Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JAN. 12. Módosított cégbejegyzés Hétfőtől lépett hatályba az igazságügy-miniszter azon rendelete, amely néhány ponton módosítja a cégbejegyzés korábbi szabályait. Ennek érteimében a cégek képviselőinek a kérelem benyújtása előtt tájékozódniuk kell arról, hogy az általuk választott névvel az ország területén más cég már működik-e, ugyanis a név viselésének joga azt illeti meg, aki először kérte annak bejegyzését. Erről a cégbíróság minden esetben felvilágosítást ad. A módosított jogszabály szerint a cégbejegyzést kérőnek a nyomtatványon fel kell tüntetnie a cég adószámát, és ez a külföldi székhelyű cégekre is vonatkozik. Uj fogalomként került be a rendeletbe a közhasznú társaság, amely ez év január l-jétől alapítható. Cégbejegyzése ugyanúgy történik niint a kft.-ké, azzal a különbséggel, hogy meg kell jelölni, hogy mely tevékenységét végzi közhasznú céllal, s melyet üzletszerűen. A kérelemnél azt is fel kell tüntetni, ha a közhasznú társaság szerződést köt a tevékenységi körében illetékes felelős intézménnyel. Mind a hitelezők, mind a tagság biztonságát szolgálja az a változtatás, amely előírja, hogy az apportról az ügyvezetők nyilatkozatát és a könyvvizsgálók véleményét is mellékelni kell. Ez a kiegészítés a természetbeni szolgáltatásokról azért lényeges, mert így az apport nagysága például a hitelfedezetek szempontjából a korábbinál jobban ellenőrizhető. A fantomcégek ellen került be a jogszabályba kiegészítésül az a rész, amely a hirdetmény útján való kézbesítés lehetőségét tartalmazza. A városrendezés kottája „Az a kevés, ami épül, kitűnő legyen" Az iroda feladatnégyese - a városrendezés és -fejlesztés, az építészeti koordináció, a hatósági munka és a nyilvántartási rendszer kézbentartása - leegyszerűsítve két M és két T jegyében fogalmazódik meg. A felsorolás sorrendjében: a megújulásra, a minőségre, a törvényességre és a térinformatikára koncentráltan - tudtuk meg mindjárt beszélgetésünk elején. Ami a rendezési folyamatot illeti, annak keretében az idén tovább folytatják a még meglévő építési tilalmak felülvizsgálatát. Ez az ütemezés szerinti első lépéssel, a tilalmak egyharmadát kitevő újszegedi korlátozások vizsgálatával kezdődött, s lényegében 1995. legelejére be kell fejeződnie, hiszen akkortól a tilalommal terhelés a városnak pénzébe fog kerülni. Ez az ütemezett feladatsor megszab egy másikat is: a város általános rendezési terve szabályozási előírásait folyamatosan módosítani kell, a kisebb, egy-egy tömböt, vagy csak telket érintő változásokat a városrendezés alapjául szolgáló „kottára" rá kell vezetni. E napi, „karbantartó" jellegű munka mellett a tavaly elkészült, hosszútávú városfejlesztési koncepcióra alapozva, azt részleteiben kifejtve el kell készíteni az Általános rendezési programot - ennek hatósági és társadalmi egyeztetése van most napirenden. E program a távlatokat rajzolja majd meg, de valóra abban a napi munkafolyamatban válhat, amelynek - az építészeti koordinációval - ugyancsak a városrendezési iroda a felelőse. Új metodikájú szabályozást (gér e proram, s erre alapozható majd az új követelményeknek megfelelő hatósági munka. S ha már a hatósági jogkört szóba hoztuk, itt mondjuk el: az évenkénti 6-7 ezer határozatból mindössze félszáz, amit a törvényességi felügyeletet ellátó köztársasági megbízotti hivatal megváltoztat. Az építészeti előkészítő munkáról érdeklődvén megtudtuk, hogy folytatódik az idén a rehabilitációra érett négy belvárosi, a Kárász utcára felfűzött tömb előkészítése arra, hogy egyszer tényleg megújulva, díszei lehessenek a városnak. Ezzel összefüggő feladat, hogy az idén 25-30 lakás megépítéséhez kell megtenni a kezdő lépéseket: felkért tervezőktől várnak ajánlati terveket 5-6 helyszínre, jobbára