Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

HÉTFŐ, 1994. JAN. 10. r VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 Polgárrá válni! • Pártunk 1989. október 23án alakult Vállalkozók Pártja néven. Sajátos magyar jelenség, hiszen az európai demokráciákban nem volt szükség arra. hogy a vállalkozók külön politikai formációt alkossanak, érdekeik értelemszerűen megjelentek a politikai pártok gazdasági programjában. Magyarországon az államszocializmus évtizedei ellehetetlenítették a vállalkozói szemléletet, s a rendszerváltás nem hozta automatikusan magával a vállalkozói érdekek megfelelő képviseletét, annak a ténynek a felismerését, hogy a vállalkozás és a vállalkozók milyen meghatározó szerepet kell betöltsenek a korszerű piacgazdaság kialakításában, a polgárosodás folyamatában. A kialakuló pártklnálat nem képviselte úgy a vállalkozói réteget, hogy az ne igényelte volna a saját képviseletét. A pártot alapítói azért hozták létre, mert a vállalkozók céljuknak tekintik, hogy ne csak a jogalkalmazás, áe a jogalkotás felaáataiban is részt vegyenek. A Vállalkozók Pártja az 1990-es országgyűlési választásokon bár a Parlamentbe nem jutott be, de az ország első tíz pártja közé igen. A helyhatósági választások elsősorban vidéken hoztak a párt számára sikert. 1990 decemberében a párt módosította nevét, s Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja néven működik tovább. Ez a vállalkozói bázisról nyitást jelentett más társadalmi rétegek felé. Programunk címe „Polgárrá válni", s ebben a szélesebb értelmezésben minden keze munkáját, vagy gondolkodásának szakértelmét a polgárosodás szolgálatába állító ember vállalkozó. A párt nevében szereplő liberális jelző egyrészt azt jelenti, hogy a gazdaságban az állami beavatkozást a lehető legkisebb mértékre szorítani, polgárilag ellenőrizni, de olyan határozottan működtetni kívánjuk, hogy a társadalmiság szükséges állami szerepe egyaránt kényszerítő legyen mindenki számára. Másrészt egy olyan gondolatiságot jelent, amely visszautasítja a tekintélyelvűség minden formáját, s visszautasít minden kirekesztő ideológiát. A párt programjának meghatározó eleme a gazáaság, amelynek prosperitása a polgárosoáásnak, s az ország boláogulásának kulcsa. A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja ennek érdekében tűzte ki céljául, hogy az 1994-es választásokon bekerül a Parlamentbe. Gazdaságpolitikai elképzeléseinket a politikai meggyőződés mellett az a gyakorlati tapasztalat csiszolta, „áram" és nem államvonalasra, amit a párt tagságának, szimpatizánsainak többsége, mint vállalkozó küzdött, tapasztalt meg az elmúlt évek, évtizedek során. Szükségesnek tartjuk, hogy mind a parlamentben, mind a kormányban szakértő gyakorlati, gazdasági, vállalkozói tapasztalattal rendelkező emberek is kapjanak kellő számú helyet. A párt arra vállalkozik, hogy a közös érdekek zászlaja alatt egyesítve a döntéshozatalba törvényi szinten a mai napig be nem vont munkaadói érdekképviseleteket, ellássa azok törvényhozási képviseletét. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a törvények előkészítésében, véleményezésében az érdekképviseletek tapasztalata ténylegesen érvényesüljön. A LPSZ VP a politika formálásában nagy jelentóséget tulajdonít a helyi közösségek szerepének. Vállalkozó önkormányzatokra van szükség, s ezek szervezésében fontos szerepe van a szociális gondolkodású vállalkozóknak. Segítenünk kell a lemaradókat. A párt programja a versenyképes piacgazdaság, a szociálisan szolidáris és ökológiailag ésszerű társadalom elérésének jegyében fogalmazódott meg. 1992. tavasza óta a LPSZ VP elnöke Zwack Péter, komoly nemzetközi tapasztalatokkal renáelkező nagyvállalkozó. Irányításával a párt új politikai stílust képvisel. Politikánkat és szövetségkeresésünket az érdekek egyeztetésén és az értékek összehangolásán alapuló pragmatizmus vezérli. A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja kész a hasonló nézeteket valló pártokkal való együttműködésre, ennek jegyében kötöttünk együttműködési megállapodást a Fidesz-szel s az SZDSZ-szel, s építjük kapcsolatunkat az Agrárszövetséggel. Nemzetközi kapcsolatainkat a nyugat-európai liberális pártokkal erősítjük, építjük, s orientálódunk a Liberális Internacionálé irányába, ugyanakkor a közelmúltban országaink és vállalkozóink együttműködését elősegítő nemzetközi megállapodást kötüttünk a Szlovák, valamint a Cseh Vállalkozók, Kiskereskedők Pártjával. A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja jelentós szerepre törekszik a magyar polgári fejlődésben, körülhatárolt vállalkozó bázisa és gazdasági meghatározottsága folytán unikumnak számít a magyar politikai palettán. Megítélésünk szerint a magyar társadalom és gazdaság modernizációjának egyetlen járható útja az érdekek egyesítése, s nem szétdarabolása. Társadalmat jól vezetni alapvetően csak konszenzussal lehet. A magyar politika képviselői közül elsőként fogalmaztuk meg a politika szólistáit, s ezeket majd a program alapú szövetségek fogják felváltani. Pártunk neve beszélő név, mely napról napra erősöáő aktualitással bír, hiszen azt sugározza, létezik liberális polgári alternatíva, s ez elképzelhetetlen a vállalkozók - Önök nélkül. Dr. Kupcsok Lajos általános alelnök, Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja Van-e Egyesült Kisgazdapárt? Őszintén hittem és hiszek a kisgazdaegység fontosságában, ezért hónapokon keresztül minden erőmmel dolgoztam s ma is dolgozom azon, hogy létrejöjjön. Az egyesülés tiszta reményében mentünk november 6-án Budapestre az „F" pavilonba, ahol én is beszédet mondtam, és hitet tettem a pártegység mellett. Sajnos, a nagygyűlésen nem minden úgy történt, ahogy a 31 tagú I. B. korábban elhatározta. Valakik manipulálták, csütörtöktől szombatig megváltoztatták a megbeszélteket, ezért nem jött létre az egyesülés, és több minden utólag derült ki. Nem akarok most a kulisszák mögött kutaszkodni, így csupán a jól látható tényeket sorolom föl. Hála Istennek, 1990 tavaszán a magyar nép egy demokratikus jogállam mellett döntött, ahol az egyesülésnek is törvényes szabályai vannak. A Történelmi Független Kisgazdapárt alkotmánya meghatározza, hogy a párt egyesülését a közgyűlésnek ke^l kimondani, a tagok kétharmadának egyetértő nyilatkozatával. Sajnos, a következő tények csak a nagygyűlés után derültek ki. 1. Az egyesülési folyamatban szereplő úgynevezett Konzervatív Kisgazdapártot soha be nem jegyezték, ezért jogilag nincs. A nagygyűlés közel négyezer résztvevőjéből 122 vallotta magát odatartozónak. 2. A Nemzeti Kisgazdapártból a szándéknyilatkozatot 28-an írták alá. A párt vezetői korábban 400-nál több tagról beszéltek. Nem tudom, melyik a valós. 3. A 2000 tagot számláló Történelmi Független Kisgazdapártból összesen 491 nyilatkozott az egyesülés mellett, akik között, velem együtt, több mint száz vásárhelyi volt. 4. Az összes aláírók száma nem haladta meg az 1200-at. Miért nem csatlakozott az ott lévő kb. 4000-ből a többi 2800? Úgy hiszem, nem kell bizonygatni, hogy ezek a számok nem felelnek meg a törvényben előírtnak, s a mindanynyiunk által hőn óhajtott egyesülés nem jött létre. Egy demokratikus politikai pártban a vezetők nem tehetik túl magukat a tagok többségének az akaratán, a törvények betartásán, mint néhányan azt a november 6-i események után megteszik, váltogatva egyik pártot a másik után. Bölcsen és becsülettel cselekedett Pártay Tivadar, hogy a pártja működését nem szüntette meg, mert erre a 2000 tagból 1509 nem hatalmazta föl. Nyilván azért van, hogy a Nemzeti KgP, melynek dr. Szegő István az országos elnöke, a mai napig nem szüntette meg önmagát. Ha a nagygyűlést levezetők valóban pártegységet akarnak, erről kellett volna az ott lévőket tájékoztatni, s megkérdezni, hogy akarnak-e még egy újabb kisgazdapártot létrehozni, vagy