Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

HÉTFŐ, 1993. OKT. 11. Az „elfelejtett" elemzés A számvevőszék alelnöke a jövő évi költségvetésről BELÜGYEINK 3 Minderről Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke tájékoztatta az MTI-t a jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatot elemezve. Áz alelnök szerint további hiányossága a költségvetési törvényjavaslatnak, hogy ahhoz a pénzügyi kormányzat nem csatolta az államadósság helyzetéről, az állami kötelezettségvállalások - köztük a garanciavállalások - jövőbeni hatásáról szóló információkat. Az államháztartás adósságszolgálata jövőre már több lesz, mint a költségvetési hiány tervezett mértéke. 1994-ben az adósságszolgálat 289 milliárd forintra rúg majd, a költségvetési hiány mértékét ezzel szemben 250 milliárd forintra tervezték. Az adósságszolgálaton belül a kamatteher dominál. így fontos lenne az alelnök szerint, hogy bemutassák a képviselőknek: a költségvetési hiány finanszírozására tervezett állami értékpapír-kibocsátások, más típusú állami A jövő évi költségvetési törvényjavaslat több pontjában is ellentmond az államháztartásról szóló törvénynek, és nincs összhangban a jegybanktörvénnyel sem. A egyik legnagyobb gond. hogy az államháztartási törvény előírásai ellenére nem csatolták hozzá az állam vagyonát bemutató mérleget. így a mai napig nem tudni, mennyi az állam tényleges vagyona. kötelezettségvállalások mekkora összegekkel terhelik a a központi költségvetést a következő években. Évszámítások bemutatását az Állami Számvevőszék tavaly is kérte a pénzügyi kormányzattól, azonban az elemzést mind ez idáig „elfelejtették" bemutatni a törvényelőkészítők. A benyújtott költségvetési javaslat nincs összhangban a hatályos jegybanktörvénnyel. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ugyanis felső korlátot szab a költségvetés bevételi főösszegéhez viszonyítva arra vonatkozóan, mekkora lehet a jegybank tárcájában lévő költségvetési hitelek, illetve állampapírok növekménye az előző év utolsó napján mért állományhoz képest. A jegybanktörvény 1994-re vonatkozóan, ezt a felső határt maximum 4 százalékban határozza meg. Az 1994-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő erre vonatkozó összeg azonban 6,3 százalék. Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a központi költségvetési intézmények, fejezetek között csak az Országgyűlés csoportosíthat át pénzeket. A költségvetési törvényjavaslat ezzel szemben a kormánynak szeretné biztosítani azt a jogot, hogy átcsoportosításokat végezhessen a költségvetési fejezetek között. Ha e pontot elfogadnák, a kormány döntési hatásköre bővülne, viszont a Parlament ellenőrzési jogköre jelentősen szűkülne. A számvevőszék nem érthet egyet azzal, hogy a kormány hatáskörét e téren bővítsék. Nyikos László elmondta továbbá, hogy a törvényjavaslat a társadalombiztosításról szóló, hatályban lévő 1975. évi 11. törvénynek is ellentmond. Ez a változatlanul érvényben lévő törvény ugyanis kimondja, hogy az állam a társadalombiztosítási ellátások kifizetését akkor is garantálja, ha a kiadások meghaladják a bevételeket. A Parlamentnek beterjesztett költségvetési javaslat azonban a tb-alapokkal kapcsolatban csak a Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggésben tartalmaz garanciavállalást. Nyikos László pozitívan értékelte azonban, hogy számszaki szempontból a költségvetési törvényjavaslat helyes. Ez igen figyelemreméltó, mivel a kormányzatnak több ezernyi adattal kellett dolgoznia. Orosz villamos energia A magyar üzletemberek által alapított Eastern European Markét Consortium öt évre szóló, évenként növekvő menynyiségű orosz villamos energia folyamatos importjáról szerződést irt alá a moszkvai központú Technopromexport külkereskedelmi vállalattal. A szerződés első szakaszában az őszi és téli hónapok csúcsfogyasztását egyhítő háromnegyed miNiárd kilowattóra áramot importálnak a Magyar Villamosművek Rt. hálózatába. A szerződés értelmében, a