy éve A választások után a parlamentáris demokrácia keretein belül erős kormányzati hatalom kiépítése kezdődött el, amely megkísérelte átfogni a társadalmi élet minden területét. A gazdaságpolitika, a gazdaság állami befolyásolásának vonatkozásában ez a centralizáció szintén világosan tetten érhető - frja Vigvári Tamás közgazdász a Társadalmi Szemle decemberi számában megjelent tanulmányában, amely az elmúlt nény év gazdaságpolitikáját elemző - az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA 4624. szám) keretében készült kutatás eredményeinek összefoglalója. Döntsön a gép, vagy ne döntsön? Emberi kéz érintése nélkül. A számítógép hétköznapjaink része 1990 nyarán az ÁVÜ, sikertelen rohammal, egyszerre próbálta meg leváltani a régi menedzsmentet. E kampány sikertelensége után az állami vállalatok átalakítása társasági formába volt a befolyás kiterjesztésének fő eszköze. Az „új" társaságok menedzsmentjébe és tulajdonosi testületébe (igazgatóságaiba) tömegesen kerültek kormánypárti politikusok. Mind a Vagyonügynökség, mind az 1992ben létrehozott állami szuperholding, az Állami Vagyonkezelő Rt. szervezetén belül fontos szerep jut a „humánpolitikai" részlegeknek a „rátermett" vállalati vezetőréteg kiválasztásában. 1992 nyaráig nem születtek meg a privatizáció törvényi keretei. Az adott évi privatizáció és állami vagyonkezelés jogszabályi kereteit biztosító vagyonpolitikai irányelvek két évig nem léteztek. Ázóta „haladó hagyománnyá" vált, hogy ezt az országgyűlési határozatot a tárgyév végén fogadják el. Ez biztosítja a kormányzat számára a szükséges önállóságot és rugalmasságot. 1992-ben világossá vált, hogy az addig követett, úgynevezett piaci (tehát formális adásvételen alapuló) privatizáció kifulladóban van. 1993-ban lassult a privatizációs bevételek képződése, és a bevételek összetétele is megváltozott. (Tetemesen nőtt a hitel - 1992ben 13, 1993-ban 30 százalék - és a kárpótlási jegy - 1992ben 3, 1993-ban 15 százalék aránya a deviza készpénz 1992-ben 59, 1993-ban 29 százalék - rovására, míg a forint készpénzarány - 1992-ben 25, 1993-ban 26 százalék - gyakorlatilag változatlan volt. A változás oka részben az elégtelen hazai és külföldi kereslet, részben a privatizációs kínálat rohamos romlása. Ebben a helyzetben kerültek előtérbe a hazai viszonylatban új technikák. A tőkeemeléses privatizációt elsősorban a továbbra is szükséges külföldi források korábbinál célszerűbb formájának szánják. A vállalatok működőképességének megőrzését szolgálják az MRP, a lízing és az MBO (menedzseri kivásárlás) technikák. A politikai preferenciák teljesülését szolgálja a KPR (Kistulajdonosi részvényvásárlási program) és a kárpótlási jegy részvénycsere számára kiemelt kínálati portfólió. A jelenlegi kormány kétségtelenül nem kíván belátható időn belül privatizációt néhány kiemelt területen. Ezt saját politikai és gazdaságpolitikai cselekvőképességének megőrzése érdekében teszi. Ez a taktika viszont nemcsak hazai és külföldi érdekcsoportok elképzelésével ütközik, hanem bizonyos esetekben a gazdasági stabilizáció követelményeivel is - vélik a tanulmány összeállítói. A számítástechnika fejlődése az elmúlt évtizedekben minden képzeletet fölülmúlt, növekedett a műveleti sebesség, nagyobb lett a gépek kapacitása, egyre közelebb kerültek a gépek a felhasználóhoz. Bevonult hétköznapjainkba, de az élet számos területén nem sikerült-az emberi teljesítményt túlszárnyalnia. Ezek között találjuk azokat a problémákat, ahol a szakértőknek jól körülhatárolt alternatívák közül kell minél gyorsabban egy jót (lehetőleg a legjobbat) kiválasztani. Gondoljunk csak a tőzsdei árfolyamváltozások előrejelzésére, a hitelkérelmek elbírálására vagy a minőségellenőrzés során a termékek osztályba sorolására, de ide vehetjük a betegségek diagnosztizálását is. Úgy gondolom, a saját szakterületéről szinte mindenki tudna ide illő példát mondani. Ami közös ezekben a problémákban, hogy az igazán jó szakértő döntéseit hosszú évek munkája során szerzett tapasztalatok alapján hozza. Továbbá a döntéshozatal alapjául sokszor olyan megérzések, intuíciók szolgálnak, amelyeket maga a szakértő sem tud szavakkal pontosan leírni. Képesek a számítógépek ilyen jellegű feladatok megoldására? Hogyan írjunk olyan folyamatra programot, ahol a tevékenységet már informálisan sem tudjuk definiálni? