Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

SZOMBAT, 1993. OKT. 2. KÖLYÖK Kolontos Palkó Volt egyszer egy legény­ke. Egy napon befogta a kis szamarát, s ment végig egy nagy rengeteg erdőn. Amint ment, találkozott egyszer egy öregasszonnyal. Valami száraz gallyat szedegetett össze, hogy vigye haza. Amint odaérkezett Palkó, kérte az öregasszony, hogy segítsen neki, mert nehéz a gally, kötözze fel a hátára. Palkó azt mondta: - Én segítek, csak álljon ide a fa mellé, öreganyám. Az öregasszony a fa mellé odaállt, s Palkó jól odakötözte a gallyal együtt. Mikor az öregasszony állott volna fel, hát nem tudott. Nagyon haragudott, azt mondta: - Megállj, Palkó, megát­kozlak ezért a tettedért! Akkor az öregasszony át­változott fekete macskának, kibújt a kötél alól, s azt mondta: - Azzal átkozlak meg, hogy a szamarad mindig azt mondja, amit te. Palkó jót kacagott rajta. - No hiszen, ez nem nagy átok. - Indulni akart tovább, de a szamara nem indult. Azt mondta a szamárnak: - Gyí, te csacsi! Akkor a szamár is vissza­mondta: - Gyí, te csacsi! Sokáig vesződtek. Hiába ütötte Palkó a csacsit, a csacsi csak nem indult. De úgy megharagudott, hogy oldalba rúgta Palkót, áz meg belebukott egy nagy pocsolyába. Elkezdett kia­bálni: - Segítség, segítség! Hogy a szamara hallotta, az is rákezdte: - Segítség, segítség! Ahogy ott jajgat, arra mentek favágóemberek, megsajnálták, s kihúzták Palkót a pocsolyából. Kér­dik, hogy ki volt az a másik ember, aki úgy kiabált, hogy segítség, segítség. Palkó nevetett, s azt mondta: - Abizony a szamaram volt. Megharagudtak az em­berek, s azt mondták, hogy viszik Palkót egyenesen a király elé, hogy ítélje el. El is vitték, s a király ki­mondta a halálos ítéletet Palkóra. Azt mondja Palkó, ő nem bánja, ha meghal is, csak vigyék oda a szama­rát, hogy búcsúzzon el tőle. Mikor odavitték a szamarát, Palkó letérdepelt a király elé, s elkezdte mondani: - Kegyelmezz árva fe­jemnek, királyom, mert Iga­zán ártatlan vagyok. Hogy a szamár meghal­lotta, mit mond Palkó, az is letérdelt s elmondta: - Kegyelmezz árva fejemnek, királyom, mert igazán ártatlan vagyok. A király nagyot nevetett rá, s Palkót szabadon bo­csátotta, s a szamarával együtt ott tartotta udvari bo­londnak. Egyetlen nyertes Az elmúlt heti feladattal hosszú repülős játékunk végére értünk. Reméljük, sok olvasónkat sikerült megörvendeztetni azzal, hogy körülrepülhetett a város fölött. Játé­kunkat a Délvidéki Aero Club, és lapunk, a Délmagyarország támogatta. Ést most lássuk, mi is történt az utolsó fordulóban! Ilyen még nem volt! S most nem csak arra gondolunk, hogy keresztrejtvényünket előbb felemásan, szöveg nélkül, aztán tel­jes alakban következő, hétfői lapszámunk­ban közöltük, hanem arra is, hogy mind­össze egyetlen helyes megfejtést kaptunk! Úgy látszik, a rejtvénykészítő mester ezúttal túl nehéz föladványt szánt a repülni vágyók­nak... Három sárkányrepülő-fajta nevét rejtették a sorok: Kobra, Bagoly, Szaltó. így viszont régi, hűséges olvasónk és rejtvényfejtőnk, Fehér Tamás (Szeged, Agyagos u. 2443. III. 9.) egyedül nyerte meg az öt repülőjegyet! Máris gondolkodhat azon, családjából, baráti köréből kit visz magával a repülős városnézésre... Gratulálunk! A süket, a vak és a kopasz Egyszer volt, hol nem volt, volt egy süket, egy vak és