Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

HÉTFŐ, 1993. AUG. 30. 1 nemzeti soiskérdések szolgálatában Szárszói Nyilatkozat BELÜGYEINK 3 A Magyar megmaradásért elnevezésű szárszói tanácskozás résztvevői az alábbi nyilatkozatot fogadták el: „Az 1943as Szárszói tábor évfordulója alkalmából a Püski Alapítvány és a Szárszó Baráti Kör rendezésében 1993. augusztus 2329. között ismét összegyűlt a magyar szellemi és politikai közélet több mint 1500 képviselője. Az 1993-as találkozó célja az volt, hogy: megemlékezzen az 50 évvel ezelőtti szárszói találkozóról, áttekintse a magyarság sorskérdéseit, a magyarság jövőjét meghatározó nemzetpolitikai, gazdasági, kulturális feladatokat, a szólásszabadság elvének tiszteletben tartásával fórumot biztosítson a különféle nézetek és vélemények kifejtésére. A szellemi - közéleti fórumon elhangzott előadások és hozzászólások - az 1943-as jegyzőkönyvhöz hasonlóan könyvalakban nyilvánosságra kerülnek. A tanácskozás résztvevői nézeteik sokfélesége mellett is - a nemzeti összefogás megteremtésére törekedtek. Egyetértettünk abban, hogy: történelmi, erkölcsi és politikai felelősséget kell vállalni a magyarság megmaradásáért, életerejének növeléséért és jövőjének biztosításáért, őrizni, ápolni és gyarapítani kell a nemzeti kultúra tárgyi és szellemi értékeit, biztosítani kell a nemzet és az ország szuverenitását, érdekeinek érvényesülését, meg kell őrizni az alkotmányos állam kereteit és folyamatosan, határozottan fejleszteni kell a demokrácia és a jogállam intézményrendszerét, ki kell dolgozni és meg kell valósítani a nemzet és az ország átfogó modernizációs programját, biztosítani kell, hogy az ország népe békében éljen; meg kell teremteni a szociális béke feltételeit, valamennyi állampolgár létbiztonságát, munka- és megélhetési lehetőségét. Szükségesnek tartjuk: az élet feltétlen tiszteletét, a magyar nemzet fogyásának megállítását, a család védelmét, több gyermek neveléséhez szükséges feltételek biztosítását, a Kárpát-medencében élő magyarokért vállalat közös felelősséget, a hazai termelés és piac megóvását, a magyar termékek támogatását, a tulajdon biztonságát, a tulajdon igazságos és arányos elosztását, széles hazai tulajdonosi réteg kialakulását, az ország földje maradjon nemzeti tulajdon: a magyar állam, az önkormányzatok és magyar állampolgárok tulajdona, az információs hatalom demokratizálását, az önkényuralmi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását - az idő múlására tekintet nélkül - a mindenkori hatályos magyar törvények szerint, a fejlett európai államok most kialakuló új joggyakorlatának figyelembevételével az országba való betelepülés, az országban való letelepedés szabályozását, korlátozását és ellenőrzését, a pártérdekek, politikai csoportok hatalmi érdekei ne emelkeldhessenek nemzeti érdekek fölé. A résztvevők közös akarata volt, hogy a nemzet minden tagja bekapcsolódhasson az ország, nemzet sorsának intézésébe, ezért javasoljuk: nemzeti kerekasztal összehívását, nemzeti újjáépítési program kidolgozását, nemzeti káté megalkotását. Az ország nemcsak háborúban veszhet el, békében is. E veszélyt érzékelve mégis úgy véljük, új korszak nyílhat hazánk történetében s közéletében egyaránt, ha a nemzeti sorskérdések szolgálatában egyetértők kölcsönös bizalommal vitatják meg közös gondjaikat és különböző nézeteiket, mint a családban. Történelmi jelentőségű eredmény lenne, ha az újraválasztott országgyűlést már ez a szellem jellemezné." 1993. augusztus 29. a Szárszói Tábor résztvevői Fotó: Schmidt Andrea • Kamionhúzók, ha találkoznak Hagy hátúak és nagy talpúak a Szikin (Folytatás az I. oldalról.) A csőrös Scania, fedélzetén a kiskőrösi Gécsa Tiborral az utolsó előtti körben indult, s egy percet verve vetélytársára óriási pályacsúcsot futott. Ideje 1 perc 31 másodperc. Ha a Forma-l-ben van esőmenő, akkor Gécsa mester „homokmenő", amin egyébként nem szabad különösképpen csodálkozni, hiszen Kiskőrös környéke sem éppen zsíros feketeföldjéről ismert. Az igazsághoz tartozik, hogy a versenyző nem is saját paripáján - a lóerőket számolva, inkább ménesén teljesítette a körrekordot. Mint Márta Sándortól, a Szőri PR. Nyilvánosságszervező Bt. ügyvezetőjétől megtudtuk, a péntek esti rakparti