Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-13 / 290. szám

HÉTFŐ, 1993. DEC. 13. HAZAI TÜKÖR 5 Busz, logika, embargó Szerbiában lassan megbénul a tömegközlekedés. A buszok egyre ritkábban indulnak el (ha egyáltalán elindulnak) a menetrend szerint megjelölt időben. Az utasok többsége fgy a vasutat választja; a mozdonyokba még jut dízelolaj, s csupán egy-két órát késnek. A buszokkal egyébként nem az a gond, hogy nincs kellő mennyiségű üzemanyag. A buszok többsége külföldre veszi útját, fgy (leginkább) Magyarországra. A jugoszláv belügyminisztérium minapi sajtóközleménye szerint az országból kiutazók száma megötszöröződött, a békeidők statisztikai adataihoz képest. Talán meglepő, hogy még Nisből (a görög-macedón határ alól) is jönnek az embergó sújtotta jugoszlávok. Az ok pedig egyszerű: a magyar vámszervek képviselői (egyelőre) nem „veszik le saját zsebre" a belépőket, mint bolgár, román kollégáik. Ennek köszönhetően a szegedi boltokat választó déli szomszédaink 20-30 márkát már eleve megspórolnak a határátlépéskor. Jugoszláv buszokból tehát van elég - Szegeden. S az ünnepek közeledtével, talán még több lesz. Azok a kereskedők, akik nem elégednek meg annyival, hogy a napi bevételüket látva elégedetten dörzsölgetik tenyerüket, már azon gondolkodnak, miként növelhetnék márkás forgalmukat. Belgrádi újságokban szeretnének hirdetni, s bizonyára lesz élelmes vállalkozó, aki - jó pénzért - ezt lehetővé teszi számukra. A buszok tehát jönnek, és jönni fognak egyre nagyobb számban. Olyannyira, hogy a tömegközlekedés látszatát fenntartandó, már a jugoszláv hadsereg buszait is bevetik Szerbiában. Ajándék lesz bőven a balkáni fenyők alatt, más kérdés, hogy a családok hogyan jönnek össze a mindenütt szent ünnepre: Belgrádból ma busszal könnyebb Szegedre jutni, mint Nisbe, vagy Újvidékre. Vonattal - a tumultus, a késések, a menetrend spontán értelmezése miatt - jobb, ha el sem indul az ember. Mi sem természetesebb: a szerb kormány független közszolgálati televíziójában külföldről szervezett - a közlekedési káoszt előidéző - összeesküvésről beszélnek, amit, ha jól értem, a szegedi kereskedők és benzinkutasok irányítanak. Talán csak az segítene a jugoszláv közlekedési gondokon, ha hatóságaik lehúznák a rolót, lezárnák a határt. Akkor az embargón sem lenne rés, és a buszok is menetrend szerint közlekedhetnének Szerbiában - amíg üzemanyaggal bírnák. Varga Iván Önmagukról mondják Változatos előélet Voltam segédmunkás, ügynök, protekcióval ellenőr, majd csapos. Boros Péter belügyminiszter Nem szerénykedik Aki ismer, tudja, hogy a pátosz rám jellemző utoljára. Szabó Tamás privatizációs miniszter Ki gondolta volna Nemcsak személyiségem van, hanem erős egyéniségem is. Eperjes Károly színész Mozgó hit Belső hajlamom van arra, hogy testbeszéddel, gregorián énekkel hangot adjak annak a hitnek, ami mozgat. Sebeők János író és környezetvédő, a Magyar Bioszféra Párt alapítója Pedig majdnem minden bejött neki Csak az bosszant, hogy nem én találtam fel Kolumbuszt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Javuló fenegyerek Már kerülöm és nem gyártom az ügyeket. Király Sándor kosárlabda-edző, a diósgyőri lányok lázadása után Buggyanó Magam sem értem, miért jön ki annyi bolondság belőlem. Nagy Bandó András humorista Két lábon járó eszmény Nem vagyok én szobor, amit csak emelődaruval lehet elmozdítani. Mezey György volt szövetségi kapitány, a BVSC labdarúgó szakosztályának igazgatója Zöldi László gyújtásé