Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-04 / 283. szám

és a többiek A hét fotója Puskájával hátát vakargató kommandós. Révész Róbert felvétele A hét hírei Vén csont Zorán A nagy nemzedék képviselői közül szinte mindnyájan megcsinálták már jubileumi műsorukat. Szörényiék, Koncz Zsuzsa, az Omega, a Metró. Mindegyik koncert stadionnyi hallgatóságot vonzott, nagyszabású volt, mindegyik bizonyította, hogy a magyar popzenének is szerepe volt a honi felvilágosodásban. De mindegyiknél volt egy kevéske difi. Egy icipici hiányosság, ami miatt a tévé előtt ülve nem bántam, hogy nem váltottam jegyet az eredeti helyszínre. Szörényiéknél mintha kicsit túl nagy lett volna a trikolorgőz, Zsuzsa repertoárját mintha a sértődöttség nyirbálta volna meg, az Omega-koncert hangtechnikája igen sok kívánnivalót hagyott maga után, a Metrókoncert pedig, bár hangulatos volt, olyan kicsi korszakot bírt csupán felölelni, amilyet a magyar könnyűzenében a zenekar maga is megélt. Zorán viszont valami olyasmit tud, amit talán senki a hazai popéletben: három évtizede folyamatosan jelen lenni s folyton valamilyen meglepetéssel szolgálni. Mostani retrospektív koncertjéről például majdnem zeljesen száműzte az elektronikus hangszereket. Akusztikusán megszólaltatott muzsikával, finom, elegáns hangzásokkal örvendeztetett meg bennünket. Igaz, a koncert első felében három magas énekhangot elspórolt tőlünk, mégis úgy érzem, a nagy nosztalgiázok közül ő vizs-gázott eddig a legjobban. Énekest és gitárost megdolMaffiatörténet Pablo Escobar megsemmisítésével sikerült döntő csapást mérni a kolumbiai kábítószerkereskedő-bandákra - jelentette ki Cesar Gaviría államfő Bogotában, röviddel azután, hogy az ország főügyésze hivatalosan is közölte: a fegyveres erők speciális alakulata Medellínben tűzharcban megölte Kolumbia, s a nemzetközi bűnüldözés első számú közellenségét. Pablo Escobar, a kolumbiai medellíni kábítószerkartell vezére egyébként a családja iránti ragaszkodásának esett áldozatul - legalábbis a bűnöző halálával végződött akcióról pénteken közzétett részletek szerint. Escobar csütörtökön két órával azt megelőzően telefonált feleségének, hogy medellíni rejtekhelyén a fegyveres erők különítménye rajta ütött és tűzharcban halálra sebezte. goztató régi dalainak üzenete ma is érvényes. S Zorán a muzsikáláson kívül tud még valami nagyon fontosat: úgy dolgozni, hogy ne érintődjön kicsinyes érdekektől. Felhőtlen, igazi munkakapcsolatot fenntartani a régi nagyokkal és az új várományosokkal. Ehhez nemcsak szakmai kvalitás, de szerénység, bölcsesség, tolerancia és nem utolsósorban más kollégák nagyra értékelése szükségeltetik. (Mellesleg jegyzem csak meg, hogy a hosszú siker titkai az élet más területein is ezek lenA drogkirály családja felesége és két gyereke több napja egy bogotai szállodában tartózkodik, miután az alvilági ellenfelek merényleteitől tartva Németországba utaztak, ám az ottani hatóságok nem engedélyezték ott-tartózkodásukat és visszaküldték őket Kolumbiába. E szállodában hívta őket a bújkáló férj, aki előző nap ünnepelte 44. születésnapját, s a titkosszolgálat a telefon nyomán tudta meghatározni Escobar tartózkodási helyét. A támadásban részt vett fegyveresek beszámolói szerint Escobar és két társa lövésekkel fogadta a letartóztatására