belépnek a legtöbb tagot számláló Történelmi Független Kisgazdapártba. Ehelyett sajnos kommandósokkal vitették el, farkaskutyákkal körülvéve azt a két baranyai kisgazda vezetőt, aki ezt javasolni akarta. Ennyire nem fontos a tagok véleménye és a törvények betartása? Én is aláírtam az egyesülési szándéknyilatkozatot, de mivel az nem jött létre, így ez csupán szándék marad annak megvalósulásáig. A vásárhelyi taggyűlés úgy határozott, hogy az egyesülési szándékunkat és az együttműködési készségünket fönntartjuk, s mindent megteszünk, hogy a kisgazda egység a tagok többségének az akaratából, a törvényeknek megfelelően jöjjön létre. Árulónak tartanám magam, ha ennek ellenére hagynám el azt a zászlót, amelyet ez év tavaszán Hódmezővásárhelyen bontottunk ki. Tisztelt szegedi „egyesült" kisgazdák! Engem és a vásárhelyi szervezetet a Független Kisgazdapártból kizártak, mert nem voltam hajlandó a kisgazda demokráciát és a történelmi hagyományait föladni. Pártay Tivadar, ennek a pártnak 1930 óta tagja, ezért az eszméért vállalt fasiszta és kommunista börtönt, recski kényszermunkatábort. Bizonyosan van hibája, nem is kevés, de a börtönökben csak a testét Toppantották meg. Nyolcvan éve ellenére szellemében teljesen ép, politikai hitvallásához 1930 óta hű, széles látókörű kisgazda politikus. Azért hívta életre 1992. október 6-án a Történelmi Független Kisgazdapártot, Kampány indul... |egállapodtunk. December 6-án, a hivatalosan bejegyzett pártok képviselőivel való megbeszélésen aláírtuk azt a Megállapodást, amely a választási kampány során meghatározza a Délmagyarország és a Délvilág napilapok, valamint a kampányban részt vevő pártok kapcsolatát. E Megállapodás szerint, amelyet egyébként minden jelenlévő párt aláírt, lapunk e hónap folyamán ismerteti a választási programokat, pártonként fél kolumna (legfeljebb 130 sor) terjedelemben és azonos helyen. Január 3-án szerkesztőségünkben a pártok képviselőinek jelenlétében megejtettük a sorsolást, amely szerint közöljük majd a választási programokat. Az itt megjelenő Írásokat a pártok juttatták el szerkesztőségünkbe, eredeti formában és terjedelemben közöljük őket, elsőként a Vállalkozók Pártjának programját. Hangpróba cfmű új rovatunkban pedig a politikai tárgyú olvasói levelekből adunk válogatást. hogy a „békési szellemhez" ragaszkodónak legyen mibe kapaszkodni, hogy tovább őrizzék a szabadság, a demokrácia és a kisgazda eszme lágjait. Az úgynevezett Egyesült Történelmi Kisgazda- és Polgári Pártot egyelőre még nem jegyezték be. Törvényes elismerése lehet, hogy hónapokig is elhúzódik, mert nem egyesülés jött létre, hanem egy új párt alakult, aminek a neve nem fedi a valóságot. Sem a Történelmi Független, sem a Nemzeti KgP nem szüntette meg önmagát, mert ehhez nem elég a vezetők akarata, hanem a tagság hozzájárulása szükséges. Egy nem létező pártnak sem végleges vezetőséget választani, sem nagyválasztmányt tartani nem helyes. Ne vegyék rossz néven, nem tudok és nem akarok néhány havonként pártot váltani. Nem fogok egy be nem jegyzett harmadik pártba átlépni csak azért, hogy ne abban legyek, amit hiteles személyiség vezet, ami órzi és képviseli azt az eszmét, aminek a szolgálatába szegődtem. Itt szeretném kivárni, míg a Független Kisgazdapártban mindannyian egyesülhetünk. Aki nem így érez, menjen, senkit nem tartok vissza. Az 1990-es választáson sem tülekedtem, hogy pártlistán masírozzak be az Országgyűlésbe. Most sem teszem, és sem a becsületem, sem a hitem nem adom el érte. Van az új pártban önjelölt vezér és listára vágyó könyöklő máris éppen elég. Az egység nagyon szép gondolat, de illetéktelenek kezében rendkívül veszélyes és félrevezető. Az elején föltettem a kérdést, vajon miért nem csatlakozott november 6-án a 4000-ból 2800? Egyszerűen azért, mert ők valódi kisgazda egységet, egyetlen kisgazdapártot akarnak, nem 28-cal és 122-vel újabb pártot csinálni. Amit sokan, tiszta