Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

SZERDA, 1994. JAN. 12. Iker, féliker, fővonal BELÜGYEINK 3 Utánajártunk a dolognak, s megtudakoltuk, lehetséges-e egv főállomás megosztása. A válasz megnyugtatónak tűnik: elvileg igen, gyakorlatilag vi­szont a Matáv szegedi igazga­tósága nem él ezzel a lehető­séggel. Eddig is kivételes ese­menynek számított egy főállo­más ikresítése, és csak rendkí­vül indokolt esetben választot­ták ezt a megoldást, például akkor, ha egv húsz éve tele­fonra váró igenylőnek máskép­pen nem lehetne vonalat adni. A távközlésről szóló, 1991. óta érvényes kormányrendelet életbe lépése óta még a koráb­binál is kivételesebb egy fő­vonal megbontása. Az uj sza­bályozásról annyit, hogy 1993. Riadtan érdeklődő hölgytől hallottuk: úgy tudja, har­minc éve fővonalra kapcsolt telefonkészülékét hamaro­san nem használhatja kedve szerint, mert „ikresíteni akarják." Azaz: egy telefonvonalból kettőt csinál a Matáv, újabb előfizetőt kapcsol rá. Aki „iker", tudja, mit jelent ez: egyszerre csak egyikük használhatja a telefont, s a várakozás néha óráknak tűnő percekig is eltarthat. Nem is beszélve arról, hogy ha az „iker" véletlenül rosz­szul teszi vissza a kézibeszélőt (kevésbé szakszerűen fogalmazva: a telefonkagylót), akár órákra is kizárhatja vonaltársát a telefonálás lehetőségéből. őszén meghozták ugyan a távközlési törvényt, ám annak végrehajtási utasításán még dolgoznak. Ami viszont lehetséges: a „félikrek" szabad vonalvégei­nek bekötése. Ez olyan tele­fonvonalat jelent, amely iker ugyan, de csak az egyik vége „foglalt. " Ha nem adódik más technikai megoldás, akkor ­régi várakozók igényeinek kielégítése céljából - a féliker vonal másik végére is rákötnek egy távbeszélőállomást. A „régi iker" viszont korábban úgy használhatta telefonját, mintha az fővonalú lenne; az ikertárs megjelenésével azon­ban meg kell barátkoznia az új helyzettel... A telefonosok is tudják, hogy az ikresítés kényszermeg­oldás. Az új telefonközpont bekapcsolása óta az oda tarto­zó területen megszűntek az ikerállomások, a korábbi ikrek is fővonalat kaptak. Ugyanezt másutt még nem engedi meg a technika. Ikerállomás maradt még szép számmal - viszont jobb ma egy iker, mintha még holnap se lenne telefonunk... Ny / Cigiraktár a garázsban (Németországból jött...) A Napfény szálló előtt parkolta személygépkocsiját M. H. né­met állampolgár. Ismeretlen tettesek a jármű ablakát betör­ve, 80 ezer forint értékű ruha­neműt vittek el, miközben 20 ezer forintos rongálási kárt okoztak. (6600 doboz) A Kereszttöl­tés u. egyik házának garázsá­ban cigarettaraktárt rendezett be M. T„ s e helyiségbe zár­feszítéssel jutottak be a tolva­jok. 6600 doboz Sophianae Lights cigarettát vittek el, mintegy félmillió forint ér­tékben. (Diploma) Szeged belvá­rosában a Mikszáth utcában a Diploma nevet viselő üzlet kirakatüvegét ismeretlen tette­sek betörték, elvíve onnan mintegy 90 ezer forint értékű ruhaneműt. Koncéit - orosz vendégművészekkel Január 13-án, csütörtökön 16 órakor Kisteleken a „Pártok Háza" nagytermében a Jeunes­ses Musicales és a helyi zene­iskola szervezésében hangver­senyt rendeznek. Fellép Alek­sandr Neustroev a moszkvai Central School növendéke, aki többek között Schumann, Csajkovszkij, Debussy műveit játssza. A fiatal csellista több rangos zenei verseny díjasa, rendszeresen