érkezőket, s az így kialakult tűzharcban lőtték le a maffiavezért, amikor a ház tetején át megpróbált elmenekülni. nének.) Csakhogy e szemléletet a művészet hiúságtól és jó értelemben vett exhibicionizmustól megterhelt világában nehezebb hoszszútávon megtartani. Zoránnak, úgy látszik ez sikerül. Mikor legutóbb munkájáról faggattam, mosolyogva mondta: „a szakmában mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a jó szerzőkkel, kollégákkal tartsa a kapcsolatot, hiszen a siker záloga a minőség. Az acsarkodás, a napi politikai csatározás helyett muzsikálni kell annak, aki ahhoz ért. Ilyen egyszerű a dolog." Egy pénteki napon a szegedi Centrum Áruház élelmiszerosztályán két csomag francia salátát vásárolt. Amikor kezében volt a 800 forintnyi visszajáró pénz, mellélépett két civilruhás férfi, és a fent említett módon végigrohant vele az élelmiszer-, majd a ruházati részlegen. „Először azt hittem, ki akarnak rabolni, mivel a kezemben volt a pénz, és a könyvekkel zsúfolt sporttáska" - mondta. Az irodában az egyik kísérő átkutatta a táskát, majd miután nem talált semmi, átadta a gyanúsítottat az irodában egy szőke, „ideges típusú" eladónőnek, aki éppen jegyzőkönyvet írt egy előző lopásról. Az eladónő először kigombolta Szilvia kabátját, blézerét, majd rángatni kezdte pulóverét, hátha kiesik onnan egy eldugott holmi. Mikor az sem vezetett eredményre, kitépte a lány trikóját az öves nadrágból. Ezt követően végigtapogatta a lábát, amit Szilvia mindössze így kommentált: „Könyörgöm, mit csinál?" De a harminc év körüli nő csak mondta a Kevesen képesek e szakmában az önimádat rossz szellemét elhessegetni maguktól. Zorán harminc „munkaévét" reprezentáló koncertjét a pályatársaknak ajánlja, alkalmat teremt, hogy előttük tisztelegjen. Egy Zorán-koncert, ami nem főképpen Zoránról szól. Hanem legalább anynyira Presser Piciről, aki elfogódott és zavart, mikor utána kell számolnia, hány év is az a tizenhat, Shöck Ottóról, akinek a Metrókorszakot köszönheti a népszerű popénekes, Dusánról, aki még ha akarna sem maradhatna az untermann szerepében, hiszen a színpadon sikeres testvére pontosan tudja, és tudatja a világgal, milyen fontos a vox humana, az énekelt szó, a meghangszerelt költészet. Mert költészet a „Dusánéletmű", olyan minőség, ami úgy sejtem, a cenzorok számára évekig kódolhatatlan volt, ennek köszönhetően juthattak át e dalszövegek a rostán. A hiteles művész hasonlókat cselekszik, mint amiről énekel. Hosszú lenne sorolni a segélykoncerteket, amiket Zorán kezdeményezett, vagy amelyeken fellépett. Miért? A válasz benne foglaltatik a Hadd legyen béke, a Könyörgés, vagy a Szép holnap című dalokban. Az ars poetica is pontosan kiolvasható az Üzenetből, vagy az Apám hitte kezdetű nótából. De kár lenne most az énekes-muzsikus érdemeit sorolni, beszéljen a koncert helyette. Aki teheti, nézze meg a második részt a tévében. Pacsika Emília magáét a vendég „szarkákról": „Ők maguk tehetnek róla, hogy ide jutottak..." "Logika ugyan nem túl sok, de harag annál több volt mondataiban" - panaszkodott tovább a lány. Az ötletszerű és eredménytelen nyomozásnak egy idő után vége szakadt. A porig alázott lánynak ajtót nyitottak, és elnézést kértek tőle. Elmehetett. Amikort azt kérdeztem, mire gondolt a történtek alatt, annyit mondott: „A