Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-22 / 298. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE A re ITT elhecl és ellenére Huncut vas a termelőnek (Fotó: Somogyi Károlvné) Hideg víz. Még szerencse, hogy a jószág természetben kéri, nem a rávalót. Magyarországon régóta nem kötelező' január elejére összpontosítani az elkerülhetetlen, vagy csak annak tűnő' áremeléseket. Mégis attól tartok, hogy ismét lesz belőle esőstől. A tejtermékek bizonyosan drágulni fognak, meg lennék lepődve, ha kevesebbel, mint 20-30 százalékkal. Vélhetően akadnak majd, akiknek ezzel csúszik át a luxus kategóriájába a valaha népélelmezési cikk. Ezek után nem lesz meglepő, ha a tejivásról leszoktatott állampolgár elereszt egy vaskos megjegyzést, ha azt hallja: a termelők tovább növelnék a felvásárlási árakai, mert még mindig ráfizetnek. E félreértések számát csökkentendő kértem meg az országos Tej Terméktanács elnökségi tagját, megyénk tejtermelésének közel tizedét reprezentáló szegvári Puskintej Kft. ügyvezetőjét, Elek Sándori, hogy segítsen eligazodni ebben az ár áradásban. Nemrégiben készült el egy tanulmány a kiinduló pontot jelentő termelési költségekről. Ráfogni sem lehet, hogy a maguk igazát bizonyító okoskodásról van szó, hisz megyénként egy ezer tehén feletti, egy ötszázas tehenészet, és egy 10-20 tehenes gazdaság adatait öleli fel az országos felmérés, mely 38 ezer tehén adataival számol. Eszerint egy liter tej '92-őt és '93 első félévét figyelembe véve - az üszőnevelés költségeit is beleértve - átlagosan 25,07 forintjába került a tehenet tartónak. Az eszközök pótlására való 20 százalékos amortizációt, az extra tej előállításának plusz költségeit, a jövőre már belépő földbérlet becsült 1 forint 20 fillérjét hozzáadva már 32,60-nál járunk. Ez a szám még egy huncut vas hasznot sem tartalmaz. Mivel a tehenészek is ezen a földön élnek, érezték, hogy az árrobbanás elkerülése érdekében szalonképesebb változatot kénytelenek előterjeszteni. A mostani dupláját, három forint állami támogatást feltételező javaslatukban így kérték az extra tej felvásárlási árát 27 forintra növelni. A tárcaközi bizottságot mindez nem győzte meg arról, hogy ezt az árat meg kell fizetni annak érdekében, hogy ne gyorsuljon be a tehén kivágás. Most 1,50-es támogatást magában foglaló 25 forintos extra ár az irányadó. De milyen is ez az irány? A négy évvel ezelőtti tejtermelésnek már csak fele áll „egyensúlyban" a fogyasztással. Térségi tejhiányra már volt példa, de többek között az aszály miatt megdrágult takarmányt nem tökröző ár a tehenészetek tömeges felszámolásához vezethet. A gazdaságok önkizsákmányolása is határához érkezett. Elek Sándor nem is a makacs tényeket, a mindenki szegénységét érzi felháborítónak, hanem amit a terméktanács eddigi működése során tapasztalt. Eszerint a döntéshozók nem hisznek a szakemberek véleményének, s nem is mérik föl tetteik súlyát. Nem lehet véletlen. hogy a tanács legitimitását sem sieti el deklarálni a miniszter. Pedig kár az időért, 'hisz a terméktanács érdemi munkája feltételeként jövőre ki kell építeni az információs és a termelést szabályozó rendszert és azt a szervezetet, amely figyelni és szabályozni is képes a folyamatokat. Valós megoldás hiányában bizonyára megszaporodnak a tüneti kezelések. Van, aki egy forint pluszért átpártol régi partnerétől a ráígérő megszorulthcft. Aztán, ha fordul a kocka a két szék között találhatja magát. A szakember szerint az 1,50-es támogatás 3 forintra növelése időlegesen meghozhatná a hőn óhajtott kompromisszumot. Ennek előteremtése sem lehetetlen, egyéb felhasználásra szánt összegeket kellene csak ésszerűen átcsoportosítani e célra. T. Sz. I. Szeszélyes számlák Sokáig szégyelltem számlát kérni. Hogyan veszi az ki magát, hogy leül az ember valakivel a vendéglőbe, eszikiszik négy-ötszáz forintért, azután nem átallja kérni a számlát - mármint az áfásat. Mert nálunk ezt is kérni kell. Nyugaton egyféle számla létezik, olyan, amilyet elfogad az ottani adóhivatal is. Mi másra is kellene a számla a nyugati polgárnak, minthogy elszámolja ? Szóval eleinte bizony szégyelltem számlát kérni. Mostanában viszont sportot űzök belőle: ha kell, ha nem, kérem az áfás számlát. Rajtam ugyan ne gazdagodjon meg a kiskereskedő, miközben tőlem vasalják be azt a hiányt is, ami azért keletkezett, mert ő nem fizet adót. Fehérré