Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JAN. 26. A II. világháború áldozatai a templom falán. (Fotó: Knyedi Zoltán) Algyő, hol vagy? Előváros legyen! Megyénkben egyelőre nincs influenzajárvány • Szegénységdiktálta bugyrai Szegednek a telepek. A Petőfitelep, a Béke-telep, a Kecsl éstelcp. a Haltyas-telep - illendőségből írom ide rosszul visszacsinált mai nevét: Klebelsbergtelep -, és sajnos, ezek száma gyarapodott az öt község beolvasztásával. Továbbra is Molnár Mihály iskolaigazgatóval beszélgetünk. Arról többek között, hogy a faluban négy helyen van az iskola. Ha ő találkozni akar a Sárga iskola tanáraival, át kell mennie, vagy őket kell áthfvatnia. Közölni tudja a hivatalos teendőket, hivatalos úton jönnek át ide is információk, de ahhoz állandóan ott kellene lennie, hogy mindenről tudjon. Ha pedig ott van, akkor itt nincsen, és a másik háromban sincsen. Egymással is legtöbbször a buszon találkoznak a tanárok is. Elengedhetetlen lenne egy új, közös, nagy iskola. - Ahogy pénzügyi helyzetünket ismerem, ebben az évezredben már nem nagyon lesz. - Én bizakodóbb vagyok. Elengedhetetlenül szükség van rá, tehát lennie kell. Ha korszerű oktatást akarunk, akkor nem nyugodhatunk bele abba, hogy évente 18-20 szülő Szegeden járatja iskolába gyermekét. - Városi szintű tantestület is kellene hozzá. - Tudod te, az milyen? Jó tantestület kell hozzá! Tizenhárom új kolléga jött, amikor igazgató lettem. Ez pedig azt jelenti, tizenhárom régi ment el. Idén, év végén már csak egy távozott, és csak egy jött. Azt hiszem, a legjobb úton járunk a kiváló tantestület megteremtésében. Mindenesetre annak a gyereknek, aki naponta busszal eljár innen, nem maradnak algyői diákkori emlékei. Az később se tud kötődni Algyőhöz. De Szegedhez sem! Hatalmas pénz kell az új iskolához, mindenki tudja, sőt akkor sincsen kész, ha már átadták, mert állandó fejlesztésre szorul a legújabb is, de én bízom benne, hamarosan belevághatunk. Ez azonban csak első lépcsője annak, amire gondolok. A legfontosabb mindig az első, de a többi is legalább annyira halaszthatatlan. • Dr. Bóna Endre fogszakorvos, kisteleki önkormányzati képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja 1960ban általános orvosként végezte el az egyetemet Szegeden. Évekig Szatmárban dolgozott, majd édesanyja kérésére 1967ben tért vissza szülővárosába. Három évtizedes szakorvosi munkája mellett mára egy speciális diszciplína, a numizmatika szaktekintélyévé is vált. A közéleti szereplésről és a hobbijáról otthonában beszélgettünk. • Hogyan lett képviselő? - Sok igazságtalanság ért a rendszerváltás előtt. A képviselőségért a betegeim kérésére, a helyi döntések igazságossága érdekében indultam el. Mellém állt az MDF helyi szervezete Harmath Istvánná vezetésével, akinek nagyon sokat köszönhetek -, a Népkör és a pártok többsége. Idén újra önkormányzati választások lesznek, úgy vélem, olyan rátermett polgárok kellenének a testületAlvó város ne legyen Algyő, mert nem arra való. Annál sokkal több is lehet. Legyen például előváros. Legyen meg minden benne, ami a városi jelleghez kell, de legyen több is. mint a belváros. Azelőtt a paraszti társadalom önellátó volt. Az akkori színvonalon ezt visszakívánni botorság lenne, és megvalósíthatatlan, de ami kitelik a faluból, arról nem szabad lemondanunk. Karnyújtásra van tőlünk a Tisza. Kihasználjuk? Lett egy nudista strandunk, de illegális. Dorozsma megél abból, hogy legalizálta a nudisták kedvtelését. A nemzetközi Tisza-túrának fontos állomása vagyunk. Nincsen egy normális éttermünk, ahol megebédelhetnének. Hívnánk svájciakat, munkakapcsolat szerveződik velük, de ha eljönnek, csak bent, Szegeden tudjuk elhelyezni őket. Técsővel be, akik már bebizonyították valamelyik helyi szervezetben, hogy készek tenni a közösségért. Ugyanakkor 2-3 ciklusban kellene maximálni a képviselői munkát, mert a további tevékenységük gyakran ellaposodik, szaporodhalnak az öszszefonódások. Veszélyt jelent Kisteleken a hatalom összpontosítása. Az, hogy a képviselőtestület döntési jogát a helyi rendeletekre hivatkozva egyes hivatali