Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET mm SZERDA, 1993. SZEPT. 1. MNB-valutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam 1 közép egységre. eladási forintban Angol font 139,85 141,25 142,65 Ausztrál dollár 62,78 63,40 64,02 Belga írunk (KM)) 262,87 265,20 267,53 Dán korona 13,62 13,75 13,88 Kinn márka 16,112 16,22 16,42 Francia frank 16,03 16,17 1631 Görög drachma (l(M)) 39,69 40,11 40.53 Holland forint 49,95 50,38 50,81 Ir font 130,91 132,21 133,51 Japán yen (KM)) 90,15 90,75 91,35 Kanadni dollár 70,82 71,52 72,22 Kuvaiti dinár 311,01 313,76 316,51 Nemet márka 56,14 56,62 57,10 Norvég korona 12,88 13,00 13,12 Olasz líra (HMM)) 58,50 59,14 59,78 Osztrák schilling (KM)) 798,33 805,13 811,93 Portugál escudo (KM)) 54,87 55.42 55,97 Spanyol peseta (KM)) 69,19 69,95 70,71 Svájci frank 63,73 64,27 64,81 Svéd korona 11,58 11.71 11,84 lISA-dollár 93,63 94,41 95,19 ECU (Közös Piac) 106,54 107,52 108,50 MNB-devizaárfolyamok Devizanem vételi árfolvam 1 közép egységre, eladási forintban Angol font 140,98 14133 141,68 Ausztrál dollár 63,25 63,40 63,55 Belga frank (KM)) 265.21 265,79 266,37 Dán korona 13,72 13,75 13.78 Kinn márka 16.09 16.14 16.19 Francia frank 16,15 16,19 1633 Holland forint 50,28 50,39 50,50 ír font 131,48 131.80 132,12 Japán yen (KM)) 90,63 90,78 90,93 Kanadai dollár 71,33 71,50 71,67 Kuvaiti dinár 313,49 314,18 314,87 Német márka 56.51 56,63 56,75 Norvég korona 12.98 13,01 13.04 Olasz líra (KMMI) 58,93 59.09 59.25 Osztrák schilling (1(M)) 803,48 805.18 806.88 Portugál escudo (100) 55,18 5532 55.46 Spunyol peseta (KM)) 69,56 69,75 69,94 Svájci frank 64,07 6431 6435 Svéd korona 11,70 11,73 11,76 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 94,21 94,41 94,61 ECU (Közös Piac) 107.43 107,68 107.93 A/. 1%-OT SZKKKK.SZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Kamarai J|Q hírek Q™ IKW Üzleti ajánlatok Komán cég fali-, asztali- és ingaórákat ajánl, melyre rá lehet nyomtatni a megrendelő cég márkajegyét, reklámcélokra használható hamutálcát, valamint beltéri szökőkutat. cs0776 Amerikai tulajdonú magyarországi kft. vállalkozó partnereket keres Magyarországon lévó Nissan-motorjainak értékesítésére vagy felhasználására. cs0777 Román cég ajánl szilvát, almát fogyasztásra, feldolgozásra. cs0778 Cseh cég 50-100 tonna paradicsomvelőt (sűrítményt) keres havonta megvételre. cs0779 Német cég fafeldolgozó üzemekkel szeretne együttműködni. amelyeknek megfelelő berendezésük és tapasztalatuk van a (masszív)fa-feldolgozás területén. cs0780 Amerikai cég, amely új üzletet nyit Dél-Luisiánában, magyar gyártmányú fémjátékokat, háztartási és ajándékcikkeket vásárolna. cs0781 Német irodabútorgyártó cég termékeinek értékesítéséhez forgalmazót keres, lehetőleg bútorkereskedelemmel foglalkozó céget vagy személyt. cs0782 Horvát cég gépeket és egyéb árukat kínál. A cég kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és vállalja magyar cégek képviseletét (beszélnek magyarul). cs0783 Német cég bérmunka megrendelést kíván adni automata esztergályozásra és szériadarabok könnyű szerelésére. cs0784 Holland cég, amely a Távol-Keleten folytat kereskedelmet, nagy mennyiségű, acélterméket vásárolna Magyarországról (új és régi acélsínek, horgok, „I" gerendák, acélbugák, melegen hengerelt acélkötegek). cs0785 A partnerkereső cégek elmei, prospektusai, díjtétel ellenében, a kódszámra történő hivatkozással a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamaránál beszerezhetők (6721 Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel: 321-343, 321-512). * •• A VU-tenderek Az AVÜ megbízásából a Capital Bt. pályázatot hirdet a Békés Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat (5700 Gyula, Petőfi tér 2.) Élésker Kft.