teszem én a fekete jövedelmeket - döntöttem el. Szélmalomharcomnak persze egyelőre nem sok eredménye van - mármint a hazai költségvetésben. A kereskedők mindazonáltal külön-külön is megérnének egy-egy esettanulmányt. Akad, aki egyszerű vakaródzással szeretné elütni a számla dolgát. De én türelmesen várok. Előbbutóbb mégis megtalálja a számlatömböt. Ekkor jön a második trükk: hogyan kell ezt kitölteni? - kérdi a ravaszabbja. Semmi gond - már diktálom is, hová, mit írjon, hány százalék az áfa. Némelyiknek leesik az. álla. Meséskönyvet vettem a múltkor a gyereknek. Itt is bedobtam a számlatriikköt. A kereskedő készséges volt, azonnal megírta - én meg összehajtottam és zsebre vágtam. Este otthon olvastam csak el a számlát. Öles betűkkel ráírták: szakkönyv. Hiába, összekacsint a vállalkozói világ az adóhivatal feje fölött. Ki tudja, a számlák szeszélyesebbek-e, vagy a valóság. Rafai Gábor Egy német-amerikai társaság nyert Elkelt a Matáv Magyarország és egyben Kelet-európa legnagyobb privatizációs tranzakciója zárult le azzal, hogy a közlekedési tárca és az Állami Vagyonkezelő Rt. képviselői a hétvégén a Gellért szállóban bejelentették: a Matáv Rt. privatizációs tenderének győztese a Deutsche Bundespost Telekom és az Ameritech International alkotta MagyarCom elnevezésű konzorcium. A német-amerikai társaság 875 millió dollárért, azaz megközelítőleg 88 milliárd forintért szerezte meg a Magyar Távközlési Rt. részvényeinek 30,2 százalékát. A privatizációs pályázaton, három konzorcium versengett, a győztesen kívül a Francé Telecom és a US West Duna Telecom nevű konzorciuma, továbbá a STET International és a Bell Atlantic-ből alakult fiu.ro Telecom Hungary. A pályázatot elbíráló tíz tagú bizotság egyhangúlag a MagyarCom ajánlatát javasolta az első helyre. A győztes a koncessziós kiírás'értelmében a Matáv 25 évi működtetésére szerzett jogot, amely 12 és fél évvel meghosszabbítható. A privatizációs folyamat, és az ezzel járó tőkebevonás eredményeként 1996-ban a magyar lakosság 90 százaléka hat hónap alatt telefonhoz juthat - jelentette ki Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az eredményhirdetést követő sajtótájékoztatón. Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a Matáv privatizációja - összegét tekintve - nyolcszor nagyobb, mint bármely más eddigi privatizáció hazánkban. Á bevételből 400 millió dollárnak megfelelő összeg jut a Matáv tőkeemelésére, 335 millió dollár az ÁV Rt. bevétele, és 133,2 millió dollár szaporítja a távközlési alapot, míg hat- és félmillió dollárt fizettek ki szakértői díjakra. A miniszter kifejtette: az országnak komoly előnye származik abból, hogy a kelet-európai országok közül elsőként privatizálta a távközlés meghatározó vállalatát, ezáltal ugyanis hazánk a nemzetközi távhívás regionális központjává válik. Á sajtótájékoztatón elhangzott: mind a három pályázó elsó rangú és megalapozott ajánlatot nyújtott be. Nem a győztes konzorcium kínálta a legmagasabb árat. ám az értékelő bizottság szerint a MagyarCom mérte fel legreálisabban a telefonálási szokásokat és az ország távközlésének helyzetét. Mindezért az általa kidolgozott fejlesztési ütem megvalósítása tartalmazza a legalacsonyabb kockázatot. En ergiafelhasználás 1993-ban Az exportban a maffia is segített? - Növekedett az energiafelhasználás az év első 11 hónapjában az elmúlt évi adatokhoz képest - állapítható meg az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet gyorsjelentéséből. Az utóbbi évek trendje megfordult, ez azonban nem az ipari felhasználás növekedésének, hanem a zord januári és novemberi időjárás miatt megemelkedett fűtési célú'felhasználásnak az eredménye. Az idáig felhasznált 945 petajoule hőértékű energián belül a villamosenergia-felhasználás is meghaladta 1992. I-.XI. hónapra vonatkozó adatait. A bázisidőszak 31 484 gigawattórás felhasználása után az idén 31 605 gigawattóra villamosenergia fogyott. Tavaly még közel 10 százalékos volt a villanyáram-felhasználás csökkenése éves szinten. A hazai energiatermelés a vizsgált időszakban hőértékben 10 petajoule-lal volt alacsonyabb az idén, elérte az 500 petajoule-t. Ez főként a széntermelés csökkenésének köszönhető: több mint 1 millió tonnával kevesebb szenet hoztak felszínre a mélyművelésű és a peremi külfejtéses aknákból. Az összes széntermelés az idén 13 229 kilotonna volt. Elmaradt a tavalyitól a kőolajtermelés is mintegy 100 ezer tonnával, a mostani 1,56 millió tonnás termelés azonban év végéig elérheti a bázist. A hazai földgáztermelés az egy évvel ezelőtti 4.16 milliárd köbméterről 4,46 milliárd köbméterre nőtt. Az atomerőművi villamosenergia-termelés a terveknek megfelelően alakult, kismértékben bázis alatt volt. 12 418 gigawattórát tett ki. Az energiahordozók importja nőtt, november végén elérte az 535 petajoule hőértékű energiamennyiséget. Ezen belül emelkedett a szénhidrogének részaránya, a kőolajtermékek behozatala például 600 ezer tonnával volt magasabb. Jelentősen, egyharmadával nőtt az energiahordozó-kivitel. A 73 petajoule hőértékű export elsősorban gázolajkivitelt tartalmaz. Ez feltehetően részben a gázolajmaffia-ügy következménye, mivel sokan gyorsan meg akartak szabadulni készleteiktől. Pénz. és profit nélkül Es mégis vállalkozik a magyar? A megyei önkormányzat által szervezett vállalkozói fórumok egyikén, Kisteleken magam is részt vettem. Állíthatom, Pászti Tóth Gyulának valóban sikerült mindegyik részterület szakértőjét megtalálni. Szerencsére nemcsak a paragrafusok nyelvezetét ismerők közül kerültek ki. Személyes hangvételükkel - ha csak arra az estére sikerült is - feledtetni tudták, hogy a vállalkozóknak is büntető cédulákat osztogató apeh-nál. vagy épp a betegbiztosítónál is emberek dolgoznak. Az itt elhangzott információk valamelyik közlönyben vagy a "sajtóban többször is megjelenhettek. de így egy csokorban aligha. Talán akadtak akik időben ocsúdtak, s a hallottak alapján még megelőzhetik a mulasztási bírságok kipostázását. Az agrárkamara képviselője a „vállalkozó barát" környezet ecsetelésére példaként többek között a termálvizet bányászó kertésszel több jogcímen megfizettetett természeti kincs adót hozta föl. Vállalkozásról lebeszélni illetlenség, fgy érthető a megfogalmazása: ha ma van meg a lehetőség valamilyen kedvezményes hitelre, vagy támogatásra, akkor a holnap érdekében kell lépni. Az egymást követő apeh-os és betegbiztosítós előadáson rögtön kiderült az egyik hivatal színe előtt egészen mást jelent az egyéni vállalkozó, mint a másik előtt. Társadalombiztosítási szempontból összeghatár nélkül a legkisebb kistermelő is egyéni vállalkozó. Adózási szempontból is érdemes összevetni, hogy valaki magánszemélyként, mezőgazdasági kistermelőként vagy vállalkozóként veszíti-e a legkevesebbet. Elhangzott, hogy jövőre készül el a megye területfejlesztési koncepciója, egy részterületét- Ópusztaszer és tágabb környezetét - a honfoglalási évfordulójára tekintettel már kidolgozták. Vállalkozni szándékozóknak érdemes lehet tanulmányozni, nehogy szél ellen essék a fejlesztésük. Ha pénzt nem is osztogattak a helyszínen, bemutatkozott egy kockázati tőke befektető társaság. A Dél-Alföldi Befektetési Társaság szegedi képviselőjétől megtudtuk, ha meggyőző pályázatot kapnak, akkor a pénzszűkében lévő befektető mellett társtulajdonos; ként beszállnak az üzletbe. A jobb idők eljövetelével, piaci áron kivásárolható lesz a részük. Az ipartestület előadója a területi elven felépülő gazdasági kamarák - ipari és kereskedelmi, agrár, kézműves - létjogosultságáról és feladatairól szólt. A Kisosz-t képviselőjének, Martonosi Istvánnak a nevét azért írom ki, mert ő kapta a tapsban kifejezett közönség díjat. Szerinte csak két dolog hiányzik ma a boldoguláshoz: a pénz és a profit. Szabad vállalkozni, de főként a kereskedőnek látni kell. hogy sok az eszkimó. A beruházási tőkét állampapírokkal szippantja el a költségvetés, olyan kamattal, mintha ez lenne a legjobb befektetés. A lakossági vásárlóerőt meg az üzleten kívüli kereskedelem „szólítja le" útonútfélen. A háromnegyed éves országos kereskedelmi összforgalom egyharmada - 450 milliárd forint - cselezte ki az adózás csatornáit. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi profit fele kerüli el az adófizető kereskedőket. Az érdekképviselettől joggal elvárják, hogy legalább az fényesítse a vállalkozások szőrét. A polgármester szerint a vállalkozói környezetben az egyáltalán nem szabályozott kérdésekből éppoly sok van. mint a túlszabályozottakból. S ez. behatárolja a rendcsinálásra hivatottak mozgásterét. Egy hozzászóló boltos nem csodálta a vállalkozói kultúra alacsony színvonalát, ha szakmai ismeret nélkül, 300 forintos illetékbélyegre adják az ipart. T. Sz. I.