a két körút között. Az a kevés, amit építünk, kitűnő minőségű legyen - vallja Orosz Bálint, s hozzáteszi: ilyen szempontból Szegeden elkelne még néhány, friss szemléletű építész. (Noha a nagy tervezőcégek felbomlása után látszólag sokan szeretnének megélni a szűkre szabott beruházásokból...) Bizonnyal a város építészete is nyerne egy „vérfrissítéssel". Az OMFB-től pályázat útján elnyert 32 millió forintot a térinformatikai rendszer megvalósítására szánja a város, s ennek létrehozásában fontos feladat hárul az irodára is.. Mert igaz ugyan, hogy „valami véletlen szerencse folytán" a városnak megvan a digitalizált alaptérképe, s remélhetőleg már arra épülve készülhet el majd az általános rendezési ter\> is. de hogy milyen információkkal -töltik föl a rendszert (a közművektől a műemlékekig, a telekadatoktól a tulajdonviszonyokig), az határozza meg használhatóságát, s az jórészt az adatok minőségétől függ. S mivel az alaptérkép akkor jó, ha naprakész, s hiteles, nem csupán a napi tervezési gyakorlatban, hanem a jogviták eldöntésénél is nélkülözhetetlen segédeszköz. „ Megérjük talán egyszer, hogy ha valaki ezer négyzetméteresnél nagyobb területet keres Szegeden, nem csak a tervtárunkban, vagy a memóriánkban keli majd bíznia..." Palfy Katalin • Péntek este Vadász István mutatkozik be a Parasztbecsület-felújítás Turiddujaként. A Budapesten élő tenorista az előző évadban szerződött a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatához, tavaly hallhattuk már André Chénier és Manrico szerepében. Rendhagyó pálya az övé, a Zeneakadémia elvégzése után szinte mindegyik, operát is játszó vidéki színháznak tagja volt már. Mint mondja, hőstenornak senki sem születik, hanem kitartó munkával, állandó tanulással válik azzá. Jelenleg a nemzetközi hírű kitűnő énekmester, Dr. Sipos Jenő irányításával képzi magát. Mostani szerepét, Turiddut néhány éve énekelte már Miskolcon. - 1953 tavaszán szólalt meg először a vezetékes rádió a karcagi otthonunkban. Az első mondata ez volt: Meghalt Sztálin. Kicsi voltam még, azon az őszön mentem iskolába, de erre jól emlékszem - kezdi a bemutatkozást Vadász István, akivel a zenekari próbaterem zongorája mellett ültünk le beszélgetni. Attól kezdve nagy rádióhallgató lettem, gyönyörű dalokat ismertem meg. Egyszerű általános iskolába jártam, zenét nem tanultam. Később, amikor a családi körülmények miatt villanyszerelő ipari tanuló lettem, vettem egy magnót, és azon hallgattam a kedvenc énekeseimet: Jussi Björlinget, Székely Mihályt és Simándy Józsefet. 1963-ban nagy izgalommal jelentkeztem a karcagi munkásénekkarba. A meghallgatáson látták a megilletődöttségem, úgy gondolták, ha nem felelek meg, arra úgyis rájövök magamtól. 1975-ig maradtam a kórus tagja, közben levelező tagozaton leérettségiztem. Az énekkarunkhoz 1972-ben ellátogatott egy neves debreceni énektanár, Poták Fridolin. Szólót énekeltem a kórusban, megtetszett neki a hangom. Az volt az első kérdése, hogy hány éves vagyok, akarok-e énekelni. 24 éves voltam, és minden vágyam az volt, hogy énekelhessek. Ő erre azt mondta: W „Az énekkar már megkedvelt A Parasztbecsület Turidduja: Vadász István „Még semmi sincs veszve! Jöjjön el hozzánk a debreceni szakiskolába. Az elméleti tárgyakat majd összevonva tanulja, hogy minél hamarabb felvételizhessen a Zeneakadémiára. " Én annak is örültem, hogy mindenféle zenei előképzettség nélkül egyáltalán beléphetek a szákiskolába. A munkahelyemen is nagyon segítőkészek voltak, részmunkaidőben dolgozhattam, hogy tudjak tanulni. Három debreceni év után nagy meglepetésemre első nekifutásra felvettek a Zeneakadémiára. • Kik voltak a tanárai? - Főtárgyra Kutrucz Évához kerültem, majd a szakosodás után az operatanszakon Mikó Fotó: Nagy László András, az Operaház akkori főrendezője volt a