Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

DÉLMAQYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. SZEPT. 20. • Hubertus-mise m Puskák, sólymok9 kutyák m Találkozás a csongrádi határban A vadászok, ugye, szerelik a vadai? Isten szabad ege alatt. (Fotó: Enyedi Zoltán) A Mavad Rt. kötvénye Vadászok a természeti értékek megőrzéséért! - ez volt a II. Országos Vadásznap jelmondata. Célja pedig egyrészt a magyar vadászati kultúra fejlesztése, ennek megmutatása a nem vadászoknak; másrészt az. ökológiai szemléletű vadgazdálkodás népszerűsítése a vadászok körében. Felavatták Majkon a Magyar vadászok zászlaját és az arra érdemes vadászok első fzben kaphatták meg a Hubertusz. Kereszt bronz fokzatát. Csongrádon az eső miatt egy kicsit késve kezdődött meg az. ünnepi rendezvény a vadász.tanulók gyakorlóterepén, de a kedvez.őtlen időjárás ellenére is 4-500-an eljöttek. Zömmel vadászok és azok hozzátartozói. Először Borza Antalnak, a Nemzetközi Vadászati Tanács tisztségviselőjének Ausz.triálx)! küldött üzenetét olvasták föl, melyben szívélyesen köszöntötte a megye vadászait a Diána napján tartott ünnep alkalmából. „A vadászat ügye napjainkban sokféle megpróbáltatásnak, szorongattatásnak van kitéve, nem csuptjn Magyarországon, de világszerte is - Irta egyebek közt.- Ezért ne legyenek gátlásaink abban, hogy a vad gondozása és a természet védelme ügyével a nyilvánosság elé kilépjünk! Rendezvényüket hasznosnak és áldásosnak tartom... " Dr. Farkas László államtitkár, régiónk köztársasági megbízottja azzal kezdte nyitóbeszédét, hogy a vadászoknak, ennek a jelentős civil szerveződésnek a hagyományteremtő kezdeményezést örömmel kell fogadnunk és felkarolnunk. A csodaszarvas legendáról tett említést, majd egy másik legendáról, mely egy püspökhöz, kötődik, aki Franciaországban, a 770-es években látott egy szarvast és annak agancsai között egy keresztet, tehát a vadászat kötődik a kereszténységhez is. S egy ilyen napot, mint a mai, Hubertusz misével lehet kezdeni, ez is ennek az országnak a keresztény hagyományai közé sorolható, melyet ápolni kell. Szót kért Pergovátz úr, aki szerint olyan az időjárás itt, mint szűkebb hazájában - Németországban - szokott lenni, s reméli ez nem rontja el a hangulatot. Majd bejelentette: szeretne a szegedi régióban egy vadászkürtös társaságot alapítani. Ezután Zsótér Antal, csongrádi kanonok cerebrálta - Isten szabad ege alatt - a Hubertuszmisét. (A kereszt melletti fafaragás Schimmer Sándor felgyői fafaragó munkája.) Közreműködött a Szegedi Szimfonikusok fúvós kvartettje. (Arany László, Molnár Beáta, Putnokiné Vass Éva és Sípos Géza.) A szakmai programokra - toronykakas lövészet, solymászés vadászkutya-bemutató többszázan voltak kíváncsiak. Az őzpörköltfőző-versenyben tizenhármán vettek részt. Első lett a szentesi Révész András (Hubertus Vadásztársaság), második Meszlényi János, Vásárhely ( az Előre Vadásztársaság fővadásza) és a harmadik Nagy Sándor, Szeged (a Széchenyi Vadásztársaság elnöke). Nemcsak a díjazott pörkölteknek volt sikerük, elfogyott mind. A délutáni órákban a vadászoktatásnak is helyt adó Bársony István iskolában Vass Tamás igazgató nyitotta meg a szakmatörténeti kiállítást, mely átfogja a vadászat múltját és jelenét. A Csongrád Galériában a Vadászat és a természet a képzőművészetben címmel Losonczi Zoltánné, Csongrád város polgármestere nyitotta meg Kligl Sándor, Andrássy