Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

SZERDA, 1994. JAN. 26. EGISZAMK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Lavner Ferencné: „Olyan állampolgárok vagyunk, mint bárki más" A munkavállalók, vállalkozók milliói minden év ele­jén megírják a maguk dolgozatát, mely az elmúlt esz­tendő erőfeszítését minősíti pénzügyi szempontból. Aki ügyesen tud eligazodni a meglehetősen gyakran változó rendeletek, szabályok, paragrafusok szövevényes vilá­gában, az jóleső érzéssel dörzsölheti össze a tenyerét: kellemes esztendőt hagyott maga mögött látjuk, vannak olyanok, akik látványosan gazdagodnak. - A vállalkozóknak mindent szabad, amit nem tiltanak a jogszabályok. Ha magunkat a vadász szerepében képzelem, hát elmondhatom, gyakran a nyúl győz. Pedig nem lehet kétséges, mi teljesen a jogsza­bályok adta lehetőségek szerint járunk el mindenkivel szem­ben, ám mindig vannak, akik a fennálló joghézagokat ügyesen kihasználják. - Mi a véleménye a látha­tatlan jövedelmekről. Lenne-e mód a felfedésükre? - Mindent a bejelentések, illetve a bevallások, bizony­latok alapján vizsgálunk meg. A láthatatlan jövedelmeket ta­lán söha nem lehet teljesen „láthatóvá" varázsolnunk, de körüket, számarányukat lehet­ne szűkfteni, akár azonnal is. - Valóban? h >gyan? - Ha mindenkinek fontos lenne az, hogy amit vásárol. A hétvégén az egyik szomszéd városba utaz­va három alkalommal is mérőszalagos embe­rekre lettem figyelmes a főút mentén. Jól em­lékszem az egyik helyszínen valaki - vélhetően az új gazda - egy nagy zöldellő gabonatábla ol­dalán térdelészve kereste a maga szeletét. Ar­rébb egy felszántatlan részen pedig deszka tábla hivta fel az arrajárók figyelmét: ez a föld eladó. Boszorkányos fűszerek Jelek szerint a Szegedi Paprika Rt. jó úton halad affelé, hogy egy váratlan életközösséget követően, tisztes kérő reményében kerüljön eladósorba. Többségi tulajdonosa áttételesen - a Piroska káefté révén - a Budapest Bank. Számukra kimondatlanul is ez egy kényszer vállalkozás. Ha kihelyezett hiteleiket viszont kívánták látni, lépniük kellett. Már a csőd bekövetkezte előtt elkezdett válságme­nedzselés idején hangsúlyozták, a gyár tartozásai fejében, olcsón megszerzett tulajdonukat akkor kfvánják ismét pénzzé tenni, amikor azt kellőképp feljavítva, haszon reményében adhatják el. Termelési tapasztalatok htján a tulajdonos a gyári szakemberek tudására és tapasztala­tára, valamint az általános vonásokra távlatban jobban rálátó, Price Waterhouse tanácsadó cégre alapozott. Szigorú gazdaságossági követelményekkel csupaszítot­ták le a profiljukat. A paprika őrlemény előállításban ta­valy azért kerültek mélypontra, mert előtte a szezonban nem volt pénzük a nyersanyag megvásárlására. Az akkori 500 tonnával szemben tavaly már 1100 tonna szárított félteiméket tudtak megvenni. Az idei 2500 tonnás tervük jelzi, pár éven belül a korábbi egyensúlyi - közel 4 ezer tonnás - helyzetbe juthatnak. A mennyiségi szemléletű konzervgyártás sok milliós veszteséget fialt, ezért teljesen az alapokról indultak. Az export jövedelmező részének megtartása mellett belföldön a Boszorkánykonyha termékcsaláddal jelentkeztek. Fogadtatása a vártnál kedvezőbb. így az időlegesen szünetelő makói konzervüzemet az idén újraindították. A cég