Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 30. J TÖRTÉNELMI KRÓNIKA December 28. 801. Jámbor Lajos, a frank Nagy Károly császár fia, majdnem egyéves ost­rom után elfoglalja Barcelo­nát. Barcelona lett a Frank Birodalom hispániai őrgróf­ságának fővárosa. 1706. Pierre Bayle (szü­letett 1647. XI. 18. Corlat­Bayle), kora felvilágosodás francia filozófusa meghalt Rotterdamban. Írásaiban a tolerancia és az önállóság mellett foglalt állást, az ateizmust a vallásos erköl­csiség alternatívájaként kö­vetelte. Művei: Történelem és kritikai szótár. Elegyes gondolatok az 1680-ban fel­bukkant üstökösről. 1856. A virginiai Stran­tonban született Thomas Woodrow Wilson, az Egye­sült Államok 28. elnöke (1913-1921 között). 1920­ban megkapta a Nobel-bé­kedíjat. Washingtonban halt meg 1924. március 3-án. 1908. A dél-olalszországi Szicíliát földrengés rázta meg, amely csupán Messina kikötővárosban 84 ezer ál­dozatot követelt. Összesen 100 ezerre teszik a halottak számát. Messina és Reggio di Calabria városok majd­nem teljesen elpusztultak. 1937. Romániában a szélsőséges nacionalista Go­ga kap miniszterelnöki ki­nevezést. 1949. Az utolsó államosí­tási rendelet Magyarorszá­gon. Előirányzatait később felemelik. 1963. Paul Hindemith (született 1895. XI. 16. Ha­nau am Main) német zene­szerző. a donaueschingeni kamarazenei fesztivál társ­alapítója meghalt Frankfurt am Mainban. 1964. Olaszországban az elnökválasztás 21. meneté­ben Saragat győz. 1965. A pápa kérdésére válaszolva Ho Si Minh be­jelentette, hogy a béke hely­reállításának feltétele az amerikai katonai erők ma­radéktalan kivonása az or­szágból (Vietnamból). 7*- Tours Emmanuelle1 Vörös-tenger Egy- és kéthetes üdülések már 29 900 Ft-tól. Remek időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Meglopták a szuperügynököt James Boridnak, a 007-es ügynöknek - alias Roger Moore-nak - már nem működ­nek úgy a reflexei, mint hajda­nán. A híres brit filmszínész mintegy tíz napja járt pórul a genfi repülőtéren, amikor ­mint rendesen - feleségével Svájcba utazott, hogy az ünne­peket a híres gstaadi üdülőhe­lyen töltse. Miután megkapta bőrönd­jeit, Roger Moore néhány pil­lantra magára hagyta a koffer­kulit, hogy szót váltson kinn várakozó sofőrjével. Egy ismeretlen megragadta az alkalmat - na meg a sztár két csomagját - bennük pénz­zel, hitelkártyákkal és mintegy 7500 dollár értékű ékszerekkel. A genfi kanton rendőrségé­nek szóvivője szerint a szem­füles tolvajnak azóta sem buk­kantak nyomára. • Bekeményít a jugoszláv kormány Kiutazási illeték: tíz márka A jugoszláv polgároknak a jelek szerint hamarosan min­den kiutazáskor tíz márka ille­téket kell fizetniük a határon, ha gépkocsival utaznak, ez az összeg ötven-száz márka lesz ­jelentette be az ünnepekben a külgazdasági kapcsolatok szö­vetségi minisztere. A javaslatot a napokban nyilván el is fogadják, hiszen üres az államkassza, az embar­gó hatására megszűnt a keres­kedelem, nincs honnan bevé­telt biztosítani. Jobb híján újra a megalázott, kisemmizett, éhező polgárok hátán csattan az ostor, akik utolsó megtaka­Demirel nyugtalan Süleyman Demirel török elnök nyugtalanságának adott hangot a Zsirinovszkij nevével fémjelzett irányzat előretörése miatt Oroszországban. A török elnök - aki hétfőn egy ankarai sajtóértekezleten nyilatkozott - felhívta a figyel­met azokra a