Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JAN. 12. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Január 12. Csoportkép a brüsszeli NATO-csúcs résztvevőiről. (MTI - Telefotó) • NATO-csúcs Zárónyilatkozat Zárónyilatkozat közzétételével kedd délelőtt befejezte munkáját az Észak-atlanti Szövetség állam- és kor­mányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója. Tekintettel a ko­rábbi előzetes hírverésekre és kiszivárogtatásokra, to­vábbá a békepartnerség előző napi formális meghir­detésere, a végső dokumentum újdonságot legfeljebb csak a délszláv-válság kapcsán tartalmazott. Az elő­rejelzett különnyilatkozat helyett ugyanis a szövetség vezetői végül itt fejezték ki a NATO az irányú készségét, hogy Szarajevó és a többi védett övezet további ostroma esetén légicsapást mérjen a támadó erőkre. I. e. 29. A római szenátus határozatára Rómában a Forum Romanorumon álló Janus-templom ajtaját be­zárják. Ezzel a Római Bi­rodalomban a kerek 100 éve tartó polgárháború befejező­dött. általános béke honol. 1519. Welsben meghalt 1. Miksa (született 1459. III. 22., Wiener Neustadt), aki 1486-ban német király, 1508­ban pedig választott né­met-római császár lett. 1665. Pierre de Fermat (született 1601. VIII. 17., Beaumont de Lomagne) fran­cia matematikus (Fermat­törvény, Fermat-elv, Fer­mat-féle feltevés) meghalt a Toulouse melletti Castres-ban. 1682. Oroszországban megszüntetik az arisztokrá­cia eddigi szigorú rangsorát. Helyette a teljesítmény lesz a rangbéli emelkedés alapja. 1755. Erzsébet orosz cárnő jóváhagyja egy moszk­vai egyetem megalapításá­nak tervét (az egyetem há­rom karral IV. 26-án nyílik meg). Ez Oroszország első egyeteme lett. 1791. II. Lipót szentesíti a magyar országgyűlésen született törvényeket, ame­V. Nem volt áttörés Bonnban Nem született áttörés Bonn­ban a hétfőn este véget ért két­napos horvát-bosnyák csúcsta­lálkozón. amelyen - horvát források szerint - Franjo Tudj­man zágrábi elnök átfogó, kon­föderatív elemeket is tartal­mazó rendezési tervet terjesz­tett elő, a boszniai muzulmá­noknak nagyobb területhánya­dot ajánlott fel, s fegyverszü­netre ösztökélte őket. „Nem voltak nagy eredmé­nyek, nem ezért jöttem Bonn­ba" - közölte Alija Izetbego­vic, Bosznia-Hercegovina el­nöke a ZDF televíziónak adott rövid interjújában, amelynek szövegét kedden a német kor­mány sajtóhivatala is nyilvá­nosságra hozta. - Valamit ja­• A NATO-csúcs határozatát üdvözölve a magyar diplo­"fmicia irányítója hangoztatta: Budapest a NATO-ba vezető egyenes útnak tekinti a béke­partnerség programját. Ma­gyarország ezen az úton fog haladni: a partnerség kínálta minden - politikai, diplomá­ciai, konzultatív, illetve kato­nai, logisztikai - együttműkö­dési lehetőséget igyekszik ki­használni. - Ezzel együtt ­fűzte hozzá a külügyminiszter - tisztában vagyunk vállalá­sunk következményeivel, sú­lyával is. Tudjuk: a teljes jogú tagság csak hosszú folyamat eredménye lehet. Készek va­gyunk a békepartnerség evolú­ciós folyamatában részt venni azzal a meggyőződéssel, hogy néhány év múlva a NATO által támasztott elvárásoknak meg fogunk felelni. Elkötelezett­ségünk egyértelmű: tudjuk, ennek érdekében áldozatokat is kell hoznunk. A NATO-csúcs döntése megnyugtató választ, megfele­lő perspektívát ad Közép-Euró­pa számára az átalakulás alap­feltételét jelentő biztonság ügyében. Ezzel megtörtént a lyek kimondják, hogy Ma­gyarország független állam, mely saját törvényei szerint kormányozandó; rögzítik azt is, hogy a Szent Koronát - a rendi állam szimbólumát - a bécsi császári kincstár helyett Budán kell őrizni. A rendek törvénybe iktatják a jobbágyok és a protestánsok helyzetét javító korábbi császári intézkedéseket is, továbbá bizottságokat kül­denek ki a legfontosabb reformok kidolgozására. 