Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

2 HU SPORTJA 1994. január 31. • Gyürki Ernő jelenti Salzburgból Balul sikerült az ausztriai „vikend" A Szuper Liga második kö­rét ausztriai - bécsi és salz­burgi - „kirándulással" kezdte az eddig ötven százalékos teljesítményt nyújtó (6 győzel­em, 6 vereség) Papiron SC. Az első mérkőzést azzal a bécsi csapattal vívta, amelyiket ősz­szel Szegeden 3:l-re legyőzött. A találkozó nem valami biztatóan kezdődött (3:0), a szegediek nehezen lendültek játékba. A folytatásban össze­kapták magukat Cslkosék, jól sáncoltak és leütéseikkel megtalálták a rést a szálfa ter­metű Sknlicka és Czedula blokkjában (3:3, 3:8). Ezután viszont sorozatos rossz nyitás­fogadásaikkal felhozták ellen­felüket a papironosok, s a bé­csiek éltek is a lehetőséggel (8:8, 9:9). Ekkor Hulmann állhatott a szervasarokba és remek nyitá­saival, no meg a jobbnál jobb támadásbefejezésekkel ismét előnyhöz jutotiak a szegediek (9:14), akik negyedik szett­labdájukkal nyerték a játszmát. A második játékrész eleje klsértetisesen hasonlított az előzőhöz, megint a nyitásfoga­dással volt gondjuk a vendé­geknek (4:0). A továbbiakban úgy ahogy magára talált a Papiron (4:4), de ezután a figyelmetlenségek miatt több pontot már nem tudott sze­rezni. A harmadik szettben azon­ban feledtette korábbi „béná­zását" a vendégcsapat, való­sággal lelépte ellenfelét. Hul­mannék bátran szerváltak, a hálónál is határozottak voltak, és mezőnyben is felülmúlták a bécsieket (0:8, 1:11). A hátra­lévő időben sem engedték ki­bontakozni a házigazdákat, akik nem tudtak mit kezdeni a szegediek lendületes röplabdá­zásával. A negyedik játszma elején hasonlót produkáltak Vámosék, vitte őket a lendület (1:4, 2:6). Ezután a házigaz­dáknak nyitásaikkal megint si­került zavart kelteniük a sze­gediek soraiban, akik hibát hi­bára halmoztak (6:6, 8:6). Nagy ütésváltások, jó sáncolá­sok, hosszan tartó labdame­netek tették még érdekesebbé a különben színvonalas találko­zót. Sajnos, a szett vége felé a bécsiek tudtak újítani, így aztán következett a „gyors halál", a rövidített játék. Ebben sokáig fej-fej mellett haladtak a csapatok (1:2, 3:3, 4:3, 5:5, 8:6), ám a fránya nyi­tásfogadás (ami ezen a napon feltűnő gyengéje volt a szege­dieknek), eldöntötte a találko­zó sorsát. Színvonalas, szép labdame­neteket hozó, érdekes mérkő­zést vesztettek el a hullámzóan játszó szegediek A vendégek kulcsemberei közül többen is halványan játszottak, a kritikus pillanatokban képtelenek vol­tak kellően összpontosftani és ezúttal nem volt igazi nyerő­emberük sem, olyan röplab­dásuk, aki képes lett volna magával ragadni társait. • A bécsi nagy csatában elszenvedett vereség ellenére úgy látszott, bizakodó, egész­séges önbizalommal felvérte­zett szegediek lépnek pályára Salzburgban. Sajnos, a látszat csalt... Az első szettben gyorsan elért pont után sokáig „állt" az eredmény. Forgás forgást kö­vetett, mígnem a hazaiak egy rossz sánc következtében ve­zetéshez jutottak (0:1, 2:1). Nem sokáig, mert Csíkos Veners leütéseit nagyszerűen hatástalanította. Ezután sokáig egyik csapat sem szerzett pontot, majd - elhúzott a Pa­piron (2:9)! Látványos labda­menetek következtek, amikből rendre a jól sáncoló, egyre job­ban belelendülő hazaiak kerültek ki győztesen (8:9, 11:11. 