Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

SZERDA, 1993. NOV. 3. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A Fortuna nem bízta a szerencsére Nézem ezt az embert, és tudom, így kell. Ül a takaros panziójában nagy nyugodtan, teheti, hiszen szépen megy az üzlet. Körülötte a családja; a felesége, az örök biztos pont, a gyerekek, akik szintén részesei a vállalkozásnak. Nem az égből pottyant nekik, amijük van, keményen megdolgoztak érte, és dolgoznak ma is. Nincs nagy titok, csak annyi, hogy jól kell csinálni, és találni kell néhány másikat, akik szintén jól akarják csinálni. Bikádi László 51 éves, a Fortuna Panzió tulajdonosa. - Nem zavarja, hogy itt van a Forrás Szálló tövében? - Éppen ellenkezőleg. A mi panziónk sokkal kisebb, mint a Forrás*családiasabb, és ez az árainkon is látszik. Négy éve nyitottunk szép reményekkel, és nem csalódtunk. A hét szobában majdnem állandóan vannak vendégek, télen-nyáron egyaránt. Jó befektetés volt, biztos megélhetést nyújt. - A szállodások pedig egyfolytában arról panaszkodnak, hogy nincs elég vendég. - Turisták nálunk is nagyon ritkán fordulnak elő; leginkább a külföldi üzletemberek jönnek. Szeretik a családias hangulatot, különösen, ha az megfelelő szolgáltatásokkal - faxszal, videóval, telefonnal párosul. Nekem nem az a gondom, hogy kevés a vendég, hanem, hogy kicsi a szálló. Az utóbbi időben rengeteg vegyes vállaFotó: Nagy László Bikádi László: Az emberek megérzik, hogy ők vannak a középpontban. lat alakult, érdemes az üzletember-turizmust kihasználni. -A város kihasználja? - Eddig nemigen láttam jelét annak, hogy a város felismerné; a magán panziósok, vendéglátósok szolgálják ki a látogatókat, ezért támogatni kell őket. Most mintha mozdulna valami. Az idegenforgalmi hivatal megpróbálja összefogni azokat, akiknek közük van a turizmushoz. - Önnek hogyan lett köze a turizmushoz? - Először apám mellett dolgoztam - parasztcsaládból származom -, majd amikor a szüleim beléptek a téeszbe, elmentem szakácstanulónak Orosházára, az Alföldbe. 1985ig szakácsként dolgoztam, voltam főszakács, üzletvezető is. 85-ben kimentem Amerikába, a testvéreim Után. Ki akartam próbálni, mire vagyok képes abban az országban. A testvérem vett nekem egy éttermet San Diegoban, azt üzemeltettem, szép sikerrel. - Mi a titka? - A jó konyha és a kedves bánásmód a vendégekkel. Az emberek megérzik, hogy ők vannak a középpontban, vagy sem. Nekem egy idő után törzsvendégeim voltak, mindenkiről tudtam, mit hogy szeret, és személyre szólóan pontosan úgy készítettem el az ételt. - Miért jött haza? - Lejárt a munkavállalási engedélyem. Amit onnan hazahoztam - nemcsak a pénzre gondolok -, abból itthon nyugodtan meg tudok élni. Persze, az első évben, amikor a vállalkozást próbáltam megalapozni, azt hittem, nem bírom ki. A hivatal, aminek az lenne a dolga, hogy szolgáltasson, nemhogy nem segített, inkább akadályozott. Azután tudomásul vettem, hogy csak magamra számíthatok. - A „magamra" alatt a családot kell érteni? - Igen. A feleségem mindig mellettem dolgozott, biztosította a nyugodt hátteret. Mire hazamentem, rendben volt minden, a gyerekek is. A gyerekeim - a három nagy Amerikában jól megtanultak angolul, hozzászoktak a kemény munkához, most egy másik vállalkozásomban, a ísempeüzlet-hálózatban dolgoznak. Másodosztályú olasz csempéket, padlóburkolókat forgalmazunk nagy tételben, így kedvező áron Orosházán, Vásárhelyen, Békéscsabán és Szegeden. A negyedik gyermekem még nem fogható munkára, ugyanis csak négyéves. Azután született, hogy Amerikából visszajöttünk. - Mit tanácsol azoknak, akik az önéhez hasonló nyugodt, sikeres életet szeretnének? - Csak színvonalas dolgokat csináljanak, érezzenek elkötelezettséget a vállalkozásuk iránt, hosszú távra gondolkodjanak, és ne féljenek a munkától. Keczer Gabriella Szép, érdekes, finom Sokáig én is hajlottam arra, hogy szállodásokkal, utazási irodásokkal, kempingesekkel és éttermesekkel együtt sóhajtozzam amiatt, hogy nem jön a régióba a turista. Még azt is elfogadtam, hogy a bajok oka a déli polgárháborúban keresendő. Jártam-keltem a városban, csodáltam szelfd szépségeit, élveztem programjait, és