Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-07 / 183. szám
Tavaly 4297-en haltak meg otthonukban baleset következtében Magyarországon, 46-tal többen, mint az előző évben. Az öngyilkosságok száma 4000 volt, valamennyivel több, mint 1991-ben - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséhen. A múlt évben 100 ezer ember közül 41-42 lett otthoni haleset áldozata, körülbelül egyforma arányban nők és férfiak. Az így elhunyt férfiak 78 százaléka 50 évesnél idősebb volt, a nők 81 százaléka elérte a 70 évet. A férfiaknál mintegy háromszor gyakoribb volt a mérgezés, fulladás, illetve áramütés okozta halálos otthoni haleset, mint a nőknél. Az elesés, elcsúszás, mcgbotlás, fulladás 4 százalékkal többször szerepelt a halálokok között, mint egy évvel korábban. A statisztika szerint 100 ezer lakos közül 39 lett öngyilkos tavaly. Az öngyilkosságok 43 százalékát a falvakban követték el, egynegyedét a vidéki, nem megyei jogú városokban. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehaladtával mindkét neműek körében növekszik az öngyilkosságok gyakorisága. A 75 évet elértek között a férfiak háromszor veszélyeztetettebbek e tekintetben. A fiatalabbak közt az arány még magasabb. A 25-34 év közti korosztályban például a férfiak ötször gyakrabban ölték meg magukat. Az öngyilkosok 60 százaléka felakasztotta magát, 20 százaléka pedig gyógyszermérgezésben halt meg. • Tegnap este bemutatták a Mesemondó című táncjátékot a dómszínpadon. Az európai népek folklórjában közismert témára, a folyton síró királykisasszony meséjére épülő táncjáték-történet dramaturgja Nóvák Ferenc volt, aki az összes korábbi néptáncgálát rendezőkoreográfusként jegyezte. Az idén a fiatalabb koreográfusnemzedék jeles képviselője. Diószegi László állította színpadra a gálaműsort, a zenét Rossa László szerezte. Az Enekmondó szerepében Berecz Andrást, a kitűnő népdalénekest hallottuk, a Királykisasszony Zsákay Júlia volt. Szólót táncoltak: Makovinyi Tibor, Halmi Zoltán, Ertl Péter és Rémi Tünde. A közreműködő együttesek: Válaszút, Bihari, Kertészeti Egyetem, Vasas, Szeged, Borica (Magyarország); valamint a Szászcsávási Dalárda és a Maros (Románia), Szőttes és Zeleziar (Szlovákia), Yelisköy (Törökország), Délibáb és Vrbas (Vajdaság), Brodosplit (Horvátország). járók. A Teleki utca elején, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt megyei és helyi szervezetének székházánál tumultuózus jelenetek és ordító szópárbajok tanúi lehettek a közelben tartózkodók. Az összetűzés oka a megyei szervezet vezetői és a szegedi szervezet tagjai szerint, valamint Hatvani Zoltán felfüggesztett szegedi kisgazda vezető álláspontja szerint homlokegyenest ellentétes. A még viszonylag csöndesebb periódusban a megyei szervezet elnöke, Szigethy Ferenc kifejtette, hogy Hatvani Zoltánnak nincs helye a székházban, mivel az országos elnökség felfüggesztette vezető tisztségében és eltiltotta mindenféle tisztség betöltésétől a pártban. A döntés indoklása, a pártfegyelemre vonatkozó passzus adott módot a megyei szervezet vezetője szerint arra, (Folytatás a 3. oldalon.) A magyarság kétharmada katolikus •VÜWHB1W A népességen belül a nem hívők és a tudatos ateisták aránya együttesen 24 százalékot tesz ki. A nők 20 százaléka, a férfiak 29 százaléka ateista. A nők 39 százaléka egyébként az egyház keretei közt gyakorolja vallását, a férfiaknak csak 27 százaléka. Korcsoportok alapján is jelentős különbségek figyelhetők meg: a 30 éven aluliak 24 százaléka a vallásukat az egyházon keresztül gyakorolják, a 60 éven felülieknek (Folytatás a 3. oldalon) Mai mellékletünk: • Nemzetközi néptáncgála Bemutatták a Mesemondót Királylány-vigasztalók. (Fotó: Gyenes Kálmán) ÁRA: 15 FT • Hatvani Zoltánt kizárta a megye? Kisgazdák birkózása • A város egyik pontján éppen csak véget ért egy divatbemutató, mígnem másik helyen a mai magyar politikai közélet, (kisgazda)pártpolitikai állapotok divatos megnyilvánulásait szemlélhették az arra • Matavval szemben nem lehet? „Inkább szereljék le!" • Csurka hitelét vesztette Mónus Áronnál Magyar Út, a harmadik Tegnap Hódmezővásárhelyen járt Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom országos elnöke és Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Párt megbízott elnöke. A nagygyűlés előtt tartott sajtótájékoztatón Horváth Lajos arra a kérdésre, hogy melyek lesznek a MIÉP választási programjának fajsúlyos témái, a következőket válaszolta: - A belpolitikában a család, az esélyegyenlőség, a mezőgazdaság, a privatizáció, valamint az adórendszer átalakítása. A külpolitikában pedig a magyar kisebbséghez való viszony, illetve annak támogatása, valamint egy határozottabb, de mindenképpen az európai normák szerinti biztonságpolitika kidolgozása. (Folytatás a 3. oldalon.) • „Tisztában vagyok vele, hogy ez szélmalomharc. Üe most már végigcsinálom, mert nem vagyok hajlandó más helyett fizetni! Ha a bíróság is a Matáv javára ítél, inkább szereljék le a telefonomat!" mondta egy előfizető, aki már egy éve áll hadban a Magyar SZOMBAT, 1993. AUG. 7., 83/183. Távközlési Rt. Szegedi Igazgatóságával, mert telefonszámláján olyan tételek jelentek meg, amelyekről azt állítja, hogy sem ő, sem pedig családja nem hívta e számokat. Az ügy már csak a bíróságon rendeződhet. (Nyilas Péter cikke a 2. oldalon.) • A magyar népesség kétharmada katolikus, egyötöde református, 4 százaléka evangélikus - ez tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal 1992 végi állapotot tükröző felméréseinek most közzétett eredményeiből. Ilyen felmérésre 1949 óta először került sor, ezúttal a 14 éves és idősebb népesség 0,5 százalékát kitevő mintán. A felekezetek arányában 1930 óta nem történt jelentős elmozdulás - olvasható a KSH-jelentésben. Talán a legszámottevőbb változás, hogy 1949 és 1992 között 0,1 százalékról 4,8 százalékra nőtt a felekezeten kívüliek aránya. Ennek oka feltehetően az, hogy 1960 és 1980 között visszaesett a keresztelések gyakorisága.