Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 18 HANGSÚLY • A tehénben eltűnt borjú esete „Rábeszélésre leltein képviselő" - mondja dr. Siktei András kisteleki állatorvos Fotó: Hárs László Kisteleken az 1990-es helyhatósági választásokon idósebh Sikter András állatorvos kapott legtöbb szavazatot. Négy évtizednyi kemény munka után ínég ma is dolgozik, nyugdíjasként is nagy magánpraxisa van. Mint mondja, szép a hivatása, de nehéz. Egy vidéki állalorvos, aki zömmel háziállatokat kezel, nehezen tud mindig tiszta, elegáns úriember maradni. A fiát legszívesebben lebeszélte volna róla, de nem tudta; ő is állatorvos lett, és most képviselőtársa is az önkormányzatban. Dr. Sikter Andrással otthonában beszélgettem. CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 16. Gyógyszerszabályok • Doktor úr, mi volt hosszú praxisa során a legérdekesebb esete? - Még a hatvanas évek elején történt, hogy az egyik cscngelei parasztgazda szólt, hogy elleni fog a tehene, de neki valami nem tetszik az állal viselkedésében, menjek ki, vizsgáljam meg. A vizsgálat során nem találtam semmi rendellenességet, öreg tehén volt, túl esett már nagyon sok szülésen. Megnyugíattam a gazdát, hogy nem lesz. seríiiíii gond. Néhány nap múlva éjfél utan zörgetnek az ablakomon; az említett gazda volt, kérte, hogy azonnal menjek, mert nagy baj van, nem tud megelleni a tehén. Kimentünk a tanyára, belenyúltam a tehénbe, körbelapogattam a méhét, nem találtam benne semmit. Azt gondoltam, hogy meg akarnak viccelni, már rég megellett. Még mondtam is a gazdának: ugyan ne szórakozzon már velem, mutassa, hol a borjú. Láttam, hogy halálra sápad, nincs tréfás kedvében. Újra körültapogattam a méhüreget, észrevettem, hogy egy rés van rajla. Keresztülhatolva a résen, a belek között megtaláltam borjút, ami akkor már természetesen nem élt. A tehenet azonnal állatkórházba kellett volna küldeni, de erre nem volt lehetőség. Ott a helyszínen, a mindig nálam lévő legszükségesebb műszerekkel kellett végrehajtanom a császármetszést. A tehenet injekcióval elkábítottam, de csak annyira, hogy állva tudjon maradni. Hiányzott ugyan néhány fontos eszköz, de például a magzatvíz kiszívatását a gazda kifőzött borszívó gumijával meg tudtam oldani. Kihúztam a borjút, bevarrtam a hasfalsebet. A tehén másnapra szemmel láthatóan jobban lett, még egy évig megtartották. Az esetet a Magyar Állatorvosok Lapja is ismertette. • Hogyan lett önkormányzati képviselő? - Harmath Istvánná, az MDF helyi szervezetének elnökasszonya kérlelt, hogy vállaljam el a jelöltséget. Olyan meggyőzőek voltak az érvei, hogy nem tudtam nemet mondani, pedig betegségem nem nagyon engedte volna akkor még, hogy közéleti szereplésre vállalkozzam. Ő azzal érvelt, hogy valódi rendszerváltásra lenne szükség. Kisteleken is olyan emberek kellenének a képviselő-testületbe, akik azelőtt nem pörkölődtek meg. Annak idején egyszer felkért a tanácselnök-helyettes, hogy vállaljak tanácsi tagságot, de azzal mosakodtam ki, hogy majd akkor, ha nyugdíjba megyek és több időm lesz. Ez már a Kádár-rendszer második felében volt. Korábban is igyekeztem magam távoltartani a kommunistáktól, mert édesapám 1945-46-ban a kisgazdapárt rákospalotai alapszervezetének vezetőségi tagja volt, és bedelegálták a bizottságokba. Még a '45-46-47-es években a rendszerváltozás előtt, amikor a kisgazdapártnak volt még némi hatalma - a bizottságokban kifejtette a nézeteit, ezért később egy éjszaka elvitték. A börtönben léptették be a téeszbe. • Sokan úgy vélik, hogy Kisteleken nem történt igazi rendszerváltás... - Nemcsak itt, hanem országszerte sem történt. Nem tudom, hogy ezt fájlalni kell-e, vagy örülni kell-e neki. Igazi rendszerváltás csak véresen történhetett volna. A régi rendszer vezetői már évekkel a választások előtt érezték, hogy változni fog valami. A kisteleki párttitkár - aki nem a tagság szavazata alapján került ide - otthagyta az állását, és a földhivatalhoz ment vezetőnek. Néhány pártember is kezdett szívesebben szóba állni velem. Azt gondolhatták, hogy nekem, aki korábban nem vállaltam funkciót, majd az új rendszerben valamilyen nagy hatalmam lesz. Ilyesmire sohasem vágytam, egyszerűen csak a város közéletének tevékeny tagja szeretnék lenni. H. Zs. választási eljárás résztvevői azonos feltélelek mellett szabadon használhatják, azonban tilos azok bármilyen kisajátítása. Egymás szimbólumait, vagy azok megtévesztő hasonmásait a felek egyáltalán nem használhatják. 