Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

DÉLMAQYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. SZEPT. 20. • Hubertus-mise m Puskák, sólymok9 kutyák m Találkozás a csongrádi határban A vadászok, ugye, szerelik a vadai? Isten szabad ege alatt. (Fotó: Enyedi Zoltán) A Mavad Rt. kötvénye Vadászok a természeti érté­kek megőrzéséért! - ez volt a II. Országos Vadásznap jel­mondata. Célja pedig egyrészt a magyar vadászati kultúra fej­lesztése, ennek megmutatása a nem vadászoknak; másrészt az. ökológiai szemléletű vadgaz­dálkodás népszerűsítése a va­dászok körében. Felavatták Majkon a Magyar vadászok zászlaját és az arra érdemes va­dászok első fzben kaphatták meg a Hubertusz. Kereszt bronz fokzatát. Csongrádon az eső miatt egy kicsit késve kezdődött meg az. ünnepi rendezvény a va­dász.tanulók gyakorlóterepén, de a kedvez.őtlen időjárás elle­nére is 4-500-an eljöttek. Zöm­mel vadászok és azok hozzá­tartozói. Először Borza Antalnak, a Nemzetközi Vadászati Tanács tisztségviselőjének Ausz.triálx)! küldött üzenetét olvasták föl, melyben szívélyesen köszön­tötte a megye vadászait a Diá­na napján tartott ünnep alkal­mából. „A vadászat ügye nap­jainkban sokféle megpróbálta­tásnak, szorongattatásnak van kitéve, nem csuptjn Magyaror­szágon, de világszerte is - Irta egyebek közt.- Ezért ne legye­nek gátlásaink abban, hogy a vad gondozása és a természet védelme ügyével a nyilvános­ság elé kilépjünk! Rendezvé­nyüket hasznosnak és áldásos­nak tartom... " Dr. Farkas László államtit­kár, régiónk köztársasági meg­bízottja azzal kezdte nyitóbe­szédét, hogy a vadászoknak, ennek a jelentős civil szervező­désnek a hagyományteremtő kezdeményezést örömmel kell fogadnunk és felkarolnunk. A csodaszarvas legendáról tett említést, majd egy másik le­gendáról, mely egy püspökhöz, kötődik, aki Franciaországban, a 770-es években látott egy szarvast és annak agancsai kö­zött egy keresztet, tehát a va­dászat kötődik a keresztény­séghez is. S egy ilyen napot, mint a mai, Hubertusz misével lehet kezdeni, ez is ennek az országnak a keresztény hagyo­mányai közé sorolható, melyet ápolni kell. Szót kért Pergovátz úr, aki szerint olyan az időjárás itt, mint szűkebb hazájában - Né­metországban - szokott lenni, s reméli ez nem rontja el a han­gulatot. Majd bejelentette: sze­retne a szegedi régióban egy va­dászkürtös társaságot alapítani. Ezután Zsótér Antal, csong­rádi kanonok cerebrálta - Isten szabad ege alatt - a Hubertusz­misét. (A kereszt melletti fafa­ragás Schimmer Sándor felgyői fafaragó munkája.) Közremű­ködött a Szegedi Szimfoniku­sok fúvós kvartettje. (Arany László, Molnár Beáta, Putno­kiné Vass Éva és Sípos Géza.) A szakmai programokra - to­ronykakas lövészet, solymász­és vadászkutya-bemutató ­többszázan voltak kíváncsiak. Az őzpörköltfőző-verseny­ben tizenhármán vettek részt. Első lett a szentesi Révész And­rás (Hubertus Vadásztársaság), második Meszlényi János, Vá­sárhely ( az Előre Vadásztársa­ság fővadásza) és a harmadik Nagy Sándor, Szeged (a Széc­henyi Vadásztársaság elnöke). Nemcsak a díjazott pörköltek­nek volt sikerük, elfogyott mind. A délutáni órákban a vadá­szoktatásnak is helyt adó Bár­sony István iskolában Vass Tamás igazgató nyitotta meg a szakmatörténeti kiállítást, mely átfogja a vadászat múltját és jelenét. A Csongrád Galériában a Vadászat és a természet a kép­zőművészetben címmel Loson­czi Zoltánné, Csongrád város polgármestere nyitotta meg Kligl Sándor, Andrássy Gabri­ella, Pataki