-ben levő üzletrészének, valamint az üzletrészhez kapcsolódó termékszolgáltatásnak nyflt, egyfordulós pályázat útján történő értékesítésére. A pályázat beadásának ideje: 1993. szeptember 15., 12 óra. A pályázat beadásának helye: Capital Bt. (6722 Szeged, Szentháromság u. 20.) Részletes felvilágosítást és írásbeli tájékoztatót ad a pályázattal kapcsolatban a Capital Bt. ügyvezetője, valamint a Békés Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat privatizációs biztosa (Gyula, Petőfi tér 2.) Kiállítás Szabadkán Szabadka község képviselőtestületének végrehajtó bizottsága kezdeményezésére 1993. október 8-10. között kerül megrendezésre az „Első nemzetközi vállalkozó-kiállítás" Szabadkán. A kiállítással a szervezők szeretnének hozzájárulni a nagyvállalkozások mint a termelési és a gazdasági változások valós előmozdftói fejlesztésének ösztönzéséhez. A szabadkai kiállítás számára külön kihívás a gazdasági zárlat vállalkozói áttörése, ugyanis nagyszámú magyar, szlovák, román és az egykori szovjet tagköztársaságbeli vállalat és vállalkozó jelezte részvételi szándékát a vásárra. A kiállítás optimális feltételeket biztosít mind az üzleti együttműködés megteremtésére. mind a kikapcsolódásra vágyók számára. Bővebb információ a következő címen kérhető: Szabadka község képviselőtestülete végrehajtó bizottsága, gazdasági osztály, Szabadka, Szabadság tér 1. Mr. Molnár S. Verona (tel.: 024-39-171. 024-21-418). Repülőutak Romániába Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatta kamaránkat a ROM AVIA légitársaság következő járatainak beindításáról: Arad-Iasi (Nyugat-Románia) - Arad. Menetrend: hétfő, csütörtök. Indulás (Aradról): 7.45. Érkezés (lasi): 9.00. Vissza indulás (lasi): 9.45„ érkezés (Aradra): 11.00. Menetjegy-ár: 75 USD. returjegy-ár: 135 USD. A légitársaságnál fenti járaton kívül a következő járatokra lehet még jegyet vásárolni: Arad-Budapest-Arad. Bucuresti-Abu-Dhabi-Bucuresti. Külön kérésre a légitársaság személy- és teher charter-járatok indítását is vállalja. Jegyelővétel, érdeklődés a következő telefonszámon lehetséges: 098/1 17-757. Fax: 098/112-176 Vámmentesen a volt NDK-ba Az EK megfelelő határozatai nyomán magyar-német viszonylatban 1993. december 31-ig meghosszabbították a volt NDK területére történő vámmentes beviteli lehetőséget. A vámmentességet mindig a német vevőnek kell kérvényeznie. 1. Agrártermékek esetében a német szakminisztérium illetékes hivatala 1993. június 24-i keltű (megjelent 1993. június 30-án) listás kiírása a mérvadó. Eszerint ugyanis a hivatkozott Jegyzőkönyv tételei közül nem vonatkozik a kedvező elbánás a 7., 8. és 20. árucsoport termékeire (7. árucsoport: élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók, 8. árucsoport: élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrusfélék és dinnyefélék héja; 20 árucsoport: zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények). 