Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET iisfeil SZERDA, 1994. JAN. 26. Ha startol, gyözfttt * Szegedi Nemzetközi Vásár 1994. Július 1-10. Gyorsul az iram. Ezért Ön, bármilyen szinten is vesz részt változó gaz­daságunk futóversenyében, napról-napra többet kénytelen teljesíteni. Ne fusson a kifulladásig, inkább vegye igénybe Magyarország legnép­szerűbb vidéki kiállításának teljeskörű szolgáltatásait. Legyen Ön is a kiál­lítónk, álljon a startvonalhoz! Mert: mint minden igazi versenyen, itt sem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, s ha Ön starthoz áll, már győzött, esélyei megsokszorozódtak. A siker garanciája a vásár fővédnöke: a 125 éves PICK SZEGED RT. Ha Ön is ott akar lenni a rajtnál, várjuk jelentkezését február 28-ig! 6724 Szeged, Mars tér M ép. tel.: 62/313-917, 312-761 fax: 62/312-788 SZEGED) NEMZETKÖZI VÁSÁR *,.p*va 1S76 IMS Szeged Trükkös cégek Nem az a kérdés ma már, hogyan alapítsunk cégeket, hanem az: hogyan maradjunk talpon. A túléléshez, az egyre élesebb versenyben való helytálláshoz pedig ismerni kell a mindennapi üzleti élet praktikáit, csapdáit és útvesz­tőit. Erre gondolt a gazdasági hírleveleiről országszerte régóta jól ismert Ecovit ki­adó, amikor elhatározta, hogy Cégtrükkök címmel új szak­tájékoztatót ad ki. A kizárólag előfizetőknek járó, havonta megjelenő szaktájékoztató eligazítja olvasóját az üzleti kiskapuk és csapdák világában. A nyomdából most kikerült első számból megtudhatjuk, mi a jó trükk tízparancsolata. Kü­lönösösen megszívlelendő parancsolat az, amely szerint érdemes tanulni a lebukot­taktól, vagyis nincs sok értel­me azzal a trükkel kísérle­tezni, amivel mások már pó­rul jártak. Megtudhatjuk azt is, hogy mire jó, ha valaki egyszerre több céggel manőverezhet. A szaktájékoztató első számá-i ból megismerhetünk tásra váró" trükköket is. Olyan turpisságok ezek, ame­lyeket nyugaton már fényesre ' csiszoltak, de legtöbbjük még nem terjedt el hazánkban ­tehát nem árt ismerni őket, ha nem akarunk áldozatul esni nekik. Olvashatunk a Cég­trükkök tájékoztatóban a mostanában divatos, szédelgő hitelígérgetésről, aminek már egynéhányan - drága tanuló­pénzt fizetve - bedőltek. Másfél milliárd dollár? A külső egyensúly javítása és az infláció további fékezése a Magyar Nemzeti Bank ez évi monetáris politikájának elsőd­leges célja. Különösen fontos­nak tartja a jegybank a külső egyensúly múlt évi kedve­zőtlen folyamatainak vissza­fordítását. A folyó fizetési mérleg deficitje 1994-ben nem haladhatja meg az 1,5-2 milli­árd dollárt. A jegybank úgy ítéli meg, hogy a külső adósság nagymértékű növekedésének elkerülése érdekében a folyó fizetési mérleg megengedhető hiányát az szabja meg, hogy mennyi működötöké áramlik külföldről az országba. Az ez évi monetáris politika irányelveit a Magyar Nemzeti Bank a napokban hozta nyilvá­nosságra. Az irányelveket a Jegybank Tanács már jóvá­hagyta, s azt hamarosan a par­lamenti képviselők is kézhez kapják. A prognózis szerint az idén 1,3-1,5 milliárd dollár értékű működötöké érkezik az ország­ba. így kedvező esetben az ország nettó külföldi adóssága nem nő, kedvezőtlenebb hely­zetben viszont 0,5-0,7 milliárd .(i^jjárral bővül. Az azonban honoSÜ" engedhető meg, hogy 1994-ben a gazdaság tartósan /rjyan pályára álljon, amelyen •fá jmport jelentősen megha­ladja az exportot, s ennek következtében a folyó fizetési mérleg romlik. Az MNB prog­nózisa szerint az idén ennek megfelelően az exportnak leg­alább 7-9 százalékkal kell növekednie, az import pedig csak 0-2 százalékkal bővülhet. Feltételezik ugyanis a Magyar Nemzet Banknál, hogy az export múlt évi visszaesését ki­váltó egyes tényezők átme­netiek. Amennyiben ezek a várakozások igazolódnak, úgy a GDP termelése szinten ma­rad, a nemzetgazdasági beru­házások pedig 0-5 százalékkal növekednek. A prognózis szerint a fo­gyasztói árak valamivel mér­sékeltebben emelkedhetnek, az infláció 16-22 százalék, a termelői árak növekedése pedig 11-13 százalék között lehet. Bár a költségvetés ez évi deficitje az előirányzat szerint eléri a 340 milliárd forintot, ennek finanszírozásához ennél kevesebbre, 260 milliárd fo­rintra van szükség. Ezt a lakos­sági megtakarítások növekmé­nye