Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET Alföldiek a Matraban Hazai idegenforgalomról beszélve a külföldi, de a magyar is hajlamos arra, hogy csak a Balatonra és'Budapestre gondoljon. E két nevezetes és ismert hely ki is meríti a honi turizmus fogalmát. Pontosabban kimerítette. Mert ahogyan azt egyik tapasztalt és a szakmában több mint két évtizede járatos szállodaigazgató mondja: immár a hegyekkkel is kell számolni... Csetényi Csabával, a mátraházi Bérc Szálló igazgatójával szobájában ülünk és a fentiekről beszélgetünk. A bevezetőben leírtakkal egyezik, de próbálja azt is megmagyarázni, hogy mit jelent(ene) a hazai turizmusnak a nálunk is fellelhető téli üdülési lehetőség kiaknázása. Meg a teljes konfortot és az úgynevezett pluszszolgáltatásokat nyújtó szállodák nyári idényben történő igénybevétele. Mindezekről engem nem kell meggyőzni, az igazgató úr persze nem is törekszik erre, mert az egyhetes mátraházi üdülésünk ékesen bizonyította a fentiek helyénvalóságát. Inkább arról kérdezem Csetényi urat, akire az idősebb korosztály valószínűleg még jól emlékszik, hiszen az MTK labdarúgó csapatának egyik erőssége volt a hatvanas-hetvenes években, hogy mi a helyzet jelenleg a „hegyen". - Az Okisz üdülőnek épült szálldánk most a Napfény Kft. tulajdona, amelyben 98 kétágyas szoba és hat lakosztály van, a három csillagos kategóriába tartozik. Ezt a besorolást elsősorban annak köszönhetjük, hogy a szálloda minden konfortigénynek megfelel, azonkívül rengeteg olyan szolgáltatásunk van, melyek a vendégek kényelmét, szórakozását, aktív kikapcsolódását segítik. így például van a szállodában uszoda, szauna, szolárium, fitness-szalon, bowling, asztalitenisz, játékterem, billiárdasztal. Közvetlenül mellettünk, a szabadban, festői környezetben vannak a teniszpályák. Utoljára, de nem utolsósorban kell említenem az erdei turistautakat, amelyeken Mátraházára, Kékestetóre, Mátrafüredre, Galyatetőre lehet átsétálni és kellemesen, hasznosan eltölteni az itt töltött napokat. A vendégek szórakoztatására is nagy gondot fordítunk, jól ellátott éttermünkön kívül van sörözőnk, éjszakai mulatónk is. - Milyen a férőhelyek kihasználtsága? - Átlagban 85-86 százalékos. De ebben benne vannak a nyári hónapok is, amikor valamivel kevesebb vendég van, szeptembertől márciusig viszont jóval magasabb ez az az arány, a december-februári periódus pedig szinte száz százalékos. Sajnos, az utóbbi években nincs elegendő hó a közeli sípályákon, ennek ellenére a vendégek, akik kedvelik a téli sportokat, kitartóan várják a fehér hótakarót... - Milyen a vendégek összetétele? A hazai-külföldi látogatókra gondolok. - Többen voitak, vannak a külföldiek. Most is holland csoportjaink lakják a szobákat, ők különösen kedvelik a Mátrát, de jövőre már angolok is érkeznek. Örömmel vettem azonban tudomásul, hogy az utóbbi időben mind nagyobb a hazai kereslet. S ez nem csak a mi szállodánkra, hanem a környező téli üdülőtelepekre is vonatkozik. - Mi a helyzet a „déliekkel", pontosabban a DélMagyarországról érkező vendégekkel? Van-e érdeklődés az alföldiek részéről a hegyek iránt? - A korábbi időszakban alig volt néhány vendég arról a tájékról. Valahogy mi sem fektettünk kellő hangsúlyt erre a területre, illetve nem végeztünk megfelelő hírverést. Idén azonban ez megváltozott, különösen amióta Lénárt Béla, az Expressz Utazási Iroda szegedi kirendeltségvezetője nálunk járt és megbeszélést folytattunk vele az együttműködésről. Kisimre Ferenc Hidat építettünk Magyarország és az Újvilág között. 