13:11, 14:12). Már-már kezdtünk aggódni, ám félel­münk alaptalan volt. mert Csí­kos és Vámos jól időzített leütéseivel sikerült megmen­teni az elveszettnek látszó játszmát. A folytatásban a salzburgiak kezdtek jobban, mert a ven­dégekből hiányzott a tűz. Játé­kuk széteső volt, nem tudtak összpontosítani, álmosan, „állva" röplabdáztak (0:2, 4:3, 6:3). A későbbiekben sikerült ugyan kiegyenlíteniük a szege­dieknek, de ez csak átmeneti állapot volt, mert ismét a jól mezőnyöző hazaiak kerekedtek felül. A taktikailag fegyelmezet­len papironosok, bár vezettek (1:4), a harmadik szett elején sem voltak képesek igazán magukra találni. Szokatlan módon lelkesedni sem tudtak (úgy ahogyan megszoktuk tő­lük), így aztán az olykor könnyűnek látszó labdákat sem voltak képesek megjátszani. A szett közepétől magukhoz ra­gadták a kezdeményezést a szegediek, eredményesebbé vált játékuk (4:8). Fellángo­lásuk azonban sajnos, nem tar­tott sokáig. Pillanatnyi élénk­ségük - igaz, ebben a vendég­látók határtalan lelkesedése is közrejátszott - úgy tűnt tova. mint a nyári éjszakák harmat­cseppjei a reggeli napsütés­ben... A negyedik játékrészben is éltek, virultak a salzburgiak, akiknek úgyszólván minden sikerült (6:0). Ezt nem bírta idegekkel Schildkraut, akinek előbb sárga, majd piros lapot mutatott fel a játékvezető (ezért pontot kapott az ellen­fél). Nyári Sándor le is hívta a pályáról a magáról megfeled­kező játékost... A továbbiak­ban az történt, amit a salzburg­iak akartak, sorozatban érték el pontjaikat a szétesett szegedi csapat ellen. Nyári Sándor: - Bécsben a nem éppen csúcsformában ját­szó hazaiaktól kaptunk ki. Ezért is okozott nagy csalódást számomra, amit Salzburgban tapasztaltam... A mérkőzések jegyzőköny­ve: Donau Kraft Wien-Papi­ron SC 3:2 (-11, 4, -3, 10,9). Bécs, 500 néző. Vezette: Vossory, Romsoorforg. Donau Kraft: SKAL1CKA, BOK, CZEDULA. Kosresevic, Sedlacek, Samek. Csere: Leit­ner, Screlicky, Eichingler. Edző: Peter Kalny. Papiron SC: Hulmann, Pop, Voronkov, CSÍKOS, Schildkraut, Vámos. Csere: Petheő, Melkvi, Polgár, Alek­szin. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. PLO-ASV Salzburg-Papí­ron SC 3:1 (-14, 10, 10, 4). Salzburg, 500 néző. Vezette: Böhm, Landschützer. Salzburg: Svoboda, STA­PELFELD. VENERS, Menges, Snogawetz, V1SNAPON. Cse­re: Wernisch, Andriasch. Edző: Ulbrich Sernow. Papiron: Hulmann, Pop, Voronkov, CSÍKOS. Schild­kraut, Vámos. Csere: Petheő, Melkvi, Polgár, Alekszin. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. • A tudósítás az ELSZO­Petrol Kft. támogatásával ké­szült. Gyimesiné (kezében a labda) keresi a társakat. (Fotó: Nagy László) • Női City Kupa, visszavágó mérkőzés • A hátrányt ledolgozták, az idegenben lőtt gólok döntöttek • Négy közé jutott az Egységes SK Újabb lapot nyitott a Szegedi ESK re adtuk le. Most pedig foly­tattuk ezt a tulajdonságunkat. Szomorú vagyok. Szegedi ESK- KK Zamet Rijeka 22-18(9-8) Újszegedi Sportcsarnok, 1500 néző. Vezette: Clapinski, Manys (lengyelek). Szegedi ESK: Szamozva­nova - Virág, ASZTALOS 3, VIRINCSIK 4 (1), HUBA 3, GYIMESINÉ 3, KIRSNER 5. Csere: BÁNYAINÉ (kapus), Bartucz, Békési, Bálint. Édző: Dobó Károly. Rijeka: Pilepics - Makupo­vics, Mrmics 3 (1), CIGANO­VICS 3, Prpics, CSEVIZO­VICS 6 (3), Moznik 3. Csere: Sergo 1, Karbics 2, Suvak. Edző: Szlavko Bralics. Kiállítások: 16, ill. 12 perc. Hétméteresek: 1/1, ill. 5/4. SÜLI JÓZSEF \ A boldogságban úszó szegedi játékosok a kö­vetkező egy mondattal értékelték az izgalma- : kat. Gyimesiné Király Jusztina: - Örülök, hogy továbbjutottunk. Bálint Gabriella: ­A siker az egész csa­paté. Asztalos Judit: - Az örömömet nehezen tu­dom kifejezni, de ez nem von le semmit a továbbjutásunkból. Gajdácsi Ágnes: ­Állítom, a lelátóról sok­! kai nehezebb volt, mint ' a pályán. Kirsner Erika: - A tudat alatt mindig bíz­i tam a továbbjutásunk­í ban. Virág Erika: - Szin­te repesek a boldogság­tól. Bányainé Bíró Ju­lianna: - Gratulálok a társaknak és köszönöm az edzőnek a bizalmat. Huba Dóra: Ennél szebb születésnapi aján­dékot nem kaphattam volna. Bartucz Mónika: - ; Vágig bíztam a siker- ] ben, s ezt a lendületet