Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

8 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. NOV. 26. • A hazai perinatalis intenzív centrumok által regisztrált adatok szerint tavaly 811, úgynevezett RDS-betegségben szenvedő koraszülött közül 302 meghalf Az ok többnyire: a tüdő éretlenségéből adódó légzésképtelenség. Hogy milyen sors vár a megmentettekre? A szegedi egészségügyi gyermekotthon 200 lakója közül például a legtöbben a koraszülés okozta betegségek miatt kénytelenek a családi környezet helyett intézetben leélni az. életüket. Olykor a legszeretőbb anya minden fizikai energiája és lelkiereje is kevés ahhoz, hogy szellemileg elmaradott vagy mozgásképtelen gyermekét ellássa. Akkora anyagi és pszichés teher ez, amellyel az egészséges testvérek nevelése mellett sok család képtelen megbirkózni, s ha fájó szívvel is, kénytelen intézetbe adni beteg gyermekét. Mintegy átruházva a terheket - évtizedekre - a szintén nem éppen tehetős államra. Márpedig a számys erkölcsi dilemma, lelki fájdalom mellett megelőzhetők lennének a súlyos anyagi kiadások is: ezeknek a kelleténél korábban érkező, éretlen újszülötteknek a jelentős része ugyanis megmenthető. Van rá mód. Egyelőre csak a pénz és egyes hivatalok készsége hiányzik. Dr. Pintér Sándor egyetemi tanár, a SZOTE gyermekklinikájának igazgatója és dr. Katona Márta adjunktus tapasztalatait, szakvéleményét adjuk közre ennek alátámasztására, a mielőbbi intézkedés reményében. A betegség neve: respirációs distress szindróma (RDS). A koraszülöttek éretlenségéből adódó legsúlyosabb megbetegedés, amelyet a tüdő fejletlensége okoz. Nem nyílnak meg ugyanis a tüdőhólyagocskák, mivel nem termelődik a szervezetben elegendő surfactant nevű anyag, amely erről gondoskodna. Ezáltal az újszülött tüdeje nem képes az oxigénszéndioxid gázcserére, (gy súlyos esetben a csecsemő megfullad. Az ilyen veszélyes állapotban lévő csecsemőt születése után azonnal géppel lélegeztetik. Ennek az intenzív ellátásnak a napi költsége 62 400 forint. Jelenleg, a hazai gyógyszeres kezelés híján, több, mint 14 napig kell működtetni a gépet. Ha ezt beszorozzuk a betegek számával, óriási összeg jön ki. És sajnos, a gondos és költséges kezelés ellenére nem menthető meg mindegyik csecsemő élete: Magyarországon ma a perinatális intenzív centrumokban minden negyedik, Életüket az ajándékba adott cukorka édesíti meg... (Fotó: Nagy László) • Akkor drágar ha nem adjuk Életmentő gyógyszer, koraszülötteknek A sokat emlegetett nemzetközi egészségügyi statisztikák szerint hazánkat a koraszülöttek aránya alapján is a legrosszabb helyezettek között tartják számon. Az évente világra jövő 120-130 ezer baba közül minden tizedik a kelleténél korábban látja meg a napvilágot, mig nyugaton ez az arány mindössze 3-4 százalék. RDS-ben szenvedő baba meghal. Létezik azonban egy olyan, szintetikus, mesterségesen előállított készítmény, az Exosurf, amelyet angliai bejegyzése után már számos országban sikeresen alkalmaznak az orvosok. Hatására jelentősen csökkent a koraszülöttek halákozási száma és kisebb lett a megbetegedési arány. Kevesebb éretlen koraszülött vakult meg, kevesebben kaptak agyvérzést és kevesebb csecsemőnél maradt vissza szellemi károsodás. Az élet- és egészségbeli nyereség mellett nem elhanyagolhatók az anyagi előnyök sem, amelyek idővel mégis együtt járnak e valóban drága gyógyszer alkalmazásával. Mivel kipróbálásra a szegedi klinika is kapott 10 kezelésre elegendő adagot ebből a készítményből, Pintér professzornak és adjunktusának a személyes tapasztalatokon kívül érvként használható számításai is vannak. Az idén Exosurfot kapott, 1800 gramm alatti, légzési elégtelenséggel világrajött hét baba közül öt ma is életben van, valamennyien egészségesek, köztük egy ikerpár. Hallás- és látáskárosodás egyikük esetében sem lépett föl. A légcsőbe helyezett tubuson át a tüdőbe juttatott anyag hatására drámai javulást