Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

6 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. JAN. 10. MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Állítsa össze iobb kombinációt Legyen akár kényelmes, akár megfontolt, akár mozgékony zásra is kerül, tehát szabadon eladható-vehető. Ideális középtávú befektetés. Szolnokon randevúztak a gazdakörök Nem szabad elengedni a vidék kezét • Igazgatók a visszasorolási ügyről Nincs senkinél a bölcsek köve A pedagógusok közalkal­mazotti törvény szerinti leg­magasabb F kategóriából való visszasorolása ügyében a város több iskolájának igazgatója levélben fordult lapunkhoz. A reagálás szerint az álta­lános és középiskolai igazga­tók méltánytalannal és igazság­talannak tartják dr. Puskás Albertné, a Közoktatási és Közművelődési Iroda vezető­jének január 6-i számunkban tett kijelentését, mely szerint az ügyben az igazgatók hibáz­tak, mert nem folytattak egyez­tetést az önkormányzattal a pedagógusok- jó munkáért járó F kategóriába sorolását ille­tően. „Az igazgatói intézke­dések a közalkalmazotti tör­vény előírásainak megfeleltek, hiszen az önkormányzattal való egyeztetési kötelezettség csak 1993. december 19-én lépett életbe. Ennek ellenére az igazgatói munkaközösségekben az igazgatók többször kérték, hogy az iskolák kapjanak keretet az F osztályba való besorolhatóságra, mely jelen­leg a hosszan tartó jó mun­kavégzés elismerésének szinte egyetlen módja" - szól az állásfoglalás. A levél szerint az intéz­ményvezetők a közalkalma­zotti törvény 1992-es elfoga­dása óta több alkalommal ­tavaly nyáron például szabad­ságuk ideje alatt, legutóbb pedig 93 október 22-én, illetve december 31-én - szolgáltattak adatokat a kjt szerinti besorolá­sokról az önkormányzat ré­szére, az idei költségvetés elő­készítéséhez október 22-én név és fizetési osztály szerinti bon­tásban jelezték a bérigényt. A levél szerint ezekre az adat­szolgáltatásokra, melyek már tartalmazták az F átsorolásokat is, visszajelzést nem kaptak. Az igazgatók a „sokféle­képpen értelmezhető és vitat­ható közalkalmazotti törvény gyakorlati alkalmazásáról" hangsúlyozzák, hogy annak értelmezése, mint bölcsek köve senkinek nem lehet biztosan birtokában. (Folytatás az 1. oldalról.) Az elnök házigazda szerint az újjáalakult gazdakörök leg­fontosabb feladata a falvakban végzett felvilágosító munka, amely a tulajdonhoz jutás fon­tosságára koncentrál. A leg­több gond a termelőszövet­kezeti átalakulásokhoz, ezen belül is elsősorban a vagyon­nevesítéshez és a kiváláshoz kapcsolódik. A gazdakörök ér­dekképviselete alapvetően a magántulajdonos kis- és kö­zépgazdálkodókra, illetve a szövetkezetekből kivált valódi szövetkezésekre terjed ki. A problémákat közvetítik a kor­mányzat megfelelő szintjeire, a létfontosságú jogi, piaci és pénzügyi információkat pedig eljuttatják a gazdákhoz. Szabó Tamás privatizációs miniszter úgy látta, hogy jó gazdasági év virradt ránk, ttz hónapja csökken a magyar­országi munkanélküliség, nö­vekszik az ipari termelés, fel­gyorsultak az infrastrukturális beruházások. Mindez jórészt annak is köszönhető, hogy nő a magánszféra súlya, ami ellen­tételezi a régi, nem piacképes struktúrák összeszűkülését. Növekedett a kiskereskedelmi forgalom, miközben csökkent az infláció az elmúlt év utolsó negyedében. 1994-et úgy kezd­jük, hogy mérséklődik a kö­zépmezőny személyi jöve­delemadó-terhe, csökken a kamatadó és a nyereségadó Az elmúlt esztendőt a privatizáció sikeréveként értékelte a mi­niszter, a kétszáz milliárd fo­rintos bevétel duplája a koráb­bi két év összesített ered­ményének. Tavaly 120 milliárd forintnyi külföldi tőke áramlott be az országba, ezzel együtt az eladott állami vagyonból a magyar tulajdonszerzés aránya 70 százalékos volt. Idei további prioritások, címszavakban: a törvényhozás, a hitelszféra, a jelzálog, a vidék bankja, a kárpótlás, a földtulajdonszer­zés, illetve -bejegyzés, vala­mint a kárpótlás. Szabó János összefoglalójá­ban a törvénykezési hiányos­ságokra utalt, ezen belül is elsősorban a földkiadó bizott­ságokat jellemezte úgy, hogy azok apátlan-anyátlan árvák. A képviselői önálló indítvány­ként született törvényt a mi­niszter, mint jogász, nem merte volna tervezetként benyújtani. A cél jó, de megoldatlan a költség viselőjének kérdése, a határidő, nincs tisztázva a felügyelet. Az FM most dol­gozik egy módosító javaslaton, amit jó lenne minél előbb elfogadtatni az országgyűlés­sel. Medgyasszay László szerint is a konszolidáció éve lehet az idei, kiépülhet a szükséges intézményrendszer, amely nélkül az átalakuló mezőgaz­daság nem tud működni. Leg­fontosabbak az agrárrendtartási