koncertezik Nyu­gat-Európában. Szerepel a mű­sorban egy 18 éves fuvolista, Szergej Grechanikov, aki 1992-ben a „Youth Assembly of Arts" győztese volt, jelenleg a moszkvai Állami Zene­akadémia hallgatója. Műsorán Csajkovszkij-, Rachmaninov­és Doppler-művek szerepel­nek. Fellép továbbá Ludmilla Kogteva moszkvai zongora­művész, zenekritikus, aki 18 évig volt az orosz főváros kon­zervatóriumának tanára, majd New York-ban dolgozott zon­goraprofesszorként. Rendsze­resen koncertezik Nyugat­Európában és az USA-ban. A médiaháborúról mondják Egyoldalú harc Nem médiaháború az, ahol csak az egyik fél lő, a másik meg vérzik. Tamás Gáspár Miklós filozófus, az SZDSZ választmányának elnöke Bajszos érték A nap süt, a szél fúj. Pálfy G. pedig uszít és torzít, ebben rejlik használati értéke. Eörsi István költő A nemzet képernyője? Egy nem nyerésre álló kormánypárt alkatilag fátumhívő személyiségei ne vetítsék ki a nemzet képernyőjére fájdal­maikat, mert a hatás nem ugyanaz, mintha saját maguk között búsulnak a magukra hozott turáni átkokon. Horváth Sándor győri hirlapiró Megújított régi A Duna-Tisza táján egy színes televíziós Horthy-rend­szer körvonalai bontakoznak ki. Dr. Harmat Pál bécsi pszichiáter Hatalomátvétel? Ami jelenleg a tévében és a rádióban folyik - úgy tűnik -, az csurkista, mélymagyaros, királyizabellás, balaskó­jenős, vödrösattilás hatalomátvétel a hírműsorok területén. Szőts István tatabányai hírlapíró Nyelvelés A szólásszabadság avatott bajnokai ma már nyíltan rug­dalják azokat az ülepeket, amelyeket korábban „üldözött­ként" kényszerültek lábuk helyett nyelvükkel illetni. Szántó András budapesti hírlapíró Látható lesz-é? Ajtószabadság van, az ajtón be lehet menni és ki lehet jönni. Geszti Péter ra jflilő zenesz A háború haszna A sajtó munkatársai műsorfeliratból személyekké váltak. Dr. Máté Tóth András szegedi teológus Kisgazda elhatárolódás Hatvani Hétfői és keddi lapunkban szóltunk arról, hogy állítólag a szegedi kisgazda képviselő, Hatvani Zoltán az 5-ös út mel­letti ingatlanában üzemelő büfében „helypénzt" szednek a környéken kuncsaftokra vadá­szó prostituáltaktól. A megszó­lított városatya után az önkor­mányzat frakcióvezetői is ki­fejtették álláspontjukat. Teg­nap délután az Egyesült Kis­gazdapárt megyei elnöke, dr. Szeghő István kereste meg szerkesztőségünket, miszerint elhatároló nyilatkozatot kíván tenni. - A Hatvani-ügyben a kis­gadapártot emlegetni a párt lejáratását jelenti - fejtette ki. - A szegedi városatya nem tagja az Egyesült Kisgazda­pártnak, sőt, ismeretem szerint egyiknek sem. Nem pártellen­ség, nem is barát, semleges személynek tekinthető. Ez az ügy semmiféle politikai vonat­kozással nem bír. Éppen ezért szeretném hangsúlyozni, elha­tárolódunk tőle. Bármi kere­kedik belőle, senki ne hozza összefüggésbe a történteket az Egyesült Kisgazdapárttal. Kisebbségi Kerekasztal A Kisebbségi Kerekasztal résztvevői - Göncz Árpád köztársasági elnök kérésének megfelelően - keddi ülésükön írásos formába öntötték javas­lataikat a kisebbségek parla­menti képviseletéről. Lásztity Péter, a kerekasztal titkára megerősítette, hogy a kisebb­ségek az alanyi jogon való képviseletben érdekeltek, ez áll összhangban a kisebbségi tör­vénnyel, illetve az alkotmány­nyal is. Lásztity Péter elmondta azt is, hogy javaslataikkal, a kompromisszumos