Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

SZERDA, 1994. JAN. 26. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 Magyarországi Szociáldemokrata Párt Érezzük jól magunkat Magyarországon! POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS MSZDP - Ehhez azonban a százéves magyar szociáldemokrata mozgalom örököseként a párt által mindig is hirdetett alapelveket: az igazságosságot, a szolidaritást, az esélyegyenlőséget kell biztosítani, teljessé tenni. A létbiztonság megteremtését, a kiszolgáltatottság megszüntetését kell segítenie programunknak. - Megítélésünk szerint ma a társadalom többségének rendkívül rossz közérzetét elsősorban az okozza: nagyon sokan elvesztették munkahelyüket, akik pedig dolgoznak, nem éreznek munkahelyüket illetően biztonságot, stabilitást, mert a különböző szintű döntések, koncepciók, jogszabályi, személyi és szervezeti változások következtében rövid időn belül munkanélküliek lehetnek. - Ilyen körülmények között sem jövőt, sem családot, sem a nyugdíjas kort tervezni nem lehet. Alapelveink szerint tehát programunknak a stabilitáshoz, a kiszámfthatósághoz, a biztonságos életkörülmények megteremtéséhez kell a lehetőségeket számba vennie. A gazdasági fellendülés legfontosabb céljai: esélyt biztosítani a választópolgároknak a felemelkedésre, kiutat találni a jelenlegi gazdasági krízisből. - Ezekkel kapcsolatos néhány célkitűzésünk: csökkenteni kívánjuk a pazarló központi kiadásokat, visszaszorítjuk a nemzeti jövedelmet illetően az állam újraelosztó szerepét, egységes ágazati feltételrendszert valósítanánk meg, amelynek nyomán a gazdasági vállalkozások azonos jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, kisebb mértékű, igazságosabb, a teherbíróképességet fokozottabban figyelembe vevő, a társadalom által is elfogadható és támogatható - tehát jobban végrehajtható - adórendszert kívánunk bevezetni. Tervezzük azt is: az adófizetési kötelezettség meghatározott százalékát az adózó egyéni döntése szerint, közvetlenül juttathassa az általa megjelölt célokra. (Egyházak, művészet, egészségügy, sport stb. támogatására.) - Rendkívül fontosnak tartjuk hazánk földrajzilag is adott lehetőségeinek kihasználását: a kelet-közép-európai térségben kialakuló gazdasági kapcsolatokat, a keleti-nyugati nyersanyag és energia traszportot, illetve a nyugati-keleti technológia- és tőkeátvitelt, ezzel kapcsolatban a kombinált közlekedéspolitikai fejlesztést, a szolgáltatásfejlesztést. Mindezekhez a banki, a pénzügyi, az üzleti tevékenység kapcsolásával ugyanis egyrészt új munkahelyek sokaságát jelentő fejlesztés, másrészt a nemzeti jövedelem lényeges növelése valósítható meg. A tulajdonszerzés lehetőségeivel kapcsolatos álláspontunk: napjaink privatizációs folyamatában a tulajdonhoz való jutást alapvető érdeknek tartjuk. Az eddigi tulajdonszerzések jelentős részéről azonban az a véleményünk: gazdaságilag korruptak voltak, politikailag pedig a klientúrára építettek. Az MSZDP véleménye szerint a privatizációnak törvényesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie. A visszaélések elkövetőivel szemben szükségesnek tartjuk eljárások kezdeményezését. A pénz vásárlóértékének megőrzésével, az infláció visszaszorításával, a fizetések reálértékének megőrzésével, majd növelésével, a családok általános pénzügyi biztonságával kapcsolatos kérdéskörben különösen fontosnak tartjuk a gazdaságban meglévő monopolhelyzetek mielőbbi felszámolását, a gazdaság szinte minden területén érzékelhető, bénító hatású túlszabályozottság radikális csökkentését, továbbá a fejlődésünk szempontjából is létfontosságú adósságállomány megfelelő kezelését. Célunk olyan nemzetközi egyezmények elérése, amelyek lehetővé teszik e terhek leépítését, illetve csökkentését. Ennek eszközei lehetnek: kedvezőbb hitelkonstrukció elérése, adósság-tőke csere, adósságleírás stb. A fó hitelező országokkal olyan megállapodásra törekednénk, amelyek a kamatfizetéseket magyarországi befektetésekké alakítanák át, így megakadályoznák az erőforrások kiáramlását. A szociálpolitikát a