stabilitását segíti, hogy a Vegeta gyártására, csoma­golására és forgalmazására kilenc éve kötött szerződést ­ha kevesebb feladatot megtartva is - sikerült megújítani. A cégnél a piaci helyzet stabilizálásának, új arculat megteremtésének éveként emlegetik a '93-ast. Tavaly augusztusban fogalmazták meg, hogy az idén már nye­reséges évre számítanak. A „fogyókúrás" idők másfél mil­liárd forintra zsugorodott termelési értékétől alaposan el kfvánnak rugaszkodni, hisz 3,5 milliárd forint ma a szer­ződéssel alátámasztott árbevételi tervük. Ebből talán a hozományra is sikerül félretenni. Bár, aki birtokon belül van, akár meg is gondolhatja magát, s a rövid távúnak bekonferált kapcsolatot életre szólóval váltja fel. T. Sz. L Lakossági devizaszámlák Az elmúlt évben 52 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák értéke, amely 1993 végén 204 milliárd forintot, azaz 2 milliárd dollárt tett ki. Decemberben a növekedés majd­nem 4 milliárd forint volt. A lakossági devizamegtakarítások több mint felét az OTP-nél őrzik, az Ibusz Banknál lévő állomány meghaladja a 20 milliárd, mfg négy kereskedelmi banknál a devizaállomány meghaladja a 10 milliárd forint értéket. A lakossági devizamegtakarítások mintegy felét német már­kában, közel 20 százalékát dollárban, 14 százalékát pedig schil­lingben vezetik. * Támogatás a falusi turizmusnak Összehangoltabb támogatás­ra lenne szüksége a falusi tu­rizmusnak, ennek érdekében a különböző szakminisztériu­moknak össze kellene fogniuk - mindezt Tarján Lászlóné. a Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztérium po­litikai államtitkára jelentette ki. Az államtitkár asszony beje­lentette, hogy már nyomdában van az a pályázati feltételrend­szer. amelynek alapján az el­maradott térségekben lévő fal­vakban élők támogatást kap­hatnak a Területfejlesztési Alapból. Különösképpen az infrastrukturális beruházások fejlesztését kívánják támogatni ebből a pénzügyi alapból. El­sősorban, hogy minél többen hozzájárulhassanak, kamattá­mogatást kívánnak nyújtani a hitelt felvevőknek. A kamattá­mogatás maximum 40 százalé­kos lehet. A támogatásnak el­méletileg nincsen felső határa, ám a pályázatok elbírálásánál az ésszerűségi szempontokat mindenképpen figyelembe veszik - mindezt az állam­titkár már az MTI kérdésére válaszolva fejtette ki. A Terü­letfejlesztési Alap idei rerete mintegy 8,4 milliárd forint, amelyből 1,5 milliárd forint a földalap-támogatás, áthúzódó pályázati támogatások fedezé­sére további kétmilliárd forint szükséges. Az APEH-revizor szemével A nyúl is legyőzheti a vadászt Méricskélés Próbaüzem a földeken A minősítést a rideg tények alapján az APEH szakemberei állítják ki valamennyiünkről. Vajon milyen emberek ők, akik a paragrafusok dzsunge­lében könnyedén eligazodnak a legbonyolultabb esetekben is. Többnyire szemüvegesnek, zord tekintetű hivatalnoknak képzeli el valamennyiüket a honpolgár. Amikor benyitot­tam Lavner Ferencné APEH­revizor szobájába, alaposan meglepődtem. Az Íróasztal mögött mosolygós, vidám te­kintetű hölgy ült. - Hogyan lesz yalakiből APEH-ellenőr? A valamikori megyei ta­nácstól jöttem át az APEH-hez dolgozni 1988-ban. Mondha­tom, a kezdetektől. Ez végül is olyan megkülönböztetett jog­kör, amelyben minden pillanat­ban dönteni