szándékkal és őszintén akarnak, az biztosan bekövetkezik. Ezen munkálkodjunk most mindannyian. Ne úgy, hogy félrevezetve az embereket. újabb és újabb kisgazdapártot hozunk létre, hanem fogjuk meg egymás kezét. Először ki-ki a saját lakóhelyén béküljön meg a másik kisgazdával, azokkal, akikkel együtt nap mint nap meg kell vívni a harcot jövőnként, jogainkért, igazságunkért. A választók bizalmát csak olyan párt nyerheti meg. amelyik tiszta eszközökkel - nem kidobólegények és farkaskutyák segítségével - jön létre, s nem önjelölt, hanem a tagság bizalmát bíró, tisztességgel politizáló, hiteles vezetőket választ. A Történelmi Független Kisgazdapárt csak olyan jelölteket állít, akik vállalják az egyéni megmérettetést és erkölcsi, politikai feddhetetlenségükről nyilatkozatot tesznek. A párt kapui nyitva állnak mindazok előtt, akik ezeket az alapelveket elfogadják. A valóságos egység megteremtésére már most fölajánljuk egy Történelmi Független Kisgazda Szövetség létrehozását. Ennek nemcsak bejegyzett párt, hanem jogi személyiség nélküli társaság is tagja lehet. Ez sokkal célravezetőbb lesz,' mint újabb és újabb kisgazdapártok szervezése, bár ez attól függ, kinek mi a célja. Dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely A történelem nem 1989-cel kezdődött „Antall József élére állt egy tönkrement, egy tönkretett országnak" - a Szent István-bazilikában hangzott el ez a kegyeleti aktushoz nem illő szöveg. Az utolsó két szón van a hangsúly, a súlyosan elmarasztaló minősítésen. Méltatlan egy főpaphoz, különösen, ha a kinyilatkoztatás igazságtartalma vitatható. A múltban minden rossz volt. Ismert a szlogen és annak többféle változata is. Eleget hallhattuk a rendszerváltás négy éve alatt. Ebben a propagandában - elsősorban a katolikus klérus - jó szövetségesnek bizonyult szűkebb pátriánkban is. Tönkre tettük az országot mi, kisemberek is, hiszen valamilyen módon kiszolgáltuk a pártállamot. Mintha egy teljes generáció negyvenegynéhány évig csak pusztított és rombolt volna. Úgy tudtam pedig, hogy a nép többsége anno tisztességgel tette a dolgát: alkotott. És mégis: semmivé váltak erőfeszítései, hamis pénzt gyűjtött szorgos munkával. Elgondolkodtató... Vajon mit lehetett tönkre tenni, szétverni abból, ami a hárommillió koldus országából, a „fatengelyes" világ romjaiból a háború után, '45-re még megmaradt? Lépést kellene váltani a vádaskodóknak, az indulatszítóknak, a kommunistázóknak. Sokáig nem lehet megélni a félmúlt an-block szapulásából, a tényleges hibák feltupírozásából. Ideje lenne áttérni a mögöttünk levő korszak tárgyszerű kritikájára, az értékek átmentésére, a tanulságok hasznosítására. Mert az államszocializmus zsákutcás volta ellenére is alkotott. El kell ismerni - pártelfogultságok nélkül azokat az eredményeket, amelyek elsősorban a Kádár-korszak utolsó évtizedeiben születtek. Mitől lett vajon az ország olyan, ahová - a ma hatalmon lévők szerint is - érdemes beruházni? Ahol a környező országokhoz képest, fejlettebb a politikai demokrácia, előrehaladottabb állapotban vannak a piaci viszonyok. Mikor jöttek létre ezek a feltételek? Minek tudható be, hogy pár évvel ezelőtt még virágzó, sok tekintetben világszínvonalon álló mezőgazdaságunk volt? (Hogy csak erre a nem kis jelentőségű tényre utaljak.) A legvidámabb barakk a táboron belül - így emlegették hazánkat, nem is alaptalanul. Szerény lehetőségeinkhez képest volt létbiztonságunk, tisztes megélhetésünk. Eladósodottságunk előtt is. A hatvanas, hetvenes években jobban éltünk, mint az azt megelőző hosszú-hosszú évtizedek során bármikor. Hetvenedik életévemhez közeledve ezt tapasztalatból tanúsíthatom. A történelem nem 1989-cel kezdődött. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a megelőző évtizedek értékei veszendőbe menjenek, olyan gazdagok nem vagyunk. Vétek a nép ellen, ha kiöntjük a fürdővízzel együtt a gyereket is. Takács József Szeged