1953. Jugoszláviában al­kotmánymódosítás lép életbe. 1987. Rómában tárgyal három napon át Wojciech Jaruzelski lengyel államfő. Fogadja II. János Pál pápa is. 1989. A svájci igazság­ügy-miniszternő, Elisabeth Kopp Zürichben azonnali hatállyal lemond hivataláról. Azzal vádolják, hogy meg­sértette hivatali titoktartási kötelezettségét, mert állító­lag 1988-ban fontos infor­mációkat szolgáltatott fér­jének egy olyan pénzkeres­kedői vállalkozással kapcso­latos nyomozásról, amely­nek igazgatói tanácsához a férje is tartozott. vitattunk a légkörön... Horvát­ország Szerbiával közösen részt vett Bosznia-Hercegovina felosztásában, (a horvátok) ugyanúgy etnikai tisztogatá­sokat végeztek, koncentrációs táborokat is létesttettek. Ezeket a koncentrációs táborokat fel­oszlattuk. Ebben az értelemben a mostani tanácskozás hasznos volt" - közölte Izetbegovic. A szarajevói politikus sze­rint a muzulmánok jelenleg Bosznia-Hercegovina területé­nek 17-18 százalékát ellenőr­zik, de nem óhajtanak bele­egyezni abba, hogy „a támadó" megtartsa azokat a területeket, amelyeken etnikai tisztogatást végzett. „Azzal kísérleteznek, hogy pótterületet kapjunk, s ezzel mi nem értünk egyet" ­nyilatkozta Izetbegovic. NATO átalakulása, betöltődik a biztonsági vákuum a térség­ben. Ezzel kapcsolatban a ma­gyar diplomácia irányítója kü­lön kiemelte, hogy Clinton elnök most Brüsszelben a leg­magasabb fórumon is megerő­sítte: a NATO és az Oroszor­szág közti térség biztonságát, jövójét amerikai érdeknek tekinti. Ezzel egyetemben a 16 NATO-tagállam elfogadta az Észak-atlanti Szövetség kibő­vítésének elvét. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter hozzáfűzte még, hogy megítélése szerint nincs alapvető véleménykü­lönbség a Visegrádi Csoport tagjai között a NATO bővíté­sével kapcsolatban. Az Észak­• Az alapelveket tekintve a közös nyilatkozatban a Tizen­hatok mindenekelőtt leszöge­zik: jóllehet, a hidegháború véget ért, azonban újabb kon­fliktusok, feszültségek jelentek meg, és így továbbra is érvé­nyes az, hogy a szövetség nél­külözhetetlen. Ennek kapcsán egyúttal hangsúlyozzák: a NATO működése az erős transzatlanti kapcsolaton ala­pul, kifejezve ugyanakkor az Európai Védelmi és Biztonsági Identitás (ESDI) fokozatos megerősödését is. Ugyancsak már a bevezető értésre adja, hogy a szövetség nyitott marad újabb tagországok befogadá­sára, és utal a békepartnerség meghirdetésére is. A dokumentum a továbbiak­ban elsők között tárgyalja a transzatlanti kapcsolatok érté­kelését. Leszögezi: az „Egye­sült Államok meghatározó súlyú jelenléte Európában alapvető fontosságú e kapcso­latok szempontjából, és „vala­mennyi tagállam igényli az Egyesült Államok és Kanada közvetlen részvételét az euró­pai biztonsági rendszerben". Ugyanakkor az euroatlanti kapcsolatok „újraegyensúlyo­zása" jegyében a közlemény üdvözli a maastrichti szerződés életbe lépésével az önálló európai kül- és védelmi politi­ka intézményesülését is. „Teljes támogatásunkról biztosítjuk az Európai-Bizton­sági és Védelmi Identitás meg­teremtését, amely hosszabb távon kilátásba helyezi az At­lanti Szövetség rendszeréhez illeszkedő közös védelmi képesség kialakítását" - szö­gezi le a Tizenhatok nyilatko­zata, hangsúlyozva egyúttal, hogy a transzatlanti kapcso­latok erősítése és az ESDI ­konkrétan a Nyugat-európai Unió - „európai pillérként" történő továbbfejlesztése, nem Clinton Prágában Kedden délután - rövidebb, mint 24 órás látogatásra ­Prágába érkezett Bili Clinton amerikai elnök. Előzőleg Brüsz­szelben járt, ahol résztvett a NATO csúcstalálkozóján. Clinton, közvetlenül érke­zése után, a prágai Várban négyszemközti megbeszélést kezdett Václav Havel cseh köztársasági