Gabriella, Pataki Ferenc, dr. Soós László, Erdős Péter, Holler László, ifj, Holler László, Fodor József, Mráz János, Papp György, Hézső Ferenc, Zsilé György és Lelkes István alkotásaiból összeválogatott tematikus tárlatot, mely kivételes élményt nyújt az érdeklődőknek... Bálint Gyula György A Mavad (Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi) Rt. 200 millió forint értékben kötvényt dobott piacra. A kétéves futamidejű kötvény „A" és „B" sorozatát egyenként összesen 100-100 millió forint névértéken bocsátották ki. A kötvény „A" sorozata évi bruttó 20 százalékos kamatot fizet, a „B" sorozatra évi bruttó 21,5 százalékos kamatot kaphatnak a befektetők. A kamatfizetés negyedévenként történik majd, így a hozama az „A" sorozat esetén éves szinten 21,55 százalékos, a „B" sorozat pedig évi bruttó 23,3 százalékos hozamot biztosít. A kibocsátó cég visszavásárolja névértéken a kötvényeket, ha a befektető egy év után vissza akarja váltani az értékpapírokat. A befektetés biztonságát a kibocsátásról szóló szerződésben egy külön klauzula javítja. Garantált felvásárlási ára lesz a búzán kívül további négy mezőgazdasági terméknek - jelentette be Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára szombaton, egy Baján rendezett nyflt nap keretében tartott fórumán. A garantált felvásárlási árak - a minőségtől függően alsó és felső határok között - jövő év januárjától lépnek életbe, a sertésre, a szarvasmarhára, a tejre, a kuEz. úgy rendelkezik, hogy ha a Mavad úgynevezett kamatfedezeti mutatója (a cég vállalkozási eredménye hányszor fedezi a kamatfizetési kötelezettségeit) 3 alá csökken, vagy a cég eladósodottsági mutatója (a kamatozó adósságállomány osztva a cég saját vagyonával) meghaladja a 25 százalékot, a kötvényeket az időarányos kamattal megnövelt értékben vissza kell fizetni a tulajdono soknak. Jelenleg a cég eladósodottsági szintje mintegy 15 százalék, a kamatfedezeti mutató pedig 5 körül alakul. Eddig még hazánkban egyetlen kötvénykibocsátáskor sem írtak ilyen pontot a kibocsátásról szóló szerződésbe. Az „A" sorozatból eddig döntően vállalatok jegyeztek, a „B" sorozat papírjaiból pedig pénzintézetek és vállalatok, vegyesen. koricára vonatkozóan. Medgyasszay László a garantált árak nyilvánosságra hozatalának határidejét ez év október elsejében jelölte meg. Elmondta: a szarvasmarha és tej garantált árának meghirdetésében előfordulhat nemkívánatos csúszás, mivel sajnálatosan nem működnek azok az intézmények - például a terméktanácsok - amelyeknek működniük kellene. Garantált ár újabb agrártermékekre • Háromnapos ünneplés után, a már-már hagyományteremtő III. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál bezárta kapuit. Idén is rangot adtak a rendezők a neves eseménynek, hiszen minisztertől államtitkárokig, s még a Parlament mezőgazdasági bizottságát is el-, meghívták a Maros-parti városba, s igencsak megtetézve, még hagymásbálat is hirdettek. Kétségtelenül, a legnagyobb tanulságokkal és hasznosítható tapasztalatokkal a gazdasági fórum kecsegtetett, amelyet a zárónapon dr. Mihály Zoltán országgyűlési képviselő megnyitója után Lehmann István, a Csongrád megye Közgyűlés elnöke vezetett. Meghfvott előadók: Szabó Iván pénzügyminiszter, Pongrácz. Tibor államtitkár (ÁVÜ) és Bogár László államtitkár (NGKM) volt. Mit tudhatott meg a népes hallgatóság a majd' háromórás gazdasági fórumon? A táj és a hagymatermesztés szempontjából