Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám

SZOMBAT, 1993. OKT. 9. KOLYOK Az már nem igaz! Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy szegény em­ber; volt annak három fia. Egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja a lányát, aki előtte olyant tud mondani, amit ő el nem hisz. Meghallja ezt a szegény ember legidősebb fia, akit Péternek hívtak, kapja-fogja, elmegy a királyhoz; meg­mondja egy szolgának, hogy ő beszélni akar a királlyal. A király mindjárt gondolta, hogy mit akar a legény, de nem mondta senkinek, csak azt parancsolta, hogy eresz­szék be tüstént. Pedig akkor már annyi királyfi meg isten tudja, micsoda nagyúr meg­fordult a király előtt, mint csillag az égen, mint fűszál a réten, s mindegyik a király­kisasszonyt akarta volna elvenni, de egy se tudott olyant mondani, amit a király el ne hitt volna. Bemegy hát Péter a ki­rályhoz, s köszön neki: - Jónapot adjon isten, király uram! - Adjon isten neked is, fiam! Hát mi járatban vagy? - Én bizony házasodni akarok, uram király! - Jól van, fiam, de hát aztán mire vinnéd az asz­szonyt? - Tudja az isten! Majd csak eltartanám valahogy... Az apámnak van egy háza meg egy kis földje is. - Elhiszem, fiam - mondja a király. - Aztán meg van három darab marhánk is. - Azt is elhiszem. - Most nemrégiben a trágya annyira meggyűlt az udvarunkon, hogy már nem is fértünk tőle. - Elhiszem. - Egyszer azt mondja az apánk: „Fiaim! Hordjátok ki ezt a trágyát arra a kis földre, majd talán használ neki valamit." - Elhiszem. - Mi aztán kihordtuk a trágyát három hét alatt két kocsin. - Elhiszem. - Hanem tévedésből a szomszéd földjére hordtuk mind egy szálig. - Elhiszem. - Mikor már ez is megvolt, hazamentem, és megmond­tam az apámnak. - Elhiszem. - Akkor aztán én, az édes­apám meg a két kisebb test­vérem, úgy négyecskén kimentünk a földünkre. - Elhiszem. - Azután megfogtuk a szomszédunk földjének a négy sarkát, felemeltük, mint az abroszt szokás, és a trá­gyát róla a mi földünkre for­dítottuk. - Elhiszem. - Aztán a földünket tele­szórtuk fűmaggal. - Elhiszem. - A fűmagból olyan sűrű erdő nőtt, hogy ki látott olyant, ki nem! - Elhiszem. - Az apám sajnálta ki­vágatni azokat a gyönyörű fákat: hát vett egy falka disz­nót. - Elhiszem. - Aztán a fölséged öreg­apját megfogadta kanász­nak!... - Hazudsz! Akaszt... ­Hanem a királynak hirtelen eszébe jutott a fogadása, rögtön papot hívatott, a sze­gény ember fiával össze­adatta a lányát, csaptak akkora lakodalmat, hogy hét országra szólt a híre, még az árva gyermeknek is akkora kalácsot adtak a kezébe, mint a karom! Volt lé meg lé, hát még a sok hús nélkül való lé! Gallér híján köpönyeg, hazudtam, mert volt kinek! Mióta ismerjük a gyertyát? Százszorszép Gyermekház Délelőtti programajánlatunk: Óvodai, iskolai csoportok számára a következő délelőtti rendhagyó órákat, foglalkozásokat hirdetünk: 1. Néptánc- (népi játékok, népdalok) 2. Társastánc - (egy-egy foglalkozáson egy-egy klasszikus, vagy latin-amerikai tánc alapjait lehet megtanulni) 3. Karate - önvédelem - (erősítő, fegyelemre nevelő gyakorlatok. Cél: a gyorsaság, a figyelem, a fegyelem fejlesztése) 4. Ovis-torna - (iskola-előkészítő gyakorlatok, testtartásj­avítás, ügyességi játékok) 5. Kerámia - (agyagozhatsz, korongozóval készíthetsz apró edényeket) 6. Anyanyelvi foglalkozás - (cél: a helyes kiejtés, a hangképzés. Mondókák, nyelvtörők tanulása) 7. Reneszánsz és barokk táncház - csoportok számára. Vezeti: Lázár György. Kérhető: keddi és csütörtöki napokra. Előzetes egyeztetés esetén, iskolai csoportok számára reneszánsz és barokk játszóházat tudunk szervezni, amely a következőket tartalmazza: Forgószínpadszerűen: - irodalmi foglalkozás - kézműves foglalkozás - fejfedők, ruhadarabok készítése - korabeli játékok Ezeket a foglalkozásokat gyermekszerető szakemberek tartják. A hét minden napjára kérhetők a foglalkozások a következő időpontokban: 9.00-10.00, 10.00-11-00, 11.00-12.00. Címünk: 6721 Szeged, Kálvin tér 6. Tel.: 62/312-647. Küldjetek névjegyet! Egész Európát bejárta már az a levél, amely hoz­zánk is eljutott. Szomorú tar­talmából megtudtuk, hogy egy hétéves, rákos beteg angol kisfiú minden vágya bekerülni a híres Guiness­rekordok könyvébe. Craig Sherold névjegyeket gyűjt, s a világ minden tájáról várja a küldeményeket. Továbbítjuk kérését: aki szüleitől, barátaitól név­jegyeket tud szerezni, küldje el hozzá - akkor talán még teljesülhet Craig álma... A cím: CRAIG SHEROLD, 36, Selby Road, Carshalten, GB-Surrey SN 1 LD. A farkas, a róka meg a tyúk