Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. OKT. 11. • Meghosszabbított rendkívüli állapot - felszámolt tanácsi rendszer Jelcin rendeletei Megfigyelők szerint a ko­rábban Pavel Gracsov védelmi miniszter által is jelzett lépés hátterében az állhat, hogy a be­tiltott szélsőséges szervezetek hírek szerint újabb tüntetéseket szerveznek, és az orosz vezetés a jelek szerint továbbra sem érzi elég stabilnak a helyzetét. Erre utal, hogy nem vonták ki a városból az elitalakulatokat. A Kantyemirov és Tamany harckocsizó, illetve gépesített lövész gárdahadosztályok Moszkva egyik külső kerü­letében állomásoznak. Jelcin egy másik szombati reqdeletévelel felszámolta a szovjet időkből származó taná­csi rendszert, és úgy rendel­kezett, hogy az eddigi tanácsok helyett állandóan működő, hivatásos önkormányzatokat kell választani Oroszország­ban. Az Oroszországi Föderá­ciót alkotó többi szuverén köz­társaság számára az orosz el­nök ajánlásként fogalmazta meg a tanácsi rendszer for­májára vonatkozó rendeletet. Jelcin rendelete szerint a területek, megyék, autonóm megyék, autonóm kerületek, illetve az orosz nagyvárosok tanácsai helyett 15-50 tagú, állandóan működő önkormány­zatot, úgynevezett gyűlést, illetve dumát kell választani. Az önkormányzatok hatásköré­be tartozik a helyi rendeletal­Borisz Jelcin október 18-ikán reggel öt óráig meghosszabbította az orosz fővárosban egy hete elrendelt rendkívüli állapotot. Az elnöki ren­delet értelmében az ed­digi 23 óra helyett éjfél­től van érvényben a ki­járási tilalom. A jelen­tésben nem szerepelt, hogy Jelein mivel indo­kolta az intézkedést. kotás, illetve más helyi dön­ések meghozása, illetve a helyi költségvetés elfogadása. A tanácsok párhuzamos szerepköreit az új képviseleti szervek megválasztásáig Jelcin a helyi végrehajtó hatalom hatáskörébe utalta, s lényegé­ben az elnök embereiből álló kormányzati szerveknek kell jóváhagyni a tanácsok költség­vetését is. Borisz Jelcin ugyan­akkor véglegesen megszüntette a városok kerületi tanácsait, illetve a falusi tanácsokat, amelyek feladatait a helyi kor­mányzati szervekre bízta. Jel­cin rendeletében egyben bi­zottságot állított fel, amelynek október 15-éig javaslatot kell tenni az elnöknek az új kép­viseleti szervek megalakítására vonatkozóan. Alijev felesküdött Felesküdött az azerbajdzsáni alkotmányra - s emellett a Koránra is - Gejdar Alijev azeri államfő, akit egy héttel ezelőtt választottak meg a közép-ázsiai köztársaság elnö­kévé. A vasárnapi beiktatási ceremónián Alijev - aki eddig ideiglenes államfőként tevé­kenykedett, s még a szovjet időkben a köztársaság első számú párt- és állami vezetője volt - a legfontosabb feladat­nak Azerbajdzsán független­ségének megszilárdítását és az életszínvonal emelését nevezte, s hitet tett a civilizált piac­gazdaság megteremtését szol­gáló gazdasági reformok mel­lett. Alijev kijelentette, hogy a gazdasági változások megva­lósításához megfelelő kerete­ket teremt a Független Álla­mok Közösségében való azer­bajdzsán részvétel. • Igaz, hogy orosz kato­náktól vett géppisztollyal lövöldöztél 1991-ben Bugac környékén? - A feljelentő, egy téesz­elnök szerint igaz. m? - Megírtam néhány disznó­ságát, hát följelentett. Nyo­mozás, bíróság, ahogy lenni szokott. Csakhát a tanúk nem ismertek rám. • 42 éves vagy. Ahhoz ké­pest - hallom - eléggé