Ünnepélyes gázlánggyújtás Mártélyon Ha az előre beharangozott időpontra - az Örzsébet-napi pendelyrázásra - nem is sikerült meleg gázfűtőtestek mellé telepedniük a mártélyiaknak, mégiscsak eljött az ideje az ünnepélyes gázlánggyújtásnak. Mint azt a község polgármester-asszonya, Simon Jenőné lapunk kérdésére elmondta: a jövő héten, szerdán, délelőtt 11 órakor kerül sor a várva várt eseményre. A dolgok állásáról megtudhattuk: több apró probléma mellett a hatóság - olykor túlzásnak tűnő, de mégis jogos óvatossága - késletette az átadást, hiszen a szolnoki központ kerületi bányakapitányság használatbavételi engedélyére éppen három hetet kellett várni. Ennek ellenére - mint a polgármester-asszony elmondta - türelmes volt a lakosság, holott jónéhányan már nem vásárolták meg az idei télre a tüzelőanyagot hagyományos fűtőberendezéseikhez. Jó hír viszont, hogy a végre megkapott engedély alapján a falu jónéhány házában már „gáznál" melegedhetnek az emberek. Közülük a legszerencsésebbnek Ludányi István és családja mondhatja magát, mivel a lakosok közül legelsőként ók élvezhették a gázláng melegét Petőfi utca 3. szám alatti otthonukban. Simon Jenőné elmondta még, hogy jelenleg húszfős szerelőbrigád járja a község házait, és ahol kész a belső szerelés, valamint megtörtént a hivatalos átadás, ott a fogyasztót rákapcsolják a központi vezetékre. Ha minden a tervek szerint halad, a hét végére mintegy hetven-nyolcvan család örülhet a korszerű fűtésnek. További húsz-harminc otthont pedig az év végéig kapcsolnak be a tartályos gázvezetékrendszerbe. Joo Erzsébet RENDELJE MEG IDEI ÁRON A BÉKÉSCSABAI JAMINA GYÁR MODUL-BAU TERMEKEIT! (8 raklap feleli ingyenes házhoz szállítás) Körös 36 falazóblokk 48 Ft+áfa Körös 30 falazóblokk 39 Ft+áfa Csabai mázas csercp 31 Ft+áfa Holland mázas cserép 31 Ft+áfa Körös 10/30 válaszfallap 18 Ft+áfa FB 60/19 béléselem 48 Ft+áfa MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022, 474-481. Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. Készülök a karácsonyra A minap egy tévés műsorban hallgattam, hogy itthon és külföldön ki mennyit költ majd karácsonyra, mennyi jut családi ajándékokra. Egy amerikai atyánkfia szerényen 30 ezer dollárt szánt az ünnepre, ezzel szemben a megkérdezett hazaiak 10-15 ezer forintot jelöltek meg. Gyűrtem, gyömöszöltem lapos bukszámat, és azon meditáltam, mennyiből tudok majd kis családomnak - unokákkal együtt szűken tizenegyen vagyunk, nem számolva a testvéri rokonságot vásárolni. Akárhogy osztottam, szoroztam, nem több, mint megkérdezett honfitársaimé. Készülök a karácsonyra. Sétálok a kirakatok és az alkalmi árusok sátrai között, kóstolgatom a lehetőségeket. Öröm és elszomorító. Öröm, hogy hatalmas a választék, elszomorító, hogy javarésze aligha vásárolható meg az ajándékozandók számához és szerény pénztárcámhoz igazítva. Hallgatom a kirakat előtt beszélgetőket, és ahogy szavaikból kiveszem, hasonló gondokkal küszködnek. Úgy tűnik, elsősorban a szükségesre, a praktikusra koncentrálnak, és másodlagos a személyhez kötődő, az egyénnek szóló ajándékkeresés. Pedig azt mondják, az igazi a lelket is birizgáló szeretetközvetítő. Eszembe jutott, amikor Anyám piros-fehér-zöld papírból készttett láncdfszt, égetett cukorból édességet, s azt régi szalonpapfrba csomagolta, az Apám fabrikálta figurákkal díszítették fel a fenyőfát. Meg az is, amikor a vattával helyettesített hóutánzat lángra kapott a két szál gyertyától, és Anyám végigsírta a szent