Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

SZOMBAT, 1993. SZEPT. 18. • Nyugodtan alhatunk Milyenek a szegedi gázvezetékek? BELÜGYEINK 3 A Dégáz Rt. arra is fölkészült, ha mégis megtörténne a legrosszabb: gázrobbanás esetén nyomban életbe lép a riadóterv, s a nemrég korszerűsített jármű- és műszaki park segítségével azonnal mentik a menthetőt, s hatástalanítják a veszélyforrást. Ennél is fontosabb persze az, hogy elő se fordulhasson ilyesmi, ezért - tapasztalatot merítve a korábbi balesetekből - inkább a megelőzésre fordítanak nagy gondot. A Dégáz Rt. fő feladata az utcai gázelosztó hálózat működtetése, karbantartása, felújítása (a Belvárosban épp ezekben a hetekben folyik a vezetékhálózat rekonstrukciója, elkerülhetetlen akadályokat állítva a közlekedők elé). Nagy érzékenységű műszerrel ellenőrzik az utcai vezetékek zárását: a gép már egymilliomod (!) sűrűségű szivárgást is kimutat. Ezután terBár a vizsgálatok egyértelműen tisztázták, hogy nem gázrobbanás okozta a békásmegyeri tragédiát, valószínűleg sokakban fölmerül a kérdés: kell-e félniük a házban futó gázvezetékektűi? Farkas Zoltán, a Délalföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság főosztályvezetője szerint semmi okunk az aggodalomra: baj csak a szabálytalan gázhasználatból adódhat. mészetesen a hibaforrás földerítése, s a vezeték javítása következik. De mi történik a házakon belül? Az alap- és felszálló vezetékek mind hegesztett acélból készülnek, így a szivárgás lehetősége kizárt. Ezenfelül a vezetékeket a falakon kívül helyezik el, ily módon is mérsékelve egy esetleges robbanás következményeit. A fogyasztók által használt gázkészülékekben égésbiztosító szolgálja a megelőzést. A gyújtóláng föllobbanása után bioáram gyújtja be a gázt, de csak akkor, ha megfelelő a nyomás. Ezért kell egy ideig benyomva tartani a gombokat. A házon belüli vezetékeket a tulajdonosnak kell ellenőriztetnie. A jelenleg érvényes, gázenergiáról szóló törvény a lakásba épített „belső fogyasztói vezetékek" ellenőrzését öt évenként teszi kötelezővé. A fogyasztók viszont gyakran zokon veszik a „zaklatást", amelyet kötelesek eltűrni, sőt, még fizetni is érte... Ha valami hibára akadnak, akkor muszáj kijavítani, ellenkező esetben a fogyasztót kizárják a szolgáltatásból. Farkas Zoltán ezúton nyugtat meg mindenkit: a Dégáz Rt. felkészült, magas szakmai színvonalon álló szolgáltató, amelynek megvannak az eszközei a biztonságos működéshez. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt években nem történt olyan komoly baleset, amely az ellenőrzés, vagy a megelőzés hiányosságaiból fakadt volna. Az igazi veszélyforrás a „házilagos" bütykölés, no és a gázlopás... Az ügyességében túlságosan is bízó „szakember" leszereli a gázórát, és a vezetéket közvetlenül köti a gázzal működtetett eszközökre. Ilyen okokból már előfordultak robbanások is. Ezért a Dégáz Rt. kéri mindazokat, akik rendellenes gázhasználatról tudnak, jelentsék - tragédiákat előzhetnek meg ezzel. Aki gázszagot érez, semmiképpen se gyújtson villanyt, ne csöngessen a szomszédhoz; minden olyan tevékenység tilos, amely elektromos szikrát idézhet elő. Ha lehet, szellőztessen, és azonnal értesítse a Dégáz Rt. éjjel-nappali ügyeleti szolgálatát. Akkor megelőzi a bajt... Ny. P. A szegedi képviselőtestület két naposra sikeredett, első őszi közgyűlésén számos olyan döntés született, mely közérdeklődésre tarthat számot. Ezekből adunk most közre néhányat. Városházi mozaik A harmadik körút idén befejezendő szakaszán az építkezés költségvetésének összeállításakor