I kell a négy között is to- 1 vábbvinni. Irina Szamozvano- 3 va: - Most igazán jó | volt a szegedi csapat I tagjának lenni. Barna József szakosztály­vezetőnek csak a haja volt fehérebb, mint az arca. Dobó Károly edző is csak illedelmes­ségből válaszolgatott a beszél­getőpartnereknek. Arra a kér­désre azonban, hogy mit vár a City Kupa visszavágójától, egyértelmű választ adott: - Öt góllal nyerünk, de ha ez nem is jön be, akkor is továbbjutunk. A rijekai táborban sem vol­tak hangosabbak. A horvátok vezetője, Sztyepan Lonkarics bízott abban, hogy a keddi eszéki bajnoki mérkőzésen mutatott játékot - nyertek 30-2l-re - folytatja a csapat. A játékosok is nagyon ide­gesek voltak, s úgy is kezdték a küzdelmet. Az első öt perc egymás „ízlelgetésével" telt el, majd Gyimesiné unta meg a gólnélküliséget. A válasz sem váratott soká magára, sőt a horvátok ismételni is tudtak, s a vezetést is megszerezték. A 8. percben Asztalos átlövésből megküldött bombája az egyen­lítést jelentette, majd Virincsik visszavette a vezetést. Szamoz­vanova a 12. percben hétmé­terest hárított, majd Virincsik még egy gólt szerzett, s a 19. percben 5-3 lett az állás. Mindkét együttes nagy gondot fordított a védekezésre, ugyan­akkor a támadásban egyik együttes sem jeleskedett. Talán már megszokhattuk, hogy a 20. perc után menetrendszerűen jön az ESK rövidzárlata. így volt ez most is, de egyben azért eltért a korábbiaktól, most hullámzott. Előbb egy gólra megközelítették a hazaiakat a vendégek, majd Kirsner és Huba használta ki az ember­előnyös helyzetet, s a 24. perc­ben 8-4-et mutatott az ered­ményjelző. A lelkes szegedi közönség nem sokáig örül­hetett, mert két rijekai találat következett, annak ellenére, hogy Huba szinte ráragadt a vendégek átlövőjére és játék­mesterére, Ciganovicsra. A fél­idő vége a szegediek nagy­nagy zavarával ért véget. Vas Károly, a Magyar Ké­zilabda Szövetség elnökhelyet­tese így értékelte az első 30 percet: - A szegedieknek jobban meg kellene becsülni négy gó­los előnyüket, hiszen a Rijeka könyörtelenül kihasznál min­den hibát. A hazaiak szempontjából jól kezdődött a második félidő: emberelőnyhöz jutottak a Ti­sza-partiak, s ezt Virág, majd Kirsner ki is használta. A kapuban pedig a szünetben beállt Bányainé barvúrt bravúr­ra halmozott. Asztalos ismét egalizálta az első mérkőzésen szerzett horvát előnyt. A ven­dégek fő „ítéletvégrehajtója", Csevizovics azonban ismét kö­nyörtelenül bevarrta a hétmé­terest. Gyimesinéék azonban nem adták fel, mert a 40. perc­ben 15-9 volt a szegediek ja­vára. Bartuczot a gólja után kiállították, s ezt ki is hasz­nálták a horvátok, háromszor vették be a jó formában védő Bányainé kapuját. A 45. perc­ben hat gól volt a hazaiak elő­nye, miután Virág és Kirsner vette be a most halványabban védő horvát kapus hálóját. Nyoma sem volt a higgadtság­nak, a szegediek változatlanul nem becsülték meg előnyüket, hanem könnyelműsködtek, amit a vendégek szinte minden alkalommal kihasználtak. Négy perccel később is még öt gól volt a SZESK előnye, s ak­kor Hubát állították ki. Három perccel a találkozó vége előtt 21-16 lett az állás, s akkor a horvát találatra Gyimesiné vá­laszolt, s ez döntőnek bizo­nyult, mert a négy gólos előny birtokában a hazaiak „lenyel­ték" a labdát. Dobó Károly: - Titokban sokkal könnyebb győzelemre számítottam. Az elején meg­lepett bennünket a horvátok új taktikája, de szerencsére me­netközben változtatni tudtunk a játékstflusonkon. A hatos falas védekezés most is bevált. Szlavko Bralics: - Már a hazai mérkőzésünkön példát adtunk rutintalanságunkból, hiszen a háromszor megszer­zett hét gólos előnyünket négy­A küzdelmet Nagy László felvétele jól példázza

Next

/
Thumbnails
Contents