elnökkel, majd csatlakozott hozzájuk Václav Klaus miniszterelnök is. A cseh-amerikai tárgyalások teljes körű szakaszában jelen volt a két külügyminiszter, Jo­sef Zieleniec és Warren Chris­topher. A szervezők Clinton atlanti Szövetséggel kapcso­latos elvárások - ha külön­külön fogalmazzák is meg azo­kat - szinte szó szerint meg­egyeznek. Jeszenszky Géza utólag most úgy látja: talán hatásosabbnak bizonyult, hogy a visegrádi országok nem egy közös deklarációban fogalmaz­ták meg álláspontjukat, hanem külön-külön folytattak diplo­máciai „offenzívát". A külügy­miniszter megnyugtatónak ítélte azt is, hogy Kovác ál­lamfő legutóbbi nyilatkozata nyomán egyértelművé vált: Szlovákai a nyugati orientációt választotta. Á prágai csúcsta­lálkozó jó alkalmat kínál arra, hogy egyfajta közös gondolko­dással áttekintsék az egész egymásnak ellentmondó, ha­nem egymást erősítő tényezők. Részben mindezek jegyében is adták áldásukat a csúcs résztvevői a NATO-struktúrák rugalmalmasabbá tételét szol­gáló Többnemzetiségű, Egye­sített Fegyvernemű Alakulatok felállttására is. Ez - az elkép­zelések szerint - a NATO terü­letén kívül is módot ad arra, hogy a NyEU, vagy akár ad hoc koalíciók is igénybe vehessenek - például béke­fenntartásra - szövetségi esz­esti városnéző programjába sétát iktattak be a Károly­hídon. Az amerikai elnök ma, szer­dán a másik három visegrádi állam, Magyarország, Lengyel­ország, és Szlovákia állam- és kormányfőjével, valamint külügyminiszterével találko­zik. Clinton - a NATO-tagság konkrét lehetősége helyett - az Atlanti Szövetség brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott, „Partnerség a békéért" elneve­zésű amerikai együttműködési tervet kínálja fel a közép­európai országoknak. Az amerikai elnök ma dél­után utazik el a cseh főváros­ból, és Moszkvába menet rövid időre megáll Kijevben. Európára kiterjedő biztonsági rendszer jövőjét, illetve a Visegrádi Csoport tagjai kör­vonalazzák teendőiket Brüsz­szel után. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Budapest nem tartja-e sovány eredménynek a NATO­csúcs döntéseit a biztonsági garanciákat illetően, a külügy­miniszter hangsúlyozta: a bé­kepartnerségben foglalt kon­zultációs mechanizmus önma­gában is sokat ér. A diplomá­ciatörténet is arról tanúskodik, hogy a konzultáció a bizton­sági garanciák egy fajtája. Emellett most írásban is meg­fogalmazódnak azok a korábbi verbális garanciák, amelyek szerint például az Egyesült Államok és a NATO saját biz­tonsága szempontjából is fon­tosnak tartja Közép-Európa biztonságát. A deklarációknál egyébként a külügyminiszter fontosabbnak tartja, hogy élő kapcsolatok gyökeresedjenek meg Magyarország és a NATO között. A remények szerint Magyarország mihamarabb a nyugati világ mindennapjainak részévé válik. közöket, illetve erre kialakított, kis létszámú, mobil hadmű­veletirányító csoportokat. (Az angol nevén Combined Joined Task Force: a „combined" utal arra, hogy legalább két nemze­tiséget, a „joined" pedig, hogy legalább két fegyvernemet ma­gában foglal.) A nyilatkozat a továbbiak­ban megismétli az előző napi ­a békepartnerség megteremté­sére tett - felhívásban foglal­takat, beleértve annak hang­súlyozását is, hogy a szövetség nyitott újabb tagok befogadása Az orosz sajtó házának konferenciaterméből sebtében kialakított felsőházi ülésterem­ben elhangzott félórás beszé­dében Jelcin rámutatott: az elnök mellett a parlament is felelősséget visel az új alkot­mányban foglaltak megvaló­sításáért. Leszögezte, hogy maga is szigorúan betartja és betartatja a decemberben elfo­gadott új alaptörvényt. Az el­nök hangsúlyozta, hogy a tör­vényhozásban látja az orosz államiság egyik fő stabilizáló tényezőjét. - A vitás politikai kérdéseket jogi