megoldás érdekében, még e héten meg­keresik a parlamenti pártokat. Lakcímbejelentés: még a régi nyomtatványon Március elejéig változat­lanul a régi nyomtatványokon teljesíthető a lakcímbejelentés. Az országos Személyiadat- és. Lakcímnyilvántartó Hivatal információja szerint, technikai okokból nem lehet eleget tenni a vonatkozó kormányrendelet azon előírásának, hogy január l-jétől új nyomtatványt kell használni e célra. Az új nyom­tatvány ugyanis csak március elejére készül el és kerül for­galomba. éhány évvel ezelőtt még börtön járt (volna) a NATO LkJ említéséért, pontosabban, ha uram bocsá', valaki arra a bűnös elhatározásra jut, hogy Magyarországot a „békés egymás mellett élést, a szuverinitást, az ország ha­tárainak sérthetetlenségét garantáló" Varsói Szerződésből az Észak-Atlanti Szövetség kötelékébe javasolja... Am az élet kérlelhetetlen: olyan változásokkal lepi meg a magát, a családját és a hazáját „biztonságban" tudó embert, mint amilyenek a 80-as évek végén és a 90-es évek elején tör­téntek Közép-Kelet-Európában! így azután már egyre természetesebbé, kézzelfoghatóbbá vált egy ilyen „vétkes" elképzelés is. Hogy miért? Hosszú a sora annak, ami az elmúlt évek­ben a térség országaiban, a hirtelen „rájuk szabaduló demokráciában" bekövetkezett. A váltig hangoztatott paradicsom, a szocializmus nyújtotta édenkert csak nem akart bekövetkezni, így az új társadalmak egészen más úton indultak a kővetkező évezred felé. Igen ám, de a csoda nagy szabadság, vagy annak közeli ígérete több helyütt kiszabadította a gonosz szellemet a palackból. A délszláv népek testvérháborája, éppen a Nyugat kivárás, halogatós, be ne mav átkozó s magatartása miatt már-már lángba borítja az egész Balkán-félszigetet. Itt a szom­szédunkban. A Szovjetunióból létrejött FÁK bizony nem zöldellnek, hanem hervadoznak: a nemzetiségi konfliktusok egyre erőteljesebb térhódítását tapasztaljuk ­sok halottal. Oroszországban a Nyugat által is támogatott Jelcin, bár Haszbulatovot és Ruckojt sikerült félreállíta­nia, mind nehezebben kormányozza a gazdaságilag szétzilált országot. Amelyben jelentkezett egy Zsirinovszkij, aki nem is palástolja „nagyorosz" eszméit: Oroszországból legalább Szovjetunió nagyságú államot kíván létrehozni, de az egykori vazallusokat (lásd: Varsói Szerződés) is szívesen bekebelezné...Végezetül, az sem mellékes, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség nem éppen irigylésre méltó helyzetét említve, egyre többet kifogásol­ják „beavatkozásunkat" az ö belügyeikbe... Szóval, a fentiek ismeretében, már nem tűnik szentség­törésnek, ha a Visegrádi Négyek felvételüket kérik a NATO-ba. De talán az sem, hogy ez nem megy olyan si­mán. Egyelőre csak a békepartnerség fogalma alatt hasz­nált együttműködést javasolják a nyugatiak, ami ugyan megnyugtató, de nem jelent biztosítékot arra az esetre, ha katonai támadás éri az országot. í V la Prágában Bili Clinton találkozik a magyar, a cseh, Íl/J a szlovák és a lengyel állam-, illetve kormányfővel. A téma adott. Ugyanígy a négy ország állásfoglalása is a NA TO-tagságról. Bár a nézetazonosság még nem jött létre ebben a kérdésben (lám, a régi időkben ilyen gondok nem voltak!), egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: a térség biztonságát, a fent említett veszélyek miatt, szava­tolni kell... Ezért tekint várakozással - az ügy támogatója és ellen­zője egyaránt - Prága felé. , - CSEMPE, - FAGYÁLLÓ PADLÓBURKOLÓ | - CSEMPERAGASZTÓ, FUGÁZÓ, ,,--.