estét. Meg az is, amikor Apám láthatatlan zokogással, konokul fűtötte a kályhát a gyűjtögetett lexikonjaival, hogy mi, gyerekek melegben örüljünk az apró ajándékoknak. Készülök a karácsonyra. Gondolatban európai nagy fát állítunk, és közösen dfszftjük mind, mi magyarok, határon belül és azon kívül élők, és segítenek mindazok, akikkel a szeretet ünnepén kezet lehet fogni, akik egymásra mosolyognak. Ott nyüzsögnek az erdélyi magyarok és a csángó magyarok, a románok, a vajdasági magyarok, a szerbek és a horvátok, a szlovákiai magyarok és a csehek, a szlovákok, az ukránok, az oroszok és többiek mindannyian. Kis zászlónkat, emlékező gyertyáinkat. Anyám alkotta nemzetiszínű díszeinket egy hatalmas egybefüggő lánccá ragasztva körbefogjuk a karácsonyfánkat, és közös nyelvünkön, a szeretet és a béke emberi nyelvén köszöntjük egymást a népes családi körben. K észülök a karácsonyra. Álmodozásomból felriadva csupán azt kívánom, hogy csillapodjon a harag, némuljanak a fegyverek, szelídüljenek meg a nemzeti büszkeség csinált ellentétei, és gyújtson tüzet a vágyott szeretet csillagszóró szikrája. Találjunk végre egymásra, gyanakvás nélkül. Családunk körében ajándékozzuk a lelkünkből szépült jelképeket, önmagunkat. Ocsovszky László aí\frÍgO yilVPk Hollandia. Dánia. x - R A D E IImMIA Anglia, Ncmetors/ag... KLÍMA És HŰTÉSTECHNIKAI BT. KQFTU1I után Szegeden is 6722 Szeged, Európa kedvelt turbós csodamelegítője Petőfi S sgt. 16. a Zibro Kamin. T./fax: 62/329-569 Ezt bárhol, bármikor özembe helyezheti! A húsdaráló valósaga • Ömlik az eső eladóra, vevőre. Tocsognak a sárban az emberek, kínlódnak az esernyővel, szatyrokkal, pénztárcával. Ázik a játék, a rádió, a dezodor. Ordít a hangosbemondó, hogy zsebesekre vigyázni, meg hogy Kiss Julikát barátnője a WC-nél várja. Ritka pocsék az idő szombaton, mégis nagy a tolongás a Cserepes sori piac latyakjában. - Csak veszek már a gyereknek valamit, még ha csak filléres kis játékot is. Megszakadna a szívem, ha üres kézzel állnánk a fa előtt. Hogy magyarázzam meg a kicsinek, hogy nincs pénz, nem telik még ruhára sem, nemhogy ajándékra? Utáltam én is korábban a piacot, ezt a tömeget, a sarat. Azután, ahogy a férjem munkanélküli lett, egyre gyakrabban jöttem ki ide. Most meg már szinte csak itt vásárolok. A férjemmel isten tudja, mikor vettünk egymásnak ajándékot. A mi örömünk már csak az, ha a gyereknek ki tudunk szorítani valamit. A karácsonyelő bolhapiaci árai nem sokkal maradnak el a városi magánkereskedőkétől. A műanyag játék párszáz forint, a szaloncukor kilója négyszáz. Úgy látszik, sokan vannak, akiknek pár forint is számít. Az eső azokat sem kíméli, akik a Széchenyi téri Aranykapu pavilonjainál vásárolnak. De ott legalább sátor van az áru felett és beton a vevők lába alatt. Az árak hol alacsonyabbak, hol magasabbak a boltinál. Kereskedője válogatja. - Jóval kisebb a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Az emberek csak nézegetnek, tanakodnak. Legfeljebb egy-két apróságot vásárolnak - mondja a bőrdíszműves. - Legtöbbet a 120 forintos pénztárcából adtam el. Azt persze nem tudom, mit tesz majd bele, aki kapja. Mert. hogy az embereknek nincs pénzük, az látszik. Vesznek valami olcsóságot, csak hogy legyen ajándék a fa alatt. - Itt van ez a kis műanyag jétéktűzhely. Négyszáz forint, de nem tud semmit, csak nézegetni lehet. Itt van ez a másik. Kilencszázba kerül, de melegít is. Mit gondol, melyiket veszik? - kérdezi a játékkereskedő. - Nem tudom, lesz-e