kérdések, valamint a termék­tanácsok. A falun élő embe­reken múlik, hogy mindez megvalósuljon. Az átalakuló mezőgazdaságban nem szabad elengedni a vidék kezét, segí­teni kell az önszerveződést, támogatni az elfordulásra haj­lamos agrárértelmiség törekvé­seit. Az államtitkár külön is hangsúlyozta a közelmúltban nagy vihart kavart ötszázezer forintos „támogatások" kérdé­sét. Ez nem ajándék, ne men­jenek a hivatalokba az ötszáz­ezer forintért: ez életképes gazdaságokat megcélzó segít­ség. A keret a privatizációs bevételből is töltődik, s remél­hetőleg a jövőben jobban meg lehet felelni az óriási érdek­lődésnek. (Szabó Tamás ezt már nem állhatta meg szó nélkül, s kifakadt: „te osztod, én meg gyűjtöm, ez elég okos".) Magyarország mezőgaz­dasági felemelkedése a sok jó családi vállalkozástól függ ­kezdte összefoglalóját Raskó György. Az ötven-, százhek­táros magángazdaságok haté­konysága növekedhet a koráb­bi három-négyezer hektáros üzemméretekhez hasonlítva, de csak a magángazdaság talaján állva. Nem kell félni a nad­rágszíjparcelláktól, már csak azért sem, mert ilyenek iga­zából nem jellemzőek. A tulaj­don szétaprózódott, de a gaz­dálkodás mérete nem csökkent olyan veszélyesen, hiszen az emberek összeállnak, és meg­keresik a racionális termelési formát. • Délután a 232 küldött ab­szolút többséggel elfogadta a szervezet új alapszabályát, és megválasztotta a 11 tagú el­nökséget, amely döntött a tisztségviselőkről. Az elnök ismét Kozma Huba lett, a társelnöki tisztet Jakab István tölti be, míg a három alelnök: Tamás Károly, Jakab Ferenc és Török István. Kovács András Igényes, pontos, gyors CÍMFESTÉSI MUNKÁT vállalunk kedvező áron. * információs táblák & reklámfeliratok • gépkocsiponyvákra feliratok * cégtáblák * KRESZ-táblák festése Szegedi Városgazdálkodási Vállalat Szeged, Pacsirta u. 1. I Telefon: 489-789/19 mS Egy csalód anyagi biztonságának megterem-té­séhez a családfőnek mindenre gondolnia kell. Szükség van hosszútávú megtakarításra, bizonyos célra félretett összegre és bármikor hozzáférhető tartalékra. Minderre egy befek­tetés nem nyújt megoldást, a Magyar Állampa­pírok azonban minden igényre választ kínálnak. • Mi az állampapír? Az állampapírok különböző futamidejű (rövid-, közép- és hosszútávú), kedvező hozamot kínáló értékpapírok, melyek kamataira és visszafizeté­sére maga az állam vállal garanciát. Mi ÍI portfollo befektetés? Egy befektetésnél három fő szempontot kell figyelembe venni: a hozamot, a futamidőt és természetesen a biztonságot. Mindhárom egy­aránt fontos, hiszen együttesen határozzák meg a befektetés jellegét, funkcióját. Ahhoz, hogy a pénze a leghatékonyabban gyarapodjon, több­féle típusú - futamidejű, kamatozású - befekte­tésre van szükség. Ezt a különböző típusokból összeállított, i deális befektetési csomagot nevez­zük portfolig befektetésnek. A Magyar Állampapírok változatos befektetési le­hetőségeket nyújtanak Önnek, bármilyen időre és feltetelekkel szeretné megtakarításait elhelyezni. És ami a legfontosabb, még a biztonságról sem kell lemondania. Legyen akár kényelme?* Ha Önnek drága az ideje és nem szeretne sokat MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK Mogyor Államkötvény Kamatozó Kincstárjegy Lakossági Kincstárjegy (kibocsátásonként változó) Lejárat előtt visszaváltható igen, névértéken igenlő 2. hónap után vissza- ( ), és okkor is kamatozik igen, napi árfolyamon igen, napi árfolyamon Tőzsdén forgalmazzák Adávisszulérités igényelhető vesződni pénzének elhelyezésével, ráadásul a napi árfolyamok sem tartoznak kedvenc olvas­mányai közé, akkor a Magyar Államkötvényeket éppen Önnek találták ki. Kedvező hozamú, ter­vezhető, fix vagy változó kamatozású, változó futamidőkkel (2-5 éves) havonta kibocsátásra ke­rülő értékpapírok. A futamidő alatt is szabadon eladhatók-vehetők, és természetesen visszafizeté­süket az állam garantálja. Legyen akár megfontolt Ha Ön nem szeretné több évre lekötni pénzét, de 1 év még átlátható időtartam az Ön számára, akkor válassza a Kamatozó Kincstárjegyet. Ez 1 éves futamidejű, magas kamatozású, havonta ki­bocsátott értékpapír, amely tőzsdei forgalma­Legyen akár mozgékony Időről-időre felszabaduló pénzeinek viszont aligha találhat kézenfekvőbb befektetést, mint a Lakossági Kincstárjegy. Ez a folyamatosan kap­ható, 1 éves futamidejű értékpapír kedvező ho­zamot kínál. Ráadásul már a 2. hónap után visszaváltható és akkor is kamatozik! Az állampapír a világ legbiztosabb befektetése. Érdemes végiggondolni, hogy Önnek melyik ép­pen a legjobb kombináció. Á Magyar Állampa­pírok között biztosan talál előnyös befektetési megoldást.

Next

/
Thumbnails
Contents