jelentős részben fedezi. A háztartások összes megtakarí­tása várhatóan 240 milliárd forinttal bővül. így kisebb mértékben növekedhet a kül­földi adósság, a bevont külföl­di forrás közvetlenül az állam­háztartást is finanszírozhatja. Mindezek alapján a jegy­bank az idén szigorú monetáris politikát kíván folytatni. A folyamatok állandó figyelése mellett csak akkor lehetséges ennek enyhítése, ha a kedvező irányú változások tartósnak bizonyulnak. Amennyiben ez nem következik be, a kivitel nem nő a kívánatos mértékben, vagy a belföldi felhasználás indokolatlanul élénkül, úgy a jegybank a monetáris politika változtatásán túl kezdemé­nyezni fogja megfelelő kiiga­zító lépések megtételét a gaz­daságpolitikában, ezen belül a fiskális politikában. Nappali szakos közgazdászképzés indul Szegeden Két lépcső, két diploma A József Attila Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán szeptember­től elindul a nappali tagozatos közgazdász­képzés. Az új szak főként a gyakorlati képzés felé irányuló, üzleti orientációjú gazdálkodási szak lesz, amely kétlépcsős formában, három év után főiskolai, továb­bi két év után pedig egyetemi közgazda­diplomát nyújt a hallgatóknak. A jelent­kezes az országos felvételi tájékoztatóban megadott időpontok szerint történik majd; az első - 199495-ös - évfolyam keretszáma 50 fő lesz. Kérdéseinkre a felvételiről, a szak rendjéről és a szegedi közgazdasági képzés terveiről Dr. Égető Emese egyetemi docens, a JATE ÁJTK Közgazdasági Tanszékének vezetője válaszol. - Miből kell majd felvételizni a szegedi közgazdászszakon, és milyen mentességi szabályok érvényesek? - Felvételizni ugyanazokból a tárgyakból kell, mint a ország többi közgazdasági szakjára: matematikából, valamint történelemből vagy közgazdaságtanból. Más közgazdasági szakok­hoz hasonlóan a matematika felvételi vizsga csak írásbeliből áll majd, ennek pontszámát ket­tőzzük meg. A másik két tárgyból szóbeli is lesz. A mentességekkel kapcsolatban pedig érvényesek mindazok a szabálypk, amelyek a jogi kari nappali felvételire is. így például, a latint kivéve, a nyelvvizsgáért itt is többlet­pontok járnak majd. - Elfogadnak-e felvételi átirányításokat az ország többi közgazdasági szakjáról? - Az első évben biztosan nem. Ennek az az oka, hogy a szakindításnál eleve elfogadtuk a jogi kar szabályait, amelyek a felvételi esetében nem engedélyezik átirányítást. Vagyis Szegedre csak első helyen választva lehet jelentkezni, a Budapesten, vagy Pécsett kiesett jelentkezőket nem veszik át. A jogi karok vonatkozásában ez érthető, hiszen az ország valamennyi intézmé­nye Igy jár el. de a közgazdasági szakok eseté­ben más a helyzet. Az új szak iránt érdek­lődőktől ezért szemrehányás is ért bennünket. Változtatni azonban csak egy jövőbeli egyez­tetés nyomán tudunk majd. - Az új szak 3+2-es kétlépcsős képzési formában működik majd. Mikor válik el, hogy ki marad főiskolai diplomával, és ki folytatja az egyetemi szakágon ? - Aki ide jelentkezik, és eredményesen elvégezte az első három évet, az főiskolai dip­lomát kap. De nem arról van szó, hogy a felvé­telinél már eleve eldől, hogy a felvett hallgatók közül ki marad a főiskolai diplomával, és ki tanul tovább újabb két éven át az egyetemi diplomáért. Három év után a hallgató maga dönt. hogy a megszerzett oklevéllel dolgozni megy-e, vagy rátanul. Másfelől viszont nyilván­való, hogy nem mindenki folytathatja. Aki gyengébb eredménnyel végzett az alapképzésen, annak jobb, ha diplomájával előbb a munkában szerez gyakorlatot, s aztán esetleg a posztgardu­ális képzésben próbálkozik. Helyettük viszont, az egyetemi képzés kezdőévfolyama nyitva áll majd azok előtt, akik másutt, jó eredménnyel végezték el a közgazdasági főiskolát, és Szege­den szeretnének egyetemi diplomát szerezni. - Elképzelésük szerint az új szakon három év után milyen aránybán folytatják majd a tanulást a Szegeden beiskolázott hallgatók, illetve a „ vendéghallgatók " ? - Elvileg egyenlő eséllyel indulnának. Persze, hozzá kell fűzni, hogy mi a saját hallga­tóinkról jobban tudjuk majd, vajon az ajapkép­zés eredményei milyen tudást takarnak. Ők tehát bizonyos előnyt élveznek. A többiek számára pedig meg kell állapítanunk az átvétel