Egyszer a farkas tyúkot hozott a szájában. Meg­látja a róka. Kérdezi tőle: - Honnan hozod ezt a tyúkot? Azt mondja a farkas: - Gadányból. Ahogy kinyitotta a száját, a tyúk elrepült. Egy idő múlva a farkas is látja, hogy a róka is hoz egy tyúkot a szájában. Kérdezi: - Hát te honnan hozod azt a tyúkot? A róka jól összeszorí­totta a fogát, úgy mondta: - Görcsönyből! A tyúk az ő szájából nem repült el. A rajzon csupa olyan dolog látható (ha nem is könnyű őket kivenni), amely repülni tud. A kérdés az, hányféle tárgy és élőlény zsúfolódik itt egymás hegyén-hátán? Figyeljetek jól, és számoljátok meg! - HEFU­A választ október 13-áig küldjétek be a következő címre: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra, levelezőlapra írjátok rá: „Repülők." Jó szórakozást! Ebben az esetben nem kezdhetjük a közhellyel: „már a régi görögök is", mert a gyertya minden jel szerint római találmány. Készítették faggyúból, szu­rokból és persze viaszból. Az ókeresztények isten­tiszteletein is gyertyák vi­lágoltak a katakombákban. A középkorban is mindenütt szerepe van az olajmécs mellett: 1061-ből ismerünk egy franciaországi gyertya­öntő céhet. A templomi gyertyákat drága méhviasz­ból öntötték, a szegény­ségnek az olcsóbb faggyú­gyertyákkal kellett beérnie. A gyertyaöntő műhelyek főként a szappanfőző mes­terek kezében voltak. 1725 után bukkantak fel a jobb minőségű, bálnaolajból fő­zött gyertyák (a fogas cetek koponyacsontja tartalmazta a nyersanyagot), de hát ez a bálnaoiaj gyertya mindig luxuscikk maradt. A francia Braconnot és Simonin 1818-ban állított elő első­ként sztearin gyertyát (a sztearinról csak annyit, hogy olvadáspontja 70,1 Celsius-fok), de Milly pedig 1831-ben vezette be a jobb minőségű Milly-gyertyákat. 1830 után, a paraffin fel­fedezésekor terjedtek el Angliából az úgynevezett belmontin gyertyák, de a századfordulón súlyos csa­pás érte a gyertyaöntést és -gyártást: megszületett a szénszálas izzólámpa. Megfejtések - nyertesek Találós kérdéseinkre seregnyi jó válasz érkezett. A megoldás, a rajzok sorrendjében: nap (3. számú válasz), kanál (8.), asztal (6.), mákgubó (1.), szánkó (5.), eső (4.), fa (9.), lekvár (7.), és dinnye (2.). Köszönjük a számtalan levelet! Sajnos, most is csak öt nevet húzhattunk ki a sok közül, de a többiek se szomorkodjanak, legközelebb talán éppen ők nyernek majd... Tehát: Tóth Rózsa, Szeged, Gém u. 8. I. 1., Rajnai Zsu­zsa, Szeged, Csongrádi sgt. 2/A. 2. ajtó, Lakatos Csilla, Szeged, Rókusi krt. 15A., Diallo Aténe, Szeged, Csongrádi sgt. 102. III. 17., és Kálmán Tivadar, Bordány, József Attila u. 10. várhatja a postán küldött jutalmat. Gratulálunk! Október 4.: az „állatok világnapja" Amíg a cicából macska lesz Fontos, hogy az anyaállat szülőhelye nyugodt, kényel­mes, lehetőleg sötét helyen legyen, mert na mindezeket biztosítani tudjuk és elfo­gadja a felkínáit fészeknek valót, nem kell attól tarta­nunk, hogy saját maga ke­res alkalmas helyet, nem ritka esetben például a ru­hásszekrényben. A születés utáni 10-14. napon nyílik ki a kiscicák szeme, és körülbelül három hét elteltével kezdenek az első környezettanulmá­nyozó kirándulásra vállal­kozni. A negyedik héttől adhatunk az anyatej mellé kiegészítő táplálékot. Az elvalasztás a hetedik héttől kezdődik, ezzel egy időben már szilárd ételt is kaphat­nak. A helyes táplálék kivá­lasztásában ugyancsak ajánlatos szakemberhez fordulni, hiszen az apró cicabébik emésztése még gyengébb a felnőtt állato­kénál. Gyakran előfordul sajnos, hogy a kicsinyek túl korai elválasztása után gyógyít­hatatlanul megbetegszenek, mivel szervezetük nem kap­ja meg az anyatejben lévő életfontosságú, az emész­tésre nélkülözhetetlen anya­gokat. Akár nemes fajtájú, akár közönséges házimacska utódnevelését kísérjük fi­gyelemmel, a szerető, fi­gyelmes gondozás, ápolás jutalma az egészséges cica­mama és vidáman hancú­rozó cicagyerekek. A cicagyerekszoba: leg­jobb a cicát 10-12 hetes ko­rában beszerezni, mert eb­ben az életkorban viseli el legkönnyebben a környezet­változást. A kicsinyek napi 5-6-szor kis mennyiséget kapjanak enni. Az eletkor növekedé­sével az étkezések száma csökken, s a mennyiség lesz több. Az első napon, amint a cicus a házhoz került, azon­nal mutassuk meg neki, ha szükséges, többször is, a macskatoalett helyét, ahol a dolgát elvégezheti. A lehetőség szerint fog­lalkozzunk minél többet a cicával. A fiatal állat sokkal gyorsabban és könnyebben tanul, mint a későbbi élet­korban, amikor már a szo­kásai kialakultak és rög­ződtek.

Next

/
Thumbnails
Contents