Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 14. • Jövőre Szegeden találkoznak Szent Vince borlovagok az a rendek Alabárdosban Valójában nem újkeletű dolog a borlovagok rendje, hiszen Csongor Győző gyűjtéséből tudhatjuk, hogy jó másfél évszázaddal ezelőtt már léteztek Szegeden ivókompániák, melyek közül a leghíresebb az „iszák regiment" volt. Eredetileg a franciáknál alakultak ki a borlovagrendek, a termelők, a fogyasztók és a vendéglátók összefogásaként a bor hírnevének védelmében. Magyarországon ma 15 borrend van, melyek közül a A Szent Vince Borlovagrend mutatkozik be október 15-én, pénteken délután. A Csongrád megyei borlovagok rendje bemutatójának színhelye az Alabárdos étterem lesz, ahová kulturált - és ingyenes - borkóstolóra várják az érdeklődőket. Ennyi a hír, de mi is az a borlovagrend? nőségét. A célkitűzéseiket elfogadó jelentkezőket is ekkor avatják tagokká, vagy hírvivőkké. A potenciális tagokra egy próbatétel is vár: speciális csalikancsóból ki kell tudni önteni a bort. A Csongrád megyei borrendnek van egyébként három francia tagja is, ők konzuli „rangban" tevékenykednek. Az országos borrend szeptember 24-én ülésezett Budapesten, s ott született döntés arról, hogy 1994-ben a borrendek találkozóját Szegeden tartják. A pénteki nyilvános bemutatkozást a Szőri PR BT. szervezi, melynek vezetője Mártha Sándor elmondta, hogy a minőségi bor mindig komoly exportszerepet töltött be a magyar gazdaságban. Az exportlehetőségek mostani beszűkülése közben pedig csak a fogyasztás ezirányba való fordításával tartható fenn a minőségi bortermelés. Ezért emelték ők is magasra a kulturált borfogyasztás zászlaját. Akik hasonló módon gondolkodnak, vagy csak szeretik a jó bort, azokat várják a Szent Vince Bor lovagrend bemutatkozására pénteken az Alabárdos étterembe. A borlovagok bemutatója délután 5 órakor kezdődik a borozóban, este fél nyolctól pedig az étteremben. A belépés ingyenes, a kiváló zászlósborokból pedig fél deci dukál az ízlelőbimbóknak. T. V. Határidő: október 20. „Számadó" juhászok kerestetnek A juhtenyésztők sem úszták meg az utóbbi évek piacvesztését, s mára mélypontra került az ágazat. Hogy milyen mélyre, azt csak sejteni lehet, ugyanis eddig épp a nyilvántartások hiányosságait használták ki az ilyen helyzetekben menetrend szerint felbukkanó szerencselovagok. Az EGK kontingenst is sikerült elpuskázni, ugyanis a szervezetlen, esetleges kapcsolatokon alapuló túlszállftások miatt nem stimmelt a végöszszeg. A nyilvánosságra került bakikat arrafelé nem szokás szankciók nélkül hagyni, különösen akkor, ha az egyben a hazai termelőknek is érdekében áll. Legutóbb a kontingens kitöltésére vonatkozó felmérés is érdekes eredménnyel járt, ugyanazt a birkát több kereskedő is tuti tippel a magáénak vallotta. Eszerint a juhászat összességében hihetetlen fellendülésen ment keresztül. Ezt az eredményt a vázolt előzmények következtében már Magyarországon sem illik elhinni a pecsétes engedélyeket osztogató hivataloknak. Egy-egy ágazat összehangolt, gazdaságos működéséért sokat tehetnek a most alakuló terméktanácsok. A Juh Terméktanács révén az EK-kontingenst 1994-től maguk a termelők kaphatják. Ehhez azonban hitelt érdemlően módon kell megadni a a tulajdonukban lévő juhok számát. A bejelentkezéshez szükséges nyomtatványok Szegeden a fóldművélésügyi hivatal Rákóczi téri irodájában szerezhetők be. Sajnos a határidő igen rövid, a kitöltött nyomtatványokat október 20-ig vissza kell juttatni. Hódmezővásárhelyen az Agnuscoop Juhtenyésztő Egyesületnél és a DATE Állattenyésztési főiskolai karán lehet felvilágosítást és nyomtatványt kérni. T. Sí. I. Kárpótlást kapott egy Haynau-leszármazott Szent Vincéről elnevezett képviseli Csongrád megyét. Két történelmi borvidék. Pusztamérges