kell és nem szabad hibázni. A nagy kihívás, és a próbatétel izgatott. - Lehet-e szeretni azt, amit csinál? Vagy inkább szolgálat ez? - Az embernek abban van öröme, amit becsületesen vé­gez el, legjobb tudása szerint. Az ügyekre vonatkozó minden jogszabályt ismerni illik, ha mérlegre teszem a konkrét ese­tet. Gyakran csörög a telefon, sokféle tanáccsal tudok segí­teni a kérdező ügyfélnek és ez jó érzéssel tölt el. - Mi a vezérlő fonala, mit véd, amikor ellenőriz? -Én is ugyanolyan állam­polgár vagyok, mint bárki más. Szeretem, ha jók az utak, ha jó a közvilágítás, vagy az orvosi ellátás és még sorolhatnám azokat a feladatokat, amiket az államnak kötelessége elvé­gezni. Ennek a financiális biz­tosítását védjük. - Sokszor beszélünk arról, szinte belerokkanunk az adó­terhekbe, közben meg azt arról számlát kapjon. Amíg ez nem létkérdés, addig virágozni fog a láthatatlan gazdaság. - Márpedig nem fontos a vásárlónak, vevőnek a számla. De miként lehetne elérni, hogy az legyen? - Nagyon egyszerű a meg­oldás. Ha valaki bármit vásá­rol, visszaigényelhető lenne a forgalmi adó, vagy akár költ­ségként elszámolhatná. Ebben az esetben tömegek fordulná­nak el a számlát nem adóktól, és a verseny is igazságosabb lenne. - Igazságosnak tartja-e az adórendszerünket ? - Úgy vélem, teljesen igaz­ságos adórendszer nincs sehol a világon. Az előbb már emlí­tettem, a költségvetés bevé­telének a biztosítása a legfőbb célunk. Ezenkívül Nyugat­Európához közelítünk, és hasonló adófeltételeket kívá­nunk nálunk is teremteni mint amilyen ott van. Persze ahány család, annyiféle hatás éri az adó miatt őket, gondoljon csak a többgyerekesek terheire. - Ha kívánhatna valamit, mi lenne az? - Talán több türelmet. Ke­vesebb évközi jogszabály-mó­dosftást, hiszen így a váltako­zóknak is nagyon nehéz meg­tervezniük az évet. Pontosabb adóbevallást, mert sajnos, hatvan százalékukat hibásan nyújtják be az ügyfelek. És még egy nagyon fontos dolog: mi hatóság vagyunk, az ügy­féllel nem azonos jogi minő­ségben. Ám higgyék el, mégis az ügyfélért dolgozunk. És ebben a dialektikus egységben van a lényeg. T.J. a tagi földeket is beszámítva a közös művelésében a termőföld kevesebb, mint kétharmada ma­rad. Lehet, hogy a kieső terület egyrészén valaha újra szövetkez­nek, de ezt most még nem lehet tudni. Ahol sikerült a politika szította ellentmondásokon felül­emelkedni, ott a másik harmad üzleti alapú integrációjának is tere van. Az integrálás a termelés anya­gi és szakmai alapjainak biztosí­tásán túlmutatva egészen a szer­ződésben rögzített értékesítésig is elképzelhető. A gazdálkodók pillanatnyi gépfnsége ellenére a gépi szolgáltatásra szövetkezés előre láthatóan csak átmeneti szerep. A szövetkezeti, állami gazdasági hőskor megszűnt gép­állomásai analógiaként kíván­koznak ide. A különféle termelők együtt­működése várhatóan két ponton válik markánssá. A föld és ki­szolgáló háttér nélkül maradt állattenyésztési telepek léte függ attól, hogy a működésük minden szükséges kellékét összeszer­vezzék. A nagyüzemi eszközök közül a raktárak széttaprózott hasznosítása képzelhető el legke­vésbé. Létezik egy elgondolás térségi raktározási és termény forgalmazási szövetkezetre, mely több településen alkothatna életképes hálózatot. A kicsi és nagy