gazdaság szerves részeként olyan feladatkörnek tekintjük, amellyel él kell érni a létminimum alatt élők számának mérséklését, a társadalmi esélyegyenlőséget, a munka szerinti elosztástól függetlenül meglévő társadalmi hátrányok mérséklését. Minden rászoruló magyar állampolgár feltétel nélküli szociális ellátását biztosító rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy elsősorban az adott helyzetből történő kiemelkedést legyen képes ösztönözni. A nyugdíjrendszer meghatározó eleme a munkával, járulékkal fedezett ellátás, mely az aktív életkorban végzett munka eredményeként jelenik meg, mindenképpen az arányos értékmegőrzés igényével. A nyugdíjrendszer továbbfejlesztését szükségesnek és lehetségesnek tartjuk. Elképzelésünk három elemet tartalmaz: az állami költségvetés és a társadalombiztosítás által megosztva fedezett alapnyugdíj, a járulékfizetéssel megalapozott keresetarányos munkanyugdíj és az önkéntes kiegészítő biztosításból származó kiegészítő nyugdíj. Célszerűnek látjuk lehetővé tenni a nyugdíjkorúak saját tulajdonú ingóságainak, ingatlanainak jelzálog kikötésével történő életjáradékra váltását. Végül pedig leszögezzük: a nyugdíjkorhatár felemelésének véleményünk szerint ma nincsenek meg a szükséges és lehetséges feltételei. A lakhatás jogát alapvető emberi jognak tartjuk, ezért a lakásépítés fellendítését, elsősorban a fiatalok lakáshoz juttatását különösen fontosnak ítéljük. Véleményünk szerint meg kell határozni azt a jövedelemszintet, ameddig szociálpolitikai, azon túl piaci kérdés a lakás. A szociálpolitikai szintnél olcsó bérű állami lakást kell biztosítani, a második esetben adó és pénzügyi szabályozókkal kell segíteni, ösztönözni a lakásépítést. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az MSZDP célja a politikamentes,, emberközpontú egészségügyi ellátás biztosítása minden állampolgár számára. A piacgazdaság körülményei között, állami garanciavállalás mellett, biztosítási alapon járó, a járulékfizetőknek korszerű, egységes színvonalú, térítésmentes ellátást biztosító megelőző, gyógyító és rehabilitáló egészségügyi ellátást kell biztosítani. Az MSZDP véleménye szerint az egészségügy területén szigorú takarékosságra, a helyenként meglévő pazarlás megszüntetésére, az ellátás javítására, ezek mellett pedig a meglévő szellemi tőke megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésére van szükség Az oktatásban különösen fontosnak tartjuk a szociális igazságosság érvényesülését, az államnak - mint a feltételrendszer megalapozójának részvételét, az általános kötelező, ingyenes, a költségvetés által finanszírozott alapképzésre épülő közép- és felsőfokú oktatásnak olyan hálózatát, amelyben a képesség és a rátermettség követelménye érvényesül a jelentkezők kiválasztásában. f Az agrárpolitikát az MSZDP természetesen nem akarja kisajátítani,%de követeli a mezőgazdaság alapvető gondjainak megoldását, annál is inkább, mert az ágazat mindenkori eredményei közvetlenül befolyásolják országunk jólétét. Ezért támogatva a korszerűsítést, a tulajdonviszonyok átalakításának szükségszerűségét, kijelenti, hogy a mezőgazdaság privatizációja nem jelentheti a jól működő, meglévő nagyüzemek szétverését. A vontatott privatizáció bizonytalanságot eredményez, ezért szükséges a tulajdonviszonyok azonnali stabilizálása, mind a tulajdonos, mind az üzemeltető véglegesítése. A mezőgazdaság átszervezése során, azokon a területeken, ahol a feltételek adottak, a szövetkezeti kis- és Király Zoltán pártelnök farmergazdaságok létrehozását, működtetését olcsó hitelekkel, szubvenciókkal támogatni kell. Az MSZDP szerint a mezőgazdasági termékek piacán átfogó szabályozásra, aktív piac- és árpolitikára van szükség. Befejezésül néhány nagyon fontos kérdésről, egy-egy mondatban: a demokratikus társadalmi rendet illetően: eltérően a jelenlegi helyzettói, igazságos közteherviselést, tényleges esélyegyenlőséget, a közszolgálati hírközlő szerveknél is biztosított pártatlan tájékoztatást és tiszta közéletet kívánunk megvalósítani. A közbiztonság területén: nem statisztikai