és Csongrád város szőlő- és borkultúrájával foglalkoznak - magyarázza dr. Fülöp Mihály, az FM Csongrád Megyei Hivatalának vezetője, a Szent Vince Borrend nagymestere. Jelentős visszaesés tapasztalható világszerte a borfogyasztásban, ez rendszerint a sör és az üdítők előretörésének számlájára írható. A visszalépésnek azonban van egy minőségi jellemzője, nevezetesen, hogy a minőségi borfogyasztás jelentős mértékben növekedett. Magyarországon az alkoholfogyasztásnak mindössze 18-20 százalékát teszi ki a bor (70 százalék a sör, 10 százalék pedig az égetett szeszes italok részesedése). A világ borfogyasztó nemzeteinek listáján a szerény 17. helyet foglaljuk el, ez évente és fejenként 21 liter Menekülő vadász, "II" n in uldozo vadőr A Vízügyi Vadásztársaság tömörkényi fővadásza értesítette a kisteleki rendőrkapitányságot, hogy Pusztaszer külterületén ismeretlen személy valamilyen fegyverrel vadászott. Ő maga személygépkocsijával üldözőbe vette a szintén autóval menekülő • Patthelyzet van a gyógyszertárak és gyógyszertári központok privatizációja körül. Az Állami Vagyonügynökség azzal, hogy kinevezte a megyei gyógyszertárak élére a vállalati biztosokat, megkezdettnek tekintette a patikák és központok magánkézbe adását. Az önkormányzatok viszont ellenállnak, nem engedik munkához látni a vállalati biztosokat. A megyei önkormányzatok ugyanis jogtalannak ítélik a vállalati biztosok kinevezését, s nem fogadják el azt a lOivtíiiyi, amely a gyógyszertári központokat és a köréjük szerveződő patikákat az állami vagyon körébe utalja. Az ország több megyei önkormányzata pert indított a törvény megváltoztatására, tehát azért, hogy a patikahálózat az önkormányzatok tulajdonába kerüljön. Ebben az esetben az önkormányzatok bonyolíthatnák a privatizációt, és az ebből származó összeg az ő büdzséjüket gazdagítaná. Hogy kinek van/lesz igaza - az ÁVÜ-nek vagy az önkormányzatoknak eldöntik a bíróságok, illetve az Alkotmánybíróság. Mi most csak arra vállalkozhatunk, hogy megpróbáljuk átláthatóvá tenni a magyar gyógyszertári hálózat körül dúló háborút, aminek nem kevesebb a tétje, mint 40 milliárd forint. Az időhúzás a kedvre hat A magyar gyógyszerész-társadalom már több éve készül a patikák és gyógyszertári központok ha úgy tetszik - visszaállamosítására. A Magyar Gyógyszerész Kamara három éve elkészítette privatizációs szakmai javaslatát. A gyógyszerészek évek óta élnek bizonytalanságban a privatizáció késleltetése miatt. Szeged legnagyobb gyógyszertárának, a Kígyó patikának a vezetője, a Csongrád Megyei torkon leengedett nedűt jelent. Összehasonlításképpen: a világelső franciák 75-öt, az osztrákok 38-at, a románok és a németek átlagosan 26 liter bort isznak évente. A borfogyasztásnak az alkonyát szeretnék megszakítani a borrendek, óhajuk, hogy újra az őket megillető helyre kerüljenek a minőségi borok. E cél érdekében szeretnének létrehozni Csongrád megyében is egy borutat, melynek során a borok bemutatása mellett a megye történelmi, néprajzi és kulturális nevezetességeit is bemutathatnák. A Szent Vince borrendet 31 tag alapította, van nagymesterük, kancellárjuk, szertartásvezetőjük, ellenőrző bizottságuk, külön oklevelük, érmük - és természetesen saját palackjuk. Évente három alkalommal tartanak nyilvános ülést, ahol értékelik az az évben megtermett bornak a miszemélyt, elfogni viszont nem tudta. A rendőrség adatgyűjtésbe kezdett, s rövidesen megállapították, hogy az orvvadászattal alaposan gyanúsítható T. S. tömörkényi lakos. Házkutatást tartottak nála, s egy kanadai gyártmányú kispuska mellett négy csomag Longrifle Rex 22-es kispuska lőszert találtak a lakásán. Az orvvadász ellen folytatják a vizsgálatot. Gyógyszerész Kamara alelnöke, Kelemen Endre így értékeli a helyzetet. - A