Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 14. Zöldterületeink védelmében A közelmúltban fogadta el a képviselő-testület a város zöldterületeinek létesítéséről, védelméről és fenntartásáról szóló rendeletet, amelynek közérdekű vonatkozásait ezút­tal ismertetjük. Mikor lehet az élő fát ki­vágni és milyen feltételekkel? A tulajdonos e szándékát előzetesen az eljáró hatósághoz (polgármesteri hivatal, illetőleg a településrészi önkormányzat) be kell, hogy jelentse. Ha a ki­vágandó fa országos vagy he­lyi közút „tartozéka", illetve a közút határától 10 méteren be­lül áll, akkor a bejelentést a közút kezelőjéhez kell eljut­tatni. Az eljáró hatóság a beje­lentést követő 30 napon belül az ügy érdemében a követke­zők szerint dönt: A fa kivágását megtilthatja, ha annak további fennmara­dása indokolt, vagy a bejelentő rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg. A bejelentőt a kivágott fa pótlására, vagy a fa értékének megfelelő költség megfizeté­sére kötelezheti. A bejelentést követő 30 na­pon belül - kivéve ha az eljáró hatóság a fa pótlását elrendelő határozatát, illetve kezelői hoz­zájárulását előbb adja ki - tilos az élő fát kivágni. Az említett határidő után a fa kivágható. A kiszáradt fát a tulajdonos köteles a kiszáradást követő év június 30-ig kivágni. A kivágás időpontját megelőzően az eljáró hatóságnak be kell je­lenteni, aki elrendelheti a fa pótlását. Egyre nagyobb gondot je­lent mind országosan, mind a szűkebb régiónkban az aller­giás betegséget kiváltó parlag­fű elterjedése. Az elfogadott rendelet a parlagfű kötelező irtását is szabályozza, a jogi és a magánszemélyekre vonatko­zóan egyaránt. Kötelezően előítja azt, hogy a tulajdono­sok, kezelők, bérlők, a hasz­nálatukban lévó területet köte­lesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani. A parlagfű irtásáról virágzás előtt, az idő­járástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. Ehhez a te­vékenységhez minden lehetsé­ges eszközt (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélye­zett készítményt fel lehet hasz­nálni. Aki gyomirtási kötele­zettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, szabálysértést követ el és 10 ezer forintig terjedő, a teljesítésig ismé­telhető pénzbírsággal sújtható. Természetesen a rendelet csak egyfajta „eszköz" ennek az ártalomnak a megelőzésére, ugyanis az állampolgárok ön­tevékeny közreműködése nélkül aligha képzelhető el a ha­tékony védekezés e szinte nép­betegséget kiváltó gyomnö­vény ellen. Ezerhatszázan sorozás előtt Az önkormányzat jegyzőjé­nek egészségügyi feladat- és hatásköre, hogy a 17. életévü­ket betöltött magyar állampol­gárságú férfiakat honvédelmi nyilvántartásba vegyék, egész­ségi alkalmasságukat elbírál­ják, szakorvosi vizsgálatra, gyógykezelésre kötelezzék. Szegeden 1993-ban 1600 szegedi állandó lakással ren­delkező férfit érintett a jegyzői határozat. A fiatalok személyi adatait a TÁKISZ bocsátotta az önkormányzat rendelkezé­sére. Az egészségügyi és nép­jóléti iroda a névre szóló egye­di határozatokat folyamatosan juttatja el postán az egészségi vizsgálatokra kötelezetteknek. Az iskolarendszerű oktatás­ban résztvevő fiatalok az ok­tatási intézmény orvosánál, a nem tanuló 17 évesek a házior­vosuknál, üzemi orvosuknál végeztethetik el a vizsgálatokat 1993. október 20-i határidővel. A fiatalok egészségi állapotát tükröző adatokat a „Dolgozó Egészségügyi Törzslapja" for­manyomtatványon összegzi a vizsgálatot végző orvos. Az or­vosok a kitöltött nyomtatvá­nyokat 1993. november 5-ig küldik meg az egészségügyi és népjóléti irodához összesítésre, feldolgozásra. Az iroda 1993. decemer 31-ig köteles az 1600 férfi törzslapján lévő adatokat a Csongrád Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság illetékesé­nek eljuttatni. Szépül a díszkút környéke Ahogyan már biztosan so­kan észrevették, az újszegedi ligetben rendezik, csinosítják a Korsós lány díszkút és a temp­lom környékét. A liget-re­konstrukció első ütemének ré­• A liberális városvezetés kitiltott bennünket, többé nem léphetjük át a díszterem küszö­bét. Első fórumunk sikerét - a főszereplő ott dr. Túrós András rendőrtábornok volt - azonban mi sem bizonyttja jobban, minthogy azóta rendszeresen működnek Szegeden a külön­leges rendőri alakulatok: visz­szaszorítják a valutázókat, fel­lépnek a kritikus, a közrendre veszedelmes esetekben! Koha Róbert önkormányzati képviselő nehezen fegyelmezi felháborodását. Hét alkalomra tervezett nagyszabású rendez­vénysorozatát - a lakossági fó­rumokat a közbiztonságról, a sportról, a honvédelemről, a határőrizetről, a nemzetbizton­ságról és a regionális politi­káról - torpedózta meg, érzése szerint, az alpolgármester. Ko­ha Róbert nem kisebb szemé­lyiségeket hívott meg a szegedi városházára, mint Deák Jánost, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, vagy Gálszécsy And­rás nyugalmazott tárca nélküli minisztert; s januárban eljönne Jeszenszky Géza külügymi­niszter is - ha beengednék. De nem engedik. „Nem já­rulok hozzá" - frja elutasító határozatában Tűhegyi József alpolgármester (ezúttal mint A VÁROS 5 Esztendeje a kábítószer ellen... Integrált műemlékvédelem A közelmúltban tartották Nyírbátorban a XVII. Orszá­gos Műemléki Konferenciát, amelynek témája a műemlék­védelem és településfejlesztés volt. A szegedi önkormányzat képviseletében a konferencián részt vett Orosz Bálint, a vá­rosrendezési és építésügyi iro­da vezetője, városi főépítész, aki a következőképpen össze­gezte az ott elhangzottakat: „Ezen az előadássorozaton mindenekelőtt a műemlékvéde­lem településfejlesztési össze­függéseit tárták az érdeklődők elé. Szó esett a készülő műem­lékvédelmi törvényről, amely megszünteti a műemlékek ed­digi kategorizálását (pl. mű­emlék, műemlék jellegű, vá­rosképi jelentőségű épület) és helyette egységes védelmet nyújt valamennyi értékes, meg­őrzendő épület számára. Ugyancsak kiemelt hang­súlyt kapott a műemlékek in­tegrált védelme, amely az épü­leten túl a mikroarchitekturális elemek (utcabútorok, lámpa­oszlopok, padok stb.) és a kör­nyezet fokozott megóvását is szolgálja. Ennek a feladatnak a teljesítésében megnő az ön­kormányzatok szerepe és fele­lőssége, ugyanis a városok arculatának megőrzésében a helyi védelem különösen fon­tossá válik. Városunkról tudni kell azt, hogy bár Szegedet a múlt szá­zadban építették újjá, mégis történeti város, hiszen az is­mert 1879-es nagy árvizet kö­vetően egységes stílusban épült, egy kor, az eklektika le­nyomatát őrzi. Ezt az egységes arculatot kell az önkormány­zatnak törvény adta lehetősé­geivel és koordináló szerepé­nek kihasználásával a szakma és a városlakók összefogásával átmenteni az utókornak." Szeged Megyei Jogű Város Közgyűlése az elmúlt év nya­rán a kábítószer-fogyasztás ter­jedése miatt egyéves drogmeg­előzési programot fogadott el, amelyre 1 millió forint támo­gatást szavazott meg. Az önkormányzat által jóvá­hagyott prevenciós munkaterv keretében lehetőség nyílt arra, hogy az általános és középfokú oktatási intézményekben dol­gozók részére a - Chef-Hunga­ry amerikai-magyar Általános Egészség Nevelési és Oktatási Alapítvány felkérésével - a Drog-Centrum tanfolyamot szervezett. A pedagógusok mentálhigiénés és drogpreven­ciót érintő elméleti és gyakor­lati ismereteket szerezhettek; az óvodáskortól egészen a fel­nőttkorig személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző pszi­chopedagógiai módszereket sajátítottak el. Lehetőség nyílt egy utcai munkás kiképzésére is, ezzel az információs források bővül­tek (szezonális jelleghez iga­zodó figyelemösszpontosításra adott lehetőséget, pl. zöld­mákszezon.) A kapott jelzések alapján megoldhatóvá vált a leromlott, vegetáló, drogfüggő személyek felkeresése. Szintén jelentős előrelépés a drogfogyasztás terjedésének megelőzésében a kortársveze­tők, 15-17 éves fiatalok kikép­zése, akik saját korosztályuk­ban a felnőtteknél is nagyobb hatásfokkal fejthetik ki tevé­kenységüket. E drogmegelő­zési program országosan is egyedülálló, mintaértékű kez­deményezés, amely a különbö­ző szervek együttműködésének kialakításával újabb lehetősé­get adott az ifjúságot súlyosan veszélyeztető szenvedély­betegség elleni küzdelemben. Friss hfr a Fésű utcából, hogy a centrum munkatársai a drogprevencióval kapcsola­tosan további konzultációkat, továbbképzési, módszertani tapasztalatcseréket szerveznek neves előadók bevonásával. Az időpontok: október 28, novem­ber 18., december 16. Várják a téma iránt érdeklődőket és mindazokat, akik közvetve, vagy közvetlenül segítséget várnak e súlyos szenvedélybe­tegség gyógyításában, illetve megelőzésében. Megújul a Mátyás tér szekánt a Szegedi Városgaz­dálkodási Vállalat végzi a kivi­telezést. A felújítás költsége 4 millió forint, és a munkálatokat várhatóan az év végére fejezik be. Mezőgazdasági károsultak figyelmébe! Az 1993. június 12-i viharkár által a mezőgazdasági gaz­dálkodóknak okozott kár részleges megtérítéséhez szükséges pénzfizetés átutalásáról a polgármesteri hivatal 1993. október 12-én értesítést kapott. Az értesítés szerint 17 millió 643 ezer 037 forint kerülhet kárenyhítés címén felhasználásra. Ezen összeg azonban összességében kevesebb, mint a korábbi számítások alapján jelzett igény. A mielőbbi kifizetése céljából soron kívül történik a kárenyhítés megadott számítási módjának megfelelő - egyénenként kifizetésre kerülő - összegek kiszámítása. A szá­mítás alapja a bejelentett, s a bizottság által megállapított kár 50 százalék feletti részének 54,467 százaléka, s az így számított összeg kerül kifizetésre. A felosztás, illetve a számítás munkálataiban a korábban már e célra létrehozott bizottság is közreműködik. A kifizetések időpontjáról sajtó útján, illetve az érintettek személyre szólóan postai úton kapnak értesítést. Az értesítés szerint valamennyi kifizetést ez év november 20-ra be kell fe­jezni. A szegedi Mátyás téri park­felújítás első ütemének építé­sére a megkért öt kivitelező be­nyújtotta árajánlatát. A bíráló­bizottság, mint a legkedvezőbb ajánlatot, a Szegedi Városgaz­dálkodási Vállalat ajánlatát fo­gadta el. mintegy 11 millió fo­rint költséggel, és ez évi be­fejezéssel. A templom megközelítését szolgáló, Belváros felőli keleti és déli járda 3 méter szélesség­ben készül, kis kockakő burko­lattal. A sekrestye vonalában meglévő lépcsős kialakítás he­lyett a terepszintkülönbség enyhe lejtésű rámpával készül. A Földmfves utcára merőle­ges bejáró gyalogút a terv sze­rinti mérettel (4 méter) kis koc­kakő burkolattal készül. A templom főbejárata előtti - a templom és a szobor közötti ­tér a meglévő, jó minőségű nagy kockakőburkolat „átraká­sával" kerül felújításra. A templom bejárata előtt, eredeti helyéjj felállításra ke­rülő Segítő Szűz Mária szobor­csoport helyén csak a beton­alapzat készül el. A kolostor keleti bejáratának megközelíté­séhez tervezett bejáróútra nincs szükség, mivel a bejárat meg­szűnik. Emléktáblák ás a fürdővíz... A Politikai Foglyok Orszá­gos Szövetsége Csongrád Me­gyei Szervezete, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Nemzetőrség Csongrád Me­gyei Szervezete emléktáblák levételét kezdeményezte az ön­kormányzatnál. Az előző rendszer politiká­ját reprezentáló emléktáblák ellen irányuló indulatokról megoszlanak a vélemények. S miközben nyomtalanul elvész egy-egy emléktábla, történész szakemberek hangsúlyozzák: az egyet nem értésnek nem ez a módja, hogy az aktualitásukat vesztett jelképrendszert eltün­tetjük. A szakbizottságok között is találni eltérő szempontokat: a propagandisztikus jellegű táb­lák leszerelését indokoltnak tartották, míg a várostörténe­tünk korszakjelző dokumentu­mait tükröző táblák levételét nem javasolták. Mások állás­foglalás nélkül továbbították ezt a kényes kérdést a közgyű­lés elé. polgármester, hiszen dr. Lippai Pál külföldön tartózkodik), s arra a jogszabályra hivatkozik, amely alapján csak a polgár­mester, vagyis momentán az ő engedélyével történhet a köz­épület, mármint a városháza hasznosítása. Igen, de miért nem járul hozzá? - Az MDF-nek elegendő te­re volt és van, hogy kifejtse né­zeteit, s reflektorfénybe tolja képviselőit. Ráadásul honatyái - így Póda Jenő is - csak fél­oldalas fórumra hajlandók, arra már nem, hogy más, az övéktől eltérő álláspontot elfoglaló szakértőkkel egy asztalhoz ül­jenek, s velük szemben is vál­lalják a megmérettetést. Házi beszélgetést és szócsövezést akarnak. S mert nem engedé­lyezem dísztermi fellépésüket, kirekesztést emlegetnek, s az­zal fenyegetnek, demonstratíve a lépcsőházban tartják meg a lakossági fórumot. Azt ajánla­nám, fogják vissza magukat! Van pártházuk, alkalmas e cél­ra is. - A rendőrtábornok és a ve­zérkari főnök például miként eshet pártvizsgálat alá? - Ők természetesen nem pártemberek - ámbár Gallov Rezső vagy Gálszécsy például erősen kötődik a kormányhoz • A show elmarad - Hátra m Elküldik a és a minisztert A városháza nem a város háza? -, de akik most elővezetik eze­ket az embereket, azok igen. Nem hivatalosan persze, de megszondáztam a képviselőket - nem az MDF-eseket -, s ta­lán mondanom sem kell, egyet­értettek döntésemmel. Ne ren­dezzük meg egyik párt show­műsorát se a városházán! Koha Róbert a közérdekre apellál. A szegedi közbizton­ság, a Szerbiával közvetlenül is Fotó: Schmidt Andrea határos város - és az ország ­védelme vagy akár a sport, mind olyan probléma, amely foglalkoztatja az itt élőket, s óriási a lehetőség: a legma­gasabb hivatalokból érkeznek szakmai előadók, hogy vála­szoljanak a kérdésekre. Ugyan lehet-e illetékesebb a vezérkari főnöknél, a honvédelmi bi­zottság alelnökénél, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság köz­biztonsági igazgatójánál vagy a Határőrség országos parancs­nokánál? Mások miért tarthat­ták meg itt rendezvényeiket? Pedagógusok, óvónők, a Du­gonics Társaság, az Expo kul­turális szekciója, az „euro­menedzserek ", az újszegedi biológiai kutatóközpont dol­gozói. Vagy a városháza nem a város háza? - kérdezi Koha Róbert. Ezt kérdezzük mi is. Ól.

Next

/
Thumbnails
Contents