nem jutott fedezet a közvilágításra - az önkormányzat várható bevételtöbbletéből 4 millió forintot e célra szavaztak most meg a képviselők. A Cserepes sor harmadik körút és Kaszás utca közötti, jelenleg földes útszakaszán hamarosan szilárd lesz az útburkolat, s az út alatti csatornaszakaszt is átépítik. Nyolc milliót szán erre a város, s így a piac területét teljes egészében út határolja majd körül, talán javítva a most igen nehézkes forgalmi helyzeten is. Jó üzletnek bizonyult, ha valaki az önkormányzattól bérelt eddig például üzlethelyiséget, s azt - főbérlőként viselkedve - albérletbe továbbadta, a saját bérleti díjának többszöröséért. Az önkormányzat — tulajdonosi jogait védendő - megszigorította az albérleteztetés szabályait. Eszerint „a bérlő a részére kiutalt helyiség igényét meghaladó részét határozott időre, a kiutaló határozatban emgedélyezett rendeltetésének megfelelő, illetve az eredeti rendeltetéshez kapcsolódó tevékenység céljára a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének a hozzájárulásával albérletbe adhatja. Az albérletbe adás időtartama legfeljebb egy év lehet, és az albérletbe adott helyiségrész területe nem haladhatja meg a bérlő számára kiutalt helyiség területének 50 százalékát." A bérlő a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül az albérleti szerződést az új rendeletnek megfelelően köteles módosítani. Ha ezt nem teszi, akkor a bérbeadó a bérleti szerződést 1993. december 31-ére, amennyiben a rendeletben foglaltak megsértésével létesít albérleti jogviszonyt, akkor pedig azt azonnali hatállyal, cserehelyiség biztosítása nélkül felmondja. Szeged részt kíván venni az alföldi megyék és megyei jogú városok várhatóan hamarosan megalakuló szövetségében így döntött szeptember 16-ai ülésén a képviselőtestület. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező, társadalmi szervként működő szövetséget azért szeretnék létrehozni, mert a területi, térségi fejlesztés koncepcionális elképzelései, tényleges feladatai a kapcsolatformákban is új minőséget követelnek, s mert a „központi akarat" regionális érdekeken alapuló ellensúlyozására határozott igény mutatkozik. Mivel az alsóvárosi ABC korábbi, értékesítésre kiírt pályázata nem hozott eredményt, azaz senki sem akarta megvenni, most bérbeadására írnak ki újabb pályázatot. A licitálás alapja 100 ezer forinfhó bérleti díj lesz, s öt évben határozta meg a közgyűlés a bérbeadás időtartamát. Eladó az ásotthalmi, volt gyermekotthon épületegyüttese, mely - mióta a gondozottakat Szegedre költöztették üresen áll. A polgármesteri hivatal szakértői szerint az ingatlan Szegedtől mért távolsága a gazdaságos hasznosítást lehetetlenné teszi, noha jól megközelíthető, fekvése kedvező. Közepes állagának megóvása is milliókba kerülne ezért érdemes inkább pénzzé tenni. Az eladást pályázat előzi majd meg. Négy, Szegeden alkotott, s élt zeneszerző és -művész emlékének tiszteleg a város azzal, hogy emléktáblát állíttat. Október 27-ére készül el Vántus Istváné (Kölcsey utca 10.), december 20-ára Vaszy Viktoré (Somogyi utca 17.). 