talán nem is olyan sokat, hiszen a konkrét kérde/.z-felelek vitában kiderült, ez az igen kedvelt világhírű kincsünk, továbbra is (túl) csípős marad. A fajtanemesttéssel, -kutatással kapcsolatban tisztázódott, annak ellenére, hogy több forrásból is juthat(na) pénz erre, mégis a legtöbbet, ^legnagyobb támogatást a termelőktől várnák. Igen ám - a tanácskozás egyik sarkalatos pontja éppen a termelői kockázatvállalásra épült -, de a termelőknek nincs erre pénze. Seres Gyula, a makói Kossuth Szövetkezet (országos hírű és kiváló termelési eredményeiről hfres) elnöke kifejtette; teljes káosz és bizonytalanság uralkodik a gazdálkodásban, gazCsípős kincsünk: a hagyma Véget ért a makói seregszemle daságban, míg ők átlagban 50-60 millió forint évi tiszta nyereséget értek el a korábbi esztendőkben, addig tavaly már csak 4 millió forintot. Ebből hogyan áldozhatnának? S nincsenek rózsás helyzetben a kistermelők, a farmerként gazdálkodni akarók sem. Az óriásira nyílt agrárolló egyformán sújt itt mindenkit. Tehát az is megtörténhet, hogy szép lassan kihal a jó makói hagymafajta, és bizony akkor idővel hagymafesztivál sem lesz. Vagy ha igen, minek? Az általánosítható tapasztalatok ismertek; nincs a mezőgazdaságban jövedelemtermelés, s amfg ez nem lesz, addig a táj felvirágoztatása sem egy ilyen ünnepélyes seregszemlén múlik, annak ellenére, hogy az országos termésből a vöröshagymatermés 40 százalékát, a fokhagymatermés 95 százalékát adja Makó és vidéke. Némi remény azért körvonalazódik a jövőre nézve, az agráriumra több gondot és támogatást fordít majd a kormányzat, de természetesen a gazdaság átalakításában szükséges lépésként (különböző hitelek, támogatások, bankkölcsönök). Egészen más lenne itt a helyzet, ha nem 21 milliárd dollár államadóssággal kezdődött volna a rendszerváltás, bármi hihetetlen, de egy-két ország között Magyarország is pozitív költségvetéssel rendelkezne. A terheket cipelve, ugyanakkor (eddig) eltűrve a 300 milliárd forintnyi fekete jövedelmet, melynek mintegy 100 milliárd forint az adóalapja, a nemzetgazdaság elé tűzött irány jó, ezt ismerte el a közelmúltban a Világbank, az IMF-fel kötött megállapodás. A világgazdaságban súlyos recesszió van, nyilvánvalóan ez kihat Magyarországra, amelyet bámulatos rugalmassággal élt át az ország, s tűrőképes lakossága. Az agrárexport drasztikusan visszaesett! Nincs önmagában külgazdaság, a jobb exportfeltételeket az intézményrendszer fejlesztésével, s természetesen az egész gazdaság dinamikusabb működtetésével lehetséges megteremteni. Mégis biztató, hogy a piacgazdaság kiépülőben, a GDP 50 százalékát magángazdaságok állítják elő, 620 ezer egyéni vállalkozó van, 190 ezer gazdasági társaság, 16 200 vegyes vállalat, s a külföldi tőke sem kerüli el az országot, a kelet-európai térséget illetően, a tőke 60 százaléka ide jött. A földért (kárpótlásért) I millió 300 ezer ember jelentkezett, s jövőre már 220 ezer új földtulajdonos lesz, és talán a vidék bankja is funkcionál. Az évtizedek óta kiszipolyozott mezőgazdaság (250-750 milliárd forintnyi tőkét vontak ki belőle) a bankrendszer privatizációjával (is), de a szerkezet átalakulásával főleg, új erőforrásokhoz juthat. Mindaddig persze a makóiak is (hagymások és nem hagymások) reménykedhetnek. Sz. Lukács Imre mmmmmmmmmmmtMmmmmmMmmMmmmum MDF Pártosodé hagymák. (Fotó: Enyedi Zoltán) Az államtitkár áldást oszt. (Fotó: Hárs László) •HŰT