„ „.,, -BELSŐAJTÓK, MODUL-BAU -BAJAIABLAKOK. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022,474-481 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. Alkotmányellenes az 1945-ös népbírósági törvény Az alkotmánybírák által kedden aláírt határozat alapján a Büntető törvénykönyv el­évülhetetlenségét kimondó pa­ragrafusa csak a nemzetközi jog szerint is háborús, illetve emberiség elleni bűncselekmé­nynek minősülő cselekmé­nyekre vonatkoztatható. A tes­tület elrendelte azoknak a jog­erősen, 1989. október 23-a után lezárt büntetőeljárásoknak a felülvizsgálatát, amelyeket az alkotmányellenesnek minő­sített törvényi rendelkezések alapján folytattak le, amennyi­ben az elítélt még nem men­tesült a hátrányos jogkövetkez­mények alól. A határozat megállapította, hogy a népbírósági törvénynek csak a Büntető törvénykönyv részévé vált rendelkezései ma­radtak hatályban. Ezek az el­követési magatartásokat sza­bályzó 11. és 13., illetve a bün­tetési tételeket meghatározó 12. és 14. paragrafusok. A Alkotmányellenesnek ítélte és ezért a határozat közzétételének napjával megsemmisítette az Alkot­mánybíróság az 1945. évi VII., úgynevezett népbírósági törvény még hatályban lévő azon rendelkezéseit, amelyek az e törvényben meghatározott háborús bűn­tettek büntethetőségét és elévülhetetlcnségét mondták ki. határozat rámutat: a népbíró­sági törvény rendelkezései sér­tik azt az alkotmányos tételt, amely szerint senkit nem lehet olyan cselekmény miatt bűnös­nek nyilvánítani és büntetéssel sújtani, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. A törvény 1. paragrafusa ki­mondja: „a jogszabályban kö­rülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a jogszabály élet­beléptekor már befejeztetett, s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvé­nyes rendelkezések alapján az büntethető nem volt". Az in­dokolás rámutat arra, hogy a népbírósági törvény rendelke­zései a visszaható hatályú bün­tető jogalkotás tilalmának elvébe ütköztek. A visszaható hatályú büntető törvénykezést az Alkotmánybíróság az úgy­nevezett elévülési határozatá­ban alkotmányellenesnek nyil­vánította. Ilyen visszaható ha­tályú büntető törvénykezésre a magyar államot nemzetközi megállapodás nem kötelezte, a fegyverszüneti egyezmény csak a háborús bűnösök bün­tetőjogi felelősségre vonását írta elő. Az Alkotmánybíróság ko­rábbi határozatában már meg­állapította, hogy a nemzetközi jog által meghatározott hábo­rús bűntettek nem évülnek el. A népbírósági törvény azon rendelkezései (11. paragrafus 5. pont és 13. paragrafus 2. pont), amelyek a nemzetközi jog szerint is büntetendő maga­tartásokat fogalmaznak meg, nem alkotmányellenesek és nem évülnek el. A népbírósági törvény többi rendelkezése azonban sérti a visszaható ha­tályú jogalkotás és jogalkalma­zás alkotmányos tilalmát, ezért ezeket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság ed­digi gyakorlatának megfele­lően - a jogbiztonság gyakor­latára tekintettel - csak a ma hatályos alkotmány keletke­zése, azaz az 1989. október 23­a után még lezáratlan ügyek­ben rendelte el az alkotmány­ellenes törvényhelyek alapján lefolytatott eljárások felülvizs­gálatát.

Next

/
Thumbnails
Contents