figyelhettek meg az orvosok. A mindössze két alkalommal adandó gyógyszerből egy ampulla ára 35 700 forint. Bármily hidegen hangzik: egy magyar kisgyerek élete, jó esetben, 71 500 forintért megváltható lenne. Évente 52,7 milliót kellene szentelnie az országnak arra, hogy ne veszítsünk el annyi Ígéretes életet, ne történjék annyi családi tragédia, és kevesebb, emberhez méltatlan módon élő, társunk eltartásáról kelljen gondoskodnunk. Az is lehet, hogy végülis, hosszú távon a drágább az olcsóbb. Csökkenti a költségeket az, hogy a készítménnyel kezelt koraszülöttet a 14 nap helyett csak 8 napig lélegeztetik készülékkel. Csak az (gy nyert napokkal - a hazai betegek számát figyelembe véve több, mint évi 300 milliót lehet megspórolni. S akkor még nem szóltunk azokról a kiadásokról, amelyeket a tb takarít meg, ha kevesebb az ingyenes gyógyszerezésre jogosult fogyatékos gyerek. Az ország egész költségvetésére is jótékonyan hat, ha kevésbé zsúfoltak, a kórházak, az egészségügyi gyermekotthonok, ha minél kevesebb az eltartásra szoruló fölnőtt. Az orvosok számításai szerint - hosszú távon - évente összesen több, mint fél milliárd forint a ráfizetésünk amiatt, hogy nem élünk a tudomány adta életmentő lehetőséggel. Amellyel gyérülne a könny és a szenvedés a mi hazánkban is. Amelynek révén évente 200zal kevesebb anyának kellene gyászolnia gyermekét. Amelylyel elérhetnénk: évente 100150-nel kevesebben gyarapítanák az évtizedeken át szellemi, testi sérültként tengődök táborát. Mérlegelhetjük, mi a drága, s mi nem. Úgy tűnik: az Exosurf akkor drága, ha nem adjuk. Chikán Ágnes • 24 milliárdos ugródeszka A Marshall-segélyt is mi adjuk? A mezőgazdaság átalakulásáról és a földkárpótlásról megoszlanak a vélemények. Az, hogy pár év távlatából nézve a most optimista, a most pesszimista, vagy a most realistának tűnő megközelítés igazolódik-e be, tudni nem, csak sejteni lehet. A SzAB Jog- és Gazdaságtudományi Szakbizottsága, a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete és a Magyar Jogászegylet Agrárjogi Szakosztálya ebben a témában megrendezett tegnapi szegedi ankétján alapozásként Fülöp Mihály, az FM Hivatal vezetője a közelmúlt és jelen termelési adatait és tendenciáit vázolta. A termelés visszaesésére csak egy adalék: A '89eshez képest megyénk állattenyésztése megfeleződött. Ebben a helyzetben is dominánsak a szövetkezetek, de megyénkben napjainkban is több mint 10 ezer család él a magángazdaságából. Szamosközi István, a Csongrád Megyei Földhivatal helyettes vezetője szerint, mivel a kiosztott kárpótlási jegyekhez mérten elenyésző a vonzó állami tulajdoni kínálat, a nyár végétói szükségszerűen nőtt meg a földéhség. A részarányokkal együtt a közel 6 millió hektár kimérése országosan 24 milliárd forintra taksálható. Ezen az áron alakítunk ki évek alatt másfél millió, átlagban 2-4 hektáros birtokot. A működőképes üzemnagyságot megelőző koncentráció ennél drágább ugródeszkáról nem is indulhatna. Benkó Zsuzsanna, a megyei Kárrendezési Hivatal vezetője az éjszakába és reggelbe nyúló árverések szaporodásáról szólt. Legutóbb például a napi öt árverés egyik helyszínén 160 embernek 18 ezer aranykoronát adtak el. Bagi Adóm, a megyei Agrárkamara ügyvezetője szerint a mezőgazdaság szükségszerű átalakítása megkívánta volna az élelmiszergazdasági stratégia újrafogalmazását. A keleti piac nem omlott össze, csak elvesztettük. A térség 100 millió lelkes piacának önkéntes felajánlásával mi adtunk Marshall-segélyt a Nyugatnak. Csikai Miklós, a szentesi Árpád Szövetkezet elnöke szerint a világ legrosszabb szövetkezeti törvényével megteremtettük a föld és vagyon nélküli szövetkezeti formát. A kiújult földéhség magyarázata: ragaszkodás az utolsó utáni reményhez. T Sz. 1. Termelők a családokért A Magyar Családok Országos Szövetsége Nagyatádon, Sárbogárdon és környékén, valamint Szigetszentmiklóson nagy sikerű alma-, burgonya- és hagymavásárlási akciót