Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. SZEPT. 15. A tervezett adótábla: 0-110 000 Ft 0 százalék 110 001-150 000 Ft a 110 000 Ft-on felüli rész 20 százaléka 150 001- 220 (KM) Ft 8 000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 25 százaléka 220 001 - 380 (KM) Ft 25 500 Ft és a 220 (KK) Ft-on felüli rész 35 százaléka 380 001- 550 (MM) Ft 81 500 Ft és a 380 (MM) Ft-on felüli rész 40 százaléka 550 001 Ft felett 149 500 Ft és az 550 (MM) Ft-on felüli rész 44 százaléka Kormánydöntés az adóról A kabinet már a nyáron az Országgyűlés elé terjesztette a jövedelemadó-törvények módosítását. Annak benyújtásakor azonban még nem végeztek a tavalyi adóbevallások feldolgozásával, ezért az új adótáblát az akkori javaslat még nem tartalmazhatta. Időközben a kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal is tárgyalt a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedésekről. A mostani előterjesztésben tehát az új adótábla mellett az ÉT-n született megállapodásokkal is kiegészíti a már benyújtott módosító indítványait a kabinet. A személyi jövedelemadóval kapcsolatosan a legfontosabb, hogy az előterjesztés rendelkezik az új adótábláról. A tervek szerint a nulla adókulcsú sáv felső határa 100-ról 110 ezer forintra emelkedik. 550 ezer forint felett pedig az. adókulcs 40-ről 44 százalékra módosul. A nulla kulcsos sáv 110 ezer forintra emelkedésével egy időben megszűnik az. alkalmazotti kedvezmény, azonban levonható lesz a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék az adóalapból. A gyermekenkéti kedvezmény nem változik. Megadóztatják a természetbeni juttatásokat, ugyanakkor ezer helyett havi 1200-ig lesz adómentes az étkezési hozzájárulás. Új elem az. az elképzelés, amely szerint az összjövedelemből levonható lesz az 1994től lakásvásárlásra, illetve építésre felvett pénzintézeti hitel törlesztő részlete, évi 50 ezer forintos mértékig. Fontos tudnivaló, hogy ez a kedvezmény visszamenőleg nem érvényesíthető. A munkáltató által nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás a vételár, illetve az. építési költség 30 százalékáig adómentes lesz. Jelentős változás, hogy a tandíjfizetés adózási ellentételezéseként a hallgató, vagy közeli hozzátartozója csökkentheti az adóalapját a tandíj meghatározott összegével. Módosul - szigorodik - némiképp a költségelszámolásra vonatkozó szabályozás annak érdekében, hogy szűkítse az e jogcímen adott adómentes juttatások lehetőségét és megszüntesse az adót elkerülő munkadfjazást. Szerepel a kormányzati elképzelések között az is, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság döntése ezt lehetővé teszi - egységesen adómentes legyen az a devizaállomány, amelyet kizárólag költségvetési vagy önkormányzati forrásból finanszíroznak. A szövetkezetek által 1992 előtti jogszabályok alapján, a vagyonnevesítés során adott ingyenes értékpapírokat a jövő évtől egységesen adózott befektetésnek minősítik. Befektetési kedvezményt élvezhetnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok arra az összegre, amelyet 1994. december 31-ig a saját szövetkezetük üzletrészének megvásárlására fordítanak. Hasonlóképp befektetési kedvezményt lehet jövőre igénybe venni a legalább hároméves lejáratú, állam által kibocsátott értékpapírokra. A kormányelőterjesztés végül az 1992 előtti befektetésekre is kiterjeszti azt a szabályt, hogy amenyiben a befektető személy az értékpapírt, i let ve a vagyontárgyat három évig nem idegeníti el, akkor a kedvezményt később már nem kell visszafizetni. Ami pedig a társasági adót érintő módosításokat illeti: az ÉT-megállapodás értemében 36 százalékra csökken a társasági adó. A kormányjavaslat emellett a bankkonszolidációs intézkedésekkel összhangban lehetővé teszi, hogy pénzintézetek adómentesen képezhessenek