vasárnap éjjel 0 órakor történt kapcsolással megkezdődött a villamosenergia „beszállítása" a magyar rendszerbe. Nemcsak a testvérvárosi vae" kapcsolatok erősítése a cél November 28-tól december 6-ig tart\a II. Országos Finn Hét. A rendezvényről és szegedi vonatkozásairól tájékoztatott minket Alexi János, a Szegedi Magyar-Finn Baráti (Kör elnöke. - Kettős apropóval készülünk a december 6-án, a Finn Függetlenségi Nappal záruló hétre, mert egyrészt kapcsolódunk a Magyar-Finn Társaság országos programjaihoz, másrészt akkor ünnepli a szegedi kör fennállásának 10. évfordulóját. Ezért, karöltve a József Attila Tudományegyetem Finnugor Tanszékével, havonta egy alkalommal előadásokat tartunk a városházán a finn történelemről, művészetekről, a „finn gazdasági csodáról", és nem utolsósorban az ottani környezetvédelem módszereiről, eredményeiről stb. Már eddig is folyt ilyen típusú előadássorozat, általában 40-60 állandó résztvevővel. De tervezzük még finn alap- és-középfokú nyelvtanfolyam beindítását is. Valószínűleg kevesen tudják, hogy Finnországban a világnyelvek után magyarul beszélnek a legtöbben, s az sem közismert, hogy sokkal több finn beszél magyarul, mint magyar finnül. Egyelőre még csak szép álmunk egy finn tagozatos általános iskolai osztály beindítása, bár felhívásunkra élénken reagáltak az általános iskolák. • Milyen felhívást tettek közzé? - Egy, a témával kapcsolatos képzőművészeti pályázatot hirdettünk meg, másrészt egy országos vetélkedőt, amelyre behatárolt témákból készülhetnek a tanulók. Itt kiemelném a Tabáni Általános Iskolát, ahonnan csak egy osztályból 18-an jelentkeztek, de folytathatnám a sort a Rókusi, a Zrínyi Ilona, a Tiszaparti Általános Iskolával, vagy a Széchenyi Gimnáziummal is. Még várunk jelentkezőket, mert a nevezési határidő nem járt le. A városi verseny november első harmadában lesz, a területi Gyulán, november 21-ig kerül lebonyolításra, az országos döntőre december elején Budapesten kerül sor. A sikeres felkészülés elősegítése, illetve tájékoztatási célból felajánlottuk az önkormányzat közoktatási irodáján keresztül, hogy szívesen biztosítunk szakembereket tanórák megtartására. Itt is várjuk az iskolák jelentkezését. • Tudomásom szerint Finnországban sokkal többen hordozzák magukban az ősi rokonság tényét, mint nálunk. - így van, bár már több mint 30 magyar város választott magának finn testvérvárost, így például Szeged 22 éve Turkut, de ez ügyben még jelentős tennivalókkal állunk szemben. Mivel nem lehet elég korán elkezdeni, ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy ifjúsági tagozatot, Finnlandia néven. Főszervezője Bányai Lajos, aki a Somogyikönyvtár északi városrészi fiókkönyvtárának munkatársa. Ha már ennél a könyvtárnál tartunk, itt szeretnénk összegyűjteni mindazon magyar nyelvű finnugor vonatkozású kiadványt, mely ez idáig került napvilágra, illetve figyelemmel kísérnénk azokat is, amelyek csak a-jövőben jutnak el az olvasók kezébe. Kovács József • Rendhagyó rendeletismertető A villanypásztor maradhat... Rendőrségi körökben amellett, hogy az Országgyűlés elkezdte a rendőrségi törvény tárgyalását és rövidesen határozathozatal várható - nagy megkönnyebbülést jelentett a kormány 124/1993. (IX. 22.) rendelete, amely a közbiztonságra különösen veszélyps eszközökről szól. Mivel egyetlen állampolgár sem hivatkozhat arra, hogy nincs tudomása a rendeletről, az alábbiakban, rendhagyó módon, ismertetjük annak lényeges pontjait. Az október 15-én hatályba lépő rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek tekinti az olyan szúró- vagy vágóeszközt, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, e méretektől függetlenül annak minősül a dobócsillag, a rugóskés, az íj, a számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli stb. A gázpermet, a fegyverutánzat, a bokszer, az ólmosbot, az elektromos sokkoló, a hangtompító, a lézeres célzókészülék, a gumi- vagy rendőrbot, a bilincs, lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek, és a gépjármű sebességmérő-készüléket jelző vagy zavaró eszköz, szintén a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül. Tilos ezen eszközöket közterületen, nyilvános helyen, vagy közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni, rendőrség hatáskörébe tartozik. A villanyrendőr és a viL lanypásztor maradhat a helyén. „Ők" szolgálnak. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket maguknál hordók a másik zsebükben tartsanak viszont 30 ezer forintot - ha megéri nekik. Ennyi ugyanis a büntetés. Pataki Sándor Lltlym üjúm^ Cílannak hírek, melyek úgy esnek a fejemre, hogy L/ napokig szédelgek tőlük, s egyre azt hajtogatom magamban: ez nem lehet igaz, ilyen nincs. Pedig igaz. S van - itt és most, nálunk, Magyarországon, 1993-ban. Nem, nem a bűnözés naponta ránkzúduló szomorúszenzációs híreitől forog velem a világ elsősorban (bár azok is tragikus irányba taszítódnak). Az egymásra felelgető „vétkek"-től borulok ki. Most éppen ezrek és milliók .felelgetésétől". A napokban a jászberényi tanítóképző főiskolán nagyrabecsült, egész életét pedagógusbérért tanítványainak és a magyar nyelv mentésének, ápolásának szentelő tanárom szomorított meg. Mondta: nincs az intézménynek 240 ezer forintja arra, hogy kinyomtassa, közzétegye a majd' három évtizedes nyelvészeti kutatómunkát, több, „szerelemből" dolgozó gyűjtő eredményeit, tudós értékeit. - Pár nap múlva ezen értékek és ezrek eltörpültek szinte; mert egy másik hír azt vágta a fejemhez, hogy a legfőbb érték, az ember, sőt, csecsemőember(ek) életének mentésére nincsen pár százezer forint. A pesti orvosegyetem gyermekklinikájának csecsemő szívsebészetén nem tudnak életmentő műtéteket végezni, mert a havi 9-11 ezer forintos fizetésért „elfogytak" a speciális szakismeretekkel bíró ápolók. S (állítólag) nincsen pénzforrás (hacsak nem az operációra váró picinyek szüleinek saját zsebéből), amivel segíteni lehetne. rn incsenek három- vagy ötszázezrek - mifelénk ISJ mostanában csak milliók vannak. Úgy zuhannak a negatív hírekből az ember fejére, hogy nem győz kóvályogni tőle. Köz(apró)pénzekkel való visszaélések milliócskáira már nem is figyelünk lassan. Mert a „tét" egyre nagyobb. A közvetve nyilván az adófizetők zsebét is érintő 29 (vagy több?) milliós „bankdeficit" után most éppen 60 milliós „Á V Rt.-deficit" esett a fejünkre. Az Állami Vagyonkezelő Rt. „kiszolgált" vezetői állítólag ennyi végkielégítést kaptak. - Természetesen az állami vagyonból; amiből nem vagyon a nővérfizetésekre, a tudományos munkára... s még sok egyéb, ezrekben mérhető dologra. Csak a sokmillióban számolhatókra... (Netán csak az egyéni érdekeket szolgálókra?) Amikor (egyre ritkábban) sikerül két „ilyen nincs, ez nem lehet igaz" hír között kába fejemet gondolkodásra késztetni, azon töprengek: meddig bírja ezt még az a tízmillió, akinek csak néhány ezer kellene... Fortuna Panzió Újszegeden, a Termál fürdő közelében kétágyas szobák zuhanyzóval, telefonnal. Minibár, színes tévé, faxszolgáltatás. Szeged, Pécskai u. 8. Telefax: 62/431-585. f % f I „E" jelű födémgerendák • „A"-„AD" jelű áthidalók • „PK" födémepallók MODUL-BAU ifiUjaii-oa saéMMxai Pl: E 7-42 2111 Ft áfával • E 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • AD-15 881 Ft áváfal. MODUL-BAU építőipari kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. X.: 491-022 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. • A rendszerváltozás Parlamentjével elégedetlen polgárok szinte minden politikai fórumon megfogalmazzák azt az igényüket, hogy visszahívhassák azt a képviselőt, akinek ténykedésével elégedetlenek. - A szocializmus idején, korábban pedig a háború előtti Magyarországon lehetőség volt a képviselő visszahívására. Ennek ellenére az általánosan elfogadott jogrendszerekben nem létezik a „visszahívás intézménye". Az angol, a német, a francia jogrendszerben a mandátum szabad, közjogi képviseletről lévén szó. Azaz a képviselő és választópolgára