tanárom. • Mi volt diplomakoncertjének műsora? - Már akkor is kacérkodtam a Parasztbecsülettel, az utolsó jelenetét énekeltem, és a Faustból a finálét. A diploma megszerzése után még senki sem mondhatja magáról, hogy kész hőstenor. Azzá csak rengeteg munka után lehet fejlődni. Koloratúrszoprán adottság révén lesz egy énekesnő, mert ha nem tud felső F;et énekelni, akkor nem lehet Éj Királynője. A tenoroknál más a helyzet, kissé összemosódnak a hangfajok, inkább a hangszín a döntő. A rendszeres képzés hozza meg idővel az eredményt. • Mi történt a Zeneakadémia befejezése után? - A debreceni Csokonai Színházhoz kerültem, ott debütáltam Offenbach Hoffmann meséi címszerepében. Szép sikerem volt, de nem voltam magammal megelégedve. Elnézték a botladozásaimat, becsületes, jó alakításként könyvelte el a sajtó és a színház vezetése. Két évig voltam Debrecenben, énekeltem még Florestant, Pinkertont és a Jolanta Vaudemont grófját. Debrecenből Breitner Tamás hívására - és egy lakás reményében - átmentem a pécsi színházhoz. Szakmailag előrelépés volt az ott eltöltött három év. Bánk bánt, Almaviva grófot, a Carmenbői Remendudót és a Denevér Alfredóját énekeltem. Pécsről Budapestre költöztem a feleségemmel - ott sikerült lakáshoz jutnunk -, s onnan Miskolcra jártam, ahol bonviván voltam, mert meg is szerettem, és a pénz is nagyon kellett. Amikor Molnár László lett a zenei igazgató, akkor Galgóczy Judit rendezésében a Carmenben Don José-t énekelhettem, majd Manricót és Turiddut is. • Mit kívánna magának a következő évekre? - Azt, hogy az egészségem ne hagyjon cserben, és jöjjenek a szerepek. Másfél évtizede vagyok a pályán, de eddig nem túl sokat énekelhettem. A repertoáromon tizenvalahány főszerep van, de szívesen elénekelném az összes Verdiés Puccini-tenorszerepet. Talán a Bohémélet Rodolphe-ja kivételével, ami túl magas lenne. Szeretek Szegeden dolgozni, úgy érzem, hogy az énekkar gyorsan megkedvelt. Sokan nem is gondolnák, hogy ez milyen nagy dolog. HoIIósi Zsolt • (Budapesti tudósttónktól.) Nyártól kezdenek működni a tábori lelkészek a Magyar Honvédségnél. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a megállapodást erről hétfőn frták alá. Tegnap pedig a kormány és a református, az evangélikus egyház és a Zsidó Hitközségek Szövetsége között írták alá a megállapodást a katonai lelkészi szolgálatról. Az aláírás után katonai és egyházi vezetők tartottak sajtótájékoztatót. Für Lajos honvédelmi miniszter elmondta, hogy a katonai lelkészi szolgálat bevezetésének munkáit Raffay Ernő politikai államtitkár kezdte meg, s távozása után Szendrei László, a HM mostani politikai államtitkára fejezte be. A lelkészi szolgálat, mondta a miniszter, nem csak a Magyar Honvédség, hanem a magyar demokrácia történetében is jelentős állomás - és hosszú múltra tekint vissza. Magyarországon már a tizenhatodik századtól alkalmaztak Köztük az Úr katonái tábori lelkészeket. Egészen 1949-ig, amikor a néphadseregben felszámolták a lelki szolgálatot. Európában pedig a harmadik századtól kezdve volt a hadseregekben lelkészi szolgálat. A nyugat-európai polgári demokráciákban ma működő katonai lelkészetek a második világháború után, a hatvanas években vették fel mai szervezeti formájukat - a magyar katonai lelkészi szolgálat a nyugati szisztéma szerint fog működni. Bevezetését törvénymódosítás előzte meg, mert a korábbi honvédelmi törvény a seregben a közösségi vallásgyakorlást nem engedélyezte. Nyártól előreláthatólag harminc, végül pedig összesen maximum hetven tábori lelkész teljesít majd szolgálatot a Magyar Honvédségnél, tiszti rangban, de fegyverviselési jog nélkül. Élükön püspökök, illetve rabbinátus áll. Az infrastruktúra mindehhez adott, a többi költséget a honvédség viseli. Für Lajos elmondta, hogy a tábori lelkészi szolgálat