egy kopasz fejű ember. Ezek hárman nagy erős barátságban éltek, min­dig együtt jártak-keltek. Amint egyszer mennek, mendegélnek a rengeteg erdőn keresztül, megszólal a sü­ket ember: - Hallgassatok csak, én valamit hallok! Megszólal a vak is: - Az ám, nézzétek, én valamit látok! Nagyot kiált erre a kopasz ember: - Uccu bizony szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! Milyen gyorsan kopog a harkály? N€ KOPOGJ CSÖNCrCSS* A harkály vagy fako­páncs valóban érdekes madár, nem csupán szép, kedves és hasz­nos. Karmaival kapasz­kodik a fa kérgébe, és közben farktollaira tá­maszkodva tartja magát függőleges helyzetben. Erős csőrével - lassított filmfelvételek tanúsága szerint - másodpercen­ként (!) tízes-húszas so­rozatokat mér a kéregre, berregő zörejt hallatva. Szinte hihetetlen telje­sítmény! Percenként 1200 koppanás? Szó sincs róla, hiszen egy­egy sorozat után jókora szünetet tart. Férgek, reszkessetek? Nos, a harkály nem csupán fér­geket keres a fiókáinak, amikor kopogni halljuk, hanem odút váj vagy jel­zéseket ad társainak. Viszontlátásra, repülő! A zacskóba zárt ész Péter báttya a szakállát fél vállra vetette, ami kicsiny esze volt, zacskóba kötötte, a zacskó zsíros volt, a kutya megette, szegény Péter báttyának oda lett az esze. Hulló falevelek A növények őszi lombhullása a hideghez való alkalmaz­kodásuk jele. Télen a fák élettevékenysége szünetel. A fák „téli álma" tulajdonképpen önvédelem. A kemény télben jéggé dermedne a fa nedvkészlete, és valósággal for­gáccsá feszítené szét a fát. A Föld néhány pontján, ahol a különleges földrajzi adottságok következtében nincs tél (például az egyesült államokbeli Floridában vagy a kanadai Vancouverben), nem alusznak téli álmot a fák. Megsárgul­nak, és lehullanak a levelek, de már ott vannak az új rü­gyek, és hamarosan ki is bomlanak. Vajon miért nem csupaszok soha az örökzöldek? Ha jár­tál már fenyőerdőben, tudhatod, hogy a fák alatt milyen vastag száraz fenyőtűszőnyeg fekszik. A fenyők, s általá­ban az örökzöldek folyamatosan cserélik a leveleiket. A szétfagyástól a gyantás, terpentines nedv védi meg a fenyőfát. A szibériai tajgában mégis előfordul, hogy a 40-50 fokos hidegben hatalmas durranással hasad meg egy-egy megfagyott óriásfenyő. ••••••••••••• Találós kérdések - és rajzok E heti játékunkban kilenc kérdésre kell megtalálni a választ, s hogy megköny­nyítsük a dolgotokat, min­den találós kérdéshez egy­egy rajzot is mutatunk se­gítségül. Feladat: beküldeni a lapból kivágott rajzokat, s mindegyik képbe beírni a megfejtést. Beküldési határidő: októ­ber 6. Címünk: 6740 Sze­ged, Stefánia 10. A borí­tékra, levelezőlapra írjátok rá: Találós kérdés. Jó szórakozást! Kérdések: 1. Egy kisasszony egy kalapja, ezren is laknak alatta. Mi az? 2. Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek. Mi az? 3. Felkél lába nélkül, fel­száll szárnya nélkül. Mi az? 4. Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? F0 *T "O'/j; yJ/.j, 5. Télen szalad sebesen, nyáron pihen csendesen. Mi az? 6. Négy lába van, mégse jár, konyhában, szobában áll. Mi az? 7. Melyik várban nincse­nek katonák? 8. Leveshez kell, még­sem eszed. Mi az? 9. Tavasszal kap levelet, s ősszel küld csak választ, de nem egyet, nem is kettőt, hanem sok-sok százat. Mi az?

Next

/
Thumbnails
Contents