feltételeit. Ez valószínűleg nem fog külön felvételi vizsgát jelenteni - inkább valamilyen meghallgatást. Ennek még ki kell dolgoznunk a szabályait. - Egy ötvenes létszámú évfolyamról hányan folytathatják majd? - Ezt nem szeretnénk kikötni. Jobb, ha az eredményeken múlik. Összehasonlftásul: az ország többi intézményében, ahol hasonló, kétlépcsős képzés folyik, általában az eredeti létszám 80 százaléka tanul tovább az egyetemi képzésen. De hadd mondjam még el, hogy bár a szeptemberben induló első évfolyamunk keret­számát ötvenben határoztuk meg, ha nagyon jó lesz a jelentkezők eredménye, akkor elvileg több hallgatót is felvehetünk. A szakindítási engedélyünk 60-80 főre szól. Annak, hogy első évben csak ötven hallgatóval indul a szak, finanszírozási és elhelyezési okai vannak. Nem akartunk mindjárt olyan bátran belevágni, mint tavaly a debreceniek, akik egy nyolcvanas kezdőévfolyamot vettek fel. Mi szeretünk biztosra menni. - Önök a gyakorlati képzésre összpontosíta­nak; hogyan oszlanak majd el az elméleti és gyakorlati tárgyak a két képzési szakaszon? - Éppen a külön diplomával lezáruló két szakasz miatt, az első három évben az alapozó elméleti tárgyakból csak annyit adunk, amennyi okvetlenül szükséges. A főiskolai képzés eseté­ben még hangsúlyozottabban a gyakorlati isme­retekre irányul az oktatás. Az egyetemi ágon kezdődik aztán az elmélyültebb elméleti képzés, amely mélyebbre hatol a nemzetközi és makro­gazdálkodási tárgyak területén is. Itt, az egyete­mi szinten különül el a szak három specializá­ciós ága: a nonprofit gazdálkodási egységek (például az önkormányzatok) szakembereinek képzése, a pénzügyi-informatikai szakág, amely elsősorban a bankrendszer felé irányul, és olyan szakembereket képez, akiknek az informatikai technológia területén is szükség lesz a tudására, valamint az élelmiszergazdasági szakág, ame­lyet az Universitasban részt vevő Élelmiszer­ipari Főiskola közreműködésével indítunk el. Ami még fontos: a jogi képzést mindhárom szakágban szeretnénk igen alapossá tenni, hiszen erre a piacgazdálkodásban tevékenykedő közgazdászoknak nagy szüksége lesz. - A posztgraduális képzés után tehát meg­indul a nappali közgazdasági képzés is a jogi karon. Van-e még tervük a közgazdászokta­tásban ? - A külföldi közgazdasági felsőoktatás min­tájára a szakon bussiness school jellegű, vagyis menedzsment képzéssel kiegészített rendszert szeretnénk meghonosítani. Ez azt jelenti, hogy a szak beindítása után a jövőben a menedzsment képzést szeretnénk kiterjeszteni az egyetem többi karára is; ez lehetővé tenné a bölcsész, vagy a természettudományi szakos hallgatók­nak, hogy mellékszakként menedzsmentet tanuljanak. Ami a képzési formákat illeti, van egy másik tervünk is: a főiskolai közgazdasági diplomával rendelkező közgazdáknak szeret­nénk esti jellegű egyetemi képzési szakot biztosítani. Ezt még azelőtt meghirdetjük, nogy a nappali évfolyamunk a negyedik évig jutna, így, az esti egyetemi képzésssel mintegy bejáratjuk majd a nappali egyetemi szakot. A harmadik tervünk pedig az, hogy a szak mellé vállalatok, kisebb-nagyobb vállalkozások szakembereiből álló tanácsadó testületet hozzunk létre. Észrevételeikkel, tanácsaikkal részt vehetnének a képzési munka alakításában, s ugyanakkor segíthetnének azzal, hogy gyakorlatra fogadják a hallgatóinkat. S. P. S. Ökonómia Alapítvány A szegedi graduális és posztgraduális közgazdászképzés megalapozása és to­vábbfejlesztése érdekében a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete alapítványt hozott létre. Az Ökonómia Alapítvány céljai között szerepel a közgazdasági oktatók továbbképzésének támogatása, vendégoktatók meghívása, a közgazdasági kutatás fejlesztésének elősegítése, a hozzájárulás a tudományos fokozatszerzés és továbbképzés helyi feltételeinek megteremtéséhez, a köz­gazdasági tananyag, jegyzet és oktatási segédanyag készítésének elősegítése, valamint a tehetséggondozás, az ösztöndíjak és pályamunkák díjazása. Az alapítvány révén a régió gazdálkodó szervezetei és magánvállakozói hozzájárulhatnak a főként dél-alföldi érdekeltségű közgazdászképzés támogatásához. Az Ökonómia Alapítvány számlaszáma: OKHB RT 280-13596.

Next

/
Thumbnails
Contents