Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07 / 183. szám

Tavaly 4297-en haltak meg otthonukban baleset követ­keztében Magyarországon, 46-tal többen, mint az előző évben. Az öngyilkosságok szá­ma 4000 volt, valamennyivel több, mint 1991-ben - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséhen. A múlt évben 100 ezer em­ber közül 41-42 lett otthoni haleset áldozata, körülbelül egyforma arányban nők és férfiak. Az így elhunyt férfiak 78 százaléka 50 évesnél idő­sebb volt, a nők 81 százaléka elérte a 70 évet. A férfiaknál mintegy háromszor gyakoribb volt a mérgezés, fulladás, illetve áramütés okozta halá­los otthoni haleset, mint a nőknél. Az elesés, elcsúszás, mcgbotlás, fulladás 4 száza­lékkal többször szerepelt a ha­lálokok között, mint egy évvel korábban. A statisztika szerint 100 ezer lakos közül 39 lett ön­gyilkos tavaly. Az öngyilkos­ságok 43 százalékát a falvak­ban követték el, egynegyedét a vidéki, nem megyei jogú váro­sokban. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehalad­tával mindkét neműek köré­ben növekszik az öngyilkos­ságok gyakorisága. A 75 évet elértek között a férfiak há­romszor veszélyeztetettebbek e tekintetben. A fiatalabbak közt az arány még magasabb. A 25-34 év közti korosztály­ban például a férfiak ötször gyakrabban ölték meg magu­kat. Az öngyilkosok 60 száza­léka felakasztotta magát, 20 százaléka pedig gyógyszer­mérgezésben halt meg. • Tegnap este bemutatták a Mesemondó című táncjátékot a dómszínpadon. Az európai né­pek folklórjában közismert té­mára, a folyton síró királykis­asszony meséjére épülő tánc­játék-történet dramaturgja Nó­vák Ferenc volt, aki az összes korábbi néptáncgálát rendező­koreográfusként jegyezte. Az idén a fiatalabb koreográfus­nemzedék jeles képviselője. Diószegi László állította szín­padra a gálaműsort, a zenét Rossa László szerezte. Az Enekmondó szerepében Berecz Andrást, a kitűnő népdaléne­kest hallottuk, a Királykis­asszony Zsákay Júlia volt. Szólót táncoltak: Makovinyi Tibor, Halmi Zoltán, Ertl Péter és Rémi Tünde. A közremű­ködő együttesek: Válaszút, Bihari, Kertészeti Egyetem, Vasas, Szeged, Borica (Ma­gyarország); valamint a Szász­csávási Dalárda és a Maros (Románia), Szőttes és Zeleziar (Szlovákia), Yelisköy (Török­ország), Délibáb és Vrbas (Vajdaság), Brodosplit (Hor­vátország). járók. A Teleki utca elején, a Független Kisgazda- Földmun­kás és Polgári Párt megyei és helyi szervezetének szék­házánál tumultuózus jelenetek és ordító szópárbajok tanúi le­hettek a közelben tartózkodók. Az összetűzés oka a megyei szervezet vezetői és a szegedi szervezet tagjai szerint, vala­mint Hatvani Zoltán felfüg­gesztett szegedi kisgazda veze­tő álláspontja szerint homlok­egyenest ellentétes. A még viszonylag csönde­sebb periódusban a megyei szervezet elnöke, Szigethy Ferenc kifejtette, hogy Hatvani Zoltánnak nincs helye a szék­házban, mivel az országos el­nökség felfüggesztette vezető tisztségében és eltiltotta min­denféle tisztség betöltésétől a pártban. A döntés indoklása, a pártfegyelemre vonatkozó passzus adott módot a megyei szervezet vezetője szerint arra, (Folytatás a 3. oldalon.) A magyarság kétharmada katolikus •VÜWHB1W A népességen belül a nem hívők és a tudatos ateisták ará­nya együttesen 24 százalékot tesz ki. A nők 20 százaléka, a férfiak 29 százaléka ateista. A nők 39 százaléka egyébként az egyház keretei közt gyakorolja vallását, a férfiaknak csak 27 százaléka. Korcsoportok alap­ján is jelentős különbségek fi­gyelhetők meg: a 30 éven alu­liak 24 százaléka a vallásukat az egyházon keresztül gyako­rolják, a 60 éven felülieknek (Folytatás a 3. oldalon) Mai mellékletünk: • Nemzetközi néptáncgála Bemutatták a Mesemondót Királylány-vigasztalók. (Fotó: Gyenes Kálmán) ÁRA: 15 FT • Hatvani Zoltánt kizárta a megye? Kisgazdák birkózása • A város egyik pontján éppen csak véget ért egy divatbe­mutató, mígnem másik helyen a mai magyar politikai közélet, (kisgazda)pártpolitikai álla­potok divatos megnyilvá­nulásait szemlélhették az arra • Matavval szemben nem lehet? „Inkább szereljék le!" • Csurka hitelét vesztette Mónus Áronnál Magyar Út, a harmadik Tegnap Hódmezővásár­helyen járt Csurka István, a Magyar Út Körök Mozga­lom országos elnöke és Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Párt meg­bízott elnöke. A nagygyűlés előtt tartott sajtótájékoz­tatón Horváth Lajos arra a kérdésre, hogy melyek lesz­nek a MIÉP választási prog­ramjának fajsúlyos témái, a következőket válaszolta: - A belpolitikában a család, az esélyegyenlőség, a me­zőgazdaság, a privatizáció, valamint az adórendszer á­talakítása. A külpolitikában pedig a magyar kisebbség­hez való viszony, illetve annak támogatása, valamint egy határozottabb, de min­denképpen az európai nor­mák szerinti biztonság­politika kidolgozása. (Folytatás a 3. oldalon.) • „Tisztában vagyok vele, hogy ez szélmalomharc. Üe most már végigcsinálom, mert nem vagyok hajlandó más he­lyett fizetni! Ha a bíróság is a Matáv javára ítél, inkább sze­reljék le a telefonomat!" ­mondta egy előfizető, aki már egy éve áll hadban a Magyar SZOMBAT, 1993. AUG. 7., 83/183. Távközlési Rt. Szegedi Igaz­gatóságával, mert telefon­számláján olyan tételek jelen­tek meg, amelyekről azt állítja, hogy sem ő, sem pedig családja nem hívta e számokat. Az ügy már csak a bíróságon ren­deződhet. (Nyilas Péter cikke a 2. oldalon.) • A magyar népesség kéthar­mada katolikus, egyötöde re­formátus, 4 százaléka evan­gélikus - ez tűnik ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal 1992 végi állapotot tükröző felméré­seinek most közzétett ered­ményeiből. Ilyen felmérésre 1949 óta először került sor, ezúttal a 14 éves és idősebb népesség 0,5 százalékát kitevő mintán. A felekezetek arányában 1930 óta nem történt jelentős elmozdulás - olvasható a KSH-jelentésben. Talán a leg­számottevőbb változás, hogy 1949 és 1992 között 0,1 száza­lékról 4,8 százalékra nőtt a felekezeten kívüliek aránya. Ennek oka feltehetően az, hogy 1960 és 1980 között vissza­esett a keresztelések gyako­risága.

Next

/
Thumbnails
Contents