mezőny szombatra megduplázódott, a később érkezőkkel már 35-re nőtt a résztvevő kamionok száma. Az eseményekkel párhuzamosan természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a nagyérdemű utánpótláskorú részét. A szellemi sporthoz közelítő következő versenyszám a kamionhúzás volt. Kellékek: egy darab „szóló gépes", egy kötél, valamint hét fő, lehetőleg nagy hátú, nagy talpú úr. Szabályok: álló helyzetből indulva melyik csapat tudja rövidebb idő alatt elhúzni a kamiont egy bizonyos távolságra. A győztesnek, az Eurotransportnak ez 11,27 másodperc alatt sikerült. A sport jegyében rendezték meg a szkanderversenyt, a kispályás labdarugó-mérkőzést, este pedig már a cowboyok muzsikájáé, a countryé volt a főszerep. . K. A. Uj javaslat a karbantartók béremeléséről A repülőgépszerelők számára új, módosított béremelési javaslatot dolgoztak ki a Malév, az amerikai Lockheed és a repülőgépek karbantartására létrehozott vegyesvállalat, az Aeroplex vezetői vasárnap délelőtti tárgyalásukon. A Malév korábbi ajánlata a szerelők idei 22 százalékos és jövő évi 2x10 százalékos béremelése volt, amit a szakszervezet nem talált elfogadhatónak. A tulajdonosok új ajánlatáról hétfőn reggel kezdenek tárgyalni az Aeroplex és a szakszervezet vezetői, akik eddig a dolgozók bérének 50 százalékos emelését követelték. A béremelési ajánlatról részleteket a Malév nem kívánt nyilvánosságra hozni, véleményük szerint azonban ez a javaslat elfogadható és vonzó lehet az érdekképviselet számára is. A hétfői egyeztető tárgyalás sikerétől függ, hogy az érdekképviselet megszünteti-e sztrájkfenyegetést vagy újabb sztrájkot kezdenek a repülőgépszerelők. Miután a karbantartók szombat hajnalban már munkába álltak, a hétfői repülőgépjáratok az eredeti menetrendszerint közlekednek majd. i I tendégem visszafogottan, láthatóan fegyelmezve magát L/ koppantotta kérdéseit szerkesztőségi asztalomra. Azt firtatták ezek a kérdő mondatok, van-é vajon, s ha igen, hát milyen a kármércénk. Próbáltam győzködni, hogy rossz helyen vezeti elő a kérdéseit, az ügyben a biztosítótársaságok az illetékesek, s nem én. Am nem hagyta magát eltéríteni eredeti szándékától - hogy tudniillik kérje kételyeinek újságlapon való kiteregetését. Annál is inkább, mert a biztosítókat már megjárta. Meghallgatták, de biztosítási kötvénye nem lévén, érdemben nem foglalkoztak vele - nem ügyfél számukra... Éppen ez hozta hozzám: fél, hogy sehol sem ügyfél. Merthát az övé nem is ügy: akinek kiskertjét verte szét a jég, megnyomorítva vele a családi gazdálkodást, annak ez - az illetékesek szerint - magánügye. Minap bejelentették, a természeti csapás áldozatainak azokat tekintik csak, akiket a szántóföldi termelésben nagy kár ért; azok fognak (függetlenül attól, volt-e maszek biztosításuk) kárpénzt kapni a közpénztárcából. f. ív ásóm kérdései arra vonatkoznak, mi a „nagy kár", <Umihez képest az. S mi a „kis(kerti) kár", a bánatpénzre nem jogosító veszteség. Meghat: ki minősíti, s milyen alapon, minő mércével mérik. Az világos, hogy a nagy parcellákon a jég nagyobb károkat okozott - volt gazda és gazdaság, aminek elverte mindenét -, jogos hát enyhíteni veszteségeiket, némi pénzt juttatni nekik a kiesett jövedelem pótlására. Az viszont kérdezőm szerint nem világos, miért nem minősül „teljes vesztesnek" az a kiskertjében gazdálkodó, akinek (mondjuk pl. városi panellakó, vagy falusi fóliázó lévén) a párszáz négyzetméternyi terület a teljes birtoka - s azon vert el, tett tönkre mindent a jég. Aki kertecskéjében „csak" a családja szükségletének megtermeléséért fárad tavasztól őszig, az nem ugyanolyan értékű, mint aki nagyban és a haszonért termel? S ha nem, akkor vajon miért? Aki szántóföldön termel napraforgót, az miért van előnyben a gyümölcskertésszel szemben? Kit illet bánatpénz, s kit nem? S milyen alapon, ki dönti el? Van kármércénk egyáltalán? A jegesen koppanó kérdésekre nem tudtam felelni. ígéretre futotta mindössze tőlem olvasómnak; továbbítom a kérdéseit íme. Osztrák-magyar étterem Koncertek és színpadi műsorok szervezését vállaljuk reprezentatív teraszunkon. Telefon: 312^436 Szeged, Sóhordó u. 18. iÉlplMjuiiyfflgg&lk atlatipMl ji islCjjjl Padlóburkoló 550 Ft+áfa • Fagyálló padlóburkoló 750 Ft-tól+áfa • Csempe 350 