szervezett októberben, főleg Szabolcs-Szatmár megyei termelők bevonásával a rászoruló családok részére. Az akciók sikere alapján a Családi Szövetség országos mozgalmat hirdet „ Termelók a családokért - családok a termelökért" cfmmel. Az országos szövetség felkéri a Családi Szövetség helyi szervezeteit, de minden jószándékú állampolgárt is, hogy működjön közre a családok és a termelők közötti közvetlen kapcsolat megszervezésében. Ezzel a családok, akik egyre nehezebb anyagi helyzetben vannak, olcsón juthatnának nagy mennyiségben alapvető élelmiszerekhez, ami a karácsony közeledtével különösen időszerű. A termelők pedig megszabadulnának az őket is nyomorgató lánckereskedelemtől, s megélhetésük biztosítása mellett is jutányosán adhatnák a családoknak áruikat. A Családi Szövetség örömmel vállalná térítésmentesen a közvetítést is. A mozgalomhoz való csatlakozás és az akciók híreit a következő cfmre kérik: Családi Szövetség Szigetszentmiklós, Bercsényi út 14. 2310. Körtvélyessy Péter: Három pályázatot irtunk ki. • Az egykoron virágzó, majd' 6000 embert is foglakoztató cég, a Délép felszámolása tavaly júniusban kezdődött meg. Négyszáz hitelező közel 1 milliárd forintért tartotta a markát. Apránként megkezdődött a vagyontárgyak és az. üzletrészek értékesítése. A szőregi úti, 8 hektáros sporttelep már alig hasonlít néhai önmagához. Lepusz.tulóban van. jórészt raktárként üzemel. De más lenne itt az. élet! gondolta magában az orvosi egyetem, amelynek a hallgatói, dolgozó szívesen vennék igénybe a létesítményeket. A hatezres kollektívának ma nincs igazából hol sportolnia, főleg a fedettpálya hiányzik. Fedél alá kellene hozni nemcsak a sportot, hanem a sporttelep ügyét is, vélekedett Rózsa Edit országgyűlési képviselő, amikor tegnap délelőtt az egyetem jogi képviselőjével, dr. Ábrahám Lászlóval megkereste Körtvélyessy Pétert, a vállalat volt vezérigazgatóját, a felszámolás előkészítőjét. (Az. exdirektor egyik munkatársa, fotelében elterülve tett cinikus megjegyzést a sajtó hívatlan érkezése láttán. Nekünk ez a dolgunk. Neki pedig bizonyára az. elterülés.) Rózsa Edit elmondta: az orvosi egyetem egy fórumon kérte a képviselőket, hogy támogassák törekvésüket a sporttelep megszerzésében. (Ez a város érdeke is, nemcsak az intézményé.) Ő költségvetési indítványt is nyújtott be a parlamentben. hogy megteremtsék a fedezetet a vásárláshoz. Közben olyan információk kaptak szárnyra, hogy a sportpályát „felparcellázva ", feldarabolva kívánják értékesíteni. Szeged alpolgármestere szerint ezt rendelet tiltja, a felszámolók a sporthivatal engedélyét sem kérték meg az ügyben. Körtvélyessy úr megviládás - megvásárolni. Ezért fordult meg bennük a feldarabolás ötlete. Megrendeltek erre egy tervet, de még szerződést nem kötöttek rá. Egyébként az egyetem vásárlási szándékáról az újságból értesült. Hangsúlyozta, neki csupán előkészítő szerepe van a felszámolásban. Ábrahám ügyvéd úr amiatt méltatlankodott, hogy a felszámolásban illetékes személyek hetek óta nem állnak vele szóba, (gy nem nyílt még lehetőség a konkrét tárgyalás megkezdésére, az érdekek egyeztetésére. Mivel a Délép az államtól fillérekért kapta kezelésbe az adott területet, nem lenne etikus egy eget verő összeg megállapítása. A 130 millió nyilván irreális, ezért nem jelentkezett senki eddig a pályázatokra. A félórás tárgyalás végén az asztalt körbe ülők elégedetten állhattak fel, mert Körtvélyessy Péter ígéretett tett. hogy hamarosan megszervezi az érdekeltek, a döntésképes emberek találkozóját. Ez. is valami! V. Fekete Sándoi • A Delep-palya sorsa Darabolják, vagy az egyetemé lesz? Ez a kassza a 130 millióra vár? (Fotó: Schmidt Andrea) gította, a vagyon értékesítésénél elsődleges szempontjuk az, hogy minél többet kapjanak az ingatlanokért. Háromszor írták ki a pályázatot a sporttelepre, egyszer sem jelentkezett olyan, aki egyben óhajtotta volna - mindenki számára ez lenne a legkedvezőbb megöl-