úton lehet és kell megoldani - szögezte le. Noha a parlament különböző pártokból áll, van lehetőség a konstruktív együttműködésre. Ennek alapját a gazdasági re­formok irányvonalának meg­őrzése jelenti - hangsúlyozta az elnök. Külpolitikai kérdések kap­csán Jelcin leszögezte, hogy Moszkva a nemzetközi normák szerint jár el, s nem fogadja el a kirekesztést. Hangsúlyozta, hogy nem alkalmazhatnak ket­tős mércét a külföldi országok Oroszországgal szemben. A FÁK-kal kapcsolatban külön kiemelte, hogy annak tagjai felismerték: egyedül nem bol­dogulnak. Az orosz elnök le­szögezte, hogy Oroszország­nak elhivatottsága, hogy az első legyen az egyenlők között. Viktor Csernomirgyin kor­mányfő a volt KGST-palotá­ban mondott beszédet a Duma alakuló ülésén. Először az el­nök üzenetét olvasta fel, majd beszédében a múlt tanulsá­gainak levonására szólította fel a képviselőket. Rámutatott: le előtt, és a csúcs résztvevői „számítanak rá és üdvözölnék" a NATO kiszélesítését, „elérve a keleti demokráciákat" is. Ezzel egyidőben egy továb­bi bekezdés terjedelmesen méltatja a Helsinki-értekezlet (EBEÉ) folyamatát és intézmé­nyeit is, hangsúlyozva, hogy a szövetség „mélyen elkötele­zett" az EBEÉ további erősí­tése mellett, mint amely magá­ban foglalja az észak-amerikai államokat is, és a „megelőző diplomácia, a kooperatív biz­tonság és a demokratikus jo­gok védelének megfelelő esz­köze". A nyilatkozat az utolsó pon­tok között szögezi le a boszniai válság kapcsán: a NATO foly­tatja eddigi misszióit a térség­ben, és a szövetség, vezetőinek elhatározott szándékuk, hogy elhárítsák az ENSZ-csapatok tevékenységét akadályozó tényezőket. Szorgalmazzák az eddig született BT-határozatok maradéktalan teljesítését, egy­úttal megerősítik a szövetség augusztus 2-i határozatában kifejezett készséget, hogy ­ENSZ-felhatalmazás alapján ­légicsapást mérjenek a Szaraje­vót és a védett körezeteket ost­romló egységekre. Oroszország népe a társadalmi béke erősíté­sét célzó lépéseket vár a parlamenttől - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök az új, kétkamarás törvényhozás felső házá­nak keddi alakuló ülé­sén. Az alsóház, a Duma külön ülésezett. A Duma előtt mondott beszédé­ben Viktor Csernomir­gyin kormányfő tolmá­csolta az elnök üdvöz­letét és beszédében hang­súlyozta: a kormány tar­tózkodni fog a jövőben a sokkot kiváltó döntések­től és átgondoltabb po­litikát Ígért. kell mondani a gyors refor­mokról, amelyek hatásos, de korántsem hatékony eredmé­nyekre vezetnek. A választá­sok eredménye kapcsán Cser­nomirgyin úgy vélekedett, hogy jórészt elfogyott a tár­sadalom türelme. Vlagyimir Zsirinovszkij választási ígére­teire utalva leszögezte: a popu­lizmus nem vezet sikerre, csak elhúzza a reformok megvaló­sítását. A kormányfő azt ígérte, hogy a kabinet a termelók szá­mára kedvező feltételek meg­teremtésére és a szociálpoli­tikára kívánja helyezni a hang­súlyt a jövőben. Mint mondta, mellőzni kívánják a a jövőben az átgondolatlan, sokkot kivál­tó döntéseket. A délelőtt folyamán ügyren­di kérdések szerepeltek az orosz parlament két házának alakuló ülésén. * Töurs immanuelle Vörös-tenger Egy- és kéthetes üdülések már 22 900 Ft-tól (7000 Ft/fő kedvezmény) Remek Időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours, Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Semmi okunk fanyalogni Jeszenszky Géza a békepartnerségről - Ami évtizedeken át álomnak is túl szép volt, azt most elértük, semmi okunk tehát fanyalogni - ezekkel a szavakkal kommentálta a NATO-csúcson elfogadott Partnerség a békéért programot Jeszenszky Géza külügyminiszter keddi, budapesti sajtókonferenciáján. • Oroszország elhivatottsága Első legyen az egyenlők között

Next

/
Thumbnails
Contents