kockázati céltartalékot. Kimondja, hogy a társaságiadó-törvény idei módosítását nem kell kötelezően alkalmazniuk azoknak a társaságoknak, amelyek átalakulás miatt ez év január elseje és a módosítás hatályba lépésének ideje között szűnnek meg. Végül 1993-tól eltörli a 1992-ben és az előtt, megszűnés miatt keletkezett adóköteles bérnövekmény adóalaphoz történő hozzászámftását. • Ausztráliában Finnugor együttműködés A magyar Parlament képviseletében Ausztráliában tartózkodó és az Interparlamentáris Unió 90. konferenciáján résztvevő magyar képviselők, Papp Lehel György (MDF) és Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) kezdeményezésére Finnország és Észtország delegációinak részvételével FinnUgor Parlamenti Csoportot alapítottak, amely hivatott nemzetközi parlamenti szinten képviselni a finnugor nemzetiségekhez tartozók érdekeit. Ennek jegyében vizsgálatot kezdeményeztek az Unió Emberjogi Bizottságánál egy hantimansi nemzetiségű (Oroszország területén élő) képviselő meggyilkolásával kapcsolatosan. A csoport Papp Lehel Györgyöt választotta elnökéül és kijelentette, hogy a magyarság - beleértve a határon túli magyarokat is - a legjelentősebb tényező a finnugor népek körében. • Az áremelés lélektana márcsak ilyen: legyen az totó, lottó vagy alapvető élelmiszer, viszszaesik a kereslet. A Szerencsejáték Rt. statisztikája szerint a szeptember elsejei árrendezés miatt 30-35 százalékkal csökkent a totó- és a lottószelvények forgalma. Ugyanez az arány a Szerencsejáték Rt. 3-as Számú Szegedi Területi Igazgatóságának területén is? kérdeztem Tamay Tamás igazgatótól. - Az országos tendenciához hasonlóan a területünkön is visszaesett a forgalom. De csak a változást hozó héten. Ugyanis, míg a 36. játékhéten lottóból 171 ezer darabot adtunk el, addig a 37-diken már 180 ezret forgalmaztunk. Nagyon remélem, hogy néhány hónapon belül beáll a korábbi forgalom. • Mire alapozza optimizmusát? - Elsősorban arra a bizalomra és játékkedvre, amely jellemezte a térségünk lakóit. Továbbá az áremeléssel párhuzamosan emelkedett a nyeremény összege is. Itt van a 37. heti nyereménylista, amely • Totó, lottó: csökkent a forgalom, de nőtt a bevétel Szombaton lesz a lottóhúzás szerint a négyesek 842 ezer-, a hármasok 5400-, mfg a kettesek 214 forintot értek. Nem szabad elfeledkezni arról a 125 millió forintos nyerési lehetőségről sem, amely az ötös találatot elérőre vár. • A totó népszerűsége már korábban is visszaesett. Tovább csökkent iránta a kereslet? - Sajnos, jobban visszaesett a forgalma, mint a lottóé, pedig csak 50 százalékkal kerül többe, mint korábban. A legkevésbé a hatos lottó fogy, de ebben közrejátszott az is, hogy az áremelés előtt kivitték a 36 milliós halmozott nyereményt. • Kevesebb lett az árbevétel? - Szerencsére nem! A forgalom csökkenése ellenére az áremelés nyomán nőtt a bevétel. • Az áremelés egy folyamatnak a következménye. A gépesítés ugyanis nagyobb költségekkel jár. Milyen stádiumban van az átállás? - November elseje két dologban is nagyon fontos lesz a szerencsejátékban. Egyrészt szombaton lesz a hagyományos-, és a hatoslottó - ami attól kezdve szintén heti játék lesz - sorsolása. Másrészt Budapesten több körzeti irodában bevezetik a gépi feldolgozást. Néhány hónapon belül pedig a mi területünkre is sor kerül. Mindhárom megyében két-két városban ismertetnénk meg először a lakosságot. Csongrád megyében Vásárhelyen és Szegeden lesz először gépi játék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkit is rákényszerítenénk az újra, mert akinek nagyobb a bizalma a régi iránt, az nyugodtan választhatja azt Süli József • Tévéket javítgattam, abból volt pénzem - magyarázta a bíróságon Patai. - Azon a napon 6000 forintot kaptam egy készülékért. Vásároltunk rajta italt és hazamentünk. Körülbelül 