Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JAN. 26. A II. világháború áldozatai a templom falán. (Fotó: Knyedi Zoltán) Algyő, hol vagy? Előváros legyen! Megyénkben egyelőre nincs influenzajárvány • Szegénységdiktálta bugyrai Szegednek a telepek. A Petőfi­telep, a Béke-telep, a Kecsl és­telcp. a Haltyas-telep - illendő­ségből írom ide rosszul vissza­csinált mai nevét: Klebelsberg­telep -, és sajnos, ezek száma gyarapodott az öt község beol­vasztásával. Továbbra is Molnár Mihály iskolaigazgatóval beszélge­tünk. Arról többek között, hogy a faluban négy helyen van az iskola. Ha ő találkozni akar a Sárga iskola tanáraival, át kell mennie, vagy őket kell áthfvatnia. Közölni tudja a hivatalos teendőket, hivatalos úton jönnek át ide is infor­mációk, de ahhoz állandóan ott kellene lennie, hogy mindenről tudjon. Ha pedig ott van, akkor itt nincsen, és a másik három­ban sincsen. Egymással is leg­többször a buszon találkoznak a tanárok is. Elengedhetetlen lenne egy új, közös, nagy is­kola. - Ahogy pénzügyi helyze­tünket ismerem, ebben az év­ezredben már nem nagyon lesz. - Én bizakodóbb vagyok. Elengedhetetlenül szükség van rá, tehát lennie kell. Ha kor­szerű oktatást akarunk, akkor nem nyugodhatunk bele abba, hogy évente 18-20 szülő Sze­geden járatja iskolába gyerme­két. - Városi szintű tantestület is kellene hozzá. - Tudod te, az milyen? Jó tantestület kell hozzá! Tizen­három új kolléga jött, amikor igazgató lettem. Ez pedig azt jelenti, tizenhárom régi ment el. Idén, év végén már csak egy távozott, és csak egy jött. Azt hiszem, a legjobb úton já­runk a kiváló tantestület meg­teremtésében. Mindenesetre annak a gyereknek, aki napon­ta busszal eljár innen, nem ma­radnak algyői diákkori emlé­kei. Az később se tud kötődni Algyőhöz. De Szegedhez sem! Hatalmas pénz kell az új isko­lához, mindenki tudja, sőt ak­kor sincsen kész, ha már átad­ták, mert állandó fejlesztésre szorul a legújabb is, de én bí­zom benne, hamarosan bele­vághatunk. Ez azonban csak első lépcsője annak, amire gondolok. A legfontosabb min­dig az első, de a többi is lega­lább annyira halaszthatatlan. • Dr. Bóna Endre fogszakor­vos, kisteleki önkormányzati képviselő, a Szociális és Egész­ségügyi Bizottság tagja 1960­ban általános orvosként végez­te el az egyetemet Szegeden. Évekig Szatmárban dolgozott, majd édesanyja kérésére 1967­ben tért vissza szülővárosába. Három évtizedes szakorvosi munkája mellett mára egy spe­ciális diszciplína, a numizma­tika szaktekintélyévé is vált. A közéleti szereplésről és a hob­bijáról otthonában beszélget­tünk. • Hogyan lett képviselő? - Sok igazságtalanság ért a rendszerváltás előtt. A képvi­selőségért a betegeim kérésére, a helyi döntések igazságossága érdekében indultam el. Mellém állt az MDF helyi szervezete ­Harmath Istvánná vezetésével, akinek nagyon sokat köszönhe­tek -, a Népkör és a pártok többsége. Idén újra önkor­mányzati választások lesznek, úgy vélem, olyan rátermett polgárok kellenének a testület­Alvó város ne legyen Algyő, mert nem arra való. Annál sok­kal több is lehet. Legyen pél­dául előváros. Legyen meg minden benne, ami a városi jelleghez kell, de legyen több is. mint a belváros. Azelőtt a paraszti társadalom önellátó volt. Az akkori színvonalon ezt visszakívánni botorság lenne, és megvalósíthatatlan, de ami kitelik a faluból, arról nem szabad lemondanunk. Karnyúj­tásra van tőlünk a Tisza. Ki­használjuk? Lett egy nudista strandunk, de illegális. Dorozs­ma megél abból, hogy legali­zálta a nudisták kedvtelését. A nemzetközi Tisza-túrának fon­tos állomása vagyunk. Nincsen egy normális éttermünk, ahol megebédelhetnének. Hívnánk svájciakat, munkakapcsolat szerveződik velük, de ha eljön­nek, csak bent, Szegeden tud­juk elhelyezni őket. Técsővel be, akik már bebizonyították valamelyik helyi szervezetben, hogy készek tenni a közössé­gért. Ugyanakkor 2-3 ciklus­ban kellene maximálni a kép­viselői munkát, mert a további tevékenységük gyakran ellapo­sodik, szaporodhalnak az ösz­szefonódások. Veszélyt jelent Kisteleken a hatalom összpon­tosítása. Az, hogy a képviselő­testület döntési jogát a helyi rendeletekre hivatkozva egyes hivatali személyek