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a mesterséges intelligencia egy viszonylag új területe, amit a neurális hálózatok, számítógépes tanulás címszavakkal írhatunk le. Az itt használt módszerek a múltbeli megfigyelések alapján építik fel saját döntéshozó programjaikat, hasonlóan az emberi szakértőkhöz. Az alapgondolat egyszerű, de amikor például hitelkérelmek elbírálásánál szeretnénk alkalmazni, már felvet néhány problémát. Az 1001. kérelem elbírálásánál fel lehet használni azt az ezer előző elbírálást, amelyekről idővel kiderült, jó vagy rossz döntés volt-e. Természetesen a szakértőnek kell megadni, milyen adatok, információk alapján kell a szintén általa definiált alternatívákból választani. A döntéshozó modell felállítása azonban már a gép feladata. A gép javaslatokat tehet bizonyos, általa fölöslegesnek ítélt adatok törlésére, új információk beszerzésére, az egyes tényezők fontosság szerinti súlyozására. A tapasztalatok automatikus feldolgozása során olyan rejtett összefüggéseket tárhat fel, amelyek fölött még a gyakorlott szakértők is átsiklanak. A modellek felállítása kiindulhat a szakértő által megadott alapszabályokból, amelyek a további példák alapján fokozatosan finomfthatók, de ezen módszereknek különösen ott van létjogosultsága, ahol nagy mennyiségű múltbeli megfigyelés áll rendelkezésre. Például az orvosdiagnosztikában akár tíz év adatai is szolgálhatnának a döntés alapjául. Természetes dolog az emberi idegenkedés ezen technikák éles alkalmazásától. Első lépésként a gép csak tanácsokat ad az embernek. A döntés, annak minden felelősségével együtt, a szakértőé marad. Idővel azonban rutin jellegű problémák alól a gép mentesítheti az embert, akinek ezáltal több ideje marad saját maga továbbfejlesztésére, több energiát fektethet az igazán nehéz feladatok megoldására. A bizalom növekedésével kialakulhat egy hatékony gép-ember kapcsolat. Sokan azt gondolhatják, ez a huszonegyedik század zenéje, pedig egyáltalán nem ez a helyzet. Tőlünk nyugatabbra (és keletebbre is) dollármilliókat költenek ilyen kutatásokra és fejlesztésekre. Az viszont igaz, hogy a kísérletek eredményei csak a legritkább esetben kerülnek nyilvánosságra. Ha jobban belegondolunk, ez nem meglepő. Egyrészt a sikertelenséget csak kevesen szeretik felvállalni, másrészt manapság nem divatos a bármilyen formában profitot hozó információk, módszerek szellőztetése. Döntsön a gép vagy ne döntsön? Akár tetszik, akár nem, sok területen már ma is együtt dönt az emberrel, és nem nehéz megjósolni, hogy ebben a folyamatban a gép részaránya a jövőben növekvő tendenciát mutat. Ne ijedjünk meg az új alkalmazásától! Ha a csúcstechnológia nem is, de szellemi tőke szűkebb környezetünkben is rendelkezésre áll. Várjuk az első hazai sikertörténeteket. Tóth Nándor Komplex szolgáltatás a vállalkozásokért - avagy nem privatizálták az adóhivatalt Részlet, lízing, új modellel - Egy éve alakultunk. Társaim Horváth Ferencné, Vékony Zoltán adószakértők, Pálfi Lászlá könyvvszakértő. - Úgy tudom, valamennyien az APEH-nél dolgoztak korábban. Privatizálták az APEH-et? - Szó sincs erről, s olyan értesüléseim sincsenek, hogy a közeljövőben privatizálnák az adóhivatalt. Egyébként valóban mindannyian ott dolgoztunk. - Ellenőriztek, kérelmeket bíráltak el, védték a hivatal álláspontját az adózó ellenében. - Igen, s ez nagyon jó iskola volt. Egy idő után azonban a szakmai fejlődés már nem volt biztosított. Láttuk, hogy a vállalkozások gomba módra szaporodnak, s hogy mind nagyobb szükség van az ő álláspontjuk védelmére is. Tapasztaltuk, hogy bárki is nyújtotta be a kérelmeket - maga a vállalkozó, a számviteli szakember vagy a jogi képviselő -, óhatatlanul érződött rajta a többi terület szakismeretének hiánya. A könyvelő a számok világában él, azokra építi fel érvrendszerét, míg a jogsza* bályok értelmezésében otthonosan mozgó jogi képviselő a paragrafusokban rejlő lehetőségekre hivatkozik. Az esetek többségében pedig az eredményességhez mindkettőre szükség van. Szaporodnak a magánvállalkozások, szaporodnak az őket kiszolgáló cégek is. Egy bizonyos méret alatt ugyanis nem érdemes kiépíteni a teljes adminisztrációt, főállásban alkalmazni könyvelőt, adótanácsadót, könyvvizsgálót, jogászt. Ha valakinek meggyűlik például a baja az adóhatósággal, először adószakértőhöz fordul, később jogi képviselőt keres. Legpraktikusabb pedig az, ha mindezeket a szakembereket megtalálja egy helyen. Ilyen komplex szolgáltatást kinál a Juhász Gyula utcai Krame Adóés Könyvszakértő Kft. Egyik ügyvezetője dr. I