1994. május 21-én avatják Fricsay Ferenc emléktábláját a Kazinczy utca 6-8. számú házon, Király-König Péterét pedig ugyancsak jövőre, május 29-én, a Tisza Lajos körút 79ben. Az emléktáblák kivitelezésével - több ajánlat közül választva - Lapis Andrást bízták meg. • Diskurzus a gazdaságtól Nagy esélyünk a határ! - Térségünk nagy lehetősége éppen az, ami évtizedeken keresztül csak hátrányunkra vált, a határ menti fekvés - mondotta tegnap, pénteken délután dr. Ugrai András a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Elsa-Szeged első önálló rendezvényén, amely a Di§kurzus nevet viselte. A JATE Állam- és Jogtudományi Karának előadótermében javarészt egyetemisták előtt megtartott előadásában a DmKIK elnöke részletesen elemezte a dél-magyarországi régió gazdasági fejlődését és állapotát. Sok jót természetesen nem tudott mondani a számok tükrében. A három megyés régióban ugyanis 1 millió 400 ezer ember él, s ebből mindössze 100 ezer dolgozik az iparban, miközben 100 ezerre emelkedett a munkanélküliek száma. A konjunktúra legjobb mutatója - mondta -, hogy hány lakás épül a régióban. Nos, a közel másfél millió emberre tavaly mindössze nyolc-kilencszáz új otthon jutott. A mezőgazdaság, amely legnagyobb „erőssége" volt a térségnek, összeomlóban. Még ennél is szomorúbb az infrasturktúra elmaradottsága, az információ hiánya. Az előadó igazi nagy lehetőségként jelölte meg régiónk geopolitikai helyzetét: a határ menti fekvés idővel hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy észak és dél, kelet és nyugat között közvetítők lehessünk, a szervezőerő szerepét tölthessük be. Ehhez azonban nem elég csak az, hogy belső gondjainkon úrrá tudjunk lenni. Szomszédaink között ugyanis több országban jellemző, hogy az állam nem képes megszervezni a gazdaságot, s helyette a maffiák vették át ezt a szerepet. Nekünk viszont nagy előnyünk, hogy közelről ismeijük ezeket a térségeket, s ha rendeződik a helyzet, jó eséllyel indulhatunk a gazdasági versenyben. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után dr. Kósik Tamás az ÁVÜ Jogi Igazgatóságának munkatársa mutatta be az Állami Vagyonügynökség tevékenységét, majd dr. Papp István az APEH megyei igazgatóságának elnökhelyettese az adózás jogi szabályozásának anomáliáiról tartott előadást. R. G. A | dolognak botrányszaga van. Kétszeres erősségű. MertLLá hogy kétfelől is „bűzlik". Magam is hallgattam már (mitagadás ámulva, s megrökönyödve) „menő üzletembereket" arról, mint lehet kozmetikázni az adóalapot különféle alapítványi felajánlásokkal. Az igazán ügyesek („hála" a joghézagoknak, meg az ellenőrzés lazaságának) képesek az egész adóalapjukat „lejótékonykodni", s jópénzű vállalkozásaik jövedelméből egy forintnyit sem adóznak. A rosszabb pénzűek, a bérből és fizetésből élő fillérre elszámoltathatók szerint ( s egyetértek velük); ez botrányos. Most hírlik, pénzügyeink állami felelősei is botrányosnak minősítették a dolgot, és eldöntötték, tesznek ellene valamit. Mondom rá; éppen ideje, tegyenek; mindent, ami ésszerű. Am olyat ne, ami nem racionális, sőt, újabb botrányt keverő lehet. A tervezett „szigorkodás" sajnos ilyesféle. Az adózási módosító javaslat ugyanis úgy szól, hogy a jövőben a vállalkozások és a magánszemélyek az alapítványoknak juttatott adományaikat legfeljebb az előző évi befizetett adó 5 százalékáig vonhatják le az adóalapjukból, az azon felüli adomány már adóköteles lenne. Számítgatások szerint ezzel az államkassza nyerne cirka 1,5 milliárd forintot. Más számítások szerint az alapítványoknak pedig kb. 3,5 milliárddal adnának majd emiatt kevesebbet. Azt nem számítgatták, hogy az igazi veszteség mennyi lenne. Gyanítható, hogy jóval nagyobb az adóbevételnél. Ugyanis ha az áj adózási forma miatt kevesebben fognak adakozni a közhasznú alapítványokra, akkor azokból majd kevesebbre futja. Pedig, hej, de nagyon számítunk rájuk olyan feladatok megoldásánál, amikre a költségvetésben nincs elég pénz (lásd: egészségügy, szociális ellátás, oktatás, kultura, sport). Ezek a közhasznú