1993 május 29-e óta sok ezer utas jegyezhette meg a nevét: Budapest-New York közvetlen járat. Olyan lett, amilyennek reméltük: megbízható, magas színvonalú és elérhető. Hetente öt alkalommal, Magyarország és az Újvilág között, az új Boeing 767-200-as repülőgépeken Önt is otthonos környezettel és kitűnő vendéglátással várjuk. Menettérti jegyek már 39.900,-Ft-tól válthatók. Az egyéb kedvezményes díjtételekről és a kiváló csatlakozási lehetőségekről részletes felvilágosításért forduljon az utazási irodákhoz, vagy hívja budapesti központunkat (telefon: 267-4505, 267-4333 ) és vidéki kirendeltségeinket. MdL£l/SV Személyzeti koszton a vendéglátás Szálloda vagy éjjeli menedékhely? Hol vannak már azok az idők, amikor a németek, osztrákok, vagy hollandok megmegszálltak a szegedi szállodákban az Adriára, vagy a görög tengerpartra menvén. A szerb háború egycsapásra „megoldotta" a szállodai férőhelygondokat Szegeden. - - Tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy mi tranzit város vagyunk - mondja Pálfy István, a Hungária Szálló főnöke - A balkáni lövöldözés miatt drasztikusan csökkent a forgalom. Kétezer vendégéjszakával kevesebbet töltöttek nálunk eddig az idén, mint tavaly. Kiderül, a jónevű Hungáriában is csak 40 százalékos a férőhely kihasználtság. A Hungáriában azt hallani, nincs Szegednek megtartó ereje. Este megjön a vendég, alszik egyet, s reggel megy tovább - még jó, ha a fogadalmi templom tornyát látja a szálló ablakából. - Nézzünk végre szembe a tényekkel! - mondja az egyik fogadós - Szeged idegenforgalma padlót fogott. A nyugatiak nem jönnek a háború miatt, közben az egész város balkanizálódott. Jönnek a törökök, a szerbek, a románok. A többségnek nem szállásra, hanem éjjeli menedékhelyre van szüksége. - Az idegenforgalom apróságokon múlik: egy tiszta abroszon, sószórón és fogvájón - szokta volt mondani egy vendéglős ismerősöm. Felrémlett bennem az anekdota, amikor nemrégiben vendégekkel ültem asztalhoz egy elegáns szegedi étteremben. Az ételkülönlegességeket kínáló pincehelyiségben nem tudtunk eligazodni az étlapon. Megkértük a pincérhölgyet, hogy segítsen. Kedvesen hárította el kérésünket mondván, ők személyzeti kosztot kapnak, az ételt csak kihordja. Mit mondjak? Elment a kedvünk az egésztől, kértünk néhány kólát és odébb álltunk vacsora nélkül. De miféle vállalkozó az, aki húsz-harminc milliót beleöl egy étterembe, de a befektetés végét már megspórolja, nem eteti végig az étlapot a pincérekkel. Valahogy ilyesféle képet mutat az egész szegedi idegenforgalmi szakma is: személyzeti koszton tengődik. Legendák keringenek arról a szállodások között, hogyan kénytelen a szakma egyre mélyebbre süllyedni. Jönnek a csencselők, a valutázók az ország túlsó végéről is, mert itt olcsó a márka. Megszállnak egy motelban és még jó, ha három nap után nem fizetés nélkül távoznak. - Eggyel lehetng itt nagyot dobni, a szexturizmussal! - von félre egy szállodai portás - Az talán külföldről is idevonzaná a vendéget. A csikós, a gulás már a kutyának sem kell. Hát! Csak el kell olvasni az újságok hirdetési rovatait, ahol nappalra féláron kínálják a panziók, a motelek a szobákat. A pásztoróra olcsóbb, mintha egész éjjel békésen aludna a vendég. Ellenpélda is akad persze Szegeden. Makalicza Lajos, a Marika panzió gazdája egészen más utat választott: - Hozzánk elsősorban üzletemberek jönnek. A legtöbb csak próbálkozik a befektetéssel, sok az egyszeri vendég. Az az igazság, hogy a bevásárlóturizmus, a Cserepes