Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 16. Intézmények, költségek és a tervkoncepció Az önkormányzat által fenntartott intézmények finanszírozása az utóbbi években csak bázisszinten történt, és nem tartalmazta az időközben bekövetkezett inflációs változásokat, valamint a jogszabályi előírások végrehajtásának többletköltségeit. Ennek következménye, hogy 1993-ban több mint 100 intézmény közel 300 millió forintos pótelőirányzati igénnyel lépett fel, amit többségében a közgyűlés december 2-i ülésén el is fogadott. Az intézmények működőképességének biztosítására tekintettel az önkormányzat 1994. évi tervkoncepciójának összeállításánál még nagyobb hangsúlyt kapott az intézmények finanszírozása. így figyelembevételre kerültek a közalkalmazotti törvény alkalmazásából jelentkező pluszköltségek és a dologi kiadások 20-24 százalékos emelése. Mindezek költségkihatása azonban az 1994. évi várható bevétel 80-85 százalékát emésztené fel, és fgy nem állna rendelkezésre annyi forrás, ami a folyamatban lévő beruházások, felújítások befejezését, valamint a sport, kulturális, részönkormányzati és egyéb alapokból történő gazdálkodás lehetőségét is biztosítaná. Ezért a közgyűlés a feszültségek feloldására a tervkoncepció újbóli átgondolását kérte, s az erre vonatkozó módosító javaslatokat a december 21-i ülésén tárgyalja. VÁROS És KÖRNYÉKE 17 • A földkiadó bizottságok figyelmébe Az önkormányzat annyit ad, amennyit kap... Humánpolitikai konferencia A közelmúltban Budapesten rendezték meg a IV. Humánpolitikai Konferenciát, melyen dr. Ványai Éva alpolgármester mellett az érintett terület szakemberei is részt vettek. A konferencia főbb témái: a munkaügyi politika aktuális kérdései: a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásának tapasztalatai; a munkaügyi jogviták és a munkaügyi eljárás gyakorlati problémái. A résztvevők a Munka törvénykönyve, a köztisztviselői, továbbá a közalkalmazotti törvény módosításához több - mind a versenyszférában dolgozókat, mind pedig a köztisztviselőket és a közalkalmazottakat érintő - javaslatot terjesztettek elő a konferencián. • Szigorúbb helyi adórendeletek Kit, hogyan érint a változás? A Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a földrendezési és földkiadó bizottságok működési költségeik elszámolásához támogatásban részesülnek. E működési költségek a földrendezési bizottságok esetében az általuk kárpótlásra kijelölt földterület aranykorona értékének arányában, míg a földkiadó bizottságok esetében a részarány-tulajdonok számának arányában történhet. A szegedi önkormányzat 119 ezer 300 forint összegű előleget kapott ilyen célú felhasználásra, amely az említett szempontok szerint kerül felosztásra a bizottságok között. Sajnálatos azonban, hogy az előlegként megállapított öszszeg nem áll arányban a bizottságok által eddig elvégzett munkával. A szegedi önkormányzat a bizottságok munkájának elismeréséhez, működési feltételeik biztosításához még a korábbiakban jelezte igényét a költségek elszámolására, amely szintén a kárpótlási földalap aranykorona értékének, illetve részarány-tulajdonok alapul vételével történt. Ennek megfelelően a bizottságok működéséhez 1 millió 205 ezer forint, míg a földrendező és földkiadó bizottságok további működéséhez 45 ezer forint/hó költségtérítést igényelt a Belügyminisztériumtól. Ehhez mérten az önkormányzat rendelkezésére bocsátott előleg igazán szerény értékűnek mondható. Remélhetően a bizottságok munkáját ez érdemben nem befolyásolja és várhatóan, az eddigieknek megfelelő tenniakarással végzik fontos feladataikat. Az előleg kifizetéséről a polgármesteri hivatal haladéktalanul értesíti a bizottságokat. Kezdjük némi visszatekintéssel. 