alapítványok valójában az állami feladatokat is finanszírozzák, átvállalva azokat. I ) jamármost: ha nem lesz elég alapítványi pénz, keveiSJ sebb feladat megoldására telik belőle; a megoldatlanul maradók pedig visszatestálódnak az államra, illetve az önkormányzatokra. Hogy a helyi elöljáróságok miként fognak megbirkózni a gondokkal, azt nem lehet tudni. Csak azt, hogy máris háborognak. Egyetértve a civil (nonprofit) szervezetekkel (amelyek tiltakoznak, még demonstrációt is kilátásba helyezve) úgy vélik, nem kellene drasztikus adóintézkedésekkel visszafejleszteni az adományozó kedvet. Jó volna ellenben eltüntetni a joghézagokat, a visszaélés lehetőségeit, szigorítani az ellenőrzéseket. Akkor kevésbé lenne botrányszagú az alapítványok körüli helyzet. Sertésfordulat Augusztusban teljes fordulat következett be a hízottsertésértékesítésben — állapítja meg a szaktárca egy friss elemzése. A kínálati piacot keresleti váltott fel. A helyzet gyökeres megváltozására jó példa Bács megye, ahol egy hónapja a kis súlyú kész hízó kilogrammjáért csupán 65 forintot adtak, jelenleg pedig már 92 forintos kilónkénti áron is csak elvétve lehel felvásárolni. A malacértékesítésben még nem mutatkoznak igazi piaci mozgások. Ezt mutatja: a választási malacok kortól függő ára országszerte 90-150 forint körül mozog kilogrammonként. A hízó ára jelenleg stagnál, a kész hízó felvásárlási ára pedig emelkedik. A nagyüzemi telepekről 95-100 forintos kilogrammonkénti áron lehet vásárolni, míg a magántermelőktől 85-95 forintért. • A Progress Alapítvány Csongrád Megyei Vállalkozói Központját választotta partneréül az Állami Vagyonügynökség, azaz Szegeden, a Tisza Lajos körút 63. szám alatt tegnap nyílt meg az ÁVÜ sorrendben 13. vidéki ügyfélszolgálati irodája. Az ünnepélyes aktuson - a számos érdeklődő vállalkozón túl - megjelent Farkas László államtitkár, Lippai Pál polgármester, valamint Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke. Az ÁVÜ képviseletében Zsigmond Éva köszöntötte a vendégeket, s vázolta az iroda célkitűzéseit. Szeretnék minél szélesebb körben teríteni az információkat, hogy azok ne csak Budapesten legyenek elérhetőek. Ezeknek a céloknak próbál megfelelni az eddig megjelent 18 privatizációs füzet, összefoglalva egy-egy részterület praktikus információit. Az irodában egyébként minden érdeklődő olyan színvonalú kiszolgálásban részesül, mint a fővárosi ügyfélszolgálaton. Két munkatárs fogadja a betérőket, s ellátják azokat az ÁVÜ kiadványaival, valamint privatizáf» Irodát nyitott az ÁVÜ Szegeden Jobb később, mint még később w ciós szaktanácsokkal szolgálnak. Mi a decentralizált privatizáció lényege, melyek a megvásárolható állami vagyonréFotó: Somogyi Károlyné szek, hogyan használhatók fel a kárpótlási jegyek, mit takar a privatizációs lízing, hogyan lehet bekapcsolódni a Munkavállalói Résztulajdonosi Programba. melyek az E-hitel feltételei? - Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők. Rövid időn belül rendelkezésre fog állni a kínált állami vagyonrészek teljes listája, megyénkénti lekérdezéssel. Heti frissességgel tudnak információt adni a legnagyobb érdeklődést kiváltó témakörben, az aktuális részvény-, kárpótlási jegy cserében. Ez mind nagyon gyönyörű mondta Farkas László államtitkár -, de talán elkésett 2-3 évvel. Véleménye szerint azonban jobb később, mint még később, különben is a hely szelleme - egykor a lakáshivatal kellőképpen látogatott volt - sok embert vonzhat. Indulásul egyszerűen csak azt kívánta az irodának, hogy segítsen lebontani az állami vagyont. K.A.