vállalják át. így előbb-utóbb szembe kerül a képviselő a Polgármesteri Hivatal apparátusával vagy a polgármesterrel. Az apparátus­nak nemcsak a polgármester, hanem a képviselők munkájá­nak segítése is alapvető felada­ta lenne... Nagy probléma, hogy a település 400 diplomá­sából kevesen töltenek be igazi is van már kapcsolatunk, avval is gondjaink vannak. Amíg Algyő önálló volt. aura tö­rekedett, hogy utcái rendezet­tek legyenek. Hogy valahogy nézzen ki. Szegednek 8z a gondja, a Széchenyi tér nézzen ki valahogy. Hol van oda Al­győ? És hányadik a rangsor­ban? Itt van nálunk Köntös Im­re, a cukrász. Mindenáron va­dasparkot akar. Mit mond erre a szegedi? Minek még egy, amikor már van? De ha Köntös Imre másmilyent akar? Hely is van rá. Miért ne lehetne? Le­gyen érdemes Algyőre eljönni! - Azt mondtad, elment az értelmiségiek java. Akárhon­nan nézzük is, értelmiség nél­kül nehéz létezni. - Jött is ide értelmiségi is. Nagyszerű emberek is vannak közöttük, de azok meg gyökér­telenek. Készül az új műve­lődési ház. Azt szeretnénk, ha értelmiségi szerepkört, nem vállalnak részt a közügyekből, csak kívülről, kényelmes hely­zetből bírálnak. • Az orvosok nagy része nem is él Kisteleken. legalább az kötne össze ben­nünket egymással és a város­sal. Ha lenne itt is szabadtéri színpad, ha érdemes lenne bi­zonyos rendezvények kedvéért kiutazniok a szegedieknek, vagy az. ország más vidékéről jövőknek is, az lenne az igazi. Algyő lélekben is összeépült Szegeddel, minden család kö­tődik valakihez, de ez a kap­csolat leginkább egyirányú. Azt szeretnénk, ha a szegediek is kötődnének Algyőhöz. Most készítek egy tanulmányt. Azt firtatom benne többek között, mibe kerül Algyő Szegednek? A gondolatsor másik ágán természetesen az van, mit nyer Szeged Algyővel? Vagy mit nyerhetne? És az is: Algyő mit nyerhet Szegeddel? Tények kellenek, hogy eldönthessék az emberek, mit akarnak. Mit akarjanak? Mert abban biztos vagyok, mindenki akarja a jót, csak abban nem, hogy azt is tudja, két lehetőség közül me­lyik a jobb. Említettük az előbb a művelődési házat. Mit akarna az ifjúság? Hogy le­gyen benne jó sok diszkó. És mit a fölnőttek? Hogy legyen benne jó sok lakodalom. Biz­tos, hogy mindez hozzá tarto­zik a mai faluhoz, a mai város­hoz is, de komoly ember egy pillanatig se hiheti, hogy disz­kóra meg lakodalomra szabad ekkora pénzt áldozni. Még ak­kor se. ha ezek tudnák legjob­ban eltartani a házat. - Almodónak mindent sz­abad. Mit engedjünk be oda? - Mindent, ami Algyő föl­emelkedéséhez nélkülözhetet­len. Ha már rátartásunk is le­het, ha már nem csak a lyuka­kat sietünk befoltozni, ha már a holnapunkat is látjuk belőle, akkor kezdünk jó úton járni. Faluháza legyen Algyőnek! - Elővárosi faluháza? - Játékos a szókapcsolat, de erről van szó. Érezze itthon magát az összes régi érték, de akadály nélkül telepedhes­senek meg az életrevaló újak is. Nekünk, algyőieknek kevés az, hogy fönnmaradunk. Olyannak kell megmaradnunk, hogy büszkék lehessünk ma­gunkra. És más is lehessen büszke ránk. Szép álmodások. A mi régi tornatanárunk ilyen gondola­toknak a közelébe se juthatott. (Folytatjuk.) Horváth Dezső - Jellemző, hogy Kisteleken 19 orvos dolgozik, de egyhar­maduk él csak itt. A település egész történetére jellemző, hogy itt sohasem tudtak az or­vosok végleg letelepedni. Ha Naponta halljuk a híradáso­kat arról, hogy az ország egyes részein megszaporodtak az in­fluenzás megbetegedések. Legutóbb arról értesülhettünk, hogy a járvány miatt a szom­szédos megyében, Orosházán látogatási tilalmat rendeltek el a kórházban. Van-e okunk Csongrád megyében, s itt Sze­geden az aggodalomra, soka­sodnak-e az influenzás megbe­tegedések a mi területünkön, kérdeztük dr. Király Klárától, a Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat megyei intézeté­nek tisztiorvosától. Megtudtuk: az elmúlt héten mindössze 1402 influenzaszerű megbetegedést jelentettek az orvosok a megyéből. Zsombón és Balástyán a gyermekek kö­zött halmozódott a hurutos megbetegedések száma. Zá­kányszékről a körzeti fölnőtt rendelőből jelezték, hogy a szokásosnál több az influenzá­ra jellemző tünetekkel orvos­hoz forduló beteg. A megye nagyobb