5 üveg sört és 5 liter (!) bort ittam meg. Éjfél után ébredtem fel. A pénzből csak 200 forintot találtam. Kérdeztem, hogy hol a pénz. Három pofont adtam neki. Megvertem. Én csak bántani akartam, nem megölni... A vádlott eléggé elnaggyázta vallomását. Az asszony térdét húsklopfolóval nyomorította el, ahol érte, verte. Lábossal, tállal. Rugdosta a szerencsétlen nót. Amikorra a mentőket kihívta, már késő • „Hová temették az anyámat?" Patai húsklopfolóval érvelt volt. A halált egyébként az eszméletvesztéssel járó hányadék belégzése, fulladás okozta. A 25 éves férfit többször büntették meg lopásért, köztéri italozásért és a már említett súlyos testi sértésért, amelynek szenvedő alanya a későbbi áldozat volt. A szomszédasszony elmondta, hogy B.-né régóta italozó életet folytatott. Állandóan napszemüvegben járt, azzal igyekezett eltakarni arcának kék, zöld foltjait, az ütlegek nyomát. Amikor megkérdezte tőle, miért nem adja ki az útját az élettársnak, aki a gyereke lehetett volna, akkor ennyit válaszolt: „Mit csináljak, ha szeretem..." B. Józsefné lánya eléggé szenvtelenül beszélt az anyjáról: - Régebben is sokat ivott. Pataival, ha ittak, veszekedtek és olyankor jött a verés. Utána aztán mindig kibékültek. Megbocsátott a férfinak. Ez lett a vége... A tanúként meghallgatott nő megkérdezte a bíróságtól: Hová temették az anyámat? A mai napig nem tudom... A megyei bíróságon dr. Maráz Vilmosné tanácsa Patai Istvánt halált okozó testi sértésért öt év börtönre ítélte. Az ügyész ezt tudomásul vette, a vádlott enyhítésért fellebbez. V. F. S. Pályázzatok, gazdálkodók! Féltől 60 millióig (Folytatás az 1. oldalról.) országgyűlési képviselő, Fülöp Mihály, az FM Hivatal vezetője és Nagy László, az Agroker Rt. vezető munkatársa sajtóbeszélgetés keretében elevenítették fel, és egészítették ki az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A hivatal a pályázat kezelőjeként érintett, az Agroker az itt elmondottak szerint a pályázatok díjtalan elkészítésével vált érdekelt féllé. Póda Jenő kifejtette, hogy a tájékoztató eszközök és a választók képviselőjének együttes felelőssége. nehogy információhiány miatt szalasszák el az emberek a tálcán kínált lehetőséget. Az aktualitást adja még, hogy 25 millió forint feletti beruházások ez évi pályázati határideje szeptember vége, mlg az ennél kisebb összegűeké október 31. Fülöp Mihály elmondta, hogy eddig 44 pályázat érkezett, de a végső határidőkig továbbiakra is számítanak. Póda Jenő a kezdő és az évtizedes magángazdaságát korszerűsítő paraszt számára egyaránt jó lehetőségként értékelte, hogy 10 százalék önerőt jó elképzeléssel kiegészítve vállalkozhat. Amikor a támogatás elbírálása érdekében a gyakorló gazdáktól 10 példányban készült dolgozatot kérnek, közülük sokan megrettennek, vagy legyintenek. Az Agroker Rt. azzal, hogy átvállalja a pályázat elkészítését, nagy terhet vesz le az adminisztrációban gyakorlatlan emberek válláról. Bár cserében az Agroker arra számít, hogy sokan nála költik el a beruházásra kapott pénzük egy részét. E kapcsolat nem csorbíthatja az üzleti alapú döntéseket, ezért csak három ajánlat legjobbikaként indokolt, hogy nála vásároljanak. Hitelt csak rendezett tulajdonra adnak, s ez most az egyik gátló tényező. Tekintve, hogy mondjuk a földtulajdon megszerzését tulajdoni lapon hónapok vagy évek múltán sem tudja mindenki dokumentálni, a földkiadó bizottság határozatát vagy az árverési jegyzőkönyvet is elfogadják bizonyítékként. Nem haszontalan dolog ismét megjegyezni, hogy a támogatást kijátszóktól öt éven belül kamatosan viszszakövetelik a jogosulatlanul igénybe vett előnyöket. T. Sz. I. • A másik levelet a Magyar Rádió Gazdasági Igazgatósága küldte. Érdemes idézni belőle: „Tisztelt Clm! Önök a Rádió és a Televízió heti műsorát (műsorelőzetes) egységes szerkezetben a lapjukban vagy annak mellékleteként (önálló kiadványként) folyamatosan megjelentetik. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a heti műsorairól készttett összeállítást - mint saját rendelkezése alá tartozó terméket - az 1993. október 4-ikével kezdődő heti műsort illetően, térítés ellenében kívánja hasznosítani a következő változatokban: a.) a műsor időpontja, cfme és alcíme részletezettségben, melynek 60.000,- Ft/hét+AFA b.) az a.) változat kiegészül a műsorokkal kapcsolatos lényegesebb információkkal, ára 90.000.- Ft/hét+ÁFA... A heti műsorokról készített Műsoron a műsor A közszolgálali média ultimátuma összeállítás közlési joga a Magyar Rádiót illeti." Ezt nevezik ultimátumnak! A Magyar Rádióval és Televízióval üzleti kapcsolatban, szerződéses viszonyban nem álló kiadót, mely ingyenesen nyújt szolgáltatást a rádiónak és a televíziónak, súlyos összegekkel kívánja „fiktív" partnere megsarcolni. A kiadók a Magyar Távirati Irodától kap-, ják a műsort, ezért a szolgáltatásért az MTI-nek fizetnek, vele állnak szerződéses viszonyban. Nos, ezért a szolgáltatásért most még az is tartja a markát, aki odaadja az MTInek. Mint olvasóink előtt ismert. Kedden reggel két rádió- és televízió-műsorral kapcsolatos küldemény érkezett a szerkesztőségünkbe. Az egyik Ausztriából jött, benne remek fotók azzal a kéréssel, hogy a szerkesztó'ség használja fel ezeket az osztrák televízió műsorának illusztrálására. Természetesen a műsort és a képeket ingyen bocsátják a rendelkezésünkre. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy az újság a közléssel értékes szolgáltatást nyújt számukra. lapunkban műsorújság (nálunk a TVR-Dél) jelenik meg hetente, ezt ingyen juttatjuk el olvasóinkhoz. Továbbá naponta is közöljük a rádió és a tv műsorát, szintén ellenszolgáltatás nélkül. Ezért, még - a heti hatvanezer forint (+áfa) ajánlatot tekintve - több mint hárommillió forintot ultimátumszerűén elkérni évente a kia. dóktól, minősíthetetlen eljárás. De annak nevezhető ez a kísérlet más szempontból is. A közszolgálati rádiónak és televíziónak kötelessége volna ingyen ismertetni a műsorait azokkal az állampolgárokkal, akik rádióval vagy televízióval rendelkeznek. A készülékek után ugyanis olyan előfizetés jár, amely nem mondható le még akkor sem, ha az illető (abszurd a példa) nyilatkozik, . hogy ő nem néz magyar tévét, nem hallgat rádiót. Ráadásul az előfizetési dijat jövőre 150— 200 Forinttal kívánják megemelni. Csupán tájékoztatásul közöljük, hogy a lakosság 30 százaléka már jelenleg sem képes fizetni a rádió- és tv-d(jat. Sokan kénytelenk lemondani a műsorújságokat. Ha ezt a sarcot a kiadók vállalnák, kénytelenek lennének árat emelni, olvasókat elveszíteni. Arról nem is beszélve, hogy a kiadók által a költségvetésbe befizetett adókból, plusz az efölött kivetett, általunk alkotmányellenesnek tartott kulturális járulékból jut a közszolgálati médiának is. Előfordulhat, hogy ameddig a dolgok nem rendeződnek, a lapok nem hozzák a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsorát. Vannak, akik azt tervezik, hogy ezt a felületet üresen hagyják azzal a megjegyzéssel, hogy csak akkor tudják ismertetni a műsort, ha ezért a szolgáltatásért fizet a Magyar Rádió és az MTV. Mint ahogy igyekeznek ellenszolgáltatást nyújtani a kiadóknak műsoruk közléséért a „kicsik". A regionális rádiók (Győr, Pécs, Szeged, Juventus) és a helyi kábeltelevíziók. Györffy István Ritkán fordul elő, hogy lényegéhen változtatás nélkül átveszünk más lapban - Ezútal a Zalai Hírlapban - megjelent írást. Most, tekintettel a téma fontosságára, kivételt teszünk. Hogy olvasóink tájékozódhassanak erről a fontos fejleményről. Egyúttal ígérjük, amint konkrét információink lesznek a témában, arról azonnal beszámolunk.