adatokon, hanem a mindennapi tapasztalatokon alapuló biztonságérzetet, ehhez jól működő, megfelelően megbecsült rendőrséget tartunk szükségesnek. Valláspolitikánk az állam és az egyház szerepének következetes szétválasztását, a teljes lelkiismereti és vallásszabadság elvét képviseli. Mindenki számára biztosítandó a vallás akadálytalan és szabad gyakorlása, azon egyházhoz tartozása, melyet saját akaratából választ. A vallásosság ténye vagy ennek hiánya az egyén érvényesülésénél, társadalmi, gazdasági, politikai, állami megítélésénél sem előny, sem hátrány nem lehet. A kül és biztonságpolitikai kérdéseket illetően: megítélésünk szerint a társadalomban a külső veszélyeztetettség érzése növekedett. Külpolitikánkban olyan koncepcióra van szükség, amely az egyenlőség, a kölcsönös megbecsülés és a bizalom alapján jó viszony kialakítására törekszik a szomszédos országokkal. A magyar fejlődés egyik legfontosabb kérdésének tartjuk a szomszédainkkal való viszony alakulását. Minden további viszonylatban a kölcsönös előnyöket és a reális lehetőségeket figyelembe vevő külpolitikát tartjuk célravezetőnek. Végül néhány gondolat egy nagyon fontos kérdésről, a társadalmi béke kérdéséről. Az a véleményünk: az emberek döntő többsége szélsőségektói mentes, a legszélesebb tömegek érdekeit képviselő, nem kirekesztő társadalmat szeretne. Olyan társadalmat, amelyben nincs gyűlölködés, amelyben nem ideológiai alapon történik a kiválasztódás, illetve a „kiválasztás". Többek között ezeket a gondolatokat szeretné a választópolgárok támogatásával az MSZDP a parlamentben képviselni. Ha ez a törekvésünk sikerül: jól fogjuk érezni magunkat Magyarországon. Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi választási bizottsága • A Délmagyarország január 19-i száma interjút közöl dr. Szirtesi Zoltánnal, „a dorozsmai körzeti orvossal, a roma etnikum eredendően elkötelezett érdek-védelmezőjével", és feleségével, a szegedi önkormányzat kisebbségi bizottságának elnökével. Az interjúban a Szirtesi házaspár kifejti, hogy miért ellenzi azt az országos reprezentatív szociológiai felmérést, amely a cigányok helyzetét kívánja feltárni. A kutatás vezetőiként ehhez az íráshoz szeretnénk kéretlenül néhány megjegyzést fűzni, ha már az újságírónak magától nem jutott eszébe, hogy bennünket is megkérdezzen. Az aggodalmakat úgy általában megértjük. Az elmúlt időszak bizonyos történései okot adhatnak a gyanakvásra és a félelemre, bár nem ártana ezen a téren is különbséget tenni mondjuk a skinheadek és az ügy iránt hosszú ideje elkötelezett szociológusok között. Másfelől a cigányok helyzetének megítélésekor jórészt benyomásokra és vélekedésekre vagyunk utalva, mert a legelemibb kérdésekre sincsenek megbízható adatokkal alátámasztható pontos válaszok. A cigány szervezetek képviselőinek nyilatkozataiban például a magyarországi cigányság létszámára vonatkozó becslések 400 ezer és 1 millió között szóródnak. A tények ismerete nél(Ismerős) csapdában a szociológus kül sötétben tapogatódznak mindaz.ok, akik a helyzet jobbítására törekednek. E két szempont együttes figyelembevételével döntöttünk úgy, hogy a kutatást megcsináljuk, de az előkészítés során igyekszünk a lehető legkörültekintőbben eljárni. 1. Az adatvédelmi problémákat illetően állásfoglalást kértünk a Parlament kisebbségi bizottságától. 2. írásban rögzítettük a kutatáshoz kapcsolódó adatvédelmi előírásokat. Ezek betartásáról büntetőjogi felelősséget vállaló nyilatkozatot írattunk alá a kutatás valamennyi résztvevőjével. Az előírások többek között tartalmazzák, hogy a kutatás* előkészítő szakaszában összeállított, nélkülözhetetlen címlistákat a kérdezés befejezése után tanú jelenlétében azonnal meg kell semmisíteni, és a feldolgozás befejezése után magukat a kérdőíveket is. A kérdőíven egyetlen olyan adatot sem rögzítünk, amely a személyi azonosítást lehetővé tenné stb. 3. A cigány szervezeteket 1993 nyarán írásban tájékoztattuk a tervezett kutatásról és kértük a támogatásukat. Azok a szervezetek, amelyek válaszoltak a levelünkre, kivétel HANGPRÓBA nélkül mind örömmel üdvözölték a kutatást, és azt támogatásukról biztosították. Igaz, nem minden szervezet reagált. Ami a cikk konkrét állításait illeti: 1 az összegyűjtött adatok további sorsa igazán nem ellenőrizhető, s azok esetleg sokféle célra felhasználhatók. " Az adatok további sorsa ellenőrizhető, azokat csak a szociológiai kutatás szakmai és erkölcsi szabályait szigorúan betartva használjuk fel, hozzuk nyilvánosságra és semmilyen egyéb célra nem tesszük hozzáférhetővé. 