sor, a balkáni miliő csak árt a szegedi idegenforgalomnak. Külföldi vendég nem jön ide két-három hétre pihenni. Mit mutatnánk neki? A városra egy-két nap elég. Egész évre szóló lát ványosságot pedig nem tudunk kínálni. - Van-e esély arra, hogy idegenforgalmi központ legyen valaha is Szeged? - Sok-sok apró, de jó ötlettel ide lehetne csalogtani í vendégeket. És a legfontosabb ne csak a külföldieket váijuk, a belföldi turizmust'kellene erősíteni. Pécsről, Miskolcról szívesen jönnének, de egyhavi fizetés nem elég arra, hogy egy hétvégén kikapcsolódjon a négytagú család. - Három év múlva jön az expo, talán majd akkor... - Nem sok reményt fűzök hozzá. Úgy látom, hogy a pestiek meghúzták már a határvonat a Dunánál. Sok apró ötlet kellene. No meg tőke, vállalkozói kedv és főleg béke a szomszádban Esélyek? Hát az biztos, hogy a szakma egyre kevéssé lelkesedik és bizakodó. Hol vannak már a szép szlogenek a szegedi fürdővárosról? Egyelőre úgy fest a képlet, hogy van a városnak öt-hat szállodája, közel harminc panziója és motelje - csak épper vendég nincs elég. Mindent azért a szomszédos háborúra sem lehet ráfogni. Lehet, hogy idehaza sem mennek teljesen rendben a dolgok? Rafai Gábor Idegenforgalmi évkönyv, 1992 s Érkezők és utazi k Az évkönyv a szakmabeliek és az idegenforgalom iránt érdeklődök számára nyújt széles körű áttekintést a nem, ÍKÖZÍ idegenforgalom alakulásáról. Az évkönyv magyar és angc .iyelvű fej- és oldalrovatai megkönnyítik a kutatómunkát a k földi szakemberek számára is. , Az I. összefoglaló fejezet hosszabb idősorokat tartaí - izva, 1980-hoz viszonyítva mutatja be a fontosabb idegenforga folyamatokat, a nemzetközi forgalom alakulását, a keresk., elmi szálláshelyek kapacitás és vendégforgalmi adatait és az i—genforgalmi devizabevételek és kiadások alakulását. A főbb iyamatok szemléltetését grafikonok segítik. A további fejezetek részletezve, rövidebb idősorokat A.ogva (5 év) mutatják be az idegenforgalom fontosabb területed navi részletezésben. A II. fejezet a nemzetközi idegenforgalom és ezen t i ill a turista, kiránduló és átutazó forgalom, valamint a kish;. "forgalomban résztvevők adatait ismerteti. A Magyaror gra látogató külföldiek számát határállomásonként, a közh' edés módja és főbb országok szerint is tartalmazza a fejezet. külföldre utazó magyarok esetében határállomásonkénti bon-„sban közli a fejezet az utazások számát. A III. fejezet a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát f Halja magába. Szállástípusonként tartalmazza a szálláshelyek ka, icitás adatait, az egységek, szobák, ágyak és férőhelyek számát, sülön táblázatban kerül bemutatásra a külföldi és belföldi vendégforgalom, a vendégek és vendégéjszakák száma. Ezek az iátok az egész országra és a kiemelt üdülőkörzetekre vonatkozót, állnak rendelkezésre. A vendégforgalmi adatok fontosabb szállástípusonként országok szerinti bontásban is megtalálhatók , évkönyvben. A fejezet tartalmazza egységenként a szállodái apacitás és vendégforgalmi adatait is. Néhány táblázatból infornáció nyerhető a szálláshelyek áraira, kihasználtságára, szállásdíjára vonatkozóan is. A IV. fejezet a szervezett idegenforgalom egy részterüi,-ét, a társasutazások alakulását mutatja be utaztató szervezetek és országok szerinti bontásban. Az V. fejezet a főbb idegenforgalmi folyamatokat tartalmazza területi bontásban. A határforgalmi adatokat a határállomás megyéje szerint, a kereskedelmi szálláshelyek adatait pedig Több üdülőkörzeteken belül település szinteh.