1992. január l-jével a helyi adótörvény hatálybalépésével sajátos kettősség alakult ki az adózásban. Az Országgyűlés lehetőséget biztosított az önkormányzatoknak is az adóztatásra. A központi adóztatást (személyi jövedelem-, társasági-, földadó stb.) az APEH hatáskörébe utalták, míg a helyi adóztatás az önkormányzatok feladata lett. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése a helyi adótörvényben kapott felhatalmazás alapján 1991. végén 1992, január 1-jei hatálybalépéssel három helyi adórendeletet alkotott - az idegenforgalmi, a vállalkozók kommunális és a helyi iparűzési adóról. Az Országgyűlés 1992. végén módosította a helyi adó bevezetéséről és az önkormányzati adórendszerről szóló törvényt. A törvénymódosítás kihirdetésére 1992. december 20-án került sor, s így az önkormányzatoknak nem maradt elég idejük év végéig a helyi adórendeletek felülvizsgálatára, az új rendeletek megalkotására és kihirdetésére. 1993. év elején javaslat készült a szegedi közgyűlés elé mindhárom helyi adórendelet módosítására, azonban ezeket nem fogadták el. Ennek következtében a helyi rendeletek több kérdésben ellentmondásban álltak a központi szabályozással. A módosított törvény az adóalapok, az adókulcsok, az alanyi kör kiszélesítése mellett megváltoztatta az önkormányzatok adómegállapítási jogát is. Ezért az önkormányzatoknak aktualizálni kellett saját helyi rendeleteiket. Ennek keretében került sor az 1993. november 25-i közgyűlésen az eddig érvényben • Ha többet tud valaki fordítani intézményeire, koordináló szervezet működtetésére, ez kifejezően jelzi fontosságát, netán nem nélkülözhető szerepkörét. Lehmann úr, a megye '94-es költségvetés koncepciója szerint a közgyűlés fel-, vagy leértékelődése várható? - Nem hiszem, hogy ilyen közvetlen összefüggést lehetne felfedezni a rendelkezésünkre álló pénzösszeg, illetve a közgyűlés fel-, illetve leértékelődése között. Nagyon sok egyéb tényező is befolyással lehet arra, hogyan minősíthetjük kilátásainkat, munkánk színvonalának változását. Ha mégis ezt a nézőpontot erőltetjük, akkor úgy gondolom, hogy a '94-es esztendő a soksok nehézség ellenére a felértékelődés irányába mutat. Mintegy 3,3 milliárd forinttal fogunk gazdálkodni, ez meghalad minden eddigi összeget, persze ez nem sokat mutat ilyen inflációs időszakban. De ha megemlítem, hogy 1994 első napjaiban népesedik be, kerül üzembehelyezésre az új csongrádi szociális otthon, melyre mintegy 300 millió forintot költöttünk, vagy a szentesi 11 tantermes kisegítő iskola és 80 férőhelyes kollégium mintegy 200 millió forintért, akkor máris megállapíthatjuk, hogy jól kezdődik ez az esztendő.Ugyanakkor 1994. évben számos új beruházást is indítunk, melyekkel elnyertük a Parlament céltámogatását. Ezek között van a szentesi, a makói és a deszki kórházunk rekonstrukciójának indítása. E három létesítményre a következő két évben több mint 500 millió forintot fordítunk. • Költségvetési koncepció '94 Spórolva, gazdagodva Interjú Lehmann lstvánnal9 a megyei elnökével Ma közgyűlés: Részben a novemberi tanácskozás elmaradt napirendjeinek folytatásaként, másrészt pedig új témaköröket napirendre tűzve ülést tart ma, csütörtökön délelőtt 9 órától a Csongrád Megyei Közgyűlés. A testület tagjai többek között megvitatják a megye fejlesztését megalapozó kutatás időarányos teljesítéséről szóló beszámolót, áttekintik a közgyűlés Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézete tevékenységét, továbbá meghatározzák a közgyűlés 1994-re vonatkozó munkatervét. Az 1994-es költségvetési koncepció kapcsán készített interjúnkat abból az alkalomból közöljük, hogy a közgyűlés a jövő év költségvetéséről átmeneti rendeletet alkot a mai ülésen. Ugyancsak '94-ben kezdődik meg a kisteleki és a rúzsai szociális otthonunk építése 500 millió forintot meghaladó értékben. Ezenkívül számos kisebb beruházás és felújítás valósítható meg. • Milyen gondokat érzékeltet sommás csoportosításban a jövő gazdasági év-a mostani ismeretek szerint? - Már említettem, hogy inflációs időket élünk, a '94-es esztendőre is a 20-25 százalékos infláció lesz a jellemző. Ugyanakkor intézményeink működtetéséhez semmiféle, ezt egyensúlyozó pénz nem áll rendelkezésre. Bevételeink döntő hányada állami támogatás, és ennek alakulása már hosszú évek óta nem követi az inflációt. Huszonöt intézményünk rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Saját erőből megpróbálunk mintegy 10 százalékos differenciált költségvetési fejlesztést biztosítani számukra, de ez messze nem elegendő. Rendkívüli nehézséget ró ránk, hogy az országos költségvetés nem fedezi a közalkalmazottak részére kötelezően előírt bérrendszer bevezetését. Ugyanakkor intézményeink elavultak, lerobbant állapotban vannak, fokozott karbantartást, illetve felújítást igényelnének.Amikor a költlévő három rendelet 1993. december 31-ével történő hatályon kívül helyezésére és a három új helyi adórendelet 1994. január l-jével történő hatálybaléptetésére. Az így kialakult helyzetet és az ezzel kapcsolatos teendőket azonban nagyon sokan nem ismerik. Ezt támasztja alá, hogy 1992-ben mintegy 8000 adózót tartott nyilván az adóhatóság. A nyilvántartások felülvizsgálata során kiderült, hogy közel 15 000 várható adóalany nem jelentkezett be helyi adó alá. Ez azt bizonyítja, hogy sokan folytatnak jövedelemszerző tevékenységet, melynek adminisztratív kötelezettségeivel vagy nincsenek tisztában, vagy nem törődnek vele. Az új helyi adórendeletek több helyen is változást hoztak a korábbi szabályozáshoz képest. A legfontosabb azonban mégis az, hogy az érintettek egyáltalán tudjanak arról, milyen kötelezettségeik vannak. Mindhárom új helyi adórendelet alapvetően szigorúbb feltételeket állapított meg a korábbi szabályozásnál. Az egyes adók fontosaid) változásai: Idegenforgalmi adó: A korábbi 48 órát meghaladó tartózkodással szemben az egy vendégéjszakát meghaladó, nem állandó lakosként való tartózkodás kerül adóztatásra. Az adó alapja a 2. és további vendégéjszakák száma. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként a korábbi 50 forinttal szemben 100 forint. A 8. vendégéjszakát követően az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 50 forintra csökken. Tehát a hosszabb ideig Szegeden való tartózkodást preferálja. Vállalkozók kommunális adója: Az adóalanyi kör meghatározásánál a mezőgazdasági termelést és szolgáltatást végző magánszemély mentes az adó alól, ha a korrigált nettó árbevétele a 2 millió forintot nem haladja meg. Adóalannyá vált a vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély (pl. ségvetési koncepciónkat készítettük és számba vettük a nélkülözhetetlennek tűnő feladatokat, valamint az ezek teljesítésére rendelkezésre álló forrásokat, akkor mintegy 800 millió forint hiányt észleltünk. • Manapság sokan - a magánszférában is - ágy igyekeznek többre jutni, liogy valamely területeken a kiadást megszüntetik, vagyis lemondásra kényszerülnek. A megye túlad-e valamin, hogy a költségkihatás csökkenjen? - Olyan helyzetben vagyunk, hogy semmin nem tudunk túladni. Az általunk ellátott feladatok mindegyike kötelező megyei feladat, sőt az a „veszély" fenyeget bennünket, hogy egyes városok lemondanak az eddig általuk üzemeltetett intézményekről és átadják a megyei önkormányzatnak, mivel hasonlóan nehéz gazdasági helyzetben vannak. A megyei önkormányzatnak kötelező bizonyos intézményeket átvenni a településektől, ebben