2 vajon a szerbekről, vagy történetesen a zsidókról, a románokról is készült, vagy készül ilyen felmérés?" Igen, a Magyarországon élő többi kisebbségről is készültek és készülnek felmérések. 3 az érintettek előzetes véleményének, szándékának figyelmen kívül hagyása teszi kétségessé a javító szándékot." A kutatás célja a tényfeltárás. A tények függetlenek a szándékoktól és véleményektől. Az érintetteknek egyébként sincs egységes szándéka és véleménye. A különböző cigány szervezetek álláspontja az alapelveket, a távlati célokat és a legsürgősebb tennivalókat illetően egyaránt eltér egymástól, de az álláspontok különbözőségétől vagy azonosságától függetlenül valamennyiüket segítheti a hatékonyabb politizálásban azoknak a tényeknek az ismerete, amelyeket a vizsgálat eredményeinek a publikálása után a véleményüknek és szándékaiknak megfelelően használhatnak fel. 4 volt már egy felmérés. amely főiskolai jegyzetnek készült, s ez a Vekerdy István-féle. szerencsére betiltott és bezúzott munka bizony odáig jutott, hogy a cigányságot genetikailag*alsóbbrendű népcsoportnak mutatta be." A mostani kutatás vezetői közül Havas Gábor egyike volt azoknak, akik erélyes tiltakozásukkal elérték, hogy Vekerdi József (és nem Vekerdy István) rasszista és dilettáns jegyzetét, amely egyébként semmiféle felmérésre nem támaszkodott, hanem kizárólag a szerző teljességgel tudománytalan előítéleteit fogalmazta meg, bezúzzák. Mellesleg mindketten (Kemény István és Havas Gábor) több kutatást végeztünk a cigányság körében, példának okáért a máig egyetlen (1971 -es) országos reprezentatív felmérést. Kutatásainkról számos cikkben és tanulmányban számoltunk be, így bárki ellenőrizheti, hogy a mostani kutatás megakadályozása érdekében érvként a Vekerdi-féle példára hivatkozni inszinuáció. 5. félresiklana a megítélés, ha a telepi cigányokat vennénk reprezentánsnak." Senkit nem veszünk reprezentánsnak. A mintavételi eljárást a matematikai statisztika szabályainak figyelembevételével úgy alakítottuk ki, hogy a kutatásban a valóságnak megfelelő arányok tükröződjenek. Ezt azonban csak a nagyobb régiók szintjén lehet biztosítani. A kutatás egy-egy településre nézve nem fog érvényes adatokkal szolgálni, ezért ilyen adatokat nem is fogunk publikálni. Ehhez lényegesen több családot kellene felkeresni, mint amenynyire lehetőségünk van. 6 az illetékes parlamenti bizottság nem látta, milyen konkrét kérdéseket intéznek a kutatási terv szerint az országban összesen kétezer cigányhoz. " A parlamenti bizottság megkapta a kutatás teljes dokumentációját, tehát a kérdőívet is, így ismerte az abban szereplő kérdéseket. A cikkben számos további könnyen cáfolható állítás is szerepel, de talán az eddigiek alapján is világos, hogy a Szirtesi házaspár elutasító álláspontja téves, sőt olykor kifejezetten rosszhiszemű feltételezéseken alapul. Természetesen jogukban áll tiltakozó mozgalmat szervezni és a pozíciójukból adódó hatalmi eszközökkel megakadályozni a kutatás szegedi részének a lebonyolítását, de bennünk - talán azért, mert az elmúlt rendszerben pártközponti intenciók alapján többször tiltották le a kutatásainkat és alkalmaztak retorziókat velünk szemben -, mindez kínos emlékeket ébreszt. A Szirtesi házaspár többször hivatkozik a torzítás veszélyeire. Tudniuk kell: a szegedi felmérés megakadályozásával éppen ők nehezítik meg, hogy torzításmentes, reális képet kapjunk a magyarországi cigányság mai helyzetéről. Havas Gábor, Kemény István „Az aggodalmakat úgy általában - mi is - megértjük." Vitapontjaikat az érintettekkel ezúton szembesítjük. (A szerk.)