Ferenc, dr. Soós László, Erdős Péter, Holler László, ifj, Holler László, Fo­dor József, Mráz János, Papp György, Hézső Ferenc, Zsilé György és Lelkes István alko­tásaiból összeválogatott tema­tikus tárlatot, mely kivételes élményt nyújt az érdeklődők­nek... Bálint Gyula György A Mavad (Magyar Vadgaz­dálkodási és Kereskedelmi) Rt. 200 millió forint értékben köt­vényt dobott piacra. A kétéves futamidejű kötvény „A" és „B" sorozatát egyenként összesen 100-100 millió forint névérté­ken bocsátották ki. A kötvény „A" sorozata évi bruttó 20 százalékos kamatot fizet, a „B" sorozatra évi bruttó 21,5 százalékos kamatot kap­hatnak a befektetők. A kamat­fizetés negyedévenként törté­nik majd, így a hozama az „A" sorozat esetén éves szinten 21,55 százalékos, a „B" soro­zat pedig évi bruttó 23,3 száza­lékos hozamot biztosít. A kibocsátó cég visszavásá­rolja névértéken a kötvényeket, ha a befektető egy év után vissza akarja váltani az érték­papírokat. A befektetés biztonságát a kibocsátásról szóló szerződés­ben egy külön klauzula javítja. Garantált felvásárlási ára lesz a búzán kívül további négy mezőgazdasági termék­nek - jelentette be Med­gyasszay László, a Földműve­lésügyi Minisztérium politikai államtitkára szombaton, egy Baján rendezett nyflt nap kere­tében tartott fórumán. A garan­tált felvásárlási árak - a minő­ségtől függően alsó és felső ha­tárok között - jövő év januárjá­tól lépnek életbe, a sertésre, a szarvasmarhára, a tejre, a ku­Ez. úgy rendelkezik, hogy ha a Mavad úgynevezett kamatfe­dezeti mutatója (a cég vállal­kozási eredménye hányszor fe­dezi a kamatfizetési kötele­zettségeit) 3 alá csökken, vagy a cég eladósodottsági mutatója (a kamatozó adósságállomány osztva a cég saját vagyonával) meghaladja a 25 százalékot, a kötvényeket az időarányos ka­mattal megnövelt értékben vissza kell fizetni a tulajdono soknak. Jelenleg a cég eladóso­dottsági szintje mintegy 15 százalék, a kamatfedezeti mu­tató pedig 5 körül alakul. Ed­dig még hazánkban egyetlen kötvénykibocsátáskor sem ír­tak ilyen pontot a kibocsátásról szóló szerződésbe. Az „A" sorozatból eddig döntően vállalatok jegyeztek, a „B" sorozat papírjaiból pedig pénzintézetek és vállalatok, ve­gyesen. koricára vonatkozóan. Med­gyasszay László a garantált árak nyilvánosságra hozatalá­nak határidejét ez év október elsejében jelölte meg. Elmond­ta: a szarvasmarha és tej garan­tált árának meghirdetésében előfordulhat nemkívánatos csúszás, mivel sajnálatosan nem működnek azok az intéz­mények - például a termékta­nácsok - amelyeknek működ­niük kellene. Garantált ár újabb agrártermékekre • Háromnapos ünneplés után, a már-már hagyományteremtő III. Makói Nemzetközi Hagy­mafesztivál bezárta kapuit. Idén is rangot adtak a rendezők a neves eseménynek, hiszen minisztertől államtitkárokig, s még a Parlament mezőgazda­sági bizottságát is el-, meghív­ták a Maros-parti városba, s igencsak megtetézve, még hagymásbálat is hirdettek. Két­ségtelenül, a legnagyobb tanul­ságokkal és hasznosítható ta­pasztalatokkal a gazdasági fó­rum kecsegtetett, amelyet a zá­rónapon dr. Mihály Zoltán or­szággyűlési képviselő megnyi­tója után Lehmann István, a Csongrád megye Közgyűlés el­nöke vezetett. Meghfvott elő­adók: Szabó Iván pénzügymi­niszter, Pongrácz. Tibor állam­titkár (ÁVÜ) és Bogár László államtitkár (NGKM) volt. Mit tudhatott meg a népes hallgatóság a majd' háromórás gazdasági fórumon? A táj és a hagymatermesztés szempontjá­ból talán nem is olyan