Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-11 / 237. szám
2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. OKT. 11. • Meghosszabbított rendkívüli állapot - felszámolt tanácsi rendszer Jelcin rendeletei Megfigyelők szerint a korábban Pavel Gracsov védelmi miniszter által is jelzett lépés hátterében az állhat, hogy a betiltott szélsőséges szervezetek hírek szerint újabb tüntetéseket szerveznek, és az orosz vezetés a jelek szerint továbbra sem érzi elég stabilnak a helyzetét. Erre utal, hogy nem vonták ki a városból az elitalakulatokat. A Kantyemirov és Tamany harckocsizó, illetve gépesített lövész gárdahadosztályok Moszkva egyik külső kerületében állomásoznak. Jelcin egy másik szombati reqdeletévelel felszámolta a szovjet időkből származó tanácsi rendszert, és úgy rendelkezett, hogy az eddigi tanácsok helyett állandóan működő, hivatásos önkormányzatokat kell választani Oroszországban. Az Oroszországi Föderációt alkotó többi szuverén köztársaság számára az orosz elnök ajánlásként fogalmazta meg a tanácsi rendszer formájára vonatkozó rendeletet. Jelcin rendelete szerint a területek, megyék, autonóm megyék, autonóm kerületek, illetve az orosz nagyvárosok tanácsai helyett 15-50 tagú, állandóan működő önkormányzatot, úgynevezett gyűlést, illetve dumát kell választani. Az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a helyi rendeletalBorisz Jelcin október 18-ikán reggel öt óráig meghosszabbította az orosz fővárosban egy hete elrendelt rendkívüli állapotot. Az elnöki rendelet értelmében az eddigi 23 óra helyett éjféltől van érvényben a kijárási tilalom. A jelentésben nem szerepelt, hogy Jelein mivel indokolta az intézkedést. kotás, illetve más helyi dönések meghozása, illetve a helyi költségvetés elfogadása. A tanácsok párhuzamos szerepköreit az új képviseleti szervek megválasztásáig Jelcin a helyi végrehajtó hatalom hatáskörébe utalta, s lényegében az elnök embereiből álló kormányzati szerveknek kell jóváhagyni a tanácsok költségvetését is. Borisz Jelcin ugyanakkor véglegesen megszüntette a városok kerületi tanácsait, illetve a falusi tanácsokat, amelyek feladatait a helyi kormányzati szervekre bízta. Jelcin rendeletében egyben bizottságot állított fel, amelynek október 15-éig javaslatot kell tenni az elnöknek az új képviseleti szervek megalakítására vonatkozóan. Alijev felesküdött Felesküdött az azerbajdzsáni alkotmányra - s emellett a Koránra is - Gejdar Alijev azeri államfő, akit egy héttel ezelőtt választottak meg a közép-ázsiai köztársaság elnökévé. A vasárnapi beiktatási ceremónián Alijev - aki eddig ideiglenes államfőként tevékenykedett, s még a szovjet időkben a köztársaság első számú párt- és állami vezetője volt - a legfontosabb feladatnak Azerbajdzsán függetlenségének megszilárdítását és az életszínvonal emelését nevezte, s hitet tett a civilizált piacgazdaság megteremtését szolgáló gazdasági reformok mellett. Alijev kijelentette, hogy a gazdasági változások megvalósításához megfelelő kereteket teremt a Független Államok Közösségében való azerbajdzsán részvétel. • Igaz, hogy orosz katonáktól vett géppisztollyal lövöldöztél 1991-ben Bugac környékén? - A feljelentő, egy téeszelnök szerint igaz. m? - Megírtam néhány disznóságát, hát följelentett. Nyomozás, bíróság, ahogy lenni szokott. Csakhát a tanúk nem ismertek rám. • 42 éves vagy. Ahhoz képest - hallom - eléggé mozgalmas életed volt. - Arra gondolsz, hogy otthagytam a gimnáziumot? • Arra is. - Tudod, zenéltem. A szüleim pedig rendkívül konzervatív emberek voltak. Az pedig nem ment, hogy a zenekarban egyedül nekem rövid a hajam. Tudod, 1968-at írtak. Szabadabb életet akartam. Otthagytam hát a gimit és elmentem Dunaújvárosba hegesztőnek. • Ez volt a szabadabb élet? - Munkásszálláson lakhattam, zenélhettem, ha időm engedte. Aztán 1969-ben úgy döntöttünk egy barátommal, hogy disszidálunk. Irány Los Angeles! • Ahhoz képest jól ittragadtál. - Mert barátomat behívták katonának. Hogy én is túl legyek rajta és leszerelés után együtt mehessünk, gyorsan jelentkeztem tiszthelyettesi iskolára, azzal, hogy egy év múlva majd szépen leszerelek. Meg is buktam a vizsgán, mire a parancsnok közölte: vagy levizsgázom vagy szabotázsért hadbíróság elé állít. Levizsgáztam. 1971. szeptember 1jén pedig kikértek Halasra hadtápos őrmesternek. Szeptember 3-án már játszottam egy zenekarban. Botrány lett belőle: katona, hosszú haj és zenél. Az első leszerelési kérelmemet szeptember 8-án adtam be, végül a nyolcadikra szereltek lé 1975-ben. • Indokaid? - Még 1972-ben bejutottam a Ki Mit Tud?