gazdaság mesterséges szembeállításának ideje lejárt. Ha a külkereskedel­mi mérlegünk katasztrofális ki­lendülését magggátolandó, való­ban szükség van az agrártermé­kekre, akkor maga az üzleti ér­dek válik az egymást méricskélő társkeresés indítékává. Tóth Szeles István A nyáron belendült, s ma tft"1 gőzerővel menő földárverések nyomán sok-sok új tulajdonos jelenik meg a föld szfnén. A megszerzett tulajdont bizonyára mindannyian haszonnal szeret­nék forgatni. Az óhaj mellett azonban a lehetőségeket is cél­szerű számbavenni. Ahol a föld minősége magában hordozza a jövedelmező szántóföldi ter­mesztés esélyét, ott a földet ed­dig is használók nagy valószínű­séggel megteszik üzleti ajánlatu­kat a földbérletre. Aki ennek ho­zama helyett a megélhetését ala­pozná újonnan szerzett birtokára jó, ha előre tisztázza: szakisme­ret, piaci jártasság, az induláshoz szükséges - százezrekben vagy milliókban mérhető készpénz és kedvezményes hitellehetőség ­tőke együtt van-e. Bármi is hi­ányzik, valahová segítségért kell fordulni. A szövetkezet fogal­mának tudatos torzításait követő­en lehet, hogy a ma emberében az összefogás, másutt esetleg sikerrel kipróbált változatai is gyanakvást keltenek. A szövetkezet felsőbbren­dűségének bűvöletétől a politika szintjén az elmúlt években sokan a teljes tagadásig jutottak el. A gazdaságnak azonban szólam még soha nem tudott hajtóere­jévé válni. Ezért a cselekvések és történések sokszor függetlenítik magukat az elvektől. A földosztáshoz, vagy az 1959 - '6l-es nagyüzemi átszer­vezéshez mérhető átalakulás technikai lépései mellett tavaly már érezhetően jutott egy kevés figyelem az ágazat jövőjére is. Az agrár rendtartás gépezete ­bár csikorogva, de - beindult, s a termelés alapvető finanszírozási gondjainak elővétele is ad némi reményt, hogy '94 az átalakult struktúra próbaüzemeként debü­tál. A mezőgazdasági termelők és szövetkezők megyei szervezeté­nek vezetéjével, Stadler Ferenc­cel beszélgetve, számomra vilá­gossá vált, hogy a sirámokon és a tagadáson túllépve ma inkább a hasznosság stratégiáját követik. Elmondható, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú homokvi­déket kivéve, nincsenek lyukak a szövetkezés hálóján. Ahol felfes­lett, ott más mintára de újra szőt­ték, vagy szövik. Homokon egy kézen összeszámolható azon megmaradt próbálkozók száma, akik szolgáltató, integráló szö­vetkezetként hamarjában újjá­szülessenek. E térségben a szö­vetkezés anyagi és szellemi tar­talékai zömmel felmorzsolódtak, s a felszámolás, önkéntes végel­számolás idejét élik. Az úgynevezett feketeföldön teljesen más a helyzet. Ott már a mélyponttól való elmozdulás gyakorlati jelei is felfedezhetőek. Áz árverések előrehaladtával több szövetkezetben tízmilliós nagyságrendben jelent meg a kárpótlás jegy, mint konvertálha­tó fizetőeszköz. A föld megmű­velését, az egyes növények ter­melését ösztönző támogatás­morzsák is segítenek átevickélni egyik napról a másikra. A banki hitelkonszolidáció nem sokakat érint, de ez is egy lehetősége né­hány gazdaság feltápászkodá­sának. A működés szempontjából nagy kérdés, hogy mennyi földet sikerül az új tulajdonosoktól kibérelni. Az eddigi tapaszta­latok szerint átlagban a kárpó­toltak fele nyúl e lehetőségért, s

Next

/
Thumbnails
Contents