sokat, hiszen a konkrét kérde/.z-fele­lek vitában kiderült, ez az igen kedvelt világhírű kincsünk, to­vábbra is (túl) csípős marad. A fajtanemesttéssel, -kutatással kapcsolatban tisztázódott, an­nak ellenére, hogy több forrás­ból is juthat(na) pénz erre, mégis a legtöbbet, ^legna­gyobb támogatást a termelők­től várnák. Igen ám - a tanács­kozás egyik sarkalatos pontja éppen a termelői kockázatvál­lalásra épült -, de a termelők­nek nincs erre pénze. Seres Gyula, a makói Kossuth Szö­vetkezet (országos hírű és ki­váló termelési eredményeiről hfres) elnöke kifejtette; teljes káosz és bizonytalanság ural­kodik a gazdálkodásban, gaz­Csípős kincsünk: a hagyma Véget ért a makói seregszemle daságban, míg ők átlagban 50-60 millió forint évi tiszta nyereséget értek el a korábbi esztendőkben, addig tavaly már csak 4 millió forintot. Eb­ből hogyan áldozhatnának? S nincsenek rózsás helyzetben a kistermelők, a farmerként gaz­dálkodni akarók sem. Az óriá­sira nyílt agrárolló egyformán sújt itt mindenkit. Tehát az is megtörténhet, hogy szép lassan kihal a jó makói hagymafajta, és bizony akkor idővel hagy­mafesztivál sem lesz. Vagy ha igen, minek? Az általánosítható tapaszta­latok ismertek; nincs a mező­gazdaságban jövedelemterme­lés, s amfg ez nem lesz, addig a táj felvirágoztatása sem egy ilyen ünnepélyes seregszemlén múlik, annak ellenére, hogy az országos termésből a vörös­hagymatermés 40 százalékát, a fokhagymatermés 95 százalé­kát adja Makó és vidéke. Némi remény azért körvonalazódik a jövőre nézve, az agráriumra több gondot és támogatást for­dít majd a kormányzat, de ter­mészetesen a gazdaság átalakí­tásában szükséges lépésként (különböző hitelek, támogatá­sok, bankkölcsönök). Egészen más lenne itt a helyzet, ha nem 21 milliárd dollár államadós­sággal kezdődött volna a rend­szerváltás, bármi hihetetlen, de egy-két ország között Magyar­ország is pozitív költségvetés­sel rendelkezne. A terheket ci­pelve, ugyanakkor (eddig) elt­űrve a 300 milliárd forintnyi fekete jövedelmet, melynek mintegy 100 milliárd forint az adóalapja, a nemzetgazdaság elé tűzött irány jó, ezt ismerte el a közelmúltban a Világbank, az IMF-fel kötött megállapo­dás. A világgazdaságban sú­lyos recesszió van, nyilván­valóan ez kihat Magyarország­ra, amelyet bámulatos rugal­massággal élt át az ország, s tűrőképes lakossága. Az agrár­export drasztikusan visszaesett! Nincs önmagában külgazda­ság, a jobb exportfeltételeket az intézményrendszer fejlesz­tésével, s természetesen az egész gazdaság dinamikusabb működtetésével lehetséges megteremteni. Mégis biztató, hogy a piac­gazdaság kiépülőben, a GDP 50 százalékát magángazdasá­gok állítják elő, 620 ezer egyé­ni vállalkozó van, 190 ezer gazdasági társaság, 16 200 ve­gyes vállalat, s a külföldi tőke sem kerüli el az országot, a ke­let-európai térséget illetően, a tőke 60 százaléka ide jött. A földért (kárpótlásért) I millió 300 ezer ember jelentkezett, s jövőre már 220 ezer új földtu­lajdonos lesz, és talán a vidék bankja is funkcionál. Az évti­zedek óta kiszipolyozott mező­gazdaság (250-750 milliárd fo­rintnyi tőkét vontak ki belőle) a bankrendszer privatizációjá­val (is), de a szerkezet átalaku­lásával főleg, új erőforrások­hoz juthat. Mindaddig persze a makói­ak is (hagymások és nem hagy­mások) reménykedhetnek. Sz. Lukács Imre mmmmmmmmmmmtMmmmmmMmmMmmmum MDF Pártosodé hagymák. (Fotó: Enyedi Zoltán) Az államtitkár áldást oszt. (Fotó: Hárs László) •HŰT

Next

/
Thumbnails
Contents