személyek vállalják át. így előbb-utóbb szembe kerül a képviselő a Polgármesteri Hivatal apparátusával vagy a polgármesterrel. Az apparátusnak nemcsak a polgármester, hanem a képviselők munkájának segítése is alapvető feladata lenne... Nagy probléma, hogy a település 400 diplomásából kevesen töltenek be igazi is van már kapcsolatunk, avval is gondjaink vannak. Amíg Algyő önálló volt. aura törekedett, hogy utcái rendezettek legyenek. Hogy valahogy nézzen ki. Szegednek 8z a gondja, a Széchenyi tér nézzen ki valahogy. Hol van oda Algyő? És hányadik a rangsorban? Itt van nálunk Köntös Imre, a cukrász. Mindenáron vadasparkot akar. Mit mond erre a szegedi? Minek még egy, amikor már van? De ha Köntös Imre másmilyent akar? Hely is van rá. Miért ne lehetne? Legyen érdemes Algyőre eljönni! - Azt mondtad, elment az értelmiségiek java. Akárhonnan nézzük is, értelmiség nélkül nehéz létezni. - Jött is ide értelmiségi is. Nagyszerű emberek is vannak közöttük, de azok meg gyökértelenek. Készül az új művelődési ház. Azt szeretnénk, ha értelmiségi szerepkört, nem vállalnak részt a közügyekből, csak kívülről, kényelmes helyzetből bírálnak. • Az orvosok nagy része nem is él Kisteleken. legalább az kötne össze bennünket egymással és a várossal. Ha lenne itt is szabadtéri színpad, ha érdemes lenne bizonyos rendezvények kedvéért kiutazniok a szegedieknek, vagy az. ország más vidékéről jövőknek is, az lenne az igazi. Algyő lélekben is összeépült Szegeddel, minden család kötődik valakihez, de ez a kapcsolat leginkább egyirányú. Azt szeretnénk, ha a szegediek is kötődnének Algyőhöz. Most készítek egy tanulmányt. Azt firtatom benne többek között, mibe kerül Algyő Szegednek? A gondolatsor másik ágán természetesen az van, mit nyer Szeged Algyővel? Vagy mit nyerhetne? És az is: Algyő mit nyerhet Szegeddel? Tények kellenek, hogy eldönthessék az emberek, mit akarnak. Mit akarjanak? Mert abban biztos vagyok, mindenki akarja a jót, csak abban nem, hogy azt is tudja, két lehetőség közül melyik a jobb. Említettük az előbb a művelődési házat. Mit akarna az ifjúság? Hogy legyen benne jó sok diszkó. És mit a fölnőttek? Hogy legyen benne jó sok lakodalom. Biztos, hogy mindez hozzá tartozik a mai faluhoz, a mai városhoz is, de komoly ember egy pillanatig se hiheti, hogy diszkóra meg lakodalomra szabad ekkora pénzt áldozni. Még akkor se. ha ezek tudnák legjobban eltartani a házat. - Almodónak mindent szabad. Mit engedjünk be oda? - Mindent, ami Algyő fölemelkedéséhez nélkülözhetetlen. Ha már rátartásunk is lehet, ha már nem csak a lyukakat sietünk befoltozni, ha már a holnapunkat is látjuk belőle, akkor kezdünk jó úton járni. Faluháza legyen Algyőnek! - Elővárosi faluháza? - Játékos a szókapcsolat, de erről van szó. Érezze itthon magát az összes régi érték, de akadály nélkül telepedhessenek meg az életrevaló újak is. Nekünk, algyőieknek kevés az, hogy fönnmaradunk. Olyannak kell megmaradnunk, hogy büszkék lehessünk magunkra. És más is lehessen büszke ránk. Szép álmodások. A mi régi tornatanárunk ilyen gondolatoknak a közelébe se juthatott. (Folytatjuk.) Horváth Dezső - Jellemző, hogy Kisteleken 19 orvos dolgozik, de egyharmaduk él csak itt. A település egész történetére jellemző, hogy itt sohasem tudtak az orvosok végleg letelepedni. Ha Naponta halljuk a híradásokat arról, hogy az ország egyes részein megszaporodtak az influenzás megbetegedések. Legutóbb arról értesülhettünk, hogy a járvány miatt a szomszédos megyében, Orosházán látogatási tilalmat rendeltek el a kórházban. Van-e okunk Csongrád megyében, s itt Szegeden az aggodalomra, sokasodnak-e az influenzás megbetegedések a mi területünkön, kérdeztük dr. Király Klárától, a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének tisztiorvosától. Megtudtuk: az elmúlt héten mindössze 1402 influenzaszerű megbetegedést jelentettek az orvosok a megyéből. Zsombón és Balástyán a gyermekek között halmozódott a hurutos megbetegedések száma. Zákányszékről a körzeti fölnőtt rendelőből jelezték, hogy a szokásosnál több az influenzára jellemző tünetekkel orvoshoz forduló