azt mondogattam, milyen pechesek is vagyunk mi, hogy épp a délekelti határ mellett élünk. Azután külföldi vendégem érkezett, öt napra. Az elsőn elvittem városnézésre, a másodikon Ópusztaszerre, a harmadikon gyógyfürdőzni meg szaunázni, este balettet nézni. És rájöttem, hogy nincs tovább. Olyan országból jött, ahol van alacsony hegy meg magas, igény szerint nyáron hó vagy kánikula, tenger homokkal, tenger sziklákkal, folyó, vizesés, erdő, puszta, sportpark, éjszakai lokál, opera, kerékpárút, luxushotel és minipanzió, történelmi maradvány meg nagyváros. Mondta ő, persze, a Széchenyi térre, hogy szép, Ópusztaszerre, hogy érdekes, a magyaros ebédre, hogy finom, de be kellett látnom, különlegessel, legekkel mi nemigen szolgálhatunk egyetlen ország fiának sem. Akkor pedig miért jönnének ide, felpakolva a családot, telelni vagy nyaralni nyugatról az isten háta mögé, le, éppen a délkeleti csücsökbe, még a legnagyobb békeidőben is. Azoknak pedig, akik jöttek régen, keletről, nagy csoportokban, szervezetten, akiknek szállodát építettünk meg kempinget, és jönnének most is bizonyára szívesen, éppen nincs pénzük hozzá. Vagyis a dolognak ez a része azt hiszem - reménytelen. Vannak persze olyanok, akiknek tetszik, nem tetszik jönniük kell, mert szólítja őket az érdek. Ok, az üzletemberek, az exportőrök, importőrök, vegyesvállalati vezetők, a keleti piacokra kacsingatók bizony jönnek, és maradnak is szívesen egy-két napot, pihenni, regenerálódni. Feltéve persze, ha olyan a kiszolgálás, amilyet otthon megszoktak. Ha az úszás és a szánna között tudnak faxolni egyet, ha a szoba csöndes, de van benne telefon, ha az étteremben tiszta az abrosz, udvarias a pincér, van fogvájó és jó a konyha. Vagyis, ha a részletek rendben vannak. A bizniszturizmus persze nem fog megtölteni egyetlen kempinget, többemeletes szállodát sem, nem emeli a Pusztaszerre vagy a Szabadtérire látogatók számát. Az üzletemberek nem teszik húzóágazattá az idegenforgalmat, nem csinálnak csodát. De jó pénzt jelentenek néhány panziósnak, vendéglátósnak, fítness-centeresnek, taxisnak. És - ha maguk elégedettek - jó hírét keltik az országnak. Ami, tekintettel arra, amink van, nem kevés. Keczer 1993. november 8-10. Gastrotrade '93 November 8-10-ig rendezik meg Szegeden a Forrás Szállóban a Gastrotrade '93 vendéglátástechnikai és élelmiszeripari szakkiállítást, vendéglátóipari konferenciát és a hidegkonyhai és cukrászati versenyt. Az azonos helyen és időben rendezett verseny, szakkiállítás, konferencia lehetőséget teremt a gyártók, forgalmazók és felhasználók közötti információcserére. A magyar konyha tradicionálisan harmonikus ízei ma is vendégcsalogatóak, konyhaművészetünk világszínvonalú versenyképességét csak korszerű alapanyagok és a legmodernebb technikák alkalmazásával tarthatjuk meg. A kóstolóval egybekötött kiállításon mind a korszerű élelmiszeripari alapanyagokat, késztermékeket, mind a modern technikát felvonultatják a kiállítók. A konferencia előadói a vendéglátóipari szakma nagy egyéniségei: Lukács István (Oscar-díjas mesterszakács), Kopcsik Lajos (Oscar-díjas mestercukrász), Unger Károly (Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke), dr. Csizmadia László (a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főigazgatója). Az érdekes előadásokat követően a szakmai kerekasztal-beszélgetésen lesz lehetőség a problémák megvitatására. A Gastrotrade különlegessége a hidegkonyhai és cukrászati verseny. Neveztek a legrangosabb exkluzív szállodák, éttermek, szakiskolák, sőt üzemi konyhák is. Jönnek versenyzők Egerből, Győrből, Miskolcról, Debrecenből, a Balaton partjáról és Budapestről. A nagy érdeklődést indokolja a szakmai megmérettetés lehetősége és az értékes nyeremények (fődíj: egy kétszemélyes tunéziai utazás). Külön kategóriában diákok is versenyeznek. (A diákok nevezési díját a rendező Triplax Stúdió átvállalta, így számukra a részvétel ingyenes.) A Gastrotrade kiállításra a belépőjegy ára 50 forint. A diákoknak - amennyiben szervezetten, kísérőtanárral érkeznek - és a nyugdíjasoknak nem kell fizetniük. A belépőjegyek egyben sorsjegyek is, melyekkel értékes nyereményekhez juthatnak a