-ba. Mivel éppen akkor is volt bent leszerelési kérelmem, nem engedtek fölmm • A szerb erők vasárnapra virradó éjszaka ágyúkból lőtték a bosnyák fővárost. A szarajevói rádió jelentése szerint amelyet a Reuter idézett puska- és gépfegyverropogás volt hallható a városban a reggeli órákban. Szerb tüzérségi támadás érte a Szarajevótól keletre fekvő Kladanjt is. Harcok voltak a közeli Olovóban és a muzulmánok lakta kelet-boszniai Zvornikban. A horvát rádió arról számolt be, hogy a közép-boszniai Vitéznél egy polgári személy meghalt, többen megsebesültek a városnál duló összecsapásokban. Itt a muzulmán erők indítottak támadást szombaton. Harcok voltak a közép-boszniai Busovaca, Nova Bila és Novi Travnik városoknál is. Zágrábi jelentések szerint a horvát vezetés két magas rangú ítélet nélkül - Egy eltussolt gyilkosság nyoméban - Posztobányi László riportsorozata A bugaci sorozatok rejtélye Honnan szerzett orosz géppisztolyt Posztobányi László? A Fődi István titokzatos halála című emlékezetes dokumentumsorozata után szerdától újabb riportsorozat indul lapunkban Posztobányi László tollából. Ezúttal egy 1977-es Nagymágocsi éjszaka rejtélyét igyekszik kibogozni: a 24 éves Páli Sándor halálának körülményeit. Mert ma sincs megnyugtató válasz arra. hogy a fiú fölakasztotta-e magát vagy eltették láb alól. Méghozzá rendőrök. De kicsoda Posztobányi László? Összevert ENSZ-katonák katonatisztet is felfüggesztett állásából amiatt, hogy egy ENSZ-jelentésben a szerb lakosság elleni tisztogató akciók elkövetésével vádolták meg a horvát hadsereget. A belgrádi Politika című lap vasárnap arról számolt be, hogy krajinai szerb szabadcsapatok tagjai szombaton lefegyverezték a belga kéksisakos lépni. Aztán, 1974-ben Mátészalkán letartóztattak. Polbeat programmal léptem föl, Soós Zoltán szövegeit megzenésítve. Botrány lett ebből is. Az írószövetség közbenjárására megúsztam hét nap fogdával. • Azután? - Sok állásajánlatom volt, mindenhová utánam nyúltak. Elmentem hát a halasi kötöttárugyárba betanított kötőnek. Itt lettem 1977-ben munkaversenyfelelős, 1978-ban pedig népművelő. Végre szabadabb ember. (És most szakítsuk meg a sort! Posztobányi Lászlónak közben versei jelentek meg, sikeres előadóművész lett versmondóként és zenészként is. Máthé Péterrel, Koóssal, Kordával turnézott együtt. 1986-tól ír újságokba. Két laptól a főszerkesztővel együtt rúgták ki. Jelenleg a Halasi Tüegyik egységét Kelet-Horvátországban, és össszeverték az ENSZ-katonákat. Az eset hírek szerint Jugoszlávia és a szerbek által megszállt Kelet-Szlavónia (Horvátország) közötti határon, az egyik Duna-hídnál történt. Itt az ENSZ-erők állítólag fel akarták tartóztatni Gorán Hadzic krajinai „államfő", gépkocsioszlopát. Erre válaszul léptek akcióba az állig felfegyverzett krajinai testőrök. • Egyes magyar politikai körök arra irányuló igényei, hogy szervezetileg, politikailag pártfogolják a más államok területén élő magyar kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, veszélyes dolgok, ez a más országok belügyeibe való beavatkozás egy formája, és ez az a gyakorlat - ezt megmondtam Jeszenszkynek is, amikor nálam volt, és nem tetszett neki, de nem is azért mondtam, hogy tessék neki -, amelyet Hitler alkalmazott a második világháború előtt, amikor megszervezte az 5-ik hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevékenységét azoknak az államoknak a területén, amelyeket (aztán - a tudósító megjegyzése) meghódított. Ezt akaiják Önök tenni az ilyesfajta tevékenységekkel? A kisebbségekkel való kapcsolat mindenekelőtt az adott ország problémája. - Ezek az állam és állampolgárai közötti kapcsolatok problémái, és a román állam ugyanolyan kötelezettségeket • Eiiescu megmondta véleményét Jeszenszkynek nem tetszett A Dimineata hétvégi számának mellékletében teljes terjedelmében közli azt a beszédet, amelyet Ion Iliescu román elnök a „keleti románság konzultatív tanácskozásának" résztvevőivel lezajlott múltheti bukaresti találkozóján. A beszéd javát Iliescu a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos felfogásának kifejtésére szentelte, beszámolva többek között arról, hogy Jeszenszky Gézával folytatott legutóbbi bukaresti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlította a más államok területén működő magyar