11. A választási propagandaanyagaikat a felek kötelesek jól felismerhető és mással össze nem téveszthető módon sajátjukként jelezni. 12. A választási eljárásban résztvevő felek kötelezik magukat arra, hogy egymás választási hirdetéseit, plakátjait és egyéb propaganda-anyagait nem távolítják el helyükről, azokat átragasztással vagy egyéb módon nem teszik felismerthetellenné, továbbá, hogy tartózkodnak a hirdetési felületek kisajátításától. 13. Választással kapcsolatos hirdetményt magántulajdonban álló építményre csak a tulajdonos (használó) engedélyével szabad elhelyezni. E tilalom megszegői nem kifogásolhatják hirdetményeiknek (plakátjaiknak) a tulajdonos általi eltávolítását. 14. A felek a választási eljárás valamennyi résztvevőjének ajánlják. hogy a szavazóhelyiségek 100 méteres körzetéhen a választási eljárás egész tartama alatt tartózkodjanak választási hirdetmények elhelyezésétől. 15. A nyilatkozatban részes felek a választási kampánnyal kapcsolatban általában kívánatosnak tartják a takarékosságot, illetve a természeti környezet védelmét. 16. Felek kívánatosnak tartják a törvény által meghatározott választási szervekbe olyan személyek delegálását, akiket e feladat ellátására és a jelen Kódex normáinak betartásának ellenőrzésére előzetesen felkészítettek. 17. Jelen nyilatkozat részesei szükségesnek tartják, hogy a tömegtájékoztatási médiumok igyekezzenek előmozdítani a választások eredményességét, és a kampány törvény szerint, valamint jelen Kódex normáinak is megfelelő lebonyolítását, illetve, hogy ne hozzanak nyilvánosságra az e Kódex normáit sértő cikkeket, közleményeket és hirdetéseket. 18. Ezen nyilatkozatban részes felek a választási eljárás egész Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze elmondta, hogy amíg a biztosító továbbra is az eddigi szinten támogatja az olcsó terápiás költségű készítményeket, addig támogatáscsökkentést hajt végre az azonos hatáscsoportba tartozó drága szereknél. Nem változik viszont azoknak a gyógyszereknek a támogatási százaléka, amelyeket általában a krónikus betegségeknél alkalmaznak, ám megszűnik a fájdalom- és lázcsillapítók thtámogatása. Mindezek alapján az Algopyrín ára az eddigi 22ről 57 forintra emelkedik, a Cavinton térítési díja 8,70 helyett 45 forint lesz, míg a Germicid gyermek végbélkúpért a jövőben 10,50 helyett 34 forintot kell fizetni a patikákban. Matejka Zsuzsanna hangsúlyozta: az átlagosan mintegy 40 százalékos térítésidíj-emelkedést nemcsak a tb-támogatás csökkentése okozza. Abban jelentős szerepet játszik az is, hogy csaknem 9 milliárd forinttal nő a gyógyszerek termelői, illetve beszerzési ára. Ebből az áremelésből csak 2 milliárd forint terheli a lakosságot, a többit - támogatás formájában - a biztosító vállalja magára. , A gyógyszerek rendeléséről szóló jogszabály - amint arról Hamvas József, a tárca gyógyszerészeti főosztályvezetője tájékoztatott - a teljes magyar gyógyszerkincsről, mintegy 2300 patikaszerről rendelkezik. Lényege, hogy előfija: melyek szerezhetők be a gyógyszertartama alatt ajánlják a tömegtájékoztatási médiumoknak, hogy: - a különböző pártoknak és jelölteknek programjaik bemutatására biztosítsanak azonos esélyekel, - a választási eseményekről és programokról valóságnak megfelelő, korrekt és tárgyszerű módon tájékoztassanak úgy, hogy a hír és a kommentár világosan megkülönböztethető legyen, - törekedjenek a jelöltek személyének korrekt és személyiségi jogokat nem sértő módon való bemutatására, - híradásaikban kerüljék mind a negatív, mind a pozitív diszkriminációt, valamint a politikai és személyes hitelrontást (lásd még a 7. ponlot), - a fizeletl választási hirdetéseket külön, erre utaló felirattal mindenkivel szemben azonos feltételekkel egyenlő áron és az üzletpolitikailag adható legnagyobb kedvezménnyel közöljék, - azon közleményekben és műsorokban, amelyek nem a választásokkal kapcsolatosak, kerüljék a bújtatott választási propagandát, és tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, amely a kampány eldurvulását válthatná ki, - a közvélcménykulatási adatokat a kutatást végző és a kutatás megrendelője nevének, az adatgyűjtés módjának és idejének, valamint a lehetcséges hibaszázaléknak a megjelölésével, továbbá a betekintés lehetőségének a biztosításával, s minden esetben a kutatást végző felelősségére közöljék, - vállaljanak kötelezettséget az etikai normák megszegőinek és a megállapított tényállás közlésére. 19. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda részére a felek ajánlják, hogy: - a jelöltállítás napjáig minden pártnak az adott médiummal kötött, külön megállapodás szerinti megjelenést biztosítanak, - a jelöltállítás határnapjától a jelölések arányában mutassák be a területi és országos listát állított pártokat és jelöltjeiket, valamint a Független jelölteket. 20. A nyilatkozatban részes felek a 19. pontban írottakon túl kívánatosnak tartják, hogy mindA december 15-ére dátumozott Magyar Közlönyben két új, a gyógyszerekre vonatkozó rendelet jelenik meg. Az egyik jogszabály a gyógyszerek rendeléséről, a másik pedig ártámogatásuk módosításáról rendelkezik. Mindkettő a kihirdetést követő 15 napon belül, tehát még az idén hatályba lép hangzott el a Népjóléti Minisztériumban rendezett szerdai sajtótájékoztatón. tárakban receptre vagy anélkül, melyeket lehet csak a kórházi kezelés során alkalmazni, illetve megjelöli azt a mintegy 40 krónikus betegséget, amelyek esetén a kezelőorvos ingyen írhat fel gyógyszert. A jogszabály bővíti a gyógyszertárban is hozzáférhető készítmények számát, és kiterjeszti azon kórképek körét, amelyek megléte esetén az orvos ingyenesen rendelhet gyógyszert a betegnek. Emellett 40 új készítményt sorol a recept nélkül is kiváltható gyógyszerek közé. A rendelet értelmében a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőknek mintegy 270 különféle hatású gyógyszerért nem kell fizetniük. Figyelembe véve a teljes gyógyszerválasztékot, annak mintegy 25 százalékára biztosít teljes térítésmentességet a jogszabály. azon tömegtájékoztatási médiumok, amelyek közszolgálatinak nem tekinthetők, (helyi, önkormányzati és kereskedelmi médiumok), terjesztési körzetükben az ott induló valamennyi jelöltnek és listát állított pártnak egyenlő mértékű teret biztosítsanak. 21. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érdekkörükben megvalósított és a jelen Kódexben megfogalmazott normákat sértő magatartásokat kivizsgálják, az elkövetőt a választási eljárásban való további részvételtől eltiltják, illetőleg a neki adott megbízást visszavonják, és a tett intézkedésekről a sérelmet szenvedett felet tájékoztatják. 22. A sérelmet szenvedett félnek - az elvárhatóság határáig terjedő tolerancián túl, és különösen súlyos etikai normasértés esetén - joga van a nyilvánossághoz fordulni és a vele szemben elkövetett cselekmény közzétételét kémi. A felek kívánatosnak tartják, hogy az etikai normasértések bármilyen közzétételére csak a sértett hozzájárulásával kerüljön sor. 23. A nyilatkozatban részes felek etikai normasértések megállapítására kívánatosnak tartják, hogy a választókerületekben az ott jelöltet állított pártok ad hoc bizottságot alakítsanak. Záradék Ezen választási etikai kódex aláírói, illetve az ahhoz csatlakozott felek kijelentik: elismerik magukra nézve kötelezőnek a Kódexben megfogalmazott etikai normákat, felelősséget vállalnak azért, hogy e normákat maguk, illetve az érdekükben eljáró megbízottaik és támogatóik is betartják, aláírásra javasolják e Kódexet, mindazon polgári és egyéb szervezeteknek, amelyek a választási kampányban bárki mellett részt vesznek. Felek tudomásul veszik, hogy ha bármelyikük is megsérti a Kódex normáit, ez senkit sem jogosU fel hasonló magatartásra. Budapest, 1993. december 15. Elfogadták a választási etikai kódexei Ünnepélyes keretek között számos párt, illetve a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda képviselőjének jelenlétében szerdán aláírták a Független Jogász Fórum által koordinált választási etikai kódexet. Az aláírás előtt Mészáros Vilmos, a Független Jogász Fórum elnöke ismertette Magyar Bálint levelét, amelyben az SZDSZ kampányfőnöke kifejti: pártja elfogadja a kódex szándékait, alapelveit, mivel azonban a