békés tűrés tartott vissza, és íjával és nyílvesszőivel együtt ötezer évvel ezelőtt eltemetett harcos csontvázára bukkant egy izraeli kutatócsoport Jerikó körzetében. A jó állapotban megtalált csontváz egy barlangban volt eltemetve. A negyAz oroszországi parlamenti választások egyik vállalkozó kedvű jelöltje olcsó pezsgővel csábítja szavazásra a polgárokat. Jurij Tyulin, a Méltóság és Irgalom tömörülés képviselője, a Moszkvától északnyugatra fekvő Tver térségében 1000 rubellel alacsonyabb áron kínál egymillió üveg gyöngyöző nedűt azoknak, akik a december 12-i választásokon rá adják voksukat. Az alacsony jövedelműek ennél még nagyobb engedményre számíthatnak jelentette az ITAR-TASZSZ. az a tudat, hogy ez a viselkedés bizonyára az ország gazdasági és morális helyzetéből adódik. Feltételeztem, hogy az eladónőnek naponta sok ilyen motozást kell véghezvinnie. De otthon teljesen kiborultam. Akkor javasolták, hogy legalább tanulság legyen belőle az újság hasábjain." A megtelepedett csöndben még hozzátette: „Amikor hazamentem rögtön mosásba tettem aznap viselt pulóveremet, hogy legalább az legyen tiszta..." venes éveiben elhunyt harcost teljes fegyverzetében hantolták el. A csontváz mellett talált tőr pengéjét vörös foltok tarkítják - a szennyeződés akár vérfolt is lehet, de ennek megállapítása a tudósok feladata. A pezsgő kedvelt ünnepi ital Oroszországban, sokan karácsony és szilveszter előtt már jóelőre felvásárolják a szükséges készletet. A Méltóság és Irgalom elnevezésű eddig még kevéssé ismert tömörülés a választásokon induló 13 párt egyike. Programjában síkraszáll az orosz államiság erősítése, valamint a veteránok, rokkantak és az ökológiai katasztrófák áldozatainak nyújtott szociális támogatás növelése mellett. Telefonon kerestem a Centrum illetékes rendészeti szakembereit. Vezetőjük, Beláz Lajosné és a biztonsági őr, Savanya István eleinte rendkívül készségesen, majd egyre idegesebben tájékoztattak az ilyenkor szokásos eljárásokról, amelyek szándékuk szerint mindig az előírásoknak megfelelően zajlanak. A kollégák által telefonhoz hívott, a lány által említett szőke eladónő viszont „nem tudott semmit" az esetről, miként jegyzőkönyv sem készült az eljárásról. Hivatalosan nem volt miről. Azt azonban az informátorok is egybehangzóan állították: a motozás nem járt eredménnyel, lopás nem történt. Mégis, megint elveszett valami... A hit abban, hogy a becsületes állampolgárok védelmet és megbecsülést élveznek ebben az országban. És hogy ennek szellemében a legelemibb emberi jogokat nem tekintheti semmisnek egy hatáskörét túllépő biztonsági őr, bolti eladó vagy bármely más tisztségviselő. Joó Erzsébet Feleségének telefonált, le is bukott Pezsgőért szavazatokat Kabatlopasi ügy - francia salátával Szerencsére nem tudom, milyen érzés az, ha a hátamba nyomul négy ököl, és tulajdonosai se szó, se beszéd száguldva visznek keresztül a vevőkkel zsúfolásig telt üzleten. Majd egy irodába tuszkolnak, és tolvajnak gondolva átkutatják táskámat, zsebeimet. Nem tudom és nem is akarom megtudni, hogy ártatlanul milyen szörnyű lehet egy ilyen atrocitást elviselni. Abban azonban biztos vagyok: nem lennék olyan toleráns, mint az a vásárhelyi ötödéves bölcsész, aki a nyilvánosságtól remélv^az egyetlen gyógyszert, beletörődve mondta el panaszát.