Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 23. • Ukrajnai döntés Ügyvezető kormányfő Az eddigi első miniszterelnök-helyettest, Jefim Zvjagilszkijt nevezte ki szerdán ügyvezető kormányfővé Leonyid Kravcsuk ukrán elnök. A politikus a hadiipari komplexum egyik vezéralakja, jelenleg a donyecki megyei tanács elnöke. Eddigi kormányzati tisztségét június óta töltötte be. amikor az államfő - a sztrájkoló bányászok leszerelésére Leonyid Kucsma kormányfő helyettesévé nevezte ki. Az Adriára Boszniai szerb kijárat A boszniai szerbek az Invincible hajó fedélzetén lezajlott hétfői béketárgyalásokon a muzulmánokhoz hasonlóan kijáratot kaptuk a tengerre jelentette be szerdán Banja Lukáhan Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője. A mintegy tíz kilométeres, Horvátország területén fekvő partszakasz Monulattól Ostróig terjed, és Dubrovniktől 30 kilométerre keletre a montenegrói határ közvetlen közelében húzódik - nyilatkozta Karadzic. • Az alkotmány Fegyver a moszkvai hatalmi harcban Az 1978-ban, még a szovjet időkben elfogadott orosz alkotmány az egyik legveszélyesebb fegyvernek bizonyult az oroszországi reformfolyamat ellenzőinek kezében. 1989 óta az orosz alaptörvényt több mint 300 alkalommal módosították. A népképviselők kongresszusa, amely Mihail Gorbaesov óta a legfelső törvényhozói hatalom letéteményese, és amelynek tagjai túlnyomórészt volt kommunisták és nacionalisták, többször megkísérelte az alkotmány segítségével megfosztani Borisz Jelcin elnököt hatalmától. Márciusban a 9. kongresszuson a képviselők hajszál híján megszavazták a Jelein ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, az elutasításhoz szükséges kétharmados többség csak üggyelbajjal született meg. A 104. cikkely értelmében a kongresszusnak joga van dönteni az állami lét bármely kérdésében. Az alkotmány módosításához az 1033 képviselő kétharmadának, azaz 689 embernek a szavazatára van szükség. Az alkotmány nem szabályozza az előrehozott elnök-, népképviselő- és parlamenti választásokat. A kongresszus rotációs rendszerben 252 képviselőt küld a Legfelsőbb Tanácsba, az ország munkaparlamentjébe. Az elnöknek nincs joga választásokat kiírni. Jelcin kedd esti rendelete a kongresszus és a parlament feloszlatásáról, illetve új választások kiírásáról alkotmánysértő, a parlament Jelcin leváltásával formailag helyesen járt el. A 121/6. cikkely így rendelkezik: „Az elnök nem jogosult a törvényesen megválasztott hatalmi szervek feloszlatására vagy tevékenységük felfüggesztésére. Ellenkező esetben az elnök jogosítványai azonnali hatállyal megszűnnek." Alekszandr Ruckoj alelnök elnöki felesketése is megfelel az alkotmánynak, amelynek 121/11. pontja így rendelkezik: „Amenynyiben az elnököt elmozdítják hivatalából, jogfcítványait az Oroszországi Föderáció alelnöke veszi át". • Borisz Jelcin elnök törvénytelennek minősítette és érvénytelenítette szerdán Alekszandr Ruckojnak a feloszlatott parlament által történt elnöki kinevezését. Jelcin rendeletében leszögezi: Ruckojnak elnökként kiadott rendeletei és egyéb utasításai végre nem hajtandók. Az elnöki rendelet szerint a hatalmi szervek és azok vezetői az elnök által kedden este közzétett, a fokozatos alkotmányreformra vonatkozó utasításai szerint kötelesek eljárni. Ruckoj alelnök kedden este tette le a hivatali esküt, miután a Jelcin által feloszlatott Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésén az elnök leváltásáról döntött. A Jelcin által szerdán tisztségébe visszahelyezett Vlagyimir Sumejko miniszterelnökhelyettes sajtóértekezletén nem zárta ki, hogy akár határozottabb intézkedést is foganatosíthatnak az alelnök ellen, de ezt nem részletezte. A kulcsfontosságú minisztériumok között a KGB utódja, az orosz biztonsági minisztérium vezetése külön nyilatko• A hatalmi minisztériumok az elnök mellett állnak Jelcin érvénytelenítette Ruckoj kinevezését Borisz Jelcin szerdán megjelent Moszkva központjában, és beszédbe elegyedett a járókelőkkel. Jelcin kijelentette, hogy beszélt a régiók vezetőivel, s ők megértésükről biztosították. „Csak 2-3 olyan vezető van, aki még kételkedik" - mondta Jelcin az embereknek, a legfrissebb eseményeket magyarázva. zatban szögezte le, hogy az orosz törvények szerint jár el, és állandóan tájékoztatja a felső vezetést az esetlegesen kialakuló válsághelyzetekről. A biztonsági minisztérium pótlólagos intézkedéseket foganatosított a politikai helyzet esetleges destabilizálására alkalmas akciók felderítésére, és megerősítik a határok őrizetét is. Az orosz vezérkari főnök, Mihail Kolesznyikov is megerősítette, hogy ő Gracsovnak, a védelmi miniszter pedig a hadsereg főparancsnoki tisztét betöltő Borisz Jelcinnek engedelmeskedik. Megfigyelők szerint a szerdai nyilatkozatok azt jelzik, hogy a hatalmi minisztériumok egyöntetűen az elnök mellett állnak, s lényegében ez azt jelzi, hogy a feloszlatott Legfelsőbb Tanács által elnöknek kinevezett Alekszandr Ruckoj, még ha vannak is esetleg vele rokonszenvező katonai egységek, nem rendelkezik semmiféle reális befolyással az események alakulására. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Magyarország - a világ többi államával együtt - aggódó figyelemmel követi az Orosz Föderációban, a nukleáris fegyverekkel is rendelkező második legnagyobb világhatalomban jelenleg zajló történelmi jelentőségű eseményeket. A közelmúltban kibontakozó alkotmányos válság, a kettős hatalom kialakulásának veszélye nemcsak fékezheti, hanem akadályozhatja is a politikai és gazdasági átalakulás folyamatát. A Magyar Köztársaság kormánya a demokratizálódás útjára tért Oroszországgal elsőként Irt alá 1991. december 6-án államközi szerződést. A két ország azóta új alapokon eredményesen működött együtt. Ez tükröződött Borisz Jelcin elnök 1992 novemberi budapesti tárgyalásai során, a szovjet csapatok kivonásával összefüggő pénzügyi kérdések rendezésében, az orosz adósságok törlesztéséről kötött megállapodásokban és a két állam vezetőinek személyes kapcsolataiban. A magyar kormány a kritikus pillanatokban következetesen mindig az elsők között támogatta az oroszországi reformfolyamatokat, az e folyamatokat megszemélyesítő Borisz Jelcin elnököt. Oroszország demokratikusan megválasztott elnöke a kétkamarás parlamenti választások kiírásával a választók kezébe tette le a reformirányzat jövőjét, az alkotmányjogi válság megoldásának parlamentáris, demokratikus útját választotta. A Magyar Köztársaság kormánya bízik abban, hogy Oroszország polgárai, akik a régi rendszer súlyos örökségéből fakadó és elkerülhetetlen áldozatokat példamutató türelemmel vállalták, a demokratikus kibontakozás sikere érdekében meg fogják adni Jelcin elnöknek és az általa képviselt reformirányzatnak a szükséges támogatást és meggátolnak minden restaurációs kísérletet. Az Orosz Föderáció súlyos belső gazdasági-társadalmi és politikai helyzete ismételten felhívja a világ és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a vasfüggöny leomlását követően bekövetkezett események nem csökkentik a világ kormányainak nemzetközi felelősségét a térség biztonságának és stabilitásának megőrzésében, országaink gazdasági, politikai támogatásának szükségességében, ami közös érdekünk. Nem követheti el a világ azt a könnyelműséget, hogy az 1989-90-es fordulat eredményeit, ennek folyamatát kockáira tegye. Demjanjuk visszatért Izraelből az egyesült államokbeli Clevelandbe utazott szerda hajnalban John Demjanjuk, akit az izraeli legfelsőbb bíróság júliusban felmentett a háborús bűnök elkövetésének vádja alól. Az ukrán származású, 73 éves férfit egy izraeli bíróság 1988-ban ítélte halálra, mint a treblinkai haláltábor egyik véres kezű őrét. John Demjanjuk tegnap a kora reggeli órákban, erős biztonsági intézkedések közepette érkezett meg az Egyesült Államokba. • A győztes Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, potenciális szövetségesei azonban húzódoznak attól, hogy a kommunistából lett Szociáldemokrata Párt vezette pártszövetség társaiként részesüljenek a hatalomból. így könnyen elképzelhető az események olyan alakulása is. hogy végül az abszolút győztes párt ellenzékbe szorul. Ez azonban ismét kényes helyzetet teremtene. A baloldal ugyanis annyi mandátummal rendelkezik a szejmben, amely a gyakorlatban lehetetlenné tenné ellenében a törvényalkotást. A nélküle alakuló kormánykoalíció szükségszerűen gyenge és ingatag lenne. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a már eddig is radikális jobboldali pártok parlamenten kívüli akciói, s a Szolidaritás általános sztrájkkal való fenyegetése még akkor is ingataggá tehet egy baloldali kormányt, ha annak pozíciója egyébként a tisztelt ház falain beliil stabil. Erősen kérdéses az is, mit fog tenni Lech Walesa államfő, a lengyel politika nagymestere. Lengyelország - tájkép csata után Lengyelországban a baloldal vártnál is nagyobb arányú győzelme, a radikális jobboldali és katolikus pártok, valamint a Szolidaritás meglepő arányú lemaradása politikailag bizonytalan, és a jövőt illetően veszélyekkel terhes helyzetet teremtett. Bár kijelentette, hogy ő a „legnagyobb demokrata Lengyelországban" és azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amelyik megnyeri a választásokat, ehhez szóvivője útján egyre több feltételt szab. Egyrészt elvárja: három jelöltet állítsanak a miniszterelnöki tisztségre, hogy ő kiválaszthassa a szerinte leginkább megfelelőt, másrészt, ami ennél fontosabb, azt üzente - sem az ország külpolitikájában, sem a reformokban lényeges változást nem tűr meg. Hogy a gyakorlatban mindez hogyan alakul majd, azt nem lehet tudni, hiszen mindezen követeléseknek Lengyelországban nincs alkotmányos alapja. A/ alkotmány értelmében az államfőnek harminc napon belül kell összehívnia a parlamentet. Ezt követően 14 napon belül kell kineveznie a miniszterelnököt és az az által javasolt összetételű kormányt. Annak hivatalba lépéséhez azonban még minősített többséggel meg kell nyernie a bizalmi szavazást a szejmben. Ha ez nem sikerül, akkor 4 további lehetőség marad a kormányalakításra. Először a szejmnek 21 napon belül magának kell létrehoznia a kormányt, s annak minősített többséggel bizalmat szavaznia. Ha ez sem sikerülne, a labda átkerül az államfőhöz, aki ismét kormányt nevez ki, ennek azonban már elegendő egyszerű többséggel megnyernie a bizalmi szavazást. Ha megbukik, újra a szejm alakíthat kormányt, ha sikerül egyszerű többséggel annak bizalmat szavazni. Ha nem, akkor az államfő feloszlathatja a parlamentet, vagy annak jóváhagyása nélkül, legfeljebb hat hónapra kormányt alakíthat. Ha ez alatt az idő alatt e kormánynak sem szavaz bizalmat a parlament, akkor az elnöknek fel kell oszlatnia a parlamentet, és ki kell írnia az új választásokat. A kormányalakítás bonyodalmai után emberfeletti munka vár az új lengyel alsóházra. Valamennyi párt egybehangzó véleménye szerint legfontosabb feladata az új alkotmány megalkotása, amit az előző parlamenteknek négy év alatt sem sikerült végrehajtania. Hanna Suchocka kormánya a választásokat megelőző hónapokban mintegy 160 törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyekről dönteniük kell. Összehasonlításul: az előző parlament működésének másfél éve alatt 109 törvényt hozott. Emellett dönteniük kell három, az államfő által megvétózott törvényről, valamint a Vatikánnal a megbukott kormány által aláírt konkordátum sorsáról. Barabás T. János • Sajtótájékoztató Röszkén ENSZ határozat - vámgyakorlat (Folytatás az 1. oldalról.) A tegnapi röszkei sajtótájékoztatót megelőzően éppen egy közös tanácskozást, probléma feltáró tárgyalást tartottak. Mint a szóvivő elmondotta, a segélyszállítmányok esetleges meggyorsítása, az ehhez szükséges koordinációs segítség volt a megbeszélés fő témája. A vámtanácsadó misszió segítsége anyagi és technikai vonatkozásban is elképzelhető. Ugyanakkor az sem számít mellékesnek, hogy kihangsúlyozzák: a szárnyrakapott sajtóhfresztelésekkel ellentétben a vámszervek az ENSZ-határozatnak igyekeznek a legteljesebb mértékben érvényt szerezni, anélkül, hogy a humanitárius szállítmányokat indokolatlanul feltartóztatnák. A magyar vámhatóságok, így a röszkei vámosok munkáját igen pozitívnak értékelte Colin Murray, az Európai Vámtanácsadó misszió vezetője. Mint elmondotta, tudomása van a magyar tömegtájékoztatásban helyenként felbukkant vélekedésekről, hogy a magyar vámosok nem képesek az ENSZ előírásoknak érvényt szerezni, illetve indokolatlanul tartóztatnak fel segélyszállítmányokat. A segélyszállítmányoknak is rendelkezniük kell az ENSZ szankciós bizottsága engedélyével, különben nem kerülhetnek Jugoszlávia területére. Erre a magyar vámhatóságoknak figyelemmel kell lenniük. Az Európa különböző országaiból útra bocsátott segélyek szállítmányozói, segélyszervezetek, vöröskeresztes szervezetek mégis a külön engedély beszerzése nélkül próbálják eljuttatni a segélyeket Szerbia és Montenegro területére. A végső intézkedés ilyen esetekben óhatatlanul a magyar vámhatóságokra hárul. Mint a vámtanácsadó miszszió vezetője, valamint Daróczi Ferenc alezredes, az országos vámparancsnokság főosztályvezetője elmondta a közös megbeszélés célja éppen az, hogy tájékoztató és szervező munkával elérjék, minél kevesebb külön engedély nélküli szállítmány juthasson Magyarországra, illetve a déli határátkelő helyekre. A környező, nyugati és északi országokkal együtt egy ellenőrző gyűrűt célszerű kialakttani, amely meggátolná az engedéllyel nem rendelkező, Jugoszláviának szánt segélyszállítmányok továbbítását. Alapvetően ugyanakkor azon munkálkodnak az Európai Vámtanácsadó misszió aktív közreműködésével, hogy a külön engedély beszerzése nélkül a segélyszervezetek el se indítsák a humanitárius szállítmányokat. Becsei Péter