veszélyekre, ame­lyek Zsirinovszkij és a hozzá hasonló „szélsőséges irányza­tok" előretörése jelent. Demi­rel szerint ezeknek az erőknek a hatalomban való részvétele „nehézségeket és bizonyta­lanságot hozhat" elsősorban az orosz nép számára, de az egész eurázsiai és kelet-európai tér­ségben is. rított pénzükért külföldön - fő­leg Magyarországon - élelmet vásároltak. Nem nehéz megjó­solni, hogy ez még nagyobb nyomorba, kilátástalanságba taszítja déli szomszédainkat, így a vajdasági magyarokat is, akiknek három-négyhavi járan­dóságukat, nyugdíjukat kell feláldozniuk, azért, hogy eset­leg meglátogathassák Magyar­országra menekült hozzátar­tozóikat. A hurok egyre jobban szorul, félő, hogy ezzel az in­tézkedéssel sokakat meg is fojt. T. T. A török elnök reményét fe­jezte ki. hogy a Zsirinovszkij­féle irányzat nem emelkedik Oroszországban az állami poli­tika rangjára. Ankara már több ízben is szóvá tette az ultrana­cionalista orosz pártvezér Tö­rökországgal kapcsolatos „fe­lelőtlen megnyilatkozásait". A szélsőségesen nacionalista po­litikus - török sajtójelentések szerint - ázzál vádolta meg Tö­rökországot, hogy expanzio­nista célokat dédelget a Kauká­zus vidéke és Közép-Ázsia vo­natkozásában és Ankarát Oroszország „történelmi ellen­felének" titulálta. A török köztársaság elnöke nyilatkozatában ismételt támo­gatásáról biztosította Jelcin el­nök reformjait. • A hatóságok is szeretnék ki­hallgatni azt a palermói papot, aki karácsonykor elárulta, hogy a tavaly brutálisan meg­gyilkolt Falcone vizsgálóbíró egyik merénylője meggyónta neki a bűnét. Paolo Turturro palermói pap a karácsonyi éjféli mise al­kalmával fedte fel hívei előtt, hogy egy 22 éves fiatalember a maffia több gyilkos merényle­tében, köztük a Giovanni Fal­cone vizsgálóbíró, a bíró fele­sége és három testőre halálát okozó tavalyi tömegmészárlás­ban való bűnrészességgel vá­dolta önmagát. A maffiaellenes elkötele­zettségéről ismert, s ezért a ha­tóságok védelme alatt álló pap cselekedete heves vitákat ka­vart Olaszországban. Egyházi körök - még ha indítékát meg­értik is - egyhangúlag elítélik a papot, aki szerintük súlyosan megsértette a gyónási titkot még akkor is, ha nem fedte fel Gyónási titok a gyónó személy kilétét. A tör­ténetet nyilvánosságra hozva a pap több olyan körülményt el­árult, amely nyomra vezetheti a hatóságokat, vélik többen. Turturro atyát egy vizsgáló­bíró már ki is hallgatta, de a pap nem árulta el a súlyos bűnt meggyónó személy nevét. Az olasz büntetőjog tiszteletben tartja a gyónási titkot, így a pa­pot nem kötelezhetik a név ki­adására. A Falcone-gyilkosság­ban nyomozó ügyészek egyéb­ként azt állítják, hogy a brutá­lis gyilkosság minden jelentő­sebb tettesét ismerik, s ezek között nincs ilyen fiatal korú személy. A nyomozók elkép­zelhetőnek tartják, hogy az il­lető csak sokadrangú szerepet játszott a gyilkosságban. Gelli vagyonát lefoglalták Licio Gellinek. a hírhedt P2 olasz szabadkőműves páholy egy­kori vezetőjének több mint 16 milliárd líra (1 milliárd forint) ér­tékű vagyonát helyezte zár alá hétfőn az egyik római bíróság, arra való hivatkozással, hogy a vagyon eredete nem igazolt. A szabadkőműves vezér akkor került újra az olasz igazságügyi szervek érdeklődésének középpontjába, amikor egy arezzói bank szokatlanul nagy összegű, Gelli ügyvédje által eszközölt pénz­mozgást