városai közül egyedül Szentesen figyeltek föl az inf­luenzaszerű megbetegedések kisebb halmozódására. A sze­gedi alapellátásban és a kör­nyékbeli falvakban dolgozó or­vosok eddig 1102 esetet jelen­tettek. Meglepő adat: a megye lakói közül mindössze 263-an íratták ki magukat táppénzre influenzaszerű megbetegedé­sük miatt. A rendelkezésre álló isme­retek szerint az 1-14 év közötti korosztályt sújtja leginkább ez a betegség: 519 kisgyerek nyomja miatta az ágyat. A 15­24 évesek közül 323-an, a 25­34 közöttiek pedig 254-en szo­rultak kezelésre. Az ennél idő­sebb korosztályok között rit­kább az influenzás tünetektől szenvedő beteg. Miféle tünetekkel jár a be­tegség? Jellemző a szinte min­denkinél jelentkező magas láz, végtagfájdalmakról azonban nem számolnak be a jelenté­sek. A speciális, influenzára jellemző tünetek még a zsom­lejárt a szolgálati idejük, akkor a nyugdíjazást követően min­denüket eladták, és szinte el­menekültek. Itt ritkaság volt a megbecsült, köztiszteletnek ör­vendő idős orvos. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket. Otthonuknak kellene érezniük a települést. Az önkormányzat­nak akár helyi rendeletek meg­alkotásával is elő kellene segí­tenie a lakáshoz jutást, hogy az orvosok ne csak munkaide­jüket, töltsék itt, hanem szer­vesen kapcsolódjanak a közös­ség, a település életéhez. • Tudom, hogy szabadide­jében írással, éremgyüjtés­sel is foglalkozik. - A hetvenes években hely­történettel, főként az egészség­ügy és a népjólét kérdéseivel, tudományos szinten pedig a fo­gászati sürgősségi ellátással bői orvos tájékoztatójából is hiányoznak. A halmozódást je­lentő területekről már be­érkeztek a vizsgálati anyagok az ANTSz víruslaboratóriuniá­ba, ahol folyik a kórokozó izo­lálása. A megyei tisztiorvos az ed­digi adatok alapján leszögezte: Csongrád megyében egyelőre nincs járvány. Annak ellenére, hogy ki-ki környezetében igen sok tüsszögő, köhögő, végtag­fájdalomra is panaszkodó em­berrel találkozik. Föltehetően többen vagyunk betegek itt Szegeden is, mint amennyiről a jelentések szólnak. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a munkába járók élnek a három nap betegszabadság kivételé­nek jogával, és orvosi beavat­kozás nélkül, maguk kúrálják ki otthon betegségüket. A la­kosság számához viszonyítva azonban még igy is kevésnek mondható a megyében a meg­betegedések száma. A kérdés­re, számfthatunk-e a fertőzések rohamos terjedésére, azt a vá­laszt kaptuk: jósolni nehéz, az viszont tény, hogy a járványok robbanásszerűen alakulnak ki... Miheztartás végett tanácso­kat is kértünk a járványügyi szakembertől, miként kísérel­hetjük meg elkerülni az esetle­ges fertőzést. Noha megelőzni az efféle bajt igen nehéz, ilyen­kor tanácsos távol tartani ma­gunkat a tömegtől, zsúfolt, zárt helyiségektől. Mivel a beteg­ség cseppfertőzéssel terjed, kulturált viselkedéssel megóv­hatunk másokat a fertőzéstől. Történetesen, ha a zsebken­dőnkbe, a buszon a sálunkba tüsszentünk, s ha nem gyűjtö­getjük a már használt papfr­zsebkendőket. Ugyanis a be­száradt, porló vírus is fertőz. Ajánlott a gyakori szellőztetés és a vitaminkúra: a C - vita­minban dús nyerskáposzta, ki­wi, citrom fokozza a szervezet ellenálló képességét. CH.Á. kezdtem foglalkozni. Mind­ezek mellett egyre inkább or­vosnumizmatika érdekelt, az orvostörténetet dolgoztam fel a művészi érmek tükrében. Könyveim és közel ötven cik­kem jelent meg ebben a témá­ban különböző folyóiratokban. Ma is állandó rovatom van az Egészség című lapban. A nu­mizmatika révén számos barát­ságot kötöttem orvosokkal, művészemberekkel. Állandó lektorom, segítőm Dr. Péter Gábor irodalomtörténész. Alel­nökként részt veszek a Magyar Orvostörténelmi Társaság nu­mizmatikai szakosztályának munkájában, és 1977-tő! vá­lasztmányi tagként a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének megyei és országos vezetősé­gében. • Mit vár a jövőtől? - Egészséget, s azt, hogy fogszakorvosként és képvise­lőként az ezredfordulóig tisz­tességben szolgálhassam a vá­ros lakosságát. H. Zs. „Veszélyt jelent a hatalom összpontosítása - mondja dr. Bóna Endre, kisteleki városatya Fotó: Hárs László

Next

/
Thumbnails
Contents