moz­galmas életed volt. - Arra gondolsz, hogy ott­hagytam a gimnáziumot? • Arra is. - Tudod, zenéltem. A szüle­im pedig rendkívül konzervatív emberek voltak. Az pedig nem ment, hogy a zenekarban egye­dül nekem rövid a hajam. Tu­dod, 1968-at írtak. Szabadabb életet akartam. Otthagytam hát a gimit és elmentem Dunaúj­városba hegesztőnek. • Ez volt a szabadabb élet? - Munkásszálláson lakhat­tam, zenélhettem, ha időm engedte. Aztán 1969-ben úgy döntöttünk egy barátommal, hogy disszidálunk. Irány Los Angeles! • Ahhoz képest jól ittra­gadtál. - Mert barátomat behívták katonának. Hogy én is túl le­gyek rajta és leszerelés után együtt mehessünk, gyorsan jelentkeztem tiszthelyettesi is­kolára, azzal, hogy egy év múl­va majd szépen leszerelek. Meg is buktam a vizsgán, mire a parancsnok közölte: vagy levizsgázom vagy szabotázsért hadbíróság elé állít. Levizs­gáztam. 1971. szeptember 1­jén pedig kikértek Halasra hadtápos őrmesternek. Szep­tember 3-án már játszottam egy zenekarban. Botrány lett belőle: katona, hosszú haj és zenél. Az első leszerelési ké­relmemet szeptember 8-án adtam be, végül a nyolcadikra szereltek lé 1975-ben. • Indokaid? - Még 1972-ben bejutottam a Ki Mit Tud?-ba. Mivel éppen akkor is volt bent leszerelési kérelmem, nem engedtek föl­mm • A szerb erők vasárnapra virradó éjszaka ágyúkból lőtték a bosnyák fővárost. A szara­jevói rádió jelentése szerint ­amelyet a Reuter idézett ­puska- és gépfegyverropogás volt hallható a városban a reggeli órákban. Szerb tüzérségi támadás érte a Szarajevótól keletre fekvő Kladanjt is. Harcok voltak a közeli Olovóban és a muzul­mánok lakta kelet-boszniai Zvornikban. A horvát rádió arról számolt be, hogy a közép-boszniai Vitéznél egy polgári személy meghalt, többen megsebesültek a városnál duló összecsapá­sokban. Itt a muzulmán erők indítottak támadást szombaton. Harcok voltak a közép-bosz­niai Busovaca, Nova Bila és Novi Travnik városoknál is. Zágrábi jelentések szerint a horvát vezetés két magas rangú ítélet nélkül - Egy eltussolt gyilkosság nyoméban - Posztobányi László riportsorozata A bugaci sorozatok rejtélye Honnan szerzett orosz géppisztolyt Posztobányi László? A Fődi István titokzatos halála című emlékezetes dokumentumsorozata után szerdától újabb riport­sorozat indul lapunkban Posztobányi László tol­lából. Ezúttal egy 1977-es Nagymágocsi éjszaka rejtélyét igyekszik kibogozni: a 24 éves Páli Sándor halálának körülményeit. Mert ma sincs megnyug­tató válasz arra. hogy a fiú fölakasztotta-e magát vagy eltették láb alól. Méghozzá rendőrök. De kicsoda Posztobányi László? Összevert ENSZ-katonák katonatisztet is felfüggesztett állásából amiatt, hogy egy ENSZ-jelentésben a szerb lakosság elleni tisztogató akciók elkövetésével vádolták meg a horvát hadsereget. A belgrádi Politika című lap vasárnap arról számolt be, hogy krajinai szerb szabadcsa­patok tagjai szombaton lefegy­verezték a belga kéksisakos lépni. Aztán, 1974-ben Má­tészalkán letartóztattak. Pol­beat programmal léptem föl, Soós Zoltán szövegeit meg­zenésítve. Botrány lett ebből is. Az írószövetség közben­járására megúsztam hét nap fogdával. • Azután? - Sok állásajánlatom volt, mindenhová utánam nyúltak. Elmentem hát a halasi kötött­árugyárba betanított kötőnek. Itt lettem 1977-ben munka­versenyfelelős, 1978-ban pedig népművelő. Végre szabadabb ember. (És most szakítsuk meg a sort! Posztobányi Lászlónak közben versei jelentek meg, sikeres előadóművész lett versmondóként és zenészként is. Máthé Péterrel, Koóssal, Kordával turnézott együtt. 