jelzett. A hatóságok feltételezik, hogy a tisztázatlan hát­terű be- és kifizetések titkos, a maffiával közös ingatlan­ügyleteket takarnak. A nagy összegű, tisztázatlan hátterű pénzmozgásokat az olasz bankok a maffiaellenes rendelkezések jegyében minden alkalom­mal kötelesek lennének jelenteni, ezt azonban gyakran elmulaszt­ják. A Banca Nazionale del Lavoro arezzói fiókja kivételesen megtette, s ezzel segítette feltárni a maffiától a szabadkőműves páholyokhoz vezető szálakat. A vagyon lefoglalását elrendelő római ügyész szerint feltéte­lezhető, hogy a P2 árnyékhatalmi szervezet valójában sohasem szüntette be tevékenységét, erősen összefonódik a maffiával és nagy a gazdasági jelentősége. Licio Gellit egyelőre nem tartóztatták le; folyamatban van ta­núként történő kihallgatása. • A román kulturális élet több mint száz képviselője hétfőn kampányba kezdett, hogy a bu­karesti hatóságok állítsák vissza Mihály volt király ro­mán állampolgárságát, amitől az uralkodót még 1948-ban fosztották meg Románia akkori kommunista vezetői. Költők, drámaírók, zenemű­vészek/filmesek, újságírók, valamint jogászok, tudomá­nyos kutatók, polgári szerveze­Lobby a román exkirályért tek vezetői és ellenzéki politi­kusok írták alá azt a levelet, melyben felszólítják Corneliu Coposut, a neves ellenzéki po­litikust, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét, ismert monarchistát, hogy gyakoroljon nyomást a bukaresti kormányra Mihály állampolgárságának visszaadá­sa érdekében. A levél írói han­goztatták, hogy Románia érvé­nyes alkotmánya szerint az or­szágban születettek közül senki sem fosztható meg állampol­gárságától. A jelenleg 72 éves egykori uralkodó Svájcban él, s a négy évvel ezelőtti romániai fordulat óta csupán egyetlen alkalom­mal látogathatta meg hazáját ­dán útlevéllel. Utóbb, mint a Reuter hírügynökség megjegy­zi, Ion Iliescu államfő megaka­dályozta Mihály minden haza­utazási kísérletét. Corneliu Coposu Paraszt­pártja az ellenzéki Demokra­tikus Konvenció vezető ereje. Ez a román párt, amely még jóval a kommunista idők előtt alakult, az alkotmányos mo­narchia visszaállításáért száll síkra. A lengyel média átalakulása A lengyel média a rendszerváltás óta gyökeres átala­kuláson ment át. Politikai szempontból ennek első szaka­szót az jellemezte, hogy a rádió és a televízió a kormány felügyelete alatt maradt, és ez a helyzet csupán a jövő év január elsejével változik meg alapvetően, amikor hivata­losan átalakul a televízió és a rádió részvénytársasággá. Az átalakulás következtében a korábbi vezetői beosztá­sok jelentős része megszűnik, de nem érezhetik magukat biztonságban az egyszerű alkalmazottak sem. Az MTI tudósítójának információja szerint a televízió dolgozói csupán 3 hónapos szerződést kaptak, 1994. január elsejé­től március 31-ig, további sorsuk ezután a próbaidő után dől el. • Még mindig tisztázatlan a nemzeti hírügynökség, a PAP helyzete, amely kormányhír­ügynökség volt és maradt, bár a rendszerváltás óta az egy­mást váltó kormányok mind­egyike ígéretet tett részvény­társasággá alakítására. A nyomtatott sajtó viszo­nyai sokkal viharosabban ala­kultak. Az RSW Prasa, a gya­korlatilag valamennyi lapot birtokló pártkiadó felszámolá­sa után, a rendszerváltást köve­tően egy meglehetősen homá­lyos politikai kulcs alapján döntöttek a lapok új tulajdono­sairól. Az