kisebbségi szervezetek pártolását. érez többségi román állampolgárai, mint a kisebbségekhez tartozó polgárai iránt... Nem szabad összekevernünk a dolgokat, és nem szabad a nemzeti kisebbségeket az országok közötti viszályok és feszültség forrásává tennünk, mert akkor nem szolgáljuk sem ezeket a kisebbségeket,- sem államaink és a köztük való kapcsolatok ügyét. Iliescu okfejtése szerint két külön elv a saját kisebbségekkel való kapcsolat és az államok közötti kapcsolat a kisebbségeket illetően. - Más dolog, hogy mint állam az állammal megvitassuk az egyik vagy másik államban fennálló gyakorlatot, nevezetesen pedig hogy kedvező légkör megteremtésével elősegítsük - ahogy mi teljeskörű jogokat adunk a romániai kisebbségeknek -, hogy a más államok területén élő románok is ugyanolyan jogoknak örvendjenek, tehát legyenek kölcsönösségi elemek is. kör főszerkesztője, a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Első házasságában két fia, másodikban egy lánya született. Aki most egy éves.) • A Fődi-iigyre hogy akadtál rá? - Bejött a szerkesztőségbe egy 78 éves ember. Azt mondta, nem akar addig meghalni, amíg el nem mondja valakinek, amit tud. Hát így. És aminek külön örülök: amikor félig sem volt kész a könyvem, Kecskeméten, az Alföldi Lapoknál Hámori Zoltán javasolta, hogy keresselek meg benneteket, a Délmagyarországot. És a DMnél nagyszerű embereket ismerhettem meg. Úgy érzem, minden támogatást megkaptam, ismeretlenül. Ez pedig nem éppen mindennapi dolog manapság. És köszönöm az olvasók rengeteg levelét is. Hogy jól fogadták a könyvet. MÉs a Páli-ügy? - A Fődi-sorozat után írt nekem Páli Sándor édesanyja. Úgy éreztem, ezen az úton is végig kell menni. Nem az a típus vagyok, aki gyilkosságokra specializálódik, de nem hagyhattam cserben az édesanyát. • Mire számítasz, mit hoz újabb sorozatod? - Abban reménykedem, hogy a rendszerváltás után nálam nagyobb tudású emberek végre kiderítik: mi volt az igazság? Hogy nyugodtan alhasson egy édesanya. Szávay István / Multinacionális cég haszongépjárművek szervizelésére és forgalmazására minimum 5 millió forint forgótőkével és megfelelő telephellyel rendelkező vállalkozókat keres. \ \ Érdeklődni a 118-8850, 138-2130, 251-4172-es telefonszámokon lehet. Beszédének bevezető részében a román elnök kifejtette azt az álláspontját, hogy NagyRománia létrejötte (1918) óta Románia mindig tiszteletben tartotta a gyulafehérvári nyilatkozat elveit, és az ország területén mindig, a nehéz időkben is, a két háború között, a második világháború után, a totalitárius kommunista rendszerben, Ceausescu előtt és után is biztosította az önálló megnyilvánulás feltételeit a nemzeti kisebbségek számára. A magyarok mindig rendelkeztek az anyanyelvi oktatással. Iliescu vitába szállt Tőkés László tanulmányával, amely a magyarság erőszakolt asszimilálását bizonyítja, kifejti, hogy a városok román lakosságának számaránya az iparosítás természetes következményeként haladta meg a korábban domináló magyarokét. Iliescu Románia Európa Tanács-beli felvételével kapcsolatban szóvá teszi, hogy a strasbourgi parlamenti közgyűlésen még voltak, akik leckét akartak adni Romániának. Elmondta, hogy a felvétele előtt néhány héttel, Crans Montanaban hosszabb vitát folytatott Catherine Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, felvetette például, milyen helyzetbe jutna Franciaország, ha elfogadná „az etnikai területi autonómia" (Iliescu megfogalmazása) elvét, amelyet szerinte az RMDSZ és egyes magyarországi körök nyilvánítanak ki. Kijelentette a főtitkáraszszonynak: „Ez etnikai szegregációt jelent, bantusztánosítást" (a bantusztán szó a DélAfrikában élő jogfosztott feketék elkülönített területét jelenti - a tudósító megjegyzése). A Székelyföldön az elnök szerint az ott élő románok kisebb szigetei maguk is „bantusztánokká" válnának egy a román állam területén lévő magyar bantusztán területén". Ha ez európai norma lesz, az elzászi németeknek is kedvük támadhat ilyesmire - mondotta Iliescu elnök Lalumiere asszonynak. Iliescu beszédének egy másik részében leszögezi, hogy a határokon kívül élő románok kérdésében nem segíthet egyes kérdések zajos felvetése, hiába vádolják e tekintetben egyesek őt is. „Vannak nemzetközi szerződések, létezik a helsinki megállapodás, a párizsi charta, senki sem támogatna bennünket valamely területi követelésben, ahogy mi sem akarunk vitatkozni a Magyarországgal fennálló határról".