beteg. A megye nagyobb városai közül egyedül Szentesen figyeltek föl az influenzaszerű megbetegedések kisebb halmozódására. A szegedi alapellátásban és a környékbeli falvakban dolgozó orvosok eddig 1102 esetet jelentettek. Meglepő adat: a megye lakói közül mindössze 263-an íratták ki magukat táppénzre influenzaszerű megbetegedésük miatt. A rendelkezésre álló ismeretek szerint az 1-14 év közötti korosztályt sújtja leginkább ez a betegség: 519 kisgyerek nyomja miatta az ágyat. A 1524 évesek közül 323-an, a 2534 közöttiek pedig 254-en szorultak kezelésre. Az ennél idősebb korosztályok között ritkább az influenzás tünetektől szenvedő beteg. Miféle tünetekkel jár a betegség? Jellemző a szinte mindenkinél jelentkező magas láz, végtagfájdalmakról azonban nem számolnak be a jelentések. A speciális, influenzára jellemző tünetek még a zsomlejárt a szolgálati idejük, akkor a nyugdíjazást követően mindenüket eladták, és szinte elmenekültek. Itt ritkaság volt a megbecsült, köztiszteletnek örvendő idős orvos. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket. Otthonuknak kellene érezniük a települést. Az önkormányzatnak akár helyi rendeletek megalkotásával is elő kellene segítenie a lakáshoz jutást, hogy az orvosok ne csak munkaidejüket, töltsék itt, hanem szervesen kapcsolódjanak a közösség, a település életéhez. • Tudom, hogy szabadidejében írással, éremgyüjtéssel is foglalkozik. - A hetvenes években helytörténettel, főként az egészségügy és a népjólét kérdéseivel, tudományos szinten pedig a fogászati sürgősségi ellátással bői orvos tájékoztatójából is hiányoznak. A halmozódást jelentő területekről már beérkeztek a vizsgálati anyagok az ANTSz víruslaboratóriuniába, ahol folyik a kórokozó izolálása. A megyei tisztiorvos az eddigi adatok alapján leszögezte: Csongrád megyében egyelőre nincs járvány. Annak ellenére, hogy ki-ki környezetében igen sok tüsszögő, köhögő, végtagfájdalomra is panaszkodó emberrel találkozik. Föltehetően többen vagyunk betegek itt Szegeden is, mint amennyiről a jelentések szólnak. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a munkába járók élnek a három nap betegszabadság kivételének jogával, és orvosi beavatkozás nélkül, maguk kúrálják ki otthon betegségüket. A lakosság számához viszonyítva azonban még igy is kevésnek mondható a megyében a megbetegedések száma. A kérdésre, számfthatunk-e a fertőzések rohamos terjedésére, azt a választ kaptuk: jósolni nehéz, az viszont tény, hogy a járványok robbanásszerűen alakulnak ki... Miheztartás végett tanácsokat is kértünk a járványügyi szakembertől, miként kísérelhetjük meg elkerülni az esetleges fertőzést. Noha megelőzni az efféle bajt igen nehéz, ilyenkor tanácsos távol tartani magunkat a tömegtől, zsúfolt, zárt helyiségektől. Mivel a betegség cseppfertőzéssel terjed, kulturált viselkedéssel megóvhatunk másokat a fertőzéstől. Történetesen, ha a zsebkendőnkbe, a buszon a sálunkba tüsszentünk, s ha nem gyűjtögetjük a már használt papfrzsebkendőket. Ugyanis a beszáradt, porló vírus is fertőz. Ajánlott a gyakori szellőztetés és a vitaminkúra: a C - vitaminban dús nyerskáposzta, kiwi, citrom fokozza a szervezet ellenálló képességét. CH.Á. kezdtem foglalkozni. Mindezek mellett egyre inkább orvosnumizmatika érdekelt, az orvostörténetet dolgoztam fel a művészi érmek tükrében. Könyveim és közel ötven cikkem jelent meg ebben a témában különböző folyóiratokban. Ma is állandó rovatom van az Egészség című lapban. A numizmatika révén számos barátságot kötöttem orvosokkal, művészemberekkel. Állandó lektorom, segítőm Dr. Péter Gábor irodalomtörténész. Alelnökként részt veszek a Magyar Orvostörténelmi Társaság numizmatikai szakosztályának munkájában, és 1977-tő! választmányi tagként a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének megyei és országos vezetőségében. • Mit vár a jövőtől? - Egészséget, s azt, hogy fogszakorvosként és képviselőként az ezredfordulóig tisztességben szolgálhassam a város lakosságát. H. Zs. „Veszélyt jelent a hatalom összpontosítása - mondja dr. Bóna Endre, kisteleki városatya Fotó: Hárs László