2. Az ipari jellegű termékekre vonatkozó 1993. június 29-i keltű közlemény 1993. július 7-én jelent meg. Ezt módosítja egy 1993. július 16-i keltű (megjelent 1993. július 19-én) újabb közlemény. Tájékoztatásul: az egyezmény alapjául szolgáló, fentebb hivatkozott árucsereforgalmi jegyzőkönyvek Magyarországon a Kereskedelmi Közlöny II. évfolyama 1990. május 18-i 8. számában jelentek meg, 8002/1990 (Ker. Közi. 8.) KeM tájékoztató címen. Tervszerű visszavonulás (3.) Tájkép, időzített bombákkal Fotó: Schmidt Andrea Tanyaudvar. Ez lenne a végállomás? Magyarországon a futball mellett a mezőgazdaság a/ a téma. amihez mindenki ért - amíg a partvonalon kívül van. De ha egy egyenest bele kell rúgni a labdába... Ez egy edzőcserében btzó, kispadra került játékos. Nagy Húszéin Tibor agrárközgazdász véleménye. A feltett kérdések lényegében pár alapvető gondolatsorban összegződnek, lehet-e véletlen a sok bekapott gól, s van-e esélye, hogy a második félidő végén még fordíthatunk. A választ sajnos nagyrészt a tények adják, melyeket lehet előbb, s lehet utóbb kimondani. A tartalom változatlan. „A tulajdont ért sérelmek rendezése nem kerülhető meg. De vajon megnyugtató lezárását jelentheti-e a tulajdon kálváriájának olyan kárpótlás, amely a saját logikája szerint is újabb, ugyanilyen természetű sérelmeket okoz? Az időzített bombák közül még az idén robbanhat az, hogy eddig u/ árveréseken jórészt 500 Ft körüli árakon keltek el az aranykoronák, akik eddig földet szereztek, nagyjából dupla területhez jutottak. Formailag juthat föld a sor végére kerülteknek is. legfeljebb a végén egy aranykoronáért 5-6000 Ft-ot kell adni. De vajon igazságosnak fogják-e majd érezni azok, akik csupán azért kerülnek hátra, mert a Hivatal az ő kérésüket később bírálta el? Mire a szövetkezetek kárpótlási jegyekhez juthatnak, nem lesz mire beváltaniuk, hiszen az élelmiszeripar elkel. Mivel a színvallás még nem történt meg, az érintett kívülálló csak annyit tehet, hogy megkísérli megtalálni a dolgok logikáját. Kiindulhatunk abból, hogy a kárpótlás a privatizálás részét képezi. Azzal, hogy S privatizálás alapelveiben a választások előtt nem alakult ki konszenzus, a hatalom egyedül döntheti el kiből lesz a jövő tulajdonosi rétege. A parlamenti többség az állami vagyonból való juttatással megteremtheti a saját hatalmának jövőbeli alapját. Csakhogy ez a hatalom is csak annyiban akar lemondani a kényelmet jelentő állami tulaj donról, amennyiben feltétlenül muszáj. Támadt tehát a gondolat: osszuk szét a nagyrészt szövetkezeti tulajdonban lévő mezőgazdaságot Az egykori tagok és örököseinek nevesített vagyonával még a szövetkezeti átmenetből is kárpótlást csináltak. Párosulhatott e/ • • mdolatmenet azzal is. hogy a hatalomnak erőt orrásokra van szüksége, ami megint csak a mezőgazdaságtól vonható el A szövetkezeteknek ottmaradt a föld. ingatlan es áilóvagyon működtetcM-f ismét forgótöke kell. Ez. a forrás c-ak ; :>. e/őgazdaságból ezután is megélni szándékozó embereknél található meg. A szövetkezetek befeketítése, a velük szembeni bizalmatlanság felkeltése után aligha várható, hogy az emberek most ezekbe a szövetkezetekbe beviszik megtakarított vagyonukat. Ha a hegy nem megy Mohamedhez menjen Mohamed a hegyhez. Azaz, zúzzuk s/ét a szövetkezeteket, hogy az eszközök kerüljenek