konkrét szöveg számos pontjával nem tud azonosulni, azt nem ltja alá. Ader János, a Fidesz képviseletében elmondta: pártja aláírja ugyan a kódexet, de külön záradékban kfvánja feltüntetni, mely pontokkal nem ért egyet. Ezek után az MDF és az MSZP képviselője kijelentette, hogy amennyiben a jelentős pártok nem hajlandók önkorlátozást gyakorolni bizonyos pontokban, akkor ezt az önkorlátozást ők sem vállalják. Mészáros Vilmos ennek nyomán indítványozta azt, hogy a kódex két legvitatottabb pontja maradjon ki a szövegből. Az egyik szerint a jelöltek a nem választási műsorokban, illetve rendezvényeken nem használhatják saját pártjuk szimbólumait, mfg a másik azt célozta: a jelöltek vállalják, hogy tömegközlekedési járműveken választási propagandát nem folytatnak. Az etikai kódexet aláírták: KDNP, MSZP, MDF, Fidesz, Kepublica Rt. Kiadó, Demokrata Koalfció, Konzervatív Párt, Nyugdíjasok Pártja, Nyitott Világ Alapítvány, Magyar Néppárt Nemzeti Paraszt Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Egyesült Történelmi Kisgazda Párt, FKGP, Munkáspárt, Magyar Távirati Iroda és szándéknyilatkozatban csatlakozott a kódexhez a Magyar Televízió. Mészáros Vilmos végül hangsúlyozza: a kódex normáihoz később bárki kapcsolódhat. - Alulírottak - az 1994. évi országgyűlési képviselőválasztások tisztasága és a kampány etikus lebonyolítása érdekében, - a választásokon induló politikai pártok és jelöllek hitelességének további kiteljesítéséért, - de különösen a választópolgárok pontos és valósághű tájékoztatása, illetőleg a demokratikus intézményekbe vclcll bizalmának erősítése céljából a Független Jogász Fórum szervezési és érdemi közreműködésével megalkották az alábbi választási etikai kódexei! 1. Jelen okirat aláírói alapkövetelménynek tartják, hogy az 1994. évi országgyűlési választások során a felek a hivatalos választási eljárásban és azon kívül is betailsák a Magyar Köztársaság törvényeit. Az aláfrók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a választópolgárokat a választásokon való részvételre ösztönözzék 2. Ezen Ködcx etikai normái a választások mindazon résztvevőire nézve halályosak, akik azt megalkotásakor aláírták, valamint azokra, akik ahhoz a későbbiekben csatlakoztak. Az etikai kódex szövege 3. Jelen Kódex etikai normái a részes felekre aláírásuk, illetve csatlakozó nyilatkozatuk megtételének napjától a választás vég-, leges eredményének közzétételéig hatályosak. 4. A nyilatkozatban részes felek közösen kijelentik: a választási kampány céljának azt tekintik, hogy ennek során a pártok és a jelöltek bemutassák magukat és céljaikat, valamint, hogy ismertessék, értelmezzzék és ütköztessék politikai programjaikat. A felek ezért tartózkodnak egymás pártjának és jelöltjének a lejáratásától. 5. A felek az ajánlási szelvények gyűjtése kizárólagos céljának a törvényes jelöltállítást tekintik, ezért tartózkodnak a kitöltetlen szelvények gyűjtésétől. 6. Az ajánlási szelvények gyűjtése során a felek tartózkodnak minden olyan tevékenységtói, amely a választópolgárok és családjuk rendes életvitelének és magánéletének megzavarásával jár. 7. A felek az egész választási eljárás során etikátlannak tekintik a politikai és személyes hitelrontást. s kötelezik magukat arra, hogy ettől tartózkodnak. A hitelrontás körébe tartozik különösen a jelöltnek bűncselekmény elkövetésével történő igaztalan megvádolása, mentesítése, (rehabilitációja) esetén korábbi elítélésére való utalás, jó hírnevének kétségbevonása, illetve magánéleti viszonyainak a személyiségi jogokat sértő kiteregetése, és az ezekkel való lejáratás. Nem tartozik a hitelrontás körébe a jelöltek korábbi politikai tevékenységének ismertetése. 8. A nyilatkozatban részes felek szükségesnek tartják, hogy a független jelöltek legyenek kötelesek a valóságnak megfelelően és minden rendelkezésükre álló eszközzel tájékoztatni a választópolgárokat arról, ha valamely párt nézeteivel rokonszenveznek, illetve ha annak bármilyen támogatását élvezik. 9. Kötelezik magukat a felek arra, hogy egymás választási gyűléseit és egyéb rendezvényeit nem zavarják meg, s nem törekszenek semmiféle módon azokat céljuktól eltéríteni, vagy azokat saját céljaikra felhasználni. 10. A nemzeti szimbólumokat a