bevezetését közvéleménykutatás előzte meg. A honvédség állományának harminc százaléka igényli a vallásgyakorlást, fele pedig a lelki gondozást. Angelo Acerbi pápai nuncius nagy jelentőségű eseményként méltatta a katonai lelkészi szolgálat visszaállítását, amely egyházmegyéhez hasonló intézmény lesz, de az egész országra kiterjedően. Hegedűs Lóránt református püspök, a zsinat lelkészi elnöke arról beszélt, hogy protestáns testvéri közösségben fognak együttműködni az evangélikus egyházzal. Először református püspök fog állni a protestáns katonák lelkészi szolgálatának élén, és majd azután evangélikus, valamint lehetőséget fognak kapni, ahol erre szükség van, a nem történelmi egyházak papjai is. Harmati Béla evangélikus püspök kinyilvánította, hogy aláírásuk a katonai lelkészi szolgálat bevezetésének okmányán nem politikai, hanem missziói tett. Nem a keresztény kurzust akarják kiterjeszteni a seregre, hanem egyházuk erkölcsi-etikai védőhálóját feszítik ki a katonák számára. Beleértve a „Ne ölj!" parancsát is. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviseletében Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató elmondta, nagyon fontosnak tartják a megállapodást, mert így a seregbe került, és ott alkotmányos kötelezettségüket teljesítő fiataljaik folytathatják vallásuk gyakorlását. Zoltai Gusztáv arról is beszélt, hogy fiataljaikat nemcsak lelkileg, fizikailag is felkészítik a katonaságra, a bibliai parancs szellemében: „Segítsd elő annak a népnek a békéjét, amelyben élsz". Nős katolikus papok levele a pápának A levél bővelkedik a cölibátus ellen szóló mindennapi gyakorlati és teológiai érvekben. A szervezet utal azokra a közelmúltban kirobbant szexuális botrányokra, amelyeknek egyes észak-amerikai egyházi személyiségek voltak a főszereplői. Hivatkozik egyebek között - Szent Pálra, aki azt írta: „Szeretném, ha nőtlenek lennétek, mint én, de mindenki sajátosan részesül Isten rendkívüli kegyelmében: az egyik ilyenformán, a másik olyanformán. " A nős katolikus papok felvetik, ha Isten különféle Keleten és Nyugaton, s a keleti egyházban engedélyezett a papok házassága, akkor száA kötelező nőtlenscg, a cölibátus feloldását kérte a Nős Papok Nemzetközi Szövetsége II. János Pál pápának küldött levelében. A madridi székhelyű szervezet, amely saját állítása szerint 80 ezer nős katolikus papot tömörít, levelében azt hangsúlyozta, hogy ,.a teljes önmegtartóztatás elviselhetetlen lelkiismereti terhet jelent, nem követelménye a papi hivatásnak és igazságtalan". mukra is engedélyezett kell, hogy legyen. A pápának címzett kérés utal arra is, hogy a kánonjog szerint „az igazságtalan, törvénytelen és lehetetlen törvény nem kötelező. Éppen ezért, azok a papok, akik házasságot - polgárit vagy egyházit - kötöttek, helyesen jártak el". A cölibátus parancsának megszegése „nem csak a törvényt áthágok felelőssége", hanem az egyházi hatóságé is, amely a törvényt rájuk kényszerítette írták a nős papok. II. János Pál a cölibátus kérdésében eddig hajlíthatatlannak bizonyult. 1990 októberében a papok képzéséről tartott világzsinaton leszögezte: „A Zsinat tévedést kizáróan megerősítette, a papi cölibátus választása a latin előírások sajátja". Ennek ellenére a katolikus egyházban is vannak hivatalos jóváhagyással családi kötelékben élő papok: igaz ezek döntő többsége olyan egyházi személyiség, aki a házasságot engedélyező anglikán, vagy protestáns vallásról tért át katolikus hitre - házasságkötése után. A „Rogate ergo" című katolikus szaklap adatai szerint túlzottnak tűnik a nős katolikus papok 80 ezerre tett száma. A lap nyilvántartása szerint 1964 és 1992 között 49 165 egyházi személyiség szegte meg a cölibátus tilalmát. Közülük már sokan meghaltak, s nem kevesen házasságuk miatt felhagytak a papi pályával.