oda, ahol talán működtetni is fogják azokat A tőkekivonás sikerült, a pótlása azonban nem Illúzió volt már az is, hogy a falvakban milyen sok pénz van. A munka- és jövedelemnélkülivé lett lakosság felélte tartalékait, hitelképtelenné vált. így hitelekhez sem tudott hozzájutni Ráadásul a szövetkezetekkel együtt bukott a jelentós volumenű mugántermelés is, mivel döntő része alapvetően függött az integráló szövetkezettől. Irrealitás volt a várakozás azért is, mert közben a föld tulajdonjogát nem a ténylegesen a mezőgazdaságban dolgozók kapták meg. A szövetkezeti átalakulások során így aztán a tagoknak nem egészen 10 százaléka élt a kiválás lehetőségével, s egy részük egyszerűen felélte a kivitt vagyont. Végül is, végbemegy történelmünk legnagyobb földreformja, ami az 1945-47-est legalább kétszeresen felülmúlja. Az igazságosságot. q társadalom tagjai közötti esélyegyenlőséget pedig forradalmi időkben nem szokás vizsgálni. A föld visszaadása az egykor volt tulajdonosoknak azt eredményezi, hogy a föld tulajdonosai nem azok lesznek, akik ma és várhatóan a jövőben is művelik azt. Így ismét felmerül a földjáradék, bérleti díj térítésére irányuló igény. A hazai kereslet és a szubvencionált világpiac ezt az igényt aligha fogja teljes mértékben respektálni. A tulajdon nem hoz jövedelmet, a termelők jövedelme is csökkenni fog. A fejlesztésre képtelen mezőgazdaságunk egyre inkább elveszti versenyképességét. A mezőgazdaság jövőbeli finanszírozása aligha oldható meg a jelzáloghitelezés nélkül. Amit nehéz elképzelni akkor, ha a föld használója nem tulajdonos is egyben. Amennyiben nem kerül be a földjogba a falu biztonságát szolgáló elővásárlási jog, előállhat az a helyzet is, hogy a falu alól úgy adják el a földet, hogy az ott élők erről nem is tudnak. A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepet játszik a tudás. Ez ma nagyrészt az agrárértelmiség birtokában van. Kérdés, hogy a társadalom szempontjából mi a kifizetődőbb: ha ez a néhány tízezer ember magának dolgozik, vagy ha olyan szervezetben ténykedik, amely ennél sokkal szélesebb kör számára hoz megélhetést? Ha nem tudjuk nélkülözni a közös terhekből is vállalni képes élelmiszertermelést, akkor minél előbb meg kell állítani a leépülés folyamatát. A privatizáció eddigi menete felvet néhány elgondolkodtató példát. Egy nemzetközi vállalatbirodalom részévé vált hazai vállalat birodalmon belül elszámoló árakon kereskedhet. Érdekei szerint szabályozhatja, hogy hol keletkezzék a jövedelme. Ez pedig nem nálunk lesz. A muhi az alapanyagot megveheti itthon, vagy behozhatja a saját ültetvényeiről. Utóbbi esetben az alapanyag-termelő ágazat a munkanélküliek százait szaporítja, miközben az import költségeit úgy állíthatja be. hogy a gyár veszteséges legyen. Ezzel a gyárból várt adó is elvész. A külföldi eladások mellett felhozott érvek nem állják ki a próbát. Az eladott vállalatok zömmel nemzetközi monopóliumok részévé váltak. A magyar élelmiszeripar ezzel nem a „világpiacra" kerül, hanem nemzetközi monopóliumok belső piacára. Ezzel még a korábban általunk uralt külpiacot is megkaparinthatták. A költségvetés azonban ott kénytelen adót beszedni, ahol tud: a magyar vállalkozónál. a dolgozónál és a fogyasztónál. E ponton a mezőgazdaság már nem egyszerűen paraszti, hanem nemzeti sorskérdés." T. Sz. I.