újságok elméletileg árveréseken keltek el, de az ár­verés győztese nem a legtöb­bet, vagy a legjobb feltételeket ígérő volt, hanem az, akit erre politikailag leginkább alkal­masnak találtak. A pártkötődé­sek azonban sorra vitték csőd­be a korábban még népszerű lapokat is, (gy mostanra attól az újságok döntő többsége vagy megszabadult, vagy a helyzetet megértő pártok lehe­tővé tették számukra szerkesz­tői függetlenségük visszaszer­zését, és politikai kapcsolatuk inkább csak a problémák meg­közelítési módjában jelentke­zik. A krakkói Jagiello egyetem kommunikációs kutatóköz­pontjának munkatársa, Ryszard Filas terjedelmes tanulmány­ban elemezte a lengyelországi média utolsó négy évének tör­ténetét. Az első szakaszt. 1989­1991-et véleménye szerint az ..elemi erejű lelkesedés" jelle­mezte, amikor átalakultak a ré­gi újságok, mintegy 20 új vidé­ki napilap indult, valamint 1500 heti- és havilap, egy helyi kereskedelmi televízió és több kereskedelmi rádióadó. Ezzel egy időben azonban a gazdasági reform bevezetésé­vel 1990-től, zuhanni kezdett a lapok olvasóinak száma, a tele­víziónak pedig jelentős konku­renciát támasztott a műholdve­vő antennák és a videók gyors elterjedése. A következő, a „látszólagos stabilizáció" időszakában, 1991 közepétől 1992 végéig, kezdett kialakulni az új rend a sajtópiacon, ahol ekkor jelen­tek meg lengyelül először nyu­gati folyóiratok és hetilapok, elsősorban ifjúsági magazinok, s a korábban ismeretlen típusú újságok, vagyis a romantikus, a bulvár és a krimi-újságok. Zuhanásszerűen csökkent az érdeklődés a társadalmi-politi­kai hetilapok, de a vallásos, a kulturális és a mezőgazdasági újságok iránt is. Ekkor negyed­évenként még mindig mintegy 150 új lap indult, de legalább ennyi, vagy ennél is több füg­geszti fel megjelenését, illetve megy tönkre. Vidéken 10 újabb napilap indul, de ponto­san ennyi meg is szűnik. Eb­ben a szakaszban folytatódik az elektronikus média terjesz­kedése - sorra alakulnak a ká­beltelevíziós hálózatok, a helyi rádió- és tv-adók. A legújabb szakaszt, amely 1993-mai kezdődött, a szerző szerint a piacért való harc jel­lemzi. Ez különösen heves az elektronikus médiában, ahol több mint 10 egyházi, és több tucat kereskedelmi adó verseng a hallgatókért, nézőkért. A töb­bi volt szocialista országnál később, csupán ekkor kezd erősödni a külföldi tőke aktivi­tása e szférában. A harc kime­netele még kérdéses, mivel az egyházi adók kivételével az összes többi eddig illegálisan működött, és több mint négy­százan várnak a döntésre, hogy kik kapnak közülük koncesszi­ót rádió- és televízióműsorok sugárzására. Az egyetem fel­mérése szerint jelenleg minden ötödik lengyel nézi időnként a kereskedelmi (kalóz) televízi­ók műsorát, ugyanennyien a műholdas műsorokat, és min­den harmadik hallgatja a keres­kedelmi rádiókat. Ami az írott sajtót jellemzi, tovább erősödött az a tenden­cia, hogy a lengyelek egyre in­kább fordulnak a könnyű, szó­rakoztató lapok felé, s mindin­kább háttérbe szorulnak a ko­moly, minőségi újságok. Közlemény Az Állami Vagyonkezelő Rt. ezúton értesíti az érdekelteket, hogy az Állami Vagyonügynökség által a magyarországi áramszolgáltató társaságokra 1 993. október 8-án kiírt értékesítési pályázatot, a 160/1993. (XI. 12.) korm.-rendeletben foglaltak miatt eredménytelennek nyilvánítja.

Next

/
Thumbnails
Contents