valami hasznom ezen a vásáron. Százezer forint volt a helypénz a három hétre, itt, a sor végén. Előrébb meg még drágább. A forgalom meg borzasztó kicsi. • Mi a legkeresettebb játék? - Amit a TV hirdet, a Szerencsekerék társasjáték. Mindenkinek az kellene, de lehetetlenség beszerezni annak, aki csak kis tételben rendel a nagykertől. Tavaly a Szellemkastélyért voltak megőrülve az emberek, most meg itt van, és nem kell senkinek. Fiatal nő álldogál percek óta a pultnál. Mint mondja, átlagmagyar, középosztálybéli. • Látom, társasjátékokat nézeget. - Borzasztó drágák ezek a játékok, amelyik komolyabb, ezer forint felett van. Azután pár hónap után megunják a gyerekek. És jön megint az óhaj, a sóhaj, hogy Barbie baba kellene, mert a többieknek az osztályban már egész készletük van, szobával, miegyébbel. A legszebb itt van, kétezer forint. Arra még futná, de hát az csak egy ajándék. Kellene még könyv, ruha is. A fiam meg BMX-ért nyúz egy éve. Nem is alaptalanul, mert a kiránduláson nem bírja az iramot a többiekkel, az apja ócska kempingbiciklijén. Mindig csak azt hallom, hogy „bezzeg a T.-nek már van ilyenje is, meg olyanja is". • A férjével megajándékozzák egymást? - Azt még nem adtuk fel. Persze, luxusra nem telik, összekötjük a kellemest a hasznossal. Ami, ugye, ajándékozás esetében nem éppen szerencsés dolog. Azt olvastam a Nők Lapjában, hogy a férj ne vegyen a feleségnek konyhai eszközt, inkább egy szexis hálóinget. Hát az én férjem megkérdezte, mit szeretnék karácsonyra. Úgy voltam vele, inkább vegye meg nekem a húsdarálót, mint valami szexis hálóinget. A húsdaráló ugyanis közelebb áll a valóságunkhoz. • Én meg megkapom a szokásos zoknikat, trikót, dezodort - teszi hozzá a férj, aki közben visszajött a feleségéhez. Könyvet vett a nagyfiúnak. Jól esik a Centrum Áruház melege a kinti hideg után. Az eladók azt mondják, főleg az akciók idején nagy a tömeg. Az emberek kivárják, amfg 510 százalékkal olcsóbban vehetik meg. amit akarnak. Persze, itt már vannak olyanok is, akik nem várnak leértékelésre, nem is igazán nézik az árakat. Jól szituáltnak tűnő pár csomagoltat ki egy hi-fi tornyot. Nem szívesen állnak rá a beszélgetésre. Éppúgy ragaszkodnak a névtelenséghez, mint a Cserepes sori asszony, vagy a Széchenyi tériek. A magnót is gyanakodva nézik. Úgy látszik, ma a gazdagság ugyanolyan szégyellnivaló, mint a szegénység. - A gyereknek vesszük a music-centert. Ma már ez nem olyan nagy dolog. Gondolkodtunk, hogy talán nem helyes, de hát miért csináljunk úgy, mintha nem futná ilyesmire, ha egyszer futja. Bejött a vállalkozás. A két középiskolás korú fiú a nyakkendősállványnál szinte rosszul van a nevetéstől. Apjuknak készülnek nyakkendőt venni karácsonyra. Most épp egy rózsaszín virágmintás darabot szemlélgetnek. • Tudjátok-e, mit kaptok karácsonyra? - Nem, meglepetés lesz. Abból a korból meg már kinőttünk. hogy előre feltúrjuk a szekrényeket az ajándékokért. Azt persze tudjuk, hogy nem lesznek nagy dolgok a fa alatt, mert nem vagyunk igazán gazdagok. • Nem szoktatok irigykedni a többiekre? - Á, nem. Olyan még nem volt, hogy ne tellett volna valami klassz dologra. És a karácsonyban egyébként sem az a fontos, hogy mi van a dobozban, hanem, hogy - olyan szép. Kifelé menet elsétálok a fehérnemúrészleg mellett. Gyönyörű, habos éjjeli csodák lógnak az állványon. Eszembe jut az asszony, aki inkább a húsdarálót választotta. Mert az valóság. Keczer Gabriella Kis karácsony, nagy karácsony? (Fotó: Nagy László)