Ft-tól+áfa • Kazettás MODUL-BAU bels° Ajtók, tömör és üvegezett • Különleges kivitelű, öntött márvány fürdőszoba-berendezések MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 730-17, sz.: 8-12 óráig. (Folytatás az 1. oldalról.) - Ezzel a reklámfogással kívántuk tudatni a szegediekkel - magyarázta a vezérigazgató - , hogy a ruhagyár június 1jével részvénytársasággá alakult. Egyben jeleztük, melyek azok a termékek, amiket a cég jelenleg gyárt és a jövőben is gyártani fog. Bfzunk benne, ha az emberek megismerik a Szegedi Ruhagyár áruskáláját, a jövőben kifejezetten keresik a cég emblémáját üzletekben. A cél a belföldi piac meghódítása (is), hisz a korábbi években köztudottan leginkább tőkés bérmunkás megrendelésre dolgoztunk. Hasonló kiárusításra nem valószínű, hogy sor kerül mégegyszer, viszont szeptembertől diszkonttá alakítjuk a boltunkat. - Hogy halmozódhattak föl ekkora készletek a vállalatnál? - Kevesen tudnak a városban arról, hogy évente mintegy 500 szakmunkástanuló képzésével foglalkozunk. Azokat a darabokat, amiket ők varrnak, nem adjuk át a kereskedelemnek. Az egy hónap során jórészt a tanulók által készített termékeket árusítottuk. • A Szegedi Ruhagyár Rt. 515 millió forintos alaptőkével jött létre. Az átalakulás jellegzetessége volt, hogy ezúttal az önkormányzatok (Szeged, Szentes, Bácsalmás, Nagymágocs, Csanádpalota és Kelebia) a telek jogán nem váltak automatikusan a részvények bizonyos hányadainak tulajdonosaivá. A tulajdon teljes egészében az ÁVÜ „kezébe került", az önkormányzatok pedig a jussukat majd készpénzben kapják meg. Egyszer volt Budán,,, és egyszer a ruhagyárban • Elindult a privatizáció • Esélyes ai Nem sokkal az átalakulás után az ÁVÜ közzétette a Szegedi Ruhagyár Rt. nyilvános privatizációs pályázatát is. Eszerint október 11-i jelentkezési határidővel a jegyzett tőke 50,1 százalékát adják el, 10 százalékot a kárpótlási jegyek tulajnosainak tartanak fönn, s a maradék 30,9 százalék - egy későbbi döntés függvényében - alapítványok, avagy a társadalombiztosítás vagyona lesz. - Szóba került-e a külföldi töke bevonása? - Egyelőre külföldi befektetőkről nincs szó - válaszolta Juhász Géza vezérigazgató. — A későbbiekben részvényesek lehetnek a jelenlegi parnereink, de kizárólag tőkeemelés útján. - Mi az AVÜ célja a részvények 50,1 százalékának eladásával? Fotó: Révész Róbert - Egyérteműen azt szeretné, hogy többségi tulajdonosa legyen a részvénytársaságnak. Ámi biztosíték arra, hogy a jövőben hasonló profillal folytatódhat a termelés, s hogy a részvényesek nemcsak az osztalékképzésben, hanem a műszaki fejlesztésben is érdekeltek. • A Szegedi Ruhagyárra a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében a dolgozók is pályázhatnak. Amennyiben azonos feltételeket ajánlanak egy másik pályázóval, ők „nyernek". A törvény értelmében először csak szervezőbizottság alakulhatott a ruhagyárban, amelyik felmérte, hogy mekkora az igény a részvények jegyzésére. (Az MRP-t, mint jogi személyt csak azt követően jegyzik be a cégbíróságon, ha megnyerte a pályázatot, majd az önrész befizetése után önfinanszírozóvá válik.) A bizottság egyik tagja Horváth Lajos, az üzemfenntartási osztály vezetője. - Az 1500 dolgozónak körülbelül a kétharmada - a vezetőkkel együtt - írásban nyilatkozott arról, hogy milyen vagyonrészt mekkora összegű készpénz avagy kárpótlási jegy ellenében kíván jegyezni. Tehát túl vagyunk a „hőmérőzésen". Jelenleg a megvalósulási tanulmányterv készül, próbáljuk beszerezni a bankoktól a hitelígérvényeket, elkészítjük az alapszabály-tervezetet. - Belülről ennyira stabilnak látszik a vállalat gazdálkodása? - Sok embernek évtizedek óta munkahelye a Szegedi Ruhagyár, és talpon tudott marani a legnehezebb helyzetben is mondta egy régi dolgozó, Lepény Andrásné. - Az emberek azért is jegyeznek szívesen részvényeket — folytatta Horváth Lajos — , mert azt látják, hogy jók az rt. kondíciói. Az mindenkiben benne van, hogy szeretne vállalkozni, és az MRP-hez viszonylag kisebb összegű készpénz is elegendő. A Szegedi Ruhagyár tavaly 22, 1991-ben 56 millió forintos nyereséget ért el. Idén az első 5 hónap után 3 millió forinttal pozitív a mérleg, az év végére pedig reálisnak tűnik a 42 milliós eredmény elésére. Fekete Klára