között nem magánjogi szerződés jön létre, nincs aláfölérendeltségi viszony. Ha valakit megválasztottak, az szabadon rendelkezik mandátumával, vagyis dönt arról, hogy megtartja, lemond róla, vagy átül egy másik pártfrakcióba. • Mit mond a jogszabály az országgyűlési képviselők jogállásáról? - A polgári demokráciákban, például Franciaországban, Németországban az alkotmány és a házszabály rendezi a képviselők jogállását, amit a magyarországi jog túl sommásan intéz el. • A választópolgárokat irritálja számos politikusnak, a „közízlés" szerint a képviselőséggel össze nem férő tevékenysége... - Valóban, az érdekeltségi összeférhetetlenség területén tisztázatlan, hogy például egy képviselő milyen gazdasági társaságnak lehet felügyelőParlament, szülési fájdalmaktól gyötörtén szabály gyenge pontjai A h, A parlamentarizmus hazai tapasztalatait alkotmányjogászok összegezték a minap. Az „éles" választási kampány kezdetéhez közeledve, a szegcdi alkotmányjogi napon az országgyűlési képviselők helyzetéről, jogállásáról beszélgettünk dr. Trócsányi László egyetemi docenssel, a Magyar Alkotmányjogászok F.gyesületének titkárával. bizottsági vagy igazgatótanácsi tagja. Kérdés, hogy az ÁVÜ, az állami vagyont kezelő részvénytársaságnak felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagjai lehetnek-e parlamenti képviselők. A hivali összeférhetetlenség szabályozásában nyitott: lehet-e képviselő miniszter, vagy kinevezése esetén le kell mondania mandátumáról. E kérdésekre is az új házszabály adhat majd választ. • A frakciók gomba módra szaporodnak a Parlamentben, szinte már nem is tudjuk számukat. Mire való a frakció? Ez parlamenti vagy pártkategória? - A frakció kérdései nem politikai belügyei egy pártnak, hanem a parlamenti jog részét képezik. Mert például a köztársasági elnök köteles a frakció vezetőjét meghallgatni, véleményét kérni. Ez alkotmányi szintű szabály, tehát mondhatjuk, hogy a Parlament, az egész ország belügye. A jelenlegi szabályok szerint frakciót a politikai képviselettel rendelkező pártok alkothatnak, valamint magánszemélyek, akik pártoktól függetlenek. Vagyis az érvényben lévő szabályok nem adnak választ a gyakorlat szülte, újszerű kérdésekre. Ilyen például a technikai frakció, mely két politikai pártnak ad hoc jellegű csoportosulása, bizonyos előnyök elérése érdekében. A jelenlegi házszabály azért sem jó, mert e területen is különböző értelmezésekre ad lehetőséget.. • A választópolgárok is gyakran kérdezik: a pártlistán képviselővé lett politikusok tetteikkel kiknek tartoznak felelősséggel? Vane különbség a két képviselőtípus jogállásában? - A kérdés azért lényeges, mert - véleményem szerint másképp vetődnek föl az összeférhetetlenségi, a pártfrakció elhagyási szabályok. Az egyéni választókerületi képviselő személyiségére voksoltak a választópolgárok, közvetlen legitimációja miatt szabadsága is nagyobb. A listára való szavazáskor egy politikai párt, s nem a listán szereplő személyek iráni kötődését fejezi ki a választó. Ezért - szerintem - a listás képviselő szabadsága korlátozottabb, így esetükben ésszerű javaslatnak tartom, hogy például a farkcióelhagyás a mandátum elvesztésével jáijon. • A magyar Parlament működése alapján mit mondhatunk: a minta az angol demokrácia, vagy a kontinentális Európához tartozó országok gyakorlata? - Egészen 1945-ig az angol parlamentáris minta érvényesült, majd négy évtizednyi szünet következett. A rendszerváltozáshoz kötődő kodifikáció során előtérbe helyeztük a kontinentális parlamentáris rendszerek, elsősorban a németek gyakorlatát. Ilyen mondjuk a konstruktív bizalmatlansági indítvány, ami a miniszteri felelősség korlátozásához, a miniszterelnöknek a többi kormánytaggal szembeni kiemelkedő szerepéhez vezetett. Az angolok a parlamentet politikai, vitatkozó, tanácsadó testületnek tekintik. Véleményem szerint e mintához visszatérve alakulhat ki hazánkban a magyar hagyományoknak is megfelelő parlamentarizmus. Újszászi Ilona