látogatók. A Gastrotrade-nek szeretnének hagyományt teremteni. A résztvevők rangja, súlya, a rendezvény koncepciója alapján van esélyük. A Gastrotrade sikerrel pályázott az Expóra. (1993-94 Expo bevezető rendezvény, 1995 Expo előrendezvény, 1996 Expo kísérőrendezvény, 1997 Expo utórendezvény.) Előzetes információink szerint közel harminc kiállító utaztató szervezetek, szálláshely-üzemeltetők, idegenforgalmi nevezetességek fenntartói - vesznek majd részt azon a - „vendégvárók vásárának" nevezett - rendezvényen, mely november első hétvégéjén a turizmusra igyekszik irányítani a közvélemény figyelmét, de persze elsősorban az idegenforgalomban érdekelt szervezetek közti kapcsolatteremtés szándékával szerveződik Szegeden. Az egész megyét, annak is a turisztikai kínálatát szeretné bemutatni a megyeháza aulájában november 4-én délelőtt 11 órakor megnyitandó, „Csongrád megyei idegenforgalmi napok" című rendezvény, melyet Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke ajánl majd az érdeklődők és az érintettek figyelmébe. Az aulában kiállítók bemutatkozó szereplése 11 óra 20 perckor kezdődik - s aznap 18 órakor fejeződik be. E programsorozatot pénteken, november 5-én reggel 8 és délután 16 óra között megismétlik. A kiállítók között ott találhatjuk majd a szabadtéri igazgatóságát. a vásárigazgatóságot, a megyei népművészeti egyesületet, az idegenforgalom több szakmai szervezetét. A repülés, a sétahajózás, a strandolás, a szabadidős elfoglaltságok, a természeti látnivalók iránt érdeklődőknek ugyancsak érdemes lesz ellátogatniuk friss információkért a megyeházára, November elején, Szegeden Vendégvárók vására Fotó: Somogyi Károlyné Információstábla. „Hol találjuk a vendégvárókat?" ahol egyébként Szegeden kívül Csongrád, Hódmezővásárhely, Pusztamérges, Mórahalom és Üllés is kap a bemutatkozásra lehetőséget. A Csongrád megyei idegenforgalmi napok keretében november 5-én Szegeden tartja vezetőségválasztó közgyűlését a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) megyei tagozata. Még ugyanaznap délelőtt 11 órakor tárlatnyitásra várják az érdeklődőket a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárába, az 1977 óta Bécsben élő Bogdány Dénes festményei az Osztrák Kulturális Intézet, az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet és az Aktív Tourist Utazási Iroda jóvoltából „előfutárai" lesznek a szomszédország szegedi vendégeskedésének. Délután 14 órakor hivatalosan is megkezdődik az osztrák program az idegenforgalmi hivatalban (Victor Hugó utca 1.) Szeged alpolgármestere, Dr. Ványai Éva nyitja meg a hazai vendégvárók külföldi vendégének, Ausztriának a bemutatkozó kiállítását. (Ezt november 7éig tekinthetik meg, akik bővebbet szeretnének tudni az ausztriai idegenforgalmi lehetőségekről.) A szombaton és vasárnap 9től 17 óráig is láto'gatható osztrák idegenforgalmi kiállításhoz kapcsolódóan pénteken este a Tisza Szálló koncerttermében osztrák vacsoraestet rendez az Aktív Tourist (Dáni utca 7. telefon: 481-562). & ŐZEGCD TW2I6T CÍFI FS rr.vr Szeged, Klauzál tér 7. Tel.: 62/321-800 Fax: 62/312-928 SIELES EGYENI UTASOKNAK: Ausztria, Olaszország, Szlovénia, Szlovákia. Szilveszter Besztercebányán autóbusszal, felpanzióval SZILVESZTERI PROGRAM REPÜLŐVEL: Róma, Párizs, London, Szicília Belföldi ajánlatok egyéni utasoknak. Téli nyaralásaink: Marokkó, Tunézia, Izrael (Eilat), Jordánia, Thaiföld, Egyiptom, Korzika, Kanári-szigetek. SZILVESZTER '93-'94 Gazdag és színes év végi választék Európa 10 országába, továbbá Egyiptomba, Thaiföldre, Sri Lankára KÜLÖNLEGES ÚTJAINK: Szilveszter a Karib-tengeren luxushajóval, Dominika, Puerto Rico, Bahamák. Szilveszter a Földközi tengeren, hajóval Kréta-Rodos-Szent-Föld-Egyiptom útvonalon. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: IBUSZ, Szeged, Klauzál tér 2. Tel.: 62/471-177, 62/471-060. Hotel Orchidea 400 fős különtermében továbbra is vállaljuk lakodalmak, rendezvények r-T színvonalas lebonyolítását. ^ Különtermünket bérbe is kiadjuk. Éttermünkben a húsáremelés ellenére is változatlan árakkal várjuk kedves állandó és leendő vendégeinket. Cím: Balástya, Felszabadulás u. 4. ^.T.: 62/378-272, 378-355. «