Koncz Andrea. 1 Milyen vállalkozói körnek dolgoznak? - A Frame jellemzően a kisés középvállalkozásokra koncentrál. Már a cégalapítástól kezdődően ellátjuk ügyfeleinket adótanáccsal, majd folyamatosan biztosítjuk részükre a könyvvezetést, igény esetén a jogi képviseletet. Mindezek mellett fő profilunkba tartozik a könyvvizsgálat, valamint az adójogi képviselet, mind az adóhivatal, mind a bíróság előtt. Azokban a kérdésekben, amelyek szakterületünkön kívül esnek, mi biztosítunk külső szakértőt. Jó kapcsolatainknak köszönhetően gyorsan mozgósítani tudjuk őket, így ügyfeleinknek nem kell ingázni az egyik szakértőtől a másikig. - Megnevezhet néhány nagyobb vállalkozást, Frame ügyféli köréből? - Állandó ügyfeleink körében megtalálható a CDEME Group Vezetési Tanácsadó Kft.-tői a Forest Játéknagykereskedő Kft.-n keresztüla TEXACO benzinkutat üzemeltető Elcopetrol Kft.-ig számos gazdasági társaság, s éppen a napokban fejeztük be az AUTO-MOBÍL Vegyi Gmk. átalakítását. - Előnynek vagy hátránynak érzik ezek a cégek az APEH-es múltat? - Hátránynak biztosan nem, hisz akkor nem hozzánk fordulnának. Hogy előnynek-e, nem tudom. Véleményem szerint nem az a fontos, hogy ki honnan jött. Jól kell csinálni, amit csinálnak. Különben korrekt munkakapcsolatunk van az APEH-hal, s ha kimunkált szakmai érvekkel támasztjuk alá észrevételeinket, mindig van esély a megegyezésre. K. A. Végső egyeztetés előtt áll az idei szállítási szerződés véglegesítése a togliatti autógyár és magyar képviselete, a HungaroLada között - jelentette ki hétfőn az MTI érdeklődésére Horányi Ervin, a HungaroLada ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy az elmúlt évben összesen 16 645 autót értékesítettek, 73 százalékkal többet, mint 1992-ben. A most folyó tárgyalások során a HungaroLada 1994-re is legalább 16 ezer személygépkocsi szállítását kérte. A togliatti autógyár futószalagjai jelenleg állnak, egy hónapja tart ugyanis a karban/ Évadnyitó Kőbányán A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont idei két évadnyitó kiállítása február 3-a és 6-a között, a Szépség és egészség, valamint a Karát elnevezésű bemutatók lesznek. A szervezők hétfői sajtótájékoztatójukon elmondták: a nemzetközi fodrász, fodrászkellék-kozmetika, bizsu és egészséges életmód témája köré csoportosított bemutatón nyolc ország 90 kiállítója vonultatja fel termékeit. Díszvendég a bolonyai Cosmoprof, a világ egyik legjelentősebb szépségipari cége lesz. A Karát '94 szakkiállításon az eddigi jelentkezések alapján 62 vállalat mutatkozik be 5 országból. A félszáz magyar cég mellett német, olasz, svájci és spanyol résztvevőkre számítanak. tartás miatti szabadságolás. A HungaroLadának az autógyár leállása egyelőre nem okoz fennakadást, ugyanis tavaly decemberben jelentős előszállításokkal feltöltötték a készleteket, így jelenleg is tudják tartani a két-három hónapos gépkocsiátadási határidőt. A következő napokban várhatóan befejeződik az a tárgyalás-sorozat is, amelynek révén az országban valamennyi Lada-kereskedőnél egységesen megoldják a részletfizetés, illetve a lízingelés lehetőségét. Ez ügyben még tart az egyeztetés azzal a bankkal, amely segítséget nyújtana a pénzügyi konstrukcióhoz. Horányi Ervin elmondta még, hogy modellújdonságra az idén sem lehet számítani, viszont várható, hogy bevezetik a hatéves, átrozsdásodás elleni garanciát. Partnereket keres? Megszervezzük a találkozót! 1994. február 23-24-én, a Forrás Szállóban. Re klámMIX szakkiállításon. Váijuk a PR-szakemberek, grafikai stúdiók, nyomdai kivitelezők és dekorműhelyek jelentkezését. Részvételi díj: 6500 Ft/m2. A szakmai érdeklődés fokozására a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényünkkel párhuzamosan reklámszakmái napokat szervez. Legyen Ön is kiállítónk! Vásárigaz.gatóság Szeged, Mars tér „M" épület Tel.: 62/312-761; 313-917; "SZEGEDT Fax: 62/312-766 NEMZETKÖZI VÁSÁR