gyógyszerészeknek mindegy, ki privatizál. A lényeg, hogy a gyógyszerészek érdeke döntsön e kérdésben. A pereskedő felek közül az ÁVÜ kínált fel olyan lehetőséget, ami nemhogy a mi érdekeinket szolgálja, hanem alapfeltétele a patikák magánkézbe adásának. Köztudott ugyanis, a magyar gyógyszerészek nem állnak úgy anyagilag, hogy hitel nélkül megvásárolhassák a patikát, ahol dolgoznak. Az E-hitelt viszont csak akkor vehetjük igénybe, ha mint állami vagyont privatizálják a patikákat, tehát ha az ÁVÜ bonyolítja le. A privatizációért versengő másik fél, az önkormányzatok, ehhez hasonló magánjellegű juttatást - aminek hangsúlyozom: jogilag fedezett pénzügyi háttere lenne - nem ajánlottak fel a gyógyszerészeknek. Számunkra tehát az a fontos, hogy a privatizációhoz anyagi támogatást kapjunk, mert enélkül nem indulhat el a magánkézbe vétel. A másik lényeges dolog az, hogy mihamarabb legyen vége a magánosítást még tovább késleltető jogi vitának. • Az időhúzást már megsínylették. - így igaz, hiszen három évvel ezelőtt, amikor elkészült a patikaprivatizációs forgatókönyv, még sokkal kedvezőbbek voltak a feltételek: több volt a vállalkozási adókedvezmény, nagyobb volt az árrés és a forgalom. Ma ott tartunk, hogy a degresszív árrés és a forgalomcsökkenés, valamint a sok magángyógyszertár megnyitása következtében a középméretű patikák alig képesek dolgozóik bérét megtermelni. Hogy ezek magánpatikaként ilyen anyagi kondíciók mellett fenn tudnak-e maradni, kérdés. E tények a gyógyszerész-társadalom privatizációs kedvét bizony nem fokozKárpótlást kapott egy Haynauleszármazott a múlt rendszerben elvett föld- és ingatlantulajdona után. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kárpótlási igények elbírálásának közeli befejezéséről tudósított szerdai számában a nyírségi napilap, a Kelet-Magyarország. Közzétett adatai szerint a hírhedt osztrák tábornok rokona 14 millió 171 ezer forint érték után kért jóvátételt, s a kárrendezési hivatalhoz benyújtott dokumentumai alapján 1 millió 677 ezer forint kárpótlásban részesült. Sveda Béla, a nyírségi kárrendezési hivatal vezetője az MTI tudósítójának érdeklődésére elmondta: Haynau leszármazottjának. egy bárónak Szatmárban, a Tisza-Szamos közi Kisszekeresen és Nagyszekeresen volt birtoka, illetve háza. Kisszekeresen csaknem 1300 hold termőfölddel rendelkezett, amelyből 300 hold erdő volt. Nagyszekeresen lakott a család, s az ottani lakás, valamint a 7152 aranykorona-értékű föld után kért és kapott kárpótlást a báró lánya, aki örökösként nyújtotta be igényét. Szabolcsban egyébként a legnagyobb összegű kárpótlást, 3 és fél millió forintot az Amerikában élő Odechalchi-leszármazott kapta. A családnak Tuzsér környékén volt nagybirtoka és kastélya. Alkudozás a gyógyszertári hálózatról Keserű pirulák - lassan adagolva zák, s úgy ítélem meg, hogy az idő múltával mindjobban csökkentik. Törvénytelen törvány? Az önkormányzat(ok) ellenállásának magyarázatáról a Csongrád megyei közgyűlés elnökét, Lehmann Istvánt kérdeztük. • Elnök úr! Az Á VÜ egy parlamenti döntés nyomán született törvényre hivatkozik, miszerint a gyógyszertári központok és a köréjük szerveződő gyógyszertárak a magyar állam tulajdonát képezik, következésképpen a gyógyszertári hálózat privatizációjának lebonyolítása, s az ebből befolyó bevétel is az Á VÜ-t, azaz a magyar államot illeti meg. Az ország megyei önkormányzatainak többsége pert indított e törvényt megváltoztatandó. Milyen törvénytelenségre, jogsértésre alapozzák a pert? - Úgy ítéljük meg, hogy ebben az ügyben több államigazgatási mulasztás történt. Kezdjük ott, hogy az 1992-ben született önkormányzati vagyontörvény előírta: a közüzemi vállalatokat - külön felszólítás nélkül - a törvény megjelenését követő 90 napon belül át kell adni. Mivel az alapító - a Csongrád Megyei Tanács még 1985-ben - közüzemi vállalatnak minősítette a gyógyszertári központot, a törvény értelmében ezt a megyei önkormányzat tulajdonába kellett volna adni. Ez azonban nem történt meg. Abban a tájékoztatóban, amelyben a vagyonátadó bizottság engem, mint a megyei önkormányzat elnökét értesít az átadandó vagyonról, nem szerepelt a gyógyszertári központ. Fellebbeztünk a Belügyminisztériumhoz, s mivel a belügy elutasította a kérelmünket, a városi bírósághoz fordultunk várományosi tulajdon érvényesítésére. így tett az ország több megyei önkormányzata. • Időközben megszületett az 1993. évi 54-es törvény, ami kivette az önkormányzatok hatásköréből a gyógyszertári központokat és az állami vállalat kategóriájába sorolta, ezzel megszüntette a közüzemi jelleget. , - Ez a törvény törvénytelenül született. A jegyzőkönyv tanúsága szerint, az Országgyűlés levezető elnöke az előterjesztés előtt nyomatékosan kijelentette, hogy e törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges. A szavazás után megállapította, hogy nincs meg a kétharmados többség. Ennek ellenére a törvényt elfogadták Kétségbe vonjuk e törvény jogosságát, s élve a jogorvoslat lehetőségével - az ország megyei önkormányzataival együtt -, bírósághoz fordultunk. Á megyei önkormányzatoknak kötelessége jogi úton harcolni a gyógyszertári központokért, mert ez a vagyon a megyék települései között oszlik meg. Ennek okán nem mondhatunk le róla. • Ha olyan döntés születne az Alkotmánybíróságon - hiszen van olyan megyei önkormányzat, amelyik e fórumhoz fordult jogorvoslatért -, miszerint önkormányzati tulajdonba kerülnének a központok és gyógyszertárak, akkor az önkormányzatok milyen anyagi támogatással tudnák segíteni a gyógyszerészeket a patikák megvételében, azaz milyen feltételekkel értékesítenék a patikákat? - Valószínűnek tartom, hogy eseti megoldásokat igényelnének az önkormányzatoktól, amik korántsem biztos, hogy előnyösek. Ezért is szeretném hangsúlyozni, hogy valóban nem a patikákért folyik a harc, hanem a központokért, hiszen úgy ítéljük meg, hogy kiveszik a megyei önkormányzat kezéből azt a vállalatot, amelyik tényleges értéket képvisel. Szíves ajánlás A privatizációs harc sokadik felvonásaként, október 7-én tárgyalóasztalhoz ültek az ÁVÜ és a megyei önkormányzatok vezetői, hogy valamilyen kompromisszumra jussanak addig is, amíg a perek zajlanak. E tárgyalás eredményeképpen született meg az ÁVÜ-nek az az ajánlata, amelyet tegnapelőtt kaptak kézhez a megyei önkormányzatok elnökei. A „szíves megfontolásra és Közgyűlés elé terjesztésre" szánt javaslatban a többi között az szerepel, hogy az ÁVÜ - a törvények értelmében - a gyógyszertári központok alapítói jogait gyakorolja mindaddig, amíg a peres eljárás végeztével jogerős döntés születik. Az ÁVÜ a gyógyszertári központok élére kijelölt vállalati biztosok kinevezéséről nem mond le, e kinevezések visszavonására nem lát módot, ugyanakkor felszólítja a vállalati biztosokat, hogy az AVÜ és a megyei önkormányzat egyetértése nélkül ne tegyenek visszafordíthatatlan lépéseket sem a vállalat működését, szerkezetét érintő, sem személyi ügyekben. Az ÁVÜ lemond a privatizációs bevétel 50 százalékáról, és ezt egy megyénként létrehozott alapítványba helyezi a gyógyszerellátás folyamatosságát biztosítandó. A fennmaradó bevételt a tulajdonjogi perek befejezéséig egy kamatozó, zárolt számlára helyezi. Az e számlán összegyűlt pénzt az önkormányzat azonnal felveheti, ha számára a bíróság megítéli a gyógyszertári központ tulajdonjogát. Az ÁVÜ a privatizációs bizottságokban szavazati joggal bíró képviseletet ajánl az önkormányzatoknak. Az ajánlatokat november 18-án terjesztik a Csongrád megyei közgyűlés elé. Kalocsai Katalin