1986-tól ír újságokba. Két lap­tól a főszerkesztővel együtt rúgták ki. Jelenleg a Halasi Tü­egyik egységét Kelet-Horvát­országban, és össszeverték az ENSZ-katonákat. Az eset hírek szerint Jugoszlávia és a szer­bek által megszállt Kelet-Szla­vónia (Horvátország) közötti határon, az egyik Duna-hídnál történt. Itt az ENSZ-erők állítólag fel akarták tartóztatni Gorán Hadzic krajinai „állam­fő", gépkocsioszlopát. Erre válaszul léptek akcióba az állig felfegyverzett krajinai testőrök. • Egyes magyar politikai körök arra irányuló igényei, hogy szervezetileg, politikailag pártfogolják a más államok területén élő magyar kisebb­ségek szervezeteinek tevé­kenységét, veszélyes dolgok, ez a más országok belügyeibe való beavatkozás egy formája, és ez az a gyakorlat - ezt meg­mondtam Jeszenszkynek is, amikor nálam volt, és nem tetszett neki, de nem is azért mondtam, hogy tessék neki -, amelyet Hitler alkalmazott a második világháború előtt, amikor megszervezte az 5-ik hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevé­kenységét azoknak az államok­nak a területén, amelyeket (aztán - a tudósító megjegy­zése) meghódított. Ezt akaiják Önök tenni az ilyesfajta tevé­kenységekkel? A kisebbségek­kel való kapcsolat mindenek­előtt az adott ország problé­mája. - Ezek az állam és állam­polgárai közötti kapcsolatok problémái, és a román állam ugyanolyan kötelezettségeket • Eiiescu megmondta véleményét Jeszenszkynek nem tetszett A Dimineata hétvégi számának mellékle­tében teljes terjedelmében közli azt a beszédet, amelyet Ion Iliescu román elnök a „keleti románság konzultatív tanácskozá­sának" résztvevőivel lezajlott múltheti bu­karesti találkozóján. A beszéd javát Iliescu a romániai magyar kisebbséggel kapcsola­tos felfogásának kifejtésére szentelte, be­számolva többek között arról, hogy Je­szenszky Gézával folytatott legutóbbi bu­karesti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlítot­ta a más államok területén működő ma­gyar kisebbségi szervezetek pártolását. érez többségi román állampol­gárai, mint a kisebbségekhez tartozó polgárai iránt... Nem szabad összekevernünk a dolgokat, és nem szabad a nemzeti kisebbségeket az or­szágok közötti viszályok és feszültség forrásává tennünk, mert akkor nem szolgáljuk sem ezeket a kisebbségeket,- sem államaink és a köztük való kapcsolatok ügyét. Iliescu okfejtése szerint két külön elv a saját kisebbségek­kel való kapcsolat és az álla­mok közötti kapcsolat a ki­sebbségeket illetően. - Más dolog, hogy mint állam az állammal megvitassuk az egyik vagy másik államban fennálló gyakorlatot, neveze­tesen pedig hogy kedvező légkör megteremtésével előse­gítsük - ahogy mi teljeskörű jogokat adunk a romániai ki­sebbségeknek -, hogy a más államok területén élő románok is ugyanolyan jogoknak ör­vendjenek, tehát legyenek kölcsönösségi elemek is. kör főszerkesztője, a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Első házasságában két fia, máso­dikban egy lánya született. Aki most egy éves.) • A Fődi-iigyre hogy akad­tál rá? - Bejött a szerkesztőségbe egy 78 éves ember. Azt mond­ta, nem akar addig meghalni, amíg el nem mondja valakinek, amit