az esetben a költségvetési hiány tovább nő. Tehát megszüntetni intézményt, lemondani az ehhez kötődő ellátásról, nem áll módunkban. Ugyanakkor sokadszor is revízió alá vesszük intézményeinket, hivatalunkat, s igyekszünk racionálisabb szervezeti keretek között, illetve az eszközöket jobban kihasználva működni. Bizonyos vállalkozói vagyon is a rendelkezésünkre áll, ezekből több bevételt fogunk beszedni. Itt csak megemlítem példának, hogy a megyei önkormányzat központi épülete is nagyon jelentős bevételi forrássá vált az elmúlt időben, hiszen számos célra (bálák, rendezvények) bérbe adjuk, és ez jeorvos, tervező). A társadalmi szervezet és az egyház mentes ezen adó alól. Az alapítvány, a közszolgáltató szervezet nyilatkozattételre köteles, hogy volt-e társasági adó kötelezettsége az előző évben. A költségvetési szerv a központi költségvetésbe történt befizetési kötelezettségről kell, hogy nyilatkozzon. Ha ezek a szervek vállalkozási tevékenységet folytattak, nem mentesülnek ezen adó alól. 25 millió forintról 15 millió forintra módosult az az összeghatár, ahol az adómérték a korrigált statisztikai állományi létszámra vetítve változik. 15 millió forint alatt 1000 forintot, a 15 millió forint feletti árbevételt elérők 2000 forintot fizetnek évente és személyenként. Iparűzési adó: Az adómentesség a nyilatkozattételnél szinkronban van a vállalkozók kommunális adójával. A vállalkozóknál megmaradt a 2 millió forintos korrigált nettó árbevétel mentessége. Változott az adó alapja, mely az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. Ez adja a korrigált nettó árbevételt. Az adó mértéke a kommunális adóhoz hasonlóan 15 millió forint korrigált nettó árbevételnél változik, alatta 1 ezrelék, míg a 15 millió forint árbevételt meghaladók 5 ezrelék adót kell fizessenek. A helyi adórendeletek Szeged város közgyűlése Közlönyében kerültek kihirdetésre. Megvásárolhatók a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájában (Szeged, Széchenyi tér 11.), 22 forintért. A helyi adóztatással kapcsolatos nyomtatványok a Közgazdasági Iroda Adóosztályánál (Szeged, Széchenyi tér 9. II. emelet) szerezhetők be. Ugyanitt felvilágosítást kapnak az adóalanyok adózási kérdésekben. lentős bevételt hoz. Az is tapasztalható. hogy valamennyi változtatási szándék kiváltja az érintettek ellenállását, hiszen nagyon nehéz a megszokott viszonyokon gyökeresen változtatni, sokszor ennek jogos emberi vonatkozásai is \ annak, így pl. hosszabb időszak folyamata az állami intézetben gondozott gyermekek létszámának a csökkenése, amit nem tudunk a nevelőotthonok számának csökkentésével, illetve az itt dolgozók létszámának a csökkentésével megfelelően nyomon követni. • Összegezve, az 1994-es évvel eladósodott régió lesze Csongrád megye, illetve v- közgyűlése? - Eddig a megyei önkormányzatnak nem volt adóssága, hiteleket nem vett fel. Mint említettem, ebben az évben elnyertük hét beruházásra a céltámogatási pályázatot. Ehhez jelentős saját erőt és pénzeszközöket kell biztosítani. A közgyűlés döntése értelmében ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni, és meg. kell kísérelni kedvező feltetelekkel hitelt felvenni. Maximum 300 millió forintban szabta meg a közgyűlés a hitelfelvételi lehetőséget. Ez a 3,3 milliárdos költségvetéshez viszonyítva nem veszélyesen nagy összeg, ugyanakkor ennek segítségével több mint egymilliárdos vagyongyarapodást tudunk elérni, és intézményhálózatunkat ilyen mértékben tudjuk fejleszteni, ami jelentős javulást jelent elsősorban a megye fekvőbeteg-ellátásában, de más területeken is. Tehát az eddigiektől eltérően hitelfelvételre kényszerülünk, de ez nem azt jelenti, hogy veszélyes mértékben eladósodunk. Becsei