tud. Hát így. És aminek külön örülök: amikor félig sem volt kész a könyvem, Kecske­méten, az Alföldi Lapoknál Hámori Zoltán javasolta, hogy keresselek meg benneteket, a Délmagyarországot. És a DM­nél nagyszerű embereket ismerhettem meg. Úgy érzem, minden támogatást megkap­tam, ismeretlenül. Ez pedig nem éppen mindennapi dolog manapság. És köszönöm az olvasók rengeteg levelét is. Hogy jól fogadták a könyvet. MÉs a Páli-ügy? - A Fődi-sorozat után írt nekem Páli Sándor édesanyja. Úgy éreztem, ezen az úton is végig kell menni. Nem az a típus vagyok, aki gyilkossá­gokra specializálódik, de nem hagyhattam cserben az édes­anyát. • Mire számítasz, mit hoz újabb sorozatod? - Abban reménykedem, hogy a rendszerváltás után nálam nagyobb tudású embe­rek végre kiderítik: mi volt az igazság? Hogy nyugodtan alhasson egy édesanya. Szávay István / Multinacionális cég haszongépjárművek szervizelésére és forgalmazására minimum 5 millió forint forgótőkével és megfelelő telephellyel rendelkező vállalkozókat keres. \ \ Érdeklődni a 118-8850, 138-2130, 251-4172-es telefonszámokon lehet. Beszédének bevezető részé­ben a román elnök kifejtette azt az álláspontját, hogy Nagy­Románia létrejötte (1918) óta Románia mindig tiszteletben tartotta a gyulafehérvári nyilat­kozat elveit, és az ország terü­letén mindig, a nehéz időkben is, a két háború között, a máso­dik világháború után, a totali­tárius kommunista rendszer­ben, Ceausescu előtt és után is biztosította az önálló megnyil­vánulás feltételeit a nemzeti kisebbségek számára. A ma­gyarok mindig rendelkeztek az anyanyelvi oktatással. Iliescu vitába szállt Tőkés László ta­nulmányával, amely a magyar­ság erőszakolt asszimilálását bizonyítja, kifejti, hogy a városok román lakosságának számaránya az iparosítás ter­mészetes következményeként haladta meg a korábban do­mináló magyarokét. Iliescu Románia Európa Tanács-beli felvételével kap­csolatban szóvá teszi, hogy a strasbourgi parlamenti közgyű­lésen még voltak, akik leckét akartak adni Romániának. Elmondta, hogy a felvétele előtt néhány héttel, Crans Montanaban hosszabb vitát folytatott Catherine Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, felvetette például, milyen helyzetbe jutna Fran­ciaország, ha elfogadná „az etnikai területi autonómia" (Iliescu megfogalmazása) el­vét, amelyet szerinte az RMDSZ és egyes magyaror­szági körök nyilvánítanak ki. Kijelentette a főtitkárasz­szonynak: „Ez etnikai szegre­gációt jelent, bantusztáno­sítást" (a bantusztán szó a Dél­Afrikában élő jogfosztott feke­ték elkülönített területét jelenti - a tudósító megjegyzése). A Székelyföldön az elnök szerint az ott élő románok kisebb szi­getei maguk is „bantusztánok­ká" válnának egy a román ál­lam területén lévő magyar ban­tusztán területén". Ha ez euró­pai norma lesz, az elzászi né­meteknek is kedvük támadhat ilyesmire - mondotta Iliescu elnök Lalumiere asszonynak. Iliescu beszédének egy má­sik részében leszögezi, hogy a határokon kívül élő románok kérdésében nem segíthet egyes kérdések zajos felvetése, hiába vádolják e tekintetben egyesek őt is. „Vannak nemzetközi szerződések, létezik a helsinki megállapodás, a párizsi charta, senki sem